Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

A megyei tanácsnál tartott egyeztető tárgyaláson November 16—17-én megyénkbe láto­gatott dr. Köpeczi Béla művelődési mi­niszter. A vendéget Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titkára és Gyula­vári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta megyénk életéről. A foga­dáson és a további programokon részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára és dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A hivatalos program kedden délelőtt a megyei tanácsnál tartott egyeztető tár­gyalással kezdődött, melyen a minisztéri­um részéről részt vett Platthy István osz­tályvezető és Kopp László főmunkatárs. A tárgyalást követően Köpeczi Béla el­látogatott a békéscsabai belvárosi iskolá­ba, ahol Kutas Gyula, a városi pártbi­zottság első titkára, Sasala János, a vá­rosi tanács elnöke és az intézmény veze­tői fogadták. Délután a tanítóképző főis­kolát kereste fel, ahol az új intézménnyel ismerkedett. A megyei tanács vb napirendjén a mezőgazdasági osztály munkája Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Aracz- ki Jánosnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével — november 17-én, tegnap délelőtt Békéscsa­bán ülést tartott. A testület ezúttal a következő napirende­ket tárgyalta: — Beszámoló Békés Megye Tanácsa V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkájáról. — Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának fel­adatterve az MSZMP KB 1987. július 2-i és az ennek alap­ján készült megyei pártbizottsági munkaterv, valamint a Minisztertanács munkaprogramjából adódó programok vég­rehajtására. — Bejelentések. Az egyeztető tárgyalás tartalmasságát bizonyítja, hogy a tervezettnél csak­nem háromnegyed órával tovább tartott. Nem keve­sebb, mint kilenc, írásban beterjesztett témát vitattak meg, amely a beszélgetés során még jó néhánnyal bő­vült. Legutóbb 1983-ban volt hasonló, az egész me­gye kulturális életét átfogó egyeztető tárgyalás. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy különböző csatornákon és témákban azóta ne folyt volna konzultáció a műve­lődésügyi minisztérium és a megye között. Sőt, ennek eredményei is vannak, gon­doljunk csak az új megyei könyvtárra, a belvárosi is­kolára, és a nemrég avatott tanítóképző főiskolára, vagy az épülő sportcsarnokra. Volt tehát miről számot ad­ni, ok elismeréssel szólni a minisztérium segítségéről. Mint Köpeczi Béla beveze­tőjében elmondta, jó visz- szatérni a korábbi megálla­podásokra, kiváltképp, ha azok új létesítményekben öltenek testet. Hangsúlyoz­ta, hogy a megye valameny- nyi kérdésben jó partnere volt a minisztériumnak. A tárgyalási témák a kö­vetkezők voltak: a tanító­képző főiskola fejlesztése, a középfokú iskolai hálózat bővítése, a pedagógiai kísér­letek megyei eredményei, a két tannyelvű gimnáziumi oktatás fejlesztése, a békés- tarhosi kóruskarnagyképző és -továbbképző intézmény létesítése, a Gyermek- és If­júságvédelmi Intézet, a Gyógypedagógiai Intézet építése, a vésztő-mágori em­lékhely bővítése, a batto- nyai SOS gyermekfalu hely­zete. Ami az elsőt illeti, a fő­iskolai oktatás beindítását a minisztérium és a debreceni tanítóképző példásan gon­dozta. A hallgatók száma je­lenleg 170 és 16 oktató dol­gozik az intézményben. A főiskola adottságánál és az ellátandó terület igényeinél fogva további fejlesztési le­hetőséget kínál. A megyei elképzelés szerint koplex pe­dagógusképző intézménnyé fejleszthető, ahol a tanító- képzésre építve általános is­kolai tanárképzés is folyhat, részben művelődési felada­tokat szolgálva, részben szá­mítástechnikai tanárképzés beindításával, majd inten­zív levelezőképzéssel és to­vábbképzéssel. A főiskola építésére eddig 160 millió forintot fordítottak. A kö­vetkező évek feladata a könyvtár, a tornaterem, az előadó és az étterem meg­építése. Ezekhez újabb 150- 160 millió forintra lenne szükség, amelyből a megyei tanács 50-60 milliót tud ad­ni, a befejezéshez azonban a minisztérium segítségére lenne szükség. A témával összefüggésben Köpeczi Béla először a tar­talmi kérdésekről szólt. A minisztérium javaslata, hogy az első hároméves cik­lus után célszerű meghatá­rozni a továbblépés irányát. Felkészülni természetesen lehet és kell is, de a ta­pasztalatok megkönnyítik a döntést. Vita van arról — mondotta —, hogy csak ta­nítóképzés vagy tanárkép­zés is follyon az intézmény­ben és hogyan. Ezt is az idő dönti majd el. (A kér­désre egyébként a tanító­képzőbeli látogatás során ismét visszatértek.) A bőví­téssel kapcsolatban elmond­ta, hogy 1988 végén lehet csak választ adni arra, mi­lyen anyagi eszközök állnak rendelkezésre az említett be­ruházásokhoz. A másik nagy kérdés a középfokú iskolai hálózat fejlesztése volt, ezen belül is két téma, a demográfiai hullám levezetése és a szak­munkásképzés korszerűsíté­se. A demográfiai hullám az évtized végére tetőzik, a mostani 15 5Ä0 középfokú tanulóval szemben húszezer várható. Ehhez több tante­rem kell, ám a VII. ötéves tervre előirányzott 76 tan­teremből jó ha 64 megvaló­sul. Üj igény a környezet- védelmi oktatás bevezetése szakközépiskolai szinten, és számítástechnikai szakkö­zépiskola létesítése. Nagy gond a szakképző intézetek (Folytatás a 3. oldalon) A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya legutóbb 1983- ban számolt be munkájáról. Szervezeti felépítése meg­felel a vb határozatának. A feladatok csökkenése, vala­mint a hatáskörök várható átrendezése indokolttá teszi mind a szervezeti tagozó­dás, mind az ügyrend mó­dosítását. Az osztály enge­délyezett létszáma 41, s eb­ből 35 állás van betöltve. A létszámcsökkenés alapvető­en a feladatok mérséklődé­sével is járt. A dolgozók is­kolai végzettség szerinti megoszlása és korösszetétele kedvező. Munkamódszerét az osztály a gazdálkodó szervezetek megnövekedett önállóságára és felelősségé­re alapozva alakította ki. Tevékenységük egyik fon­tos területe a személyzeti és oktatási munka. A beszá­molási időszakban 62 minő­sítést készített elő, illetve terjesztett az illetékes tes­tületek elé az osztály. Eze­ket mind a testület, mind a minősített személy elfogad­ta. A szövetkezeti vezetők körében a nemzedékváltás korát éljük. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 78 százalékra emel­kedett. A napokban megyénk min­den általános iskolájában kézbe vehetik a nevelők, a nyo^adikosok és szüleik az 1988—89-es tanévre szóló pályaválasztási tájékoztató füzetet. A Békés Megyei Pe­dagógiai Intézet ötezer pél­dányban megjelent kiadvá­nya részletesen tartalmazza a továbbtanulással kapcso­latos tudnivalókat a jelent­kezés módjától egészen az esetleges fellebbezés benyúj­tásáig. A felsőfokú intézmények­kel tovább mélyítette kap­csolatait a mezőgazdasági osztály. Üj együttműködést kötöttek két főiskolával. Az egyetemeken működő me­gyei diákklubokkal rend­szeres a kapcsolat, segítik a pályakezdők elhelyezkedé­sét. A vezetők és szakembe­rek továbbképzését ötéves és éves tervek szerint végzik. Jó együttműködés alakult ki a szakintézményekkel, az érdekvédelmi szervvel, a megyei továbbképzési köz­ponttal, valamint a to­vábbképző intézetekkel. Ki­emelkedő volt a tavalyi esz­tendő, amikor 702-en vettek részt a továbbképzésen. A második igen fontos' munkaterület a hatósági, igazgatási szövetkezeti tevé­kenység. Az osztály négy éve alatt 666 határozatot hozott, és 976 határozati jel­legű intézkedést tett. Közér­dekű bejelentés 34 érkezett, panaszt 235-en tettek, több­ségében a kisárutermeléssel, állattartással, földüggyel és tagsági jogokkal kapcsolat­ban. A mezőgazdasági szak- igazgatási tevékenységet a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának útján irányít­ja az osztály. Ami a termelésfejlesztési Felhívja a figyelmet to­vábbi, írásos ismeretszerzési lehetőségekre, melyek szin­tén fontosak és elérhetők az iskolákban. így a „Békés megyei továbbtanulási ka­lauz” című füzetre, és a Csongrád megyei beiskolázá­si útmutatóra. E kiadvány­ból értesülhetnek a megyénk középfokú intézményeibe felvehetők létszámáról, a fel­vételek elbírálásának lép­és szakfelügyeleti tevékeny­séget illeti, az osztály fontos feladata az országos gazda­ságpolitikai célok alapján a megyére háruló feladatok teljesítésének elősegítése ál­lamigazgatási tevékenysé­günkben. Figyelemmel kísé­rik a termelésfejlesztés, fel­dolgozás, tárolás, ellátás összhangját. Tovább szű­kült az üzemi életbe való beavatkozás lehetősége, de szükségessége is. S végül rö­viden a közgazdasági mun­káról; 1983-tól, a tartós aszály következtébén meg­növekedett feladatot jelen­tett az üzemek pénzügyi egyensúlyának helyreállítá­sában kifejtett tevékenység, az aszálykárok felmérése, a veszteséges üzemek pénz­ügyi rendezésének előkészí­tése. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a mezőgaz­dasági és. élelmezésügyi osz­tály beszámolóját elfogad­ta, tevékenységét nagyra ér­tékelte, és megállapította, hogy munkájával eredmé­nyesen szolgálja a megye élelmiszergazdaságának fej­lődését. A testület a másodikként napirendre tűzött, a decem­beri megyei tanácsülés elé kerülő feladattervről dön­tött ezután; azt elfogadta, alkalmasnak tartván a tes­tületi ülés napirendjén meg­vitatni. A bejelentések sorában a végrehajtó bizottság egyet­értőén foglalt állást a med- gyesegyházi szülőotthon szociális otthon céljára tör­ténő hasznosítása ügyében. Elfogadta a testület a me­gyei alkoholizmus elleni bi­zottságnak egészségvédelmi tanáccsá való átalakítását. csőiről, továbbá az elmúlt tanévben végzett szándék­felmérésről és az iskolán­kénti felvételi körülmények­ről. Ugyancsak tájékoztat a ki­advány a katonai tanintéze­tek beiskolázásáról is, és a speciális szakiskolákba irá­nyuló tanulók is megtalál­ják benne a szükséges tud­nivalókat. A kiadványt vé­gül a munkahelyek felsoro­lása és bemutatása zárja. T. I. Megjelent a pályaválasztási tanácsadó lervegyeztetíi és intézménylátogatás Köpeczi Béla művelődési miniszter látogatása megyénkben Megalakult az Ipari Fejlesztési Bank Rt. Kedden Budapesten meg­tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Iparbank Rt. A közgyűlést követő saj­tótájékoztatón a szakosított pénzintézet képviselői el­mondották: a Technová Ipa­ri Fejlesztési Bank Betéti Társulás utódjaként létre­jött új részvénytársaság 101 részvényese 3,2 milliárd fo­rint összegű alaptőkét jegy­zett. A pénzintézet folytatja a Technová korábbi tevé­kenységét, az ipar műszaki fejlődésének gyorsításával foglalkozik, finanszírozza az exportképes termékek kifej­lesztését, az anyag- és ener­giatakarékos technológiák bevezetését, s a minőségja-. vitást. Békéscsabán a KISZ-iskolánál a Hídépítő Vállalat dolgozói kerékpárúnál szélesítik az Élővíz-csatorna hídját. Ha a híd­szélesítés és a közeli rövid kerékpárútszakasz elkészül, ak­kor a déli ipartaleptől induló kerékpárút folyamatossá válik — a Bartók Béla úton, a Dózsa György úton és a Lencsési úton át egészen Veszélyig Fotó: Kovács Erzsébet BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. NOVEMBER 18., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom