Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTÓBER 24., SZOMBAT .. Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM fl szervezett dolgozók segítik a kibontakozás programját Szabó Miklós felszólalása a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén A gazdasági, társadalmi életünkben bekövetkezett változások jelentősen hatnak a szakszervezetek tevé­kenységére is. Az új feltételek között át kell gondolni a feladatokat, mérlegelve, miként reagálnak a jelenlegi időszak kihívásaira, hogyan érintik ezek a rájuk háruló funkciók ellátását, többoldalú érdekképviseleti munká­jukat. Ezekről, illetve a gazdasági-társadalmi kibonta- | kozási program megyei megvalósításáról tárgyalt pén­tek délelőtti ülésén a Szakszervezetek Megyei Taná­csa. \ _____________:____:______________________________ A megjelenteket Szeljak György, az SZMT titkára köszöntötte, közöttük Szabó Miklóst, a megyei pártbi­zottság első titkárát és Nyit- rai Istvánt, a SZOT szerve­zési és káderosztályának ve­zetőjét. Először Fodorné Bir- gés Katalin, az SZMT veze­tő titkára beszélt a párt jú­liusi határozatából, a szep­temberben elfogadott kor­mányprogramból adódó he­lyi teendők megvalósításá­ról. Hangsúlyozta: a megye szakszervezeti mozgalma azonosul a főbb célokkal. Egyetért a gazdasági stabi­lizációs törekvésekkel, a szerkezetváltással, a foglal­koztatáspolitika korszerűsí­tésével, hiszen csak ez le­het alapja az életszínvonal majdani emelésének. Sajátos eszközeivel segíti a megyei pártbizottság cselekvési programját, amely a telepü­lések népességmegtartó ké­pességének az erősítését, az oktatás színvonalának a ja­Az idén október 7-től no­vember 7-ig, egy teljes hó­napon keresztül tartanak Magyarországon, így me­gyénkben is, a szovjet kul­túra napjainak rendezvé­nyei. A rendkívül gazdag kulturális kínálatot ebben az évben még a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kíséri. A filmek, a színházi elő­adások, a kiállítások híre már jóval megelőzte ma­vítását, a társadalmi de­mokratizmus kibontakozta­tását szorgalmazza. Az em­berek szűkebb hazánkban is bíznak a kormányprogram­ban, a tisztségviselők elfo­gadták a sokszor nem nép­szerű intézkedések soroza­tát: a belső fogyasztás kor­látozását, az adóreform be­vezetését. Ugyanakkor látni kell — mondotta —, hogy rengeteg még a tennivaló a tagsággal való kapcsolat szo­rosabbra fűzésében. A vál­lalatoknál, az üzemekben, az intézményekben meglehető­sen sok a bizonytalanság, a vita, hiányos az informá­ció. Különböző hírek ke­ringenek az áremelésekről, a személyi adózásról, a bérek bruttósításáról, a vállalati bérgazdálkodásról, a lét­számcsökkentésről, a mosta­ni felvásárlási láz áruhi­ányt szül. Ilyen körülmé­nyek között nagyon nehéz a szakszervezeti tisztségvise­gyarországi bemutatásukat, hiszen közülük sok évekig dobozban rejtőzött, vagy be- mutatlanul, kiadatlanul he­vert a fiókok mélyén. Az új, merész hangú írásmű­vek, filmek mellett sok klasszikus értékű szovjet al­kotást is láthatunk az idén. A választékot jelzi, hogy 25 városban több mint 200 elő­adás közül válogathat az érdeklődő. lök munkája, a feladatokat azonban meg kell oldani. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalati gaz­dálkodás segítése a gazdasá­gi vezetők és a szakszerve­zet megegyezésén alapul. Ezért az alapszervezetek fordítsanak nagyobb gondot a jövedelmezőbb termelésre, az export növelésére, a gyors elemzésre, bátran kezdemé­nyezzenek. Megyénkben nin­csenek és nem is lesítiek jelentős létszámcsökkenté­sek, de gondok vannak a pályakezdő fiatalok elhe­lyezkedésével és a jövőben jobban kell élni az átképzé­si támogatás adta anyagi lehetőségekkel, a megválto­zott munkaképességű embe­rek foglalkoztatásával. A szakszervezeti bizottságokra nagy feladat hárul, hiszen ebben az évben véleményez­niük kell a vállalati terve­ket, a szociálpolitikai el­képzeléseket, módosítják a kollektív szerződéseket és figyelemmel kísérik a bé­rek bruttósítását. Megnő a szerepe és a jelentősége a nagyobb szakmai műveltség megszerzésének, az egyéni érdekvédelemnek, a lakóhe­lyi önkormányzat kiszélesí­tésének. A felszólalók a határoza­tok egységes értelmezését, a cselekvésre való mozgósí­tást sürgették, szóltak az ágazatok közötti közös érde­keltség megteremtéséről, a jobb minőségű áruk gyár­tásáról, az exportképesség A békéscsabai megyei könyvtár is több rendez­vénnyel, programmal ké­szült a szovjet kultúra nap­jaira. Néhány magas szín­vonalú irodalmi est és vi- deomozin bemutatott szov­jet filmek egész sora ör­vendezteti októberben az érdeklődő közönséget. Az MSZBT megyei koordinációs munkabizottsága és a Pen­za Klub közös szervezésé­ben tegnap, október 23-án zenés irodalmi műsort lát­hatott itt a közönség. A népszerű művészek fel­lépése előtt dr. Tóth Bélá- né, a megyei pártbizottság munkatársa átadta a me­gyei könyvtár ajándékait azoknak a versenyzőknek, akik eredményesen vettek részt a szovjet kultúra nap­jai jegyében rendezett ju­bileumi olvasási versenyen. Az ünnepélyes átadást kö­vetően az ötezredik előadá­sát nemrégen ünneplő Ko­rona Pódium kiváló művé­szei, Mikes Lilla, Hegedűs D. Géza, Maros Gábor és Oláh Ferenc Kézfogások cí­mű vendégjátékát láthatták a békéscsabaiak. A művé­szek olyan magyar költők műveiből idéztek, akiknek fordításai révén a magyar ember megismerhette a szovjet nép életét és gon­dolkodását. (magyar) fokozásáról. Hogyan akar megújulni a szakszervezet, miként javulhat az agitációs munka? — tették fel a kér­dést. Most már a tetteken a sor, mellőzni kell az érte­kezleteket, a bürokráciát. A munkahelyeken,. az emberek között, az alapszervezetek­ben szükséges dolgozni, po­litizálni. Ehhez a gondolathoz kap­csolódott Szabó Miklós is, amikor hozzászólásában megállapította: az SZMT tettrekészen csatlakozott a kibontakozási programhoz és azon fáradozik, hogy mind­ez megvalósuljon. A munka még nincs befejezve, hi­szen sok a kétkedés, a bi­zonytalanság, a jogos kriti­ka. Valóban, félre kell ten­ni a túlzott értekezéseket, a papírmunkát. A munkahe­lyeken, az üzemekben hall­gassuk meg az embereket, kérdéseikre adjunk tisztes­séges választ, mert a cse­lekvés a fontos. A szán­dék, a feltétel megvan a változtatásra, de bátrabban kell élni a lehetőségekkel. A szakszervezeti mozgalom a múltban is felvállalta a dol­gozók érdekeinek a védel­mét, a mai nehéz körülmé­nyek között sincs ez más­képpen. A szakszervezetek legyenek kezdeményezői a fejlesztéseknek, a haladás­nak a vállalatnál, a lakóte­rületen, a lakásépítésben, a kommunális beruházások­ban. Ezután megvitatták a szakszervezeti kádermunka továbbfejlesztésének felada­tait és véleményezték Békés megye 1988. évi tanácsi költ­ségvetésének előkészítését. Felmentette a testület SZMT- titkári funkciójából Cs. Nagy Lajost, akit néhány nappal ezelőtt * megválasztottak a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszer­vezete Központi Vezetősége főtitkárának. (seres) Kelnek az őszi vetések Jól haladpak az őszi mun­kák, a mezőgazdasági nagy­üzemek kihasználják a ked­vező időjárást. A természet az idén két-három hetes ké­sésben van, s az őszi érésű növények a szokottnál va­lamivel később kerülhetnek le a' földekről. Ezért is jó, hogy esőzések nem zavar­ják az emberek és a gépek. munkáját, s folyamatosan érkezhetnek a raktárakba, a feldolgozókhoz a földekről a szállítmányok. A vetési munkák a hó­nap közepe óta meggyorsul­tak. Az őszi kalászosok ki­jelölt vetőterületének mint­egy 70 százalékán már föld­ben van a mag, a korai ve­tések már ki is keltek. Be­fejeződött a rozs és az őszi árpa vetése, és mintegy két­harmadánál tart a búzave­tés. Tavaly ilyenkor előbbre tartottak; a késés amiatt adódott, hogy a kiszemelt te­rületről a szokásoshoz ké­pest későbben tudták csak betakarítani az úgynevezett előveteményeket, például á napraforgót és meg kellett várni, amíg előkészítették a talajokat a vetőgépek foga­dásához. A teendők emiatt kissé összetorlódtak, ám az üzemeknek — jó szervezés­sel — sikerül mégis folya­matossá tenni ezt a fontos őszi munkát. II szovjet kultúra napjai Irodalmi est Békéscsabán Hegedűs D. Géza Váci Mihály versét szavalja Fotó: Veress Erzsi Petrovszki István látogatása megyénkben , Dr. Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tegnap megyénkbe látogatott. Délelőtt dr. Szemenyei Sándor, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára és Sasala János, a városi ta­nács elnöke kíséretében a megyeszékhely életével ismerke­dett. Megtekintette az új kulturális létesítményeket, a bel­városi iskolát, a tanítóképzőt, könyvtárat, az épülő sport- csarnokot. Délután Gyulára látogatott, ahol párttitkároknak és propagandistáknak tartott előadást. Szerelik a közlekedési lámpákat Békéscsabán, a Bartók Bé­la út és a Temető sor kereszteződésében Fotó: Veress Erzsi Elúszott határidők... Mi lesz a Tiszával? A hét elején Csongrádon a címben jelzett témáról ta­nácskozott a Csongrád me­gyei országgyűlési képvise­lők csoportja. A megbeszé­lés kiemelten foglalkozott a Tisza folyó hasznosításának lehetőségeivel. Az országos horderejű problémakör je­lentőségére való tekintettel az eseményen miniszterhe­lyettesi szinten képviseltette magát a MÉM, a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, de jelen volt az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, valamint a Mahart műszaki igazgatóhelyettese. * * * Az Alföld kereskedelmé­ben már régi századokban is maghatározó szerepű volt a tiszai hajózás. Ezáltal le­hetett Szeged a dél-alföldi gabona- és sókereskedelem és a dohányszállítás köz­pontja már két évszázaddal ezelőtt is. 1833-ban Szeged­ről indult az első gőzhajó, amely a vízi kereskedelem hazai fejlődésének első fon­tos momentuma volt. A fel- szabadulás előtti vízi áru­forgalomhoz képest ma lé­nyegesen kisebb arányú a Tisza vízi útjának kihasz­náltsága. Évekkel ezelőtt sokat le­hetett hallani arról, hogy a csongrádi vízlépcső elkészül­tével a folyó hajózhatósága lényegesen biztonságosabbá válna. Aztán elcsendesedtek a hírek. Az V. ötéves terv­re előirányzott 2,2 milliárd forintos beruházás soknak bizonyult. A jelentkező gaz­dasági nehézségek következ­tében az éppen elindult be­ruházást le kellett állítani. A most elhangzottak alap­ján az ezredforduló körüli időkre tolódott el az építke­zés. J ugoszlávi ában sikereseb­bek voltak, ott elkészült a törökbecsei vízlépcső, amely­nek duzzasztása egészen Csongrádig érvényesül. A tanácskozáson elhangzott olyan vélemény, amely arra utalt, hogy a Vajdaság felé hamarosan megindul a ke­reskedelmi hajóforgalom. A tiszai szállítópark je­lenleg a nagymarosi építke­zésen vesz részt. Szükség esetén azonban a Mahart az itt jelentkező igények sze­rint fejleszti a kereskedel­mi flottát. Az érdekes és fontos kér­déseket érintő hozzászólások kitértek a vízi idegenforga­lom és a Tisza élővilágának problémáira, továbbá az ön­tözés, a belvíz- és az árvíz- védelem időszerű gondjaira. Elhangzott, hogy nem hasz­nálják ki kellőképpen a fo­lyó vizét öntözési célokra; az öntözött területeket a je­lenlegi' 6 százalékról 25 szá­zalékra lehetne és kellene növelni. Szóba került az egyik leg- kiáltóbb kihasználatlan le­hetőség is; a termálvizek há­romnegyed része elfolyik a Tiszában, mert nincsenek meg a takarékos hasznosí­tás műszaki feltételei. Már a rómaiak is fontolgatták, de talán csak a csongrádi vízlépcső megépülése után jöhet szóba a Duna—Tisza- csatorna kivitelezése.-A mostani lépéshátrány nem jelenti azt, hogy min­den teendőt halasztgatni kell, a kis lépések taktikájával lenne jó megtalálni a fej­lesztések útját, de a Tisza hasznosításával úgy kell foglalkozni, hogy mindig szem előtt tartsukf a később elkészülő vízlépcsőt. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom