Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
1987. november 18., szerda o IJHilUKTitá Szőnek is, fonnak is Exportrekord a „Csabában” A csomózott szőnyeg régóta színesíti a szövetkezet kínálatát Fotó: Veress Erzsi Néhány esztendeje még úgy tűnt, a kézi munkán alapuló termékek exportja egyre nehezebb lesz. Kiszorítanak bennünket a piacról a népesebb országok rendkívül olcsón dolgoztató könnyűipari üzemei, ahol például a szőnyeget otthon, úgyszólván rezsiköltség nélkül, fillérekért szövik az emberek. így azokat jóval a mi árainkon alul kínálhatják eladásra. Joggal tarthattunk tehát attól, hogy exportpiacaink beszűkülnek. És ez feltehetően be is következett ott, ahol nem alakították ki az új helyzetnek megfelelő stratégiát. A békéscsabai Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet jól nyitott, amit bizonyít: az idén fennállásuk legnagyobb exportját érik el, a 145 millió forintos árbevételből mintegy 68 millió forint értékű szőnyeget márkáért, dollárért értékesítenek. (A forintleértékelés hatása ebben még nem szerepel!) A szövetkezet elnökétől, Karcag Józseftől azt kérdeztük, hogyan alapozták meg a kivitel növelését? — Tény, hogy az árakkal nemigen tudunk versenyezni, a minőséggel és a határidővel viszont igen. Földrajzi fekvésünk is kedvező, közel vagyunk Nyugat-Eu- rópához, egyszerűbb, gyorsabb innen megrendelni szőnyegeket, mint mondjuk Indiából. A legfontosabb azonban a minőség. Szőnyegeinket hosszú évek óta Németh Éva Munkácsy-di- jas iparművész tervezi. A gyártmányfejlesztés átszervezésével hatékonyabbá vált ez a munka. Két esztendő alatt több mint kétszáz új minta született az iparművész műhelyében. Az egyik újdonság a Csongor extra, szinte berobbant a piacra. NSZK partnerünk, aki rendszerint 300 négyzetméternyi szőnyeget vásárolt tőlünk; a Csongornak köszönhetően 6000 négyzetméterre növelte rendeléseit. Egyedi, szép szőnyegeket készítenek a szövetkezetben. Mindig megcsodáljuk ízléses mintáikat, ' harmonikus, finom színvilágukat, a nyers színtől a barnába, kékbe, rózsaszínbe futó lágy átmeneteket. A Csongor extra erősebb színeivel meglepetés volt számunkra, de nemcsak a külföldi partnert, bennünket is meghódított különös mintájával, szép szövésével. A dolgozók is szívesen készítik a Csongort, nemcsak a változatosság miatt, hanem mert keresni is elég jól lehet vele. És ez fontos szempont, hisz a szövőnők ezen keresztül érzékelik a piacot. Köztudott, hogy ebben a szakmában nem lehet meggazdagodni, de nagy eredménynek tekinthetjük, hogy a szövetkezet bérszínvonala az idén eléri a 60 ezer forintot, holott három esztendeje csupán 45 ezer forint volt az. Sajnos ezzel együtt is a létszám állandó csökkenése tapasztalható, noha most, mintha kedvezőbbre váltana a tendencia. A több üzemben tapasztalható, egyre gyakoribb létszámleépítések miatt a szőnyegszövés iránt újra nő az érdeklődés. A jövőbeni létszámbővítést azonban behatárolja a bértömegszabályozás. így a néhány esztendeje épült tágas üzemcsarnok kihasználtsága mintegy 60 százalékos. — A kapacitás jobb kihasználására — mondja az elnök — fonoda idetelepítését tervezzük. Tárgyalunk a megfelelő géppark beszerzéséről, mintegy hatmillió forintos beruházásra gondolunk. — Tehát van pénze a szövetkezetnek ... — Nem dicsekvésképp mondom, de a tavalyi . 4,7 millió forinttal szemben az idén 12 millió forintos nyereségre számítunk. A növekedésben szerepet játszik az is, hogy ráfizetéses termékeinket, gondolok például a takácstermékekre, visz- szaszorítottuk, és a rongyszőnyegeknél, illetve egyes veszteséges termékeknél sikerült árat emelnünk. így sikerült kellő forrást szereznünk a fejlesztéshez. A fonoda, ha megvalósul, bízunk benne, hosszú időre megoldja fonalgondjainkat, és új lehetőségeket teremt a termelés fejlesztéséhez, javítja esélyeinket a jövőre is kedvezőnek ígérkező exportpiacokon. Szatmári Ilona Szövik az egyik legújabb szönyegtípust, a Csongor extrát Életbiztosítási kötvény törzsgárdatagoknak rétében hihető el például az, hogy a legszervezettebb ipari üzemek közé tartozó Togliatti autógyárban is — csak a munkafegyelem megszilárdításával — 12-13 százalék termelésnövekedést lehetne elérni. De a munka-^ fegyelem nemcsak az eredményesebb gazdálkodás, hanem az ezzel összefüggő anyagi érdekeltség miatt is fontos. A lényeget fogalmazta meg Oleg Nyekra- szov, a társadalomtudományi akadémia gazdaságirányítási tanszékvezetője, amikor egy beszélgetésen a következőket mondta: „Azt akarjuk elérni, hogy aki jobban akar élni, az dolgozzon meg érte.” Vagyis a társadalmi eredményeket és kedvezményeket összhangba kell hozni a gazdasági eredményekkel. Valóban, itt nemcsak arról van szó, hogy egy gyárban holnaptól fegyelmezettebben fognak dolgozni vagy sem, hanem arról is, ami ennek a következménye: lesz eredmény vagy nem, lesz-e az eddigieknél jobb minőség, vagy sem. A jó minőséget pedig Moszkvában is szeretik, még akkor is, ha a kiváló minőség ismert jelvényét egyelőre csak a termékek csekély hányada viseli. Jó cipőért, jó ingért, finom kozmetikumért, szépen csomagolt élelmiszerekért akár órákat is készek sorbaállni. A minőségről beszélgetve a versenyképesség követelménye is felvetődik, és ezen a portion már ide kívánkozik Mihail Gorbacsov nagyobb összefüggésekre rámutató gondolata: ezek az ügyek nemcsak gazdaságiéletszínvonalbeli kérdések, hanem az ország tekintélyét is érintik. A gazdaság átalakításának programját az SZKP júniusi plénuma hirdette meg. Nagy változásokról tehát alig lehet még beszélni. Ám bizonyos jelek már most utalnak, arra, hogy mi várható, mert az előkészületek a gazdaság átalakítására már évek óta folynak, sőt, sok vállalat — elsősorban a Szovjetunió európai részén — már az idén az önelszámoló-önfinanszírozó rendszerben dolgozik. „Óriási veszélyt hordoz, ha kipróbálás nélkül vezetünk be valamit. A gazdaságirányítás nem művészet, hogy mindenki véleményt mondjon róla” — indokolja a fokozatos áttérést Nyekraszov. A Szocialista Világrend- szert Kutató Intézetben (vezetője után népszerű nevén: Bogomolov intézet) már szélesebb, nemzetközi kitekintésről is hallunk. Elsősorban a magyar, a lengyel és a kínai gazdaságirányítási rendszert tartják tanulmányozásra érdemesnek, a sok közös Vonás miatt. Nagyon jól ismerik a magyar gazdasági reform történetét, s a mai valóságunkat is. Leonyid Jagodovszkij igazgatóhelyettes — aki mellesleg kiválóan beszél' magyarul — nem fukarkodik az elismerő szavakkal: „Az 1968-as magyar reform nagy hozzájárulást jelentett a szocializmus továbbfejlesztéséhez. Különösen értékesek a tapasztalatok nekünk, akik most állunk át a radikális reformra.” Az elismerő szavak mellett mi inkább a tapasztalatokra, a Szovjetunióban is használható tanulságokra vagyunk kíváncsiak. Jagodovszkij őszintén, kertelés nélkül válaszol. Az egyik tanulság — szögezi le —. hogy következetesen és komplex módon kell végigvinni a reformot. A másik tanulság, hogy nem szabad túlságosan egyedi szabályozókat alkalmazni, mert az nem ösztönöz, sőt, elnyomja a jól dolgozókat, és felmenti, illetve eltakarja a gyengéket. Az intézetbeli beszélgetésből természetesen a mai gazdasági-életszínvonalbeli nehézségeink sem maradnak ki. Az igazgató- helyettes véleménye nagyon tanulságos: „Felületes és hibás az a megközelítés, hogy a mostani magyarországi helyzet a reformpolitika következménye.” De térjünk vissza a szovjet gazdaság átállításának a kérdésére! A tervek szerint a vállalati önelszámolás — önfinanszírozás — rendszerére 1988-ban az ipari vállalatok 60 százaléka áll át. (Ezeknél a vállalatoknál központilag meghatározott, pontosabban kialkudott normatívák alapján elvonják a nyereség egy részét. Az ott maradt összég felett viszont önállóan rendelkéznek.) A kezdeti — az eddig átállt vállalatoknál szerzett — tapasztalatok kedvezőek. A Moszkvától száz kilométerre fekvő Szerpuhov egyesült textilgyára (mely többek között Dániába és Angliába is exportál finom kelméket) az idén tért át az önelszámoló-önfinanszírozó rendszerre. A párttitkár, Nyikolaj Mihajlin elmondása szerint a nyereségük 44 százaléka fölött önállóan rendelkeznek, az ösztönzési, a lakás-, a szociális létesítményi és a fejlesztési alapra helyezik, és ott használják fel. A többit, 56 százalékot az állami költségvetés elvonja. A vállalatnál erős- differenciálás mellett általában nőttek a keresetek, ezen belül jelentősen (több mint duplájára) a korábban rosszul fizetett műszakiaké. A munkások egyébként — a párttitkár szerint — támogatják az új irányítási rendszert, amiben nyilván az is közrejátszik, hogy a teljesítménybérezés általánossá tételével többet vihetnek haza a borítékban, s az sem mellékes, hogy szociális téren is (gyermekintézmények, lakás, vállalati bolt nagy áruválasztékkal és jó minőségű árukkal) javulnak a körülményeik. Persze a kép nem mindenütt ilyen kedvező. A fő ellentmondás abból adódik, hogy a vállalatok egy része már áttért az önelszámolási- önfinanszírozó rendszerre, de a többi még hagyományos módon működik. Ébből zavarok keletkeznek, elsősorban a nyersanyag- és alkatrészbeszerzésben. Az egyiket nagyfokú önállóság, és a korábbinál racionálisabb termelési rend, az utóbbit kemény utasítás és merev gazdálkodás jellemzi. Mintha két különböző méretű fogaskereket akarnánk egymáshoz illeszteni. Árpási Zoltán Következik: Tej féláron, kombájn harmadáron Azok a törzsgárdatagok. akik 25 évet töltenek el a Dunai Vasműben, a jövő év januárjától életbiztosítási kötvényt kapnak a vállalattól. Az értékpapír a dolgozó nyugdíjba vonulásáig szolgál életbiztosításként, azt követően pedig havi 1100 forint járadékot biztosít számára. Az összeg három- évenként 400 forinttal emelkedik majd. Az életbiztosítási kötvény kibocsátásáról szóló megállapodást már aláírták a kohászati nagyüzem és az OTP Fejér Megyei Igazgatóságának vezetői. Pályázati felhívás Az Orosháza és Vidéke Áfész, Orosháza, Táncsics u. 20. sz., 1988. január 1-től 1989. december 31-ig terjedő időre a következő egységeit szerződéses üzemeltetésre meghirdeti 1. sz. vendéglő, III. o„ Orosháza, Bajcsy u. 2. 2. sz. italbolt, IV. o„ Orosháza, Szentetornya, Mátyás király u. 11. 11. sz. italbolt, IV. o., Orosháza, Gyulai u. 40. 22. sz. büfé, IV. o„ Orosháza, K^kasszék 2. 27. sz. presszó, III. o„ Orosháza, Szarvasi u. 46. Presszó, III. o„ Gádoros Kossuth u. 20. 2. sz. italbolt, III. o„ Gádoros, Marx u. 3. Piaci büfé, IV. o„ Nagyszénás, Piactér. 1. sz. italbolt, IV. o„ Csorvás, Rákóczi u. 2. 2. sz. presszó, III. o„ Gerendás, Kossuth u. 1. Népfront-büfé, IV. o„ Csanádapáca, Felszabadulás 47. Piaci büfé, IV. o., Csanádapáca, Felszabadulás 32. A versenytárgyalás 1987. december 18-án, délelőtt 9 órakor lesz a Hotel Alföld különtermében, Orosháza, Szabadság tér. A pályázatokat 1987. december 15-ig kell benyújtani a szövetkezet vállalkozási osztályán, Orosháza, Táncsics utca 20. szám. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást 1987. december 7-től a vállalkozási osztály ad. Divat és illat Divat és illat... Az összekapcsolás természetes. Most mégis véletlennek tűnik. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ vörös szalonjában tegnap mutatták be az amerikai és ia szovjet tervezők együttműködésével készült 1988. őszi sportos divatkollekciót. A szovjet és az amerikai szakembereknek ez az első ilyen közös munkája. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a modelleket „Tervezők a békéért” jelszóval hozzák forgalomba. Ugyanezzel a jelszóval nyílt meg tegnap Moszkvában az amerikai tervezők hete. Ismert amerikai társaságok mutatják be mintadarabjaikat, melyeket színházba Járáshoz terveztek. Itt állítják ki a szovjet divatház legújabb modelljeit is. Ugyanezekben a napokban állít ki Moszkvában az ismert francia illatszergyártó cég, a Nina Ricci is, amely az egész világot meghódította már termékeivel. Kellemes parfümjeinek finom illatát a szovjet nők is ismerik. Amint azt a cég elnökhelyettese, Zs. Fuks úr elmondta, reméli, hogy remekműszámba menő illatszerük, a Nina Ricci új aromáit a Szovjetunióban is érdemei szerint értékeli majd a szebbik nem. (Megjelent a Moszkovszkaja Pravdában)
