Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-17 / 271. szám

1987. november 17., kedd Kádár János megkezdte brüsszeli tárgyalásait Németh Károly Brazíliába érkezett (Folytatás az 1. oldalról) után Wilfried Martens ven­dégét az Egmont-palota ta­nácstermébe kísérte és mindjárt meg is kezdődött Kádár János és a belga kor­mányfő hivatalos tárgyalá­sa, valamint az általuk ve­zetett delegációk munka- megbeszélése. A tárgyaláson részt vett dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, Gecse Attila és Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettesei, Bar- tha Ferenc, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit­kárságának vezetője és dr. Németh József, Magyaror­szág brüsszeli nagykövete. A belga küldöttség tagja volt Leo Tindemans külügymi­niszter, Theo Lansloot, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója, Frans Roelants külügyminisztériumi főtit­kár, Georges van Der Epst, a külügyminiszter kabinetfő­nöke, Jan Hollants van Looc- ke, Andre Rahir, Robert Guil- lot-pingue politikai főigaz­gatók, báró Wleeschauwer meghatalmazott miniszter és Maurice I. M. Vaisiere, a Belga Királyság budapesti nagykövete. A mintegy két órán át tartó tanácskozást követően Kádár János a parlament épületében Jean Defraigne- nyel a képviselőház, illetve Edward Leemansszal, a sze­nátus elnökével, valamint a parlament külügyi bizottsá­ga tagjaival tárgyalt. Délben a képviselőház és a szenátus elnöke ebédet adott Kádár János tiszteletére. Kádár János hétfői, szí­vélyes légkörű találkozóján Jean Dafraigne-el, a képvi­selőház és Edward Lee­mans-szal, a szenátus elnö­kével megállapították, hogy a törvényhozók közötti kap­csolatok fontos, ösztönző szerepet töltenek be az ál­lamközi együttműködésben, a népek közötti bizalom és megértés erősítésében. A belga parlamenti kép­viselők és a magyar delegá­ció tagjai között kötetlen beszélgetés alakult ki. A délután folyamán az MSZMP főtitkára szálláshe­lyén. a Stuyvenberg-kastély- ban találkozott Guy Spita- els-szál, a Belga Szocialista Párt (vallon), majd Karel van Piert-tel, a Belga Szo­cialista Párt (flamand) el­nökével. Este az Egmont-palotában Wilfried Martens miniszter- elnök és a belga kormány díszvacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen WiKried Martens és Kádár János pohárköszöntőt mon­dott. Ma, a látogatás második napján Kádár János szál­láshelyén fogadja Louis van Geyt-et, a Belga Kommu­nista Párt elnökét. Várkonyi Péter magyar és Leo Tindemans belga kül­ügyminiszter külön tanács­kozik és magyar—belga egészségügyi együttműködé­si egyezményt írnak alá. Ma délelőtt Kádár János a brüsszeli városházán tesz látogatást. Ezután a Lae- ken-i királyi kastélyban I. Baldvin belga királlyal ta­nácskozik. aki ezt követően ebédet ad vendége tiszteleté­re. Ma délután a brüsszeli sajtóközpontban tartandó nemzetközi sajtóértekezlet­tel zárul Kádár János bel­giumi látogatásának prog­ramja. (Folytatás az 1. oldalról) Dobóczky István mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettest, Körtvélyes István ipari miniszterhelyet­test. Sütő Gábor, hazánk brazíliai nagykövete Brazí­liában csatlakozott a kül­döttséghez. A vendéglátó és vendége még a repülőtéren megtartotta első rövid meg­beszélését. A magyar—brazil tárgya­lások első eredményeként hétfőn este együttműködési megállapodást írtak alá a magyar távirati iroda és a brazil EBN hírügynökség között. A szerződés hír- és fotócserét, technikai együtt­Az Ukrit Mongkolnavin- nak. a thaiföldi nemzetgyű­lés elnökének meghívására Bangkokban tartózkodó ma­gyar parlamenti küldöttség tárgyalásokat folytatott a szenátus és a képviselőház vezetőivel. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a vá­lasztott testületek munká­működést és a tudósítók munkájához nyújtott köl­csönös támogatást irányoz elő. A szerződést magyar részről Pálos Tamás, az MTI vezérigazgatójának első he­lyettese, brazil részről pedig Luiz Recena Grassi, az EBN ügyvezető elnöke írta alá, az ünnepélyes aktuson meg­jelent Bányász Rezső állam­titkár, a kormány tájékozta­tási hivatalának elnöke és Paulo Brossard de Souza Pinto brazil igazságügyi mi­niszter. Németh Károly és Jósé Sarney magyar idő szerint késő délután hivatalos meg­beszélést tartott a brazil köztársasági elnökségen, a Planalto palotában. járói, különös tekintettel a törvényalkotás rendjére. Sarlós Istvánt és a ma­gyar küldöttséget fogadta Bhumibol Aduljadedzs thai­földi király. Megbeszélésü­kön elsősorban a gazdasági együttműködés kiszélesíté­séről volt szó. Lukács János a Szovjetunióba utazott Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pártmunkásküldöttség élén — az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására — hétfőn a-Szovjetunióba utazott. Bú­csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztu- kalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Sarlós István Bankokban Az átlagolvasónak ma is a kávé jut eszébe először Dél-Amerika e legnagyobb kiterjedésű országáról, pe­dig hát Brazília nemzetközi mércével is ipari hatalom­má vált. Formailag ugyan a fejlődő országok magasabb fejlettségű csoportjához tar­tozik, valójában azonban nemcsak Latin-Amerika leg­fejlettebb országa, hanem termelési értékét illetően a világranglistán is az előkelő 8. helyet foglalja el. Néme­lyik dinamikusan fejlődő ágazatban — híradástechni­ka, informatika — csúcs- technológia előállítására ké­pes. miközben a világ öt leg­első fegyverexportőre között tartják számon. Brazíliában 1985 januárjá­ban 21 évi katonai uralom után végre megvalósulhatott a békés áttérés a polgári kormányzásra. A választá­sokat a széles néptömegeket Brazília a világ legeladóso- dottabb országa, s belső ne­hézségeire hivatkozva idén február óta nem fizeti az esedékes kamattörlesztése­ket. Brazília államformáját te­kintve szövetségi köztársa­ság: 23 szövetségi államra, a fővárost, Brasiliát magában foglaló szövetségi kerületre, s három szövetségi terület­re oszlik. Az államok élén választott kormányzó áll, a miniszteri tárcákat államtit­károk irányítják. A tör­vényhozói hatalmat a két­kamarás szövetségi parla­ment gyakorolja. A végre­hajtó hatalom a széles jog­körrel felruházott, hat évre választott elnök kezében van. A kormányban a kato­nák hat helyet megtartottak maguknak, s ezenkívül az elnök és a három fegyver­nem főparancsnoka alkotja az ország irányításában nagy hatalommal bíró Nem­zetbiztonsági Tanácsot. Brazíliában mintegy száz­ezer magyar származású em­ber él, többségük Sao Pau- lóban és környékén. Seres Attila (Fotó: MTI Külföldi Kepszerkesztöség—KS) Brazília II Coffea flrabica földje Amikor az első portugál telepesek az 1500-as évek elején a brazafa földjére, a mai Brazília területére lép­tek, aligha gondolták, hogy a világ ötödik legnagyobb országának és hatodik leg­népesebb államának alapja­it rakták le. Ehelyett — a spanyol konkvisztádorok nyomdokain — aranyat és drágakövet kerestek bőszen, első próbálkozásaikat azon­ban nem kísérte szerencse. Olyannyira, hogy legtöbb­jük csalódottan odébbállt, hátrahagyva a földet a ban- deirantéknak (zászlóvivő), a kalandoroknak. A név on­nan ered, hogy az egyik ka­landor bandeirát, zászlót tű­zött ki a telepen, köré akar­ván gyűjteni az embereket a kontinens belsejének meg­hódítására. A banderianték mezítláb, egy szál kovapuskával és bozótkéssel felszerelkezve vágtak az őserdő vadonjá­nak. Űtjukon helyenként ku­koricát vetettek, hogy le­gyen mit enniük visszafelé jövet. Az egyik bandeirante a sokévi menetelés után ha­zatérve holtan roskadt ösz- sze a piactéren. Kezében ap­ró, sötétzöld követ szoron­gatott: smaragdot! Újult erővel lángolt fel az arany­láz, s a telepesek hamar felfedezték Ouro Preto ara­nyát. Az ezt követő évszázadok­ban mégsem az arany, ha­nem előbb a cukornád, ké­sőbb a kávé adta Brazília vonzerejét. A kávécserjét 1740 körül csempészték Bra­zília földjére Francia Guaya- nából, s az ország egy év­század alatt a világ első ká­vétermelőjévé lépett elő. A bandeiranték utódai a bo­zóttól megszabadított földe­ken szakadatlanul telepítet­nék a Coffea arabicát, s rö­vid idő alatt mindenható kávébárók lettek. maga mögött tudó Brazíliai Demokratikus Mozgalom Pártja (PMDB) nyerte, s kormányszövetségre lépett a katonai rezsim hivatalos pártjából kivált polgári Li­berális Front Pártjával (PFL). Jósé Sarney elnök kezdet­ben sorozatban hozta a la­kosságot kedvezően érintő gazdasági intézkedéseket, és Cruzado—I. elnevezésű sta­bilizációs programjával si­került megfékeznie az inf­lációt, lendületbe hoznia a belső termelést. Az ár- és bérstopra épülő Cruzado—1. azonban hosszú távon nem bizonyult sikeresnek, a vá­sárlási láz révén egyes ter­mékekből hiány keletkezett, így aztán Cruzado—II. nevű programjával újra felszaba­dította az árakat, amelyeket a bérek csak lassú korrek­ciója követ. Az infláció így újra meghaladja a havi 30 százalékot. Szaporodó gaz­dasági gondjai közepette a brazil kormány egyre nehe­zebben képes megfelelni adósságfizetési kötelezettsé­geinek. 110 milliárd dolláros külföldi adósságterhével A főváros, Brasilia egy részlete Közlemény a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek találkozójáról (Folytatás az 1. oldalról) lakossági fogyasztásban le­mondást, áldozatot igényel. Ez azonban csak akkor ta­lálkozhat a társadalom megértésével, ha az átcso­portosított források fejlesz­tésre történő felhasználása valóban szelektív lesz és a szerkezetátalakításra irá­nyuló törekvések kézzelfog­ható eredménnyel járnak. Ezért a konkrét gazdaság- szervező munka során bőví­teni kell a jól gazdálkodó szervezetek mozgásterét. A szakszervezetek támo­gatják a kormány azon tö­rekvését, amely a gazdaság­talan termelés visszaszorí­tására, a szükséges szerke­zetváltás előmozdítására irá­nyul. Mindemellett határo­zottan igénylik az e folya­mattal együtt járó konflik­tusok lehetséges legkisebb szintre szorítását. Ennek ré­szeként szükséges a várható munkaerőmozgás körülte­kintő felmérése, a felmerü­lő foglalkoztatási gondok megnyugtató kezelését szol­gáló eszközrendszer működ­tetése, ha kell, kiegészítése. Az egyes területeken eset­leg jelentkező foglalkoztatá­si feszültségek eltérő módon érintik a társadalom kü­lönböző rétegeit. Ennek so­rában megkülönböztetett módon kell kezelni az ifjú­sági foglalkoztatás kérdése­it, törekedve az ehhez szük­séges eszközök megteremté­sére. A kormány nagy jelentő­séget tulajdonít a szerkezet- váltást kísérő folyamatok megfelelő keretek között tartásának, ezért kész meg­vizsgálni a szakszervezetek konkrét javaslatait, figye­lemmel az egyes társadalmi rétegek eltérő helyzetére, az ifjúsági foglalkoztatás külö­nösen fontos szempontjaira. 2. A találkozó résztvevői nagy figyelmet fordítottak az életszínvonal, az életkörül­mények várható alakulására. A kormány képviselői kifej­tették, hogy a stabilizáció követelményeinek megfele­lően 1988-ban elkerülhetet­len a reálbérek csökkenése. a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tu­domásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul és miként érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szakszervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy né­hány területen központi bér- intézkedésre kerüljön sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrendszer megvál­tozásából, valamint a jövő évi árszínvonal-emelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 fo­rinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelé­sét. A kormány lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 forinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekinteté­ben viszont csak 400 forintos emelésnek biztosítottak a le­hetőségei. Központi bérintézkedések­re is csak szűk körben nyíl­hat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készí­teni, hogy a Magyar Állam­vasutaknál, az ügyészségi és bírósági szervezeteknél bérintézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a műszaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének le­hetőségeit. Egyéb bérintéz­kedésekre az 1988. évi gaz­dasági helyzet alakulásának függvényében kerülhet sor. b) A szakszervezetek kép­viselői kérték, hogy a kor­mány az árszínvonal növe­kedését a lehető legalacso­nyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolat­ban a SZOT képviselői ki­fejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyásza­ti segédeszközök térítési dí­jának emelése. Ugyanakkor szükségesnek tartják az e té­ren megnyilvánuló pazarlás, a forgalmazás lazaságainak felszámolását, a költségvetés kiadásainak ilyen módon történő mérséklését. A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszer­vezetek álláspontját — ígé­retet tettek arra, hogy a gyógyszerek, gyógyászati se­gédeszközök térítési díjának emelését leveszik napirend­ről és megvizsgálják a for­galmazás és a felhasználás egész rendszerét. 3. A SZOT képviselői megelégedéssel vették tudo­másul, hogy korábbi javas­lataik alapján a Miniszter- tanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit érintő, élet- körülményt javító intézke­dés bevezetésének. Ennék keretében az 1988-as költ­ségvetésből 500 millió fo­rintot fordítva erre a célra egyebek között az alábbi in­tézkedésekre kerül sor: — a minimális bérek ösz- szegének emelésére; — a 6 éven felüli tartósan beteg és fogyatékos gyermek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő kiterjesztésére; — a 70 éven felüli cukor­betegek pénzbeni támogatá­sára: — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bővítésére. Ezeken túlmenően továb­bi életkörülmény-javító in­tézkedések végrehajtására is megállapodás született. 4. A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki ér­telmiség helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakozta­tásával összefüggő teendő­ket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előttünk álló feladatok megvalósítása elképzelhetetlen az értelmi­ség, ennek részeként a mű­szaki értelmiség munkája feltételeinek javítása, meg­becsülésének erősítése nél­kül. 5. A találkozó résztvevői az egyéb aktuális kérdések sorában áttekintették az adórendszer változása mi­att szükségessé váló intéz­kedéseket és előkészületeket, ennek részeként mindenek­előtt a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket. A SZOT képviselői megelége­déssel nyugtázták, hogy kezdeményezésükre a kor­mány levette napirendről a munkaügyi bíróságoknak az általános bíróságok szerve­zetébe történő integrálását. Az erre vonatkozó javaslat­ra a munkaügyi viták 1988. évi tapasztalatai birtokában tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezdemé­nyezték, hogy a jogsegély- szolgálatok működésének áttekintése után nyilvános jogszabály rendezze a jogi tanácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi de­mokráciáról szóló rendelet korszerűsítéséről is. * * * A kormány és a szakszer­vezetek képviselői egyetér­tettek abban, hogy az 1988- as év döntő fontosságú a stabilizációs program meg­valósításában. Felhívják a dolgozó kollektívák figyel­mét, hogy tegyenek meg minden szükséges intézke­dést az idei feladatok meg­valósítására, a jövő évi cél­kitűzések megalapozására és végrehajtására. A szakszer­vezetek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gaz­dasági feladatok teljesítésé­ben, a stabilizációs program megvalósításában. Ugyanak­kor hangsúlyozzák, hogy a kibontakozás döntő társadal­mi feltétele a szakszerveze­tek felelős érdekvédelmi te­vékenységének erősítése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom