Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1987. OKTÓBER 14., SZERDA Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM Napirenden a KGST korszerűsítése fl tanácskozáson felszálait Grász Károly A magyar küldöttség vezetője, Grósz Károly miniszterelnök, mellette balról Marjai József miniszterelnök-helyettes Kádár János találkozott Teng Hsziao-pinggel Kedden délelőtt Moszkvában, a KGST székházában megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43., rendkívüli ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a tíz tagállam — közöttük Magyarország — ’ kormányfői szintű küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. A tagállamok gazdasági együttműködési mechanizmusának megújításával kapcsolatos kérdések, a KGST tevékenységének korszerűsítéséből adódó problémák, a szervezet szerepének növeléséből származó feladatok kiemelt témaként szerepelnek a rendkívüli' ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) ülésszakot Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, a tanácskozásnak otthont adó Szovjetunió küldöttségének vezetője nyitotta meg. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar kormány szívélyes üdvözletét, jókívánságait, és sikereket kívánt a KGST- ülésszak munkájához. Köszönetét mondott az ülésszak munkájához biztosított feltételekért. A kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a tanácskozás igen nagy fontosságú a szocialista gazdasági integráció, az együttműködés mechanizmusának átalakítása, a KGST tevékenységének megújítása és korszerűsítése szempontjából. Az ülésszak határozatának tervezete jól ~7 szemlélteti, hogy a pártjaink vezetőinek tanácskozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen területeken tudunk egységes elgondolásokat kialakítani. Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mindvégig a szocialista gazdasági együttműködési rendszer és a KGST tevékenységének átfogó, tényleges megújítására, valódi előrehaladás elérésére törekedtünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság intenzív irányú fejlesztésének elősegítéséhez. Véleményünk szerint, az együttműködés eszközrendszerét nem bővítettük és korszerűsítettük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben bekövetkezett változások igényelték. Az e téren mutatkozó elmaradás felszámolása együttműködésünk fejlesztésének egyik fő kérdése. A szocialilsta gazdasági integrációban minőségi változásokra van szükség. A határozattervezetben foglalt (Folytatás a 2. oldalon) Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött Kádár Jánosnak, a Magyar 1 Szocialista Munkáspárt főtitkárának keddi programja Pekingben: A Tienanmen téren megkoszorúzta a kínai nép hőseinek emlékművét.! A kínai nép forradalmi harcának, felszabadító küzdelmeinek emlékezetes mozzanatait domborművekkel felidéző oszlop előtt felsorakozott a három haderőnem díszegysége, s a katonazene is megszólalt, amikor Kádár János elhelyezte a magyar nemzeti színekkel díszített koszorút. Az MSZMP főtitkára főhajtással tisztelgett a kínai hősök emléke előtt. Ezt követően Kádár János szálláshelyén, a Tjaojütaj vendégházban hivatalos megbeszélés kezdődött az MSZMP főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának elnöke között. A megbeszéléseket követően Teng Hsziao-ping a vendégházban ebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint Kádár János és Teng Hsziao-ping másfél órás megbeszélését a szívélyes légkör, a közvetlen hangulat jellemezte. A 30 éve volt első személyes találkozó, a megismerkedés emlékeinek felelevenítése után Teng Hsziao-ping egészen a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusáig visszautalva foglalta össze Kádár János számára azokat a Kínában bekövetkezett változásokat, amelyek a türelmetlenül ultrabalos torzulásoktól elvezettek a KKP KB 1978-as, 3. plénumához, a külső nyitás, s a belső reformok meghirdetéséig. Ez a súlyos tapasztalatokból ta- nuló-okuló politika helyesnek bizonyult, s így tűzhették célul most a KKP XIII. kongresszusára készülődve a reformfolyamatok ütemének meggyorsítását. „Reform a gazdaságban, s reform a politikai intézményrendszerben — ez Kína számára az egyetlen továbblépési lehetőség” — hangoztatta Teng Hsziao-ping, hozzátéve: „Gondosan kell ügyelnünk arra, nehogy a kisebb-na- gyobb kudarcok eltántorítsanak bennünket szocialista utunktól, céljainktól”. Az MSZMP főtitkára hasonlóképpen vélekedett, mondván: „Csak a reformok útján, a realitásokra - sablonoktól mentesen _ építve fejlődhet társadalmunk, s csak a szocialista vonásokat megőrizve, megerősítve léphetünk a hatékonyabb gazdálkodás irányába.” E szándékot, törekvést is azok közé a „találkozási pontok” közé sorolta, amelyek módot teremtenek a magyar—kínai kapcsolatok intenzívebb fejlesztésére, a két ország — lehetőségeinek és adottságainak figyelem- bevételével meghatározott — együttműködésére. „Nem egymást másolva, ám a levont tanulságokat mindenképpen hasznosítva válthatjuk valóra kinyilvánított szándékunkat, a magyar—kínai barátság erősítését” — jelentette ki Kádár János, és eredményes mupkát kívánt a Kínai Kommunista Párt rövidesen összeülő XIII. kongresszusának. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és kísérete kedden délután ismét a Kínai Országos Népi Gyűlés házába látogatott el. A hosszúra nyúlt, programban gazdag nap végén a meghívó házigazda, Csao Ce-jang kereste fel Kádár Jánost, a kormány vendégházában megtartották a zárótárgyalásokat. Csao Ce- jang elköszönt az MSZMP főtitkárától, aki kíséretével együtt — különvonaton — Tiencsinbe utazott. Építőipari aktívaértekezlet Nemzetközi szakszervezeti eszmecsere a nők helyzetéről Az építők székházában kedden aktívaértekezletet tartottak az építő- és építőanyagipar mintegy 500 vállalatának és szövetkezetének gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői. A tanácskozáson részt vett Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az ágazat ez évi tervének időarányos teljesítéséről, az év végéig hátralévő teendőkről, valamint a gazdaság stabilizációs időszakának szakági feladatairól. Az év végéig hátralevő feladatok közül a miniszter különösen fontosnak tartja, A pénzügyi rendszer korszerűsítéséről és az azzal kapcsolatos ellenőrzési feladatokról kedden konferenciát tartottak a Gépipari Tudományos Egyesület és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervezésében. A XIII. kerületi pártbizottság nagytermében tartott tanácskozáson több mint ötszáz iparvállalati vezető és más szakember vett részt. Mátay Lászlónak, a GTE ügyvezető főtitkárának megnyitója után Sütő Dezső, a néhány hónappal ezelőtt alakult Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke tartott előadást. Mint mondotta, a pénzügyi és ellenőrzési rendszer korszerűsítése hosszabb idő óta tartó folyamat. Ezen belül a vállalati és szövetkezeti pénzügyi és gazdasági ellenőrzés az elmúlt két évtizedben többször is megújította munkáhogy az ágazat teljesítse 160 millió dolláros exportelőirányzatát. Az év végéig kell előkészíteni a jövő évi feladatokat is. A gazdaság stabilizációs időszakának éveiről szólva Somogyi László elmondotta, hogy 1988 és 1990 között nem növekszik az építőipari termelés. Jövőre nem indul új beruházás, s valószínűleg sok építkezés kivitelezési üteme csökken. A következő három évben az új lakások építése, a régiek felújítása, rekonstrukciója, valamint a lakáscserék várhatóan ’ 500- 550 ezer családot érintenek majd. A fejlődéshez feltétlenül szükséges, hogy a tanácsok továbbra is gondoskodjanak telkekről, építési tejét és szervezetét. Mindig igyekezett alkalmazkodni a változó feltételekhez, a növekvő követelményekhez. Mindez jó alapot szolgáltat arra, hogy az adóreformmal kapcsolatos ellenőrzési rendszer változását is megfelelően tudják megoldani. Az ellenőrzés a gazdaság- irányítás része, amelynek a tervezéssel, a szabályozással és az intézményrendszerrel összehangoltan kell fejlődnie. Az utóbbi években a vállalatok nagyobb fokú önállósága révén folyamatosan változott a szabályozás, ezért módosítani indokolt az ellenőrzés jelenlegi szervezetét és módszereit is. A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés eddigi tapasztalatai a gazdálkodási fegyelem és morál stagnálására utalnak. Az eddiginél jóval hatékonyabb ellenőrzés eszköze lehet a gazdasági kibontakozásnak. rületekről és ezek előköz- művesítéséről. Ezzel kedvező lehetőséget teremthetnek arra, hogy a vállalatok kiszélesítsék a saját vállalkozásban épülő lakások körét. Valamennyi építési szervezetnek jelentős feladatot ad az a kormányintézkedés, hogy a jövő év január 1-jé- től 3 éves kötelező jótállást kell adni. Ezért az év végéig mindegyik szervezetnek ki kell dolgoznia saját jótállási ügymenetét. A vitában több vállalat képviselője bejelentette, hogy bekapcsolódnak a saját vállalkozásban szervezett lakásépítésbe. A vitában felszólalt Berecz Frigyes. Hangsúlyozta: az év végéig hátralevő több mint két hónap alatt még sokat tehetnek a vállalatok és szövetkezetek a népgazdasági mérleg javításáért. Sütő Dezső ezután elemezte a július 1-jén alakult hivatal munkáját, amely kiterjed a vállalatok, szövetkezetek, kisvállalkozások és a lakosság adóztatására és ellenőrzésére, kiegészül az ügyfélszolgálati irodák hálózatával és a központi adóelszámolási irodával. Feladatuk a jövő év elején bevezetendő adórendszer működtetése is. Már megkezdődött az adóapparátus kiépítése és felkészítésé. Arról is szó volt, hogy az új adórendszerben az önadóztatás már nemcsak a vállalatok, szövetkezetek körére terjed ki, hanem a lakosságra is. Az adóhivatalnak éppen ezért megnövekednek a feladatai, hiszen 50 ezer adóalanyból hamarosan 5 millió lesz. Ehhez mintegy megkétszerezik a revizorok számát és korszerű számítógéprendszert működtetnek majd. Tíz szocialista ország szakszakszervezeti központjai titkárainak részvételével kétnapos tanácskozás kezdődött kedden, a nők helyzetéről a SZOT székházá- bán. A résztvevők — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Viet- najn szakszervezeteinek képviselői — megvitatják a dőlLakásépítés és Az Orosházi Városi Tanács 1986. márciusában módosította, illetve kiegészítette lakásügyekről szóló rendeletét. Szabályozták a lakások elosztását, a lakásigénylések társadalmi elbírálását, a lakás-használatbavételi díj fizetését, a lakás- éoítéssel, a -vásárlással kapcsolatos helyi támogatás odaítélését. A -lakásigények elbírálásához nagy segítséget nyújt a lakásügyi társadalmi bizottság, melynek tagjai a helyszínen győződnek meg a lakásigénylők szociális, vagyoni viszonyairól. Orosházán (1986. decemberig) 976 lakásigénylőt tartanak nyilván. Az 1987. év tapasztalata, hogy a lakásárak növekedésével lerövidült a várakozási idő. Az új lakásokat csak azok tudják megvásárolni, akik jobb anyagi körülményekkel rendelkeznek. A rászorulóknak a tanács visszatérítendő kölcsön formájában helyi támogatást nyújt 50—100 000 forintig. A lépcsőzetes lakáshoz jutás feltételeit teljes mértékben nem tudják biztosítani, mivel az épülő lakások szobaösszetétele, gozó nők szociális és gazdasági problémáinak megoldásában szerzett tapasztalataikat. Azt is vizsgálják, hogy a szakszervezetek miként tudják elősegíteni a nők otthoni és munkahelyi tevékenységének jobb összeegyeztetését. A tanácskozást Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára nyitotta meg. Kiemelte: a tapasztalatcserét különösen komfortfokozata, ezt nem teszi lehetővé. Gond, hogy tanácsi bérlakás mostanában nem épül. A VII. ötéves terv időszakában összesen 70 bérlakás kialakítását tervezik. A lakásigények kielégítésében 1966. óta vesz részt az OTP orosházi kirendeltsége, saját' beruházásában épített lakásokkal a tanács által felmért igényeknek megfelelő számban. Az eladási árak évről évre jelentősen emelkednek. A' lakásárak alakulásából következik, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik a teljes vételárat képesek lennének kifizetni. Ezért jelentős az a támogatás, amit a gazdálkodó egységek munkáltatói kölcsön folyósításával nyújtanak. 1987. augusztus 30-ig az OTP 56 darab új lakást értékesített. Erre elszámoltak 5.2 millió forin szociálpolitikai kedvezményt, 21 millió forint 3 százalék kamatozású hitelt. A munkáltatók 25 vevőt támogattak 2,2 millió forint értékű vállalati "kölcsönnel. (Ekkor még nem is említettük a 88 leadott társasházi lakást, a 40 időszerűvé teszi, hogy a szocialista közösségen belül általános követelménnyé vált az intenzív fejlődés, s ez a szakszervezetek érdek- védelmi, érdekképviseleti tevékenységében is új feladatokat, új módszereket jelent. A szakszervezetek álláspontja szerint a nőpolitikái célok megvalósítása szerves része a társadalmi fejlődésnek. családi házat, amelyeket szintén az OTP értékesitett.) Jelenleg a Kossuth Lajos utcai lakásokra kötik a szerződéseket. A Kazinczy utcai 60 lakás is elkészült, a tanács megkezdte a vevőkijelölést. Még ez évben szeretnék a kulcsokat átadni az új lakástulajdonosoknak. A Móricz Zsigmond utca—Rákóczi út sarkán épülő háztömböt a jövő év első felében adják át. A Thököly utca—Kazinczy utcai részen épülő 105 lakás 1988 márciusára készül el. A takarékpénztár piackutatásának eredménye: egyre nagyobb az igény az úgynevezett minőségi lakásépítésre. Ez azt jelenti, hogy a foghíjtelkekre családi házak, vagy 4-5 lakásból álló társasházak építését tervezik. A magánkezdeményezésű építkezéseket (számuk egyre csökken) az OTP hitellel, építési kölcsönnel támogatja. Orosházán először a Gárdonyi utcában próbálkoznak ezzel, ahol 130—150 telket alakítottak1 ki erre a célra. (Ez a fajta építkezés nem tömegigényt elégít ki.) Egyelőre vállalkozót keresnek. — Csete — Konferencia a pénzügyi ellenőrzésről lakásgazdálkodás Orosházán
