Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

népújság! 1987. november 16„ hétfő Vonalban voltunk Kell-e adót fizetni, ha... Egy hete. hétfőn délután szerkesztőségünkben az adó­zási szakemberek — dr. Orosz Tivadar, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Békés megyei igaz­gatója. dr. Kovács Árpád, a lakossági adó- és felügyeleti osztály vezetője, valamint Bokor Károly, a megyei adófelügyelőség vezetője — a hozzánk érkező adózással kapcsolatos kérdésekre vá­laszoltak. A legtöbb embert foglalkoztató témákról ol­vashatnak most a kérdezők nevének feltüntetése nélkül. Néhány kivételtől eltekintve ugyanis az érdeklődők név­telenségbe burkolóztak, úgy látszik, adóügyekben igen­csak szemérmesek vagyunk. ...eladom a házam Sokan érdeklődtek az in­gatlanértékesítésből szár­mazó jövedelmek adóztatása iránt. A jogszabály szerint az adófizetési kötelezettség csak a szerzéstől (vételtől) számított 10 éven belüli ér­tékesítésre vonatkozik, kivé­ve. ha az ingatlant értékesí­tő a saját maga, házastársa, volt házastársa, vagy gyer­meke részére lakást vásá­rol, vagy épít. Ebben az esetben a 10 éven belül el­adott ingatlan után sem kell adózni. Ha másra fordítja az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet, az adót az alábbi példa szerint kell megállapítani: Az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke 1 000 000,— Ft. az elidegenítéskori érté­ke 2 000 000,— Ft, a külön­bözet: 1 000 000,— Ft. Iga­zolt beruházások: 100 000,— Ft, adóalap: 900 000,— Ft. Az adóalap tehát az el­adási ár, valamint a néhai beszerzési ár különbözeié, csökkentve azzal az összeg­gel, amit a tulajdonos bőví­tésre, felújításra fordított ingatlanán. Az ingatlanérté­kesítésből származó jövede­lem az eladás évében ka­pott egyéb összes jövedel­mekkel összevontan adózik. Példánk szerint az, adóalap 900 000,— Ft. Ez 3 részre megosztható. Egyharmad ré­sze a tárgyévben szerzett összes jövedelemhez adódik, legyen ez esetünkben 200 000.— Ft. Tehát a kettő együtt 500 000,— Ft. Az al­kalmazotti kedvezmény le­vonása után (12 000,— Ft) a személyi jövedelemadó alap­ja 488 000,— Ft. Ennek adó­ja 191 160.— Ft. Az értéke­sítésből származó jövedelem kétharmad része, a 600 000,— Ft egységesen 52 százalékos kulccsal adózik, ennek ösz- szege: 312 000.— Ft. Az ösz- szes adó tehát; 503 160, —Ft. Hangsúlyoznánk, hogy az ingatlanszerzésből származó jövedelem három részre osztható ugyan a fentiek szerint, de ugyanabban az évben fizetendő. Az ingatlanok bérbe adá­sából származó jövedelmek adózására is nézzünk egy példát. Ha a lakást idegen- forgalmi szerv útján haszno­sítják (pl. Ibusz), akkor az így kapott bér 40 százaléka a jövedelem. Tegyük fel, hogy a bérbe adás évi bevé­tele 180 ezer forint. Ennek 40 százaléka — 72 ezer fo­rint — a jövedelem. Ez a többi jövedelemmel össze­vonva az SZJA (személyi jövedelemadó)] szerint adó­zik. Ha a lakást nem ide­genforgalmi szerv útján hasznosítják, pl. albérletbe adják, akkor a kapott bér 60 százaléka tekintendő jö­vedelemnek. Tehát 180 ezer forintos évi bevétel után a jövedelem 108 ezer forint, és ez adódik az egyéb jövedel­mekhez. Abban 'az esetben, ha a tulajdonos nem lakás céljára szolgáló helyiséget ad bérbe, akkor a kapott bér 70 százaléka a jövedelem, amit a SZJA kiszámításánál figyelembe kell venni. ...eladom az autóm Az ingóságok értékesítésé­nél a következő szabály ér­gárháborúban, majd a nagy honvédő háborúban. (Pár nappal később Moszkvában megtanultam, hogy a szov­jet népnek idegenül hang­zik a II. világháború kife­jezés. Ök nagy honvédő há­borúról beszélnek, ha ama negyvenvalahány évvel ez­előtti esztendőkre terelődik a szó. És figyelmeztetnek, hogy ők nem a németek, hanem a fasiszták ellen har­coltak. Már akkor, a hábo­rú idején így mondták, mert a jövőre készültek, arra, hogy a győzelem után maga a szóhasználat se verjen éket közéjük és a németek közé. Különös, tiszteletre méltó lelkivilága van en­nek a népnek.) Hihetetlen utat tettek meg — súlyos örökséggel a vál­lukon. Első utazásom ide­jén, a hatvanas évek végén, a Szovjetunió már összes nehézségei ellenére is vezető nagyhatalom volt. gazdasági, katonai, politikai téren egy­aránt. Szóval meg lehetett magyarázni a látottakat, felül lehetett emelkedni a csalódásokon és lehetett hin­ni továbbra is. De hagyjuk az emlékeket! Térjünk vissza a mához. Ott a TU—154-esen elkezd­tem számba venni, milyen is valójában ez a mostani Szovjetunió-kép. Az utóbbi két. két és fél évben, mint sűrű hóesésben egymásra a hópelyhek, úgy rakódtak ránk a Moszkvából érkező hírek. Mihail Gorbacsovot választották az SZKP új főtitkárává. (Elődeivel el­lentétben nem tartott, igényt a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöki funkciójára. Oda később Andrej Gromikót választot­ták meg.) Meghirdették a történelmi jelentőségű XXVII. kongresszuson a pe­resztrojkát és a glasznosz- tyot. (Amelyekről — bár a kifejezések nagyon elterjed­tek — igazán nagyon keve­sen tudják, hogy mit is je­lentenek, s még kevesebben, hogy mi a szavak mögötti cél. Mondják, a sajtó a hi­bás ebben is, mert fordítás nélkül vette át — mint a világ majd minden országa — e programot hirdető sza­vakat.) Kényszernyugdíjazá­sok és leváltások. Új, ed­dig alig ismert személyek párt- és állami funkciók­ban. Békejavaslatok és az Amerikai Egyesült Államok tárgyalóasztalhoz kénysze­rítése kül- és katonapoliti­kai kérdésekben. Hihetetlen nyíltság a sajtóban. A Moszkovszkije Novosztyi élenjár a leleplezésekben, az Ögonyok olyan levelet kö­zöl, amelyik egyenesen gyil­kosnak nevezi Sztálint. Tün­tetések Kazahsztánban, a Baltikumban és a Vörös té­ren (krími tatárok). A szesz­árusítás erős korlátozása. És legutóbb a Rust-ügy. A kép — legalábbis innen, a hoz­zánk érkező hírek alapján ítélve — eléggé egyoldalú. Azt a képzetet kelti, mint­ha a visszájára fordult vol­na a nyilvánosság. Az ön- marcangolás, a hibák tuda­tos keresése maga alá gyűr­te volna a társadalmat. Miközben a légikisasszony kínálta könnyű grúz bort kortyolgatom, azon töpren­gek, vajon hogy tud korábbi önmagával szembesülni a nép. Az a nép, amely elől minden sikertelenséget, ka­tasztrófát, egyszóval min­den negatívumot eltitkoltak. Hogy viseli, hogy éli meg ezt a nagy nyilvánosságot, korszakok bírálatát és egy­kori nagyságok trónfosztá­sát, másfelől kivégzettek — mint most kiderült, ártatla­nul elítéltek — rehabilitálá­sát, Válaszom természetesen nincs, de — miközben ki­gyullad ismét a kabinajtó fölött a leszállásra utaló lámpa — megállapítom, előttem a lehetőség. Seremetyevó olimpiára épített új repülőterén fino­man landol a gép. (Gondo­lom nem véletlen, hisz úgy tartják, hogy a szovjet piló­ták a legjobbak a világon.) A gép odaáll a harmonika­ajtóban végződő reptéri fo­lyosóhoz. Nem kell autó­busz, és az eső sem zavar bennünket: a gépből köz­vetlenül a csarnok gumisző­nyegére lépünk. Rend és tisztaság. Az útlevelet ellen­őrző kiskatona kimérten ve­szi át az útlevelet, és hosz- szasan fürkészi, hogy az én fényképemet látja-e az okmányban. Majd udvaria­san visszaadja. Moszkva olyan, mint volt. Kilépek a reptér várócsarnokából. A parkoló tele autóval. Taxi is van. Magántaxi is Busz­ba szállunk. A leningrádi autópályán a két aszfaltsá? vöt elválasztó földcsíkot egyengetik. A leszedett jel­szavak és a politikusportrék állványainak helyét tömik el. Moszkva más! Benn a városban is mint­ha kevesebb lenne a transz­parens. Szinte csak az épü­letek tetejére erősített vil- lanyfüzéres jelmondatok, és a trolivezetékek fölé rakott kivilágítható csillagok jel­zik, hogy szocialista ország­ban. a Szovjetunióban já­runk. Arrébb, már ismét a város széle felé közeledve, a borogyinói győztesek em­lékére emelt diadalkapun túl grandiózus építkezés körvonalai bontakoznak ki. Hatalmas, leendő parkot sejtető terület végében, föld­hányások és márványlap- kupacok mögött óriási ku­pola. Két félkörívben húzó­dó épület vas- és betontra­verzei ölelik körül. Győzel­mi emlékműnek tervezték. Hatalmas, Moszkva legtávo­labbi pontjáról is jól lát­ható fekete márvány obe- liszk alkotta volna az em­lékhely központi részét. Itt, a Grecskó marsallról elne­vezett sugárút tőszomszéd­ságában már jogos a múlt­idő, mert a közvélemény megvétózta az eredeti ter­vet. A szibériai folyók meg­fordításának koncepciója el­len kirobbant vita után ez az emlékmű kavarta a leg­nagyobb vihart. Az újságok hasábjain folyt az, össze­csapás. Végül azok győztek. Peresztrojka A „peresztrojka” világ­szerte ismert kifejezés lett. Jelentésének mélysége és széles spektruma sokakat zavarba ejt. Röviden, hatal­mas tudományos kísérletnek nevezhetjük, melynek célja a szovjet társadalom gyökeres átalakítása, és az 1917. évi októberi szocialista forradalom óta eltelt hetven­éves időszak átértékelése. A peresztrojka meg kell, hogy mutassa, mit tud adni a szocializmus az' emberiségnek. Jelentősége nem korlátozódik csupán az ország belső ügyeire, hanem nagy befolyást gyakorol a nemzetközi térségben is, melynek eredménye például a középható­sugarú rakéták leszereléséről szóló megállapodás a Szov­jetunió és az USA között, amely a történelem első atom­fegyver-korlátozásra vonatkozó egyezménye. (Megjelent a „Majniti” c. japán lapban) vényesül: ha az eladási ár és az egykori beszerzési ár különbsége meghaladja a 100 ezer forintot, a jövede­lem adóköteles. Példán be­mutatva: Mazda személy- gépkocsi eladási ára szabad­piacon 600 ezer, forint. A szerzéskori igazolt vételára 300 ezer forint. A különbö­zet 300 ezer forint, tehát a többi jövedelemmel össze­vonva az SZJA szerint adó­zik. Ha az eladási ár és a beszerzési ár különbözete nem haladja meg a 100 ezer forintot, a jövedelem nem adóköteles. Nézzünk erre is egy példát: Egy 4 éves Lada 2107-es eladási ára: 250 ezer forint. Az igazolt beszerzési ár 180 ezer forint. A különbség 70 ezer forint. Ez az összeg nem kerül összevonásra a többi jövedelemmel, tehát nem képezi az adó alapját. Az igazolt beszerzési árról még annyit, hogy ha nem tudja az eladó okmányokkal bizonyítani a vételár össze­gét, akkor a hivatalos árat veszik alapul, hiába vette ennél esetleg drágábban az illető ingóságát. Az ingósá­gok és ingatlanok esetébep egyébként nem a minden­áron való adóztatás a cél, csupán a kirívóan, indoko­latlanul magas jövedelmeket kívánják az adóval is visz- szaszorítani. Többen megkérdezték, hogy a magánszemélyek for­galmi adója megszűnik-e jö­vőre? Ez a jogszabály 1987. december 31-vel valóban ha­tályát veszti, helyébe tulaj­donképpen az általános for­galmi adó lép. Hogyan adóznak a szerző­akik azt mondták, inkább másra fordítsák a nyomasz­tó márványoszlopra szánt pénzt. A munkálatok azóta — a moszkvaiak elmondása szerint — szemmel látható­an lelassultak. Folyik az át­tervezés. Rácsodálkozom er­re a torzó emlékműre: ha így hagynák, akár a glasz- noszty jelképe is lehetne. Ahol lakunk, az már a város széle. De Moszkva terjeszkedik