Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
1987. november 18., szerda o Nagyüzemek és kistermelők termelési versenyben Ismét az érdeklődés kö-' zéppontjába került a sertés- tenyésztés és -hizlalás. Ezt tanúsítja a néhány héttel ezelőtt Mezőhegyesen tartott szakmai megbeszélés, melyet összekötöttek a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Sertéshústermelési Rendszerének jubileumi ünnepségével. Ezt követte a kistermelők múlt heti békéscsabai tanácskozása, ahol az 1988. évi feladatokat beszélték meg. E sorban harmadiknak említjük az 1986—87. évi sertéshústermelési verseny országos és megyei sorrendjének nyilvánosságra hozatalát, a legjobbak díjazását. Frankó János, megyei főállattenyésztő kérdésünkre elmondta, az országos versenybe 30 Békés megyei mezőgazdasági nagyüzem nevezett be. A kistermelők részére megyei szervezésű versenyben biztosítottak részvételi lehetőséget. Az országos versenyben hét kategóriában folyt a munka. A helyezések sorrendjét a hízóférőhelyenként értékesített élősúly alapján határozták meg, de volt olyan kategória is, melyben az eladott sertések száma mellett a minőségi mutató alapján döntöttek a helyezésekről. A kettes kategória második helyezettje az Örménykúti Felszabadulás Tsz. Hízóférőhelyenként 292,3 kiló élősúly-értékesítéssel. A hármas kategória harmadik helyezettje a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz 278,5 kiló élősúly hízóférőhelyenkénti értékesítéssel. A négyes kategória első helyezését a Kamuti Béke Tsz-nek ítélték 267,2 kiló élősúly-értékesítéséért. A hatos kategóriában második a Tótkom- lósi Serköv 14 ezer sertés minősítéssel értékesített átlagos pontszáma 1,84. Harmadik a Muronyi Serköv 6452 sertés minősítéssel értékesített pontszáma 1,93. Az országos helyezéseket figyelembe véve a megyei sorrend a következő: első kategóriában első a Gyulai Serköv. Második a Kétsop- ronyi Rákóczi Tsz. Harmadik a Telekgerendási Vörös Csillag Tsz. Második kategóriában első a Dombegyházi Petőfi Tsz. Második a Tót- komlósi Serköv. Harmadik kategóriában első a Kun- ágotai Bercsényi Tsz. Második a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát. A négyes kategóriában megyei díjat nem adtak ki. Az ötös kategóriában első a Gyoma- endrődi Béke Tsz. Második a Pusztaföldvári Lenin Tsz. A hatos kategóriában első a Mezőberényi Aranykalász Tsz. Második a Mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz. A hetes kategóriában első az Orosházi Állami Gazdaság. Második a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. Harmadik a Kunágotai Bercsényi Tsz. Ez utóbbi kategória a minősítéssel értékesített sertések pontszáma alapján mutatja a sorrendet. A kistermelők két kategóriában versenyeztek. Az elsőbe a kocatartókat, a másodikba a hizlalókat sorolták. A kocatartók között első helyezést ért el az újkí- gyósi Korcsok Pál. összesen 55 kocát tartott. Díja: 15 ezer forint. A második kategóriában első helyezett az ugyancsak újkígyósi Lengyel Ferenc, aki 278 hízott sertést értékesített, 29 ezer 720 kilóval. Díja: 10 ezer forint. Második a szabadkí- gyósi Lehóczki Mátyás, 196 hízott sertés értékesítésével, 20 ezer 953 kiló összsúllyal. Díja: 8 ezer forint. Harmadik a mezőberényi Molnár József 168 sertés, 17 ezer 773 kiló összsúly-értékesítéssel. Díja: 4 ezer forint. D. K. Lépéselőnyben Az Ipari Szövetkezetek Békés Megyei Szövetségében néhány nappal ezelőtt tartott küldöttgyűlésen többek között a kormányprogrammal összefüggésben keresték a megújulás, a kibontakozás, a jövedelemtermelő-képesség növelésének további lehetőségeit. A küldöttek mintha felfedezték volna e szövetkezeti ágazat létrehozásakor kifejtett gondolatokat, miszerint az ipari szövetkezeteket a lakossági igények kielégítésére hozták létre sok vihart megélt őseink. Azután jött egy időszak, amikor a hazai ipar háttériparává fejlesztették az ágazatot, majd a szövetkezetek többsége hagyományos szervezetben működve árutermelővé vált. Ezt a fejlődést nem kerülhették el sehol, mert az ösztönzés is ebbe az irányba, utcába terelt be minden valamire való közösséget. A szolgáltatás maradt a régi, az időközben visszazsugorított szinten. A régi szakmák vagy kihaltak, vagy művelőik átképezték magukat, elfoglaltságukat hozzáigazították a mai szolgáltatási követelményekhez. Most, amikor az elektro- nizáció különböző termékekkel elárasztja a falut — de közrejátszik ebben a motorizáció térhódítása is — a régi, a beidegzett szolgáltatásszervezéssel ezeket az új, megváltozott igényeket már a Generál nem lehet kielégíteni. A szolgáltatásban is nyitni kell! Megújulni, kibontakozni, ahogyan erről a küldöttközgyűlésen is beszéltek. Ezért is javasolták több, nem tisztán szolgáltatásprofilú szövetkezet tevékenységi körének kiterjesztését, bővítését ezzel a sokakat kihívó ágazat megteremtésével. A tagság foglalkoztatásának legbiztosabb területe ez a most megteremthető tevékenységi kör, mely egyben a jövő iparága is. Az ebben nyitó első szövetkezetek között említették a békéscsabai Generált, melynek gebi- nes javítóhálózata Békés megyén túl, már Bács megyét is megcélozta. Húsznál több szolgáltató bázist hozott létre Kecskemét környékén! A Generál tehát vitathatatlan lépéselőnybe került azokkal a szövetkezetekkel szemben, melyek ezen az úton még csak el sem indultak, de valamit szeretnének tenni az ügy érdekében. A kibontakozás, a megújulás folyamata tulajdonképpen egy versenyhelyzet kialakulását jelenti. Ilyen körülmények között nagyon lényeges, hogy ki, mikor ért a pályára, miként rajtolt, elsőnek, vagy másodiknak, netán sokadiknak fogadják be. Persze mindez attól a szolgáltatástól függ, mely minőségével, megbízhatóságával a piacon verhetelen. —sik. Zongoraest Orosházán Orosháza zeneszerető közönsége november 16-án, hétfőn este azzal a szándékkal ment a művelődési központ kistermébe, hogy meghallgassa Stefan Ruha román hegedűművész és Jan- dó Jenő magyar zongora- művész szonátaestjét. Mivel a vendégművész nem érkezett meg, így Jandó Jenő vállalta az est megtartását, 3 lett a szonátaest helyett szóló zongoraest. Műsorát a zongorairodalom javából válogatta — Bach: Olasz koncert, Beethoven: Waldstein- szonáta, Liszt: a Vándorévek sorozatából Velence és Nápoly. Már az első nyitó számnál érezhető volt a vérbeli muzsikus atmoszférát teremtő képessége, a Beetho- ven-szonáta csak tovább mélyítette ezt a hatást. A telt házas közönség lelkesen fogadta a produkciót. Jandó játékában az elemi erők szörnyű ereje, s a természet bája egyaránt érzékelhető volt. Biztos kezű, fölényes ura a zongorának. A Lisztmű zárótétele — Tarantella — démonikus erővel sodort. A közönség lelkes tapsaira Bartók: Allegro barbaro c. művét adta ráadásnak. Köszönet Jandó Jenőnek, hogy vállalta az elveszettnek látszó koncertet, öröm volt nézni a sok bérletes gyermeket, akik autogrammért keresték fel a művészt. dr. Sárhelyi Jenő Küldöttgyűlés az endrödi takarékszövetkezetben Rendkívüli küldöttgyűlést tartott a napokban Gyoma- endrődön az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet. A kilenc településről érkezett és 20 ezer szövetkezeti tagot képviselő küldöttek, s a meghívott vendégek először Kulcsár Mihálynét, az igazgatóság tagját, egyben főkönyvelőjét hallgatták meg, aki körültekintő elemzést adott az idei I—III. negyedév eredményeiről, gondjairól. Számvetésében őszintén szólt a kilenc hónap alatt jelentkezett sikertelenségek külső és belső okairól is. A rendkívüli küldöttgyűlés összehívását azonban az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet vezetésének megoldása indokolta. Ugyanis Róza Vendelné, aki nemcsak első dolgozója, hanem mintegy negyedszázadon át ügyvezető igazgatója, majd elnöke volt az időközben naggyá és sikeressé lett szövetkezeti pénzintézetnek, nyugdíjba ment. Mielőtt az új elnök titkos szavazással történő megválasztására sor került volna, Tanai Ferenc, a Mészöv elnöke a jelenlevő párt- és tanácsi vezetők nevében is értékelte e szövetkezet sikersorozatát. Többek között hangsúlyozta: a nyugdíjba lépő Róza Vendelné sokéves munkája elválaszthatatlan az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet fejlődésétől. E megítéléshez csatlakozva kért szót több küldött, hogy meleg szavakkal méltassa Róza Vendelné két és fél évtizedes fáradhatatlan erőfeszítéseit, eredményes munkásságát, melyet államunka Munka Érdemrend ezüst, majd arany fokozatával is elismert. Ezt követően került sor az új elnök megválasztására. A küldöttek az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet új elnökévé a pénzügyi és számviteli főiskolát végzett, s a Gyomaendrődi Városi Jogú Nagyközségi Tanácsnál dolgozó Kulik Istvánná, okleveles üzemgazdászt választották meg. A rendkívüli küldöttgyűlés bejelentések elfogadásával fejezte be munkáját. —Balkus— Tervegyeztető és intézménylátogatás Köpeczi Béla művelődési miniszter látogatása megyénkben A belvárosi iskola ének-zene tagozatának órájára pillantott be a miniszter, akit az első osztályosok rögtönzött énekszámmal köszöntöttek (Folytatás az 1. oldalról) rossz gépi ellátottsága, mintegy 60 millió forintra lenne szükség a megfelelő géppark kialakításához. Mit tud ezekben segíteni a minisztérium? Köpeczi Béla elmondta, hogy a szakoktatásra nagy feladat hárul a stabilizációs és kibontakozási program megvalósításában. Ezért különös figyelmet fordítanak a tartalmi munka, a tárgyi feltételek javítására, és a szervezeti keretek korszerűsítésére. A minisztériumok bevonásával szorosabbá akarják tenni az üzemek és az iskolák kapcsolatát. A hatékonyság érdekében jelentősen csökkentik a tanított szakmák számát. (Jelenleg 300 szakmát oktatnak.) Elodázhatatlan a géppark felújítása, ám ehhez keresni kell az anyagi erőforrást. A minisztérium egyetért a megye azon elképzelésével, hogy meghonosítja a környezetvédelmi és a számítástechnikai oktatást. Hasonló egyetértés volt a megyében folyó pedagógiai kísérletekkel és a két tannyelvű gimnáziumi oktatással kapcsolatban. Mezőbe- rényben, ahol az idei tanévben megkezdődött a magyar —német két tannyelvű gimnáziumi oktatás, a diákotthon bővítésére lenne szükség. Békés-Tarhos esetében — ahol kóruskarnagyképző és -továbbképző intézmény létesítése a cél —, Köpeczi Béla javasolta, hogy egy bizottság mérje fel a lehetőségeket, készítsen szakmai tervet, és azt 1988. májusáig terjessze elő. A gyermek- és ifjúságvédő intézet, illetve a gyógypedagógiai intézet létesítése ugyancsak szakmai megvitatást igényel, azzal a kiegészítéssel, hogy az utóbbi megvalósítása látszik elsődlegesnek. A vésztő-má- gori emlékhely idén kialakított szelvényének befejezéséhez a minisztérium segítséget ad. Végül a batto- nyai SOS faluról: elindult egy folyamat, amely hozzájárulhat a megnyugtató megoldáshoz. Az írásban előterjesztett tárgyalási témák mellett szó esett az iskolák gazdasági önállóságáról, az iskolatanácsok és az igazgatóválasztások tapasztalatairól, a pedagógiai intézet szerepéről. Szóba került a művészeti és tudományos élet, a megyei könvvkiadás, valamint a közművelődés helyzete. Köpeczi Béla úgy értékelte, hogy a közművelődés terén jók a megyei tapasztalatok, dicséretes az amatőr művészeti mozgalom, és a nemzetiségi kultúra ápolása. Gond azonban — ez már országosan az —, hogy a népművelők anyagi megbecsülése nem kielégítő. Az egyeztető tárgyalást követően Köpeczi Béla a belvárosi iskolát kereste fel, ahol dr. Ratkai Imréné igazgató mutatta be az új létesítményt. Elmondta., hogy az iskola egy év alatt épült fel. a gyorsaság minden előnyével és hátrányával. Szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Hátrány viszont, hogy nincs még tornaterem, és megfelelő sportudvar, ami a második ütemben épül majd meg. Az iskolát 730 tanuló népesítette be, 26 osztály működik és 62 nevelő dolgozik az intézményben. Ének-, zene- és némettagozat működik az iskolában. Betört a számítógép is, tíz saját és tíz bérelt géppel rendelkeznek. A tájékoztatót követően a művelődési miniszter megtekintette az új intézményt. A program délután — a sportcsarnok megtekintését követően — a tanítóképző főiskolán folytatódott. Dr. Földesi Béla főigazgató elmondta, hogy az intézmény lényegében négy ütemben valósul meg, és 19.93-ra kellene elkészülnie. Nagy szükség van a tornateremre, a könyvtárra, az előadóra, amelyek építése még hátra van. A tartalmi munkával kapcsolatban itt is felvetődött az általános iskolai tanárképzés szükségessége. Kisebbfajta szakmai vita alakult ki róla, s az a döntés született, hogy rendezzenek erről Békéscsabán egy konferenciát, amely jó alapul szolgálhat majd a jövő meghatározásához. Köpeczi Béla békéscsabai programja a főiskola megtekintésével ért véget. S. F. A tanítóképző főiskola impozáns épületében