tovább. Vnu­kovo felé. Fölöttünk, s a reptérhez közelítő szép. új — mesteri munkát tükröző — épületek fölött ereszked­nek le és emelkednek fel a gépek. Arra az aeroportra. amelyen több mint negyed- százada vörös kókuszszőnye­get terítettek Gagarinnak Bajkonúrból, az űrhajózási központból érkezett IL 62-es gépe elé. A szőnyeg másik végén Hruscsov állt, ő fo­gadta a világ első űrhajósá­nak jelentését küldetése tel­jesítéséről. Ma már Hruscsov sírjára is lehet virágot tenni. (A korábban zárt Novonyevicsi temetőt, ahol nyugszik, meg- nyitptták a közönség előtt.) De a moszkvaiak nemigen visznek virágot neki. Hrus­csov csak nekünk volt nagy. Otthon az övéi nemigen szerették. Nyugdíjas nyelv­tanárnő ismerősöm mondja: „Hruscsov ledöntötte a mi bálványunkat, Sztálint, s vele elvette a hitünket és az ifjúságunkat. Fájdalma­sabb, hogy nem adott he­lyette semmit.” Politizáló értelmiségiek azért nagyon jól ismerik Hruscsov érdemeit. (Meg persze a hibáit is!) Nekik jelkép Hruscsov. Egy egy­szer már megkísérelt pere­sztrojka jelképe. Kár. per­sze, hogy kár, hogy a tör­ténelmi jelentőségű XX. kongresszuson meghirdetett átalakítás félbe maradt. Az akkori körülmények nem kedveztek neki — mondják Moszkvában. De hogy való­jába» milyen körülmények­ről — nemzetköziről vagy belpolitikairól van szó —, arról már nem beszélnek. Azt hiszem felesleges is lenne szólniuk. Beszél he­lyettük a Hruscsov utáni, pontosabban az 1975 utáni időszak, amit ma egyszerű­en csak a „pangás korsza­kának”, a Szovjetunió el­vesztett évtizedének nevez­nek. Következik: „Nem hátrál­hatunk meg, és nincs hova meghátrálnunk” Arpási Zoltán déses kereskedelmi és ven­déglátóipari egységek dolgo­zói az 1987-es munka alap­ján felvett jövedelem után? Ebben az esetben az 1987. évi tevékenységből származó jövedelem a kifizetés idő­pontjától függetlenül a ’87- re vonatkozó szabályok sze­rint adózik. ...eliszom a borravalót A borravaló és a hálapénz adóztatásáról is többen ér­deklődtek. Az új adórend­szerben természetesen ez a jövedelem is adóköteles. És ha az önadózás szabályai szerint bevallják, akkor már nem is láthatatlan. Ha vi­szont nem vallják be, akkor sem láthatatlan, hanem adó­zásból „kivont” jövedelem (tehát adócsalás), amelynek súlyos következményei le­hetnek. ; Meg kell azonban jegyeznünk, a láthatatlan jövedelmek „tetten érése” nagyon nehéz. Egy telefoná­ló fölvetette, mi van, ha a borravalót elissza? Az adó alól ugyan így kibújhat, de érdemes-e ilyen áron? Tény. hogy a láthatatlan jövedel­mek adóztatása pazarló fo­gyasztásra ösztönözhet, te­hát az érintettek fölélik, el- szórakozzák, elutazzák „az illegális” jövedelmeket, így azok nem válnak láthatóvá, nem képezik a vagyonosodás alapját. Az adófelügyelőség mun­katársai egyébként senki lakásába nem fognak beko­pogtatni, hogy szemrevéte­lezzék, mije van az állam­polgárnak. Erre csak-alapos gyanú esetén, a rendőrség közreműködésével kerülhet sor. Elterjedt, hogy minden­kinek vagyonnyilatkozatot kell beadnia, erről nincs szó. a vagyonleltár önkéntes, de indokolt esetben az adó­felügyelőség is kötelezheti rá az állampolgárt. Minden­esetre azoknak, akiknek nagy értékű ingóságuk van. érdemes vagyonnyilatkoza­tot beadniuk. Többen érdeklődtek a me­zőgazdasági kistermelőkre vonatkozó szabályok iránt. Több fórumon is elhangzott már, hogy 500 ezer forint árbevételig nincs adófizetési kötelezettség, 500 ezer fo­rinttól 2 millió forintig pe­dig a növénytermesztésből származó bevétel 30 százalé­ka, az állattenyésztésből származó bevétel 10 százalé­ka tekinthető adóköteles jö­vedelemnek. Ezt veszik fi­gyelembe a SZJA kiszámí­tásánál. Fontos tudni, hogy az adózás szempontjából nem tartozik a kistermelés fogalmába a virág- és dísz­növénytermesztés, a díszál­lattenyésztés, valamint a kí­sérleti célokra használt ál­latok tenyésztése. rájuk nem vonatkozik a mezőgaz­dasági kistermelőknek szóló kedvezőbb feltétel, tehát az általános szabályok szerint adóznak. ...és ha fusizok? Ebben az esetben a tör­vény 15. paragrafusa az irányadó, azaz a „fusizás­ból" származó jövedelmet csökkenteni kell az ezzel kapcsolatos kiadásokkal, amely azonban nem halad­hatja meg az évi 12 ezer fo­rintot. Természetesen a tu­siból származó jövedelmet csak akkor adóztathatják. ha kiderül. Az a tény, hogy „lebukás” esetén csupán évi 12 ezer forintot számolhat el költségként a fusizó, még akkor is. ha ennek három­szorosa a tényleges költség, megfontolandó. Hozzáfűz­zük, hogy mindez nem je­lenti azt, hogy az adórend­szer legalizálná ezt az en­gedély nélküli tevékenysé­get. A nyugdíjasokat továbbra is élénken foglalkoztatják a rájuk vonatkozó adózási sze- bályok, ezért ismét hangsú­lyozzuk: a nyugdíj összege, legyen az bármekkora, adó­mentes! A nyugdíj, és a nyugdíj melletti kereset vi­szont 96 ezer forintig adó­mentes, az efölötti rész az általános szabályok szerint adózik. A dolgozó nyugdí­jasokat is megilleti a havi 1000 forintos alkalmazotti kedvezmény. Ha például egy nyugdíjas egész évben al­kalmazásban áll, akkor az adófizetési kötelezettsége csak a 96 ezer forint, plusz 12 ezer forint, azaz 108 ezer forinton felüli jövedelemre vonatkozik. Érdekes kérdés., hogy a dolgozó nyugdíjasnak nyugdíjemelésből adódhat-e többletadója? Talán megle­pő a válasz, de igen. Abban az esetben, ha a nyugdíj- emelés adósávváltozással jár, valamelyest nő az’ adó. Nézzünk erre is egy egysze­rű példát. Ha a nyugdíj és a munkahelyen kapott jöve­delem együttes összege mondjuk évi 119 ezer forint, a jövedelem a 30 százalékos adókulcsú sávba esik. (Ter­mészetesen 96 ezer forintig adómentes). A nyugdíjeme­lés miatt változatlan mun­kahelyi kereset mellett az évi jövedelem 121 ezer fo­rint lesz. a 120 ezer forinton felüli rész már a 35 száza­lékos kulcsú sávba tartozik, így a nagyobb jövedelem­nek nemileg az adója is na­gyobb. Tény. hogy az új adóne­mek megjelenésével az adó­rendszer egységesebb lett, de a szabályok, kedvezmé­nyek, lehetőségek kiismeré­se nem lett könnyebb. Bár­mily bonyolult is azonban a szabályok közt eligazodni, nincs más választásunk. A törvény nem ismerete nem mentség. Olvasóink adókér­déseikkel fordulhatnak . szerkesztőségünkhöz is, de az adózással foglalkozó szer­vek közvetlenül is szívesen adnak felvilágosítást. Békés­csabán az adófelügyelőség a Bartók Béla út 12. szám alatt, és a Tanácsköztársa­ság út 11—17. szám alatt működő osztályainál lehet érdeklődni, hétfőn, szerdán és pénteken. (Telefon: 22- 793, 22-593, 23-966.) A fel­ügyelőség Mezőkovácsházán, Orosházán, Szarvason és Szeghalmon is működtet ügyfélszolgálati i irodákat november közepétől. Tehát, rajtunk múlik, hogy tájéko­zódjunk. Szatmári Ilona fl/aftfatol Az Alföldi Tüzép Vállalat, valamint az orosházi Unior Ipari Szövetkezet közös üzemeltetésével Orosházán megnyitásra kerülő építőanyag-áruházába ÁRUHÁZ-VEZETŐI MUNKAKÖRBE PÁLYÁZATOT HIRDET. Pályázati feltételek: boltvezetői szakvizsga. 3 éves vezetői gyakorlat, vas- műszaki szakképesítés. A pályázatokat kérjük: Unior Ipari Szövetkezet. Orosháza, Táncsics Mihály u. 36. sz. alá beküldeni. A pályázatok beérkezési határideje a hirdetés megjelenésétől számított 10 nap. A pályázathoz mellékeljen részletes önéletrajzot az eddigi munkahelyek feltüntetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom