Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-13 / 241. szám
1987. október 13., kedd Ruzicskay György kiállítása A megnyitót követően Ruzicskay György kiállításon részt vevőkkel elbeszélgetett a Fotó: Gál Edit kongresszus előtt Szarvason, az Erzsébet-li- getben lévő Ruzicskay-alko- tóházban október 10-én, szombaton kiállítás nyílt. Ez alkalomból a mester az „Est”-Iapokban az 1930-as években megjelent rajzait és újabb olajfestményeit láthatták az érdeklődők. A kiállító művészt és a megjelenteket dr. Pataki István, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Tasnádi Attila művészettörténész méltatta a Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész munkásságát. Elmondta többek között, hogy 1928—32. között az „Est”-lapokban (Pesti Napló, Magyarország és Az Est) mintegy 150 Ruzicskay-rajz jelent meg. Csodálatos módon — átvészelve a háborús éveket — 36 eredeti rajz fennmaradt az utókor számára, melyekből most másodízben rendeztek kiállítást. Egyedülálló grafikai sorozat, művészettörténeti érték, sajtótörténeti kuriózum. Újságban rajzolni, külön tudomány, nagy művészet. Az első világhírű újságrajzoló Daumier francia grafikus-festő volt, aki metsző gúnnyal leplezte le a polgári politika aljasságait a múlt században. A1 XX. század egyik leghíresebb újságrajzolója, a belga Mase- reel hasonló eszközökkel harcolt a munkásosztály elnyomása és a háború borzalmai ellen. Akkoriban rang volt bejutni egy festőművésznek a jónevű újságok hasábjaira. Nálunk főként Ruzicskay György és Molnár C. Pál műveit publikálták, melyeknek jó részét előkelő külföldi lapok is átvették. A végeláthatatlan csigalépcsőn félfelé ballagó, álláskereső nő, az alamizsnát gyűjtögető és számos más témájú rajz történelmi hűséggel örökítette meg a világválság és a háborús évek nehézségeit. Ehhez bátor kiállás, őszinte kritikai érzék és éleslátás szükségeltetett. A kordokumentum-sorozatnak múzeumban lenne a helye — mondotta a művészettörténész. Ary Véradók a — Száz véradás, szinte kimondani is sok. Mennyiségre mennyi ez? — Egy fél hektó, azaz 50 liter. Egy alkalommal 4 decit adok, de az utóbbi 30 esetben a plazmaferezises véradásnál ennél többet — mondja Tóth Pál, a Füszért raktárvezetője, aki az öt Tóth Pál aranyjelvényhez most kapja meg a hatodikat. — Hány éve véradó? t— Épp most 30 esztendeje, hogy először hallottam a véradásról, akkor még Kondoroson laktam édesanyámmal és azonnal bejöttem Csabára jelentkezni. De rosszul kezdődött, mert náthás voltam, és csak ami-u kor elmúlt, akkor következhetett az első véradás. Ettől fogva aztán simán ment minden. Soha semmi bajom nem volt. — Tehát minden előzetes vizsgálat megnyugtatás is egyben, hogy rendben van az egészsége? — Igen, és ez nagyon jó érzés, amellett, hogy tudom, milyen nagy segítség a véradás. — Került már személyes kapcsolatba azokkal, akiket megmentett? — Közvetlenül nem, de rengeteg köszönőlapot, levelet kaptam. Az egyiket külön őrzöm, annyira meghatott az egyszerű szó és az öreges írás. „Tisztelt Tóth Pál! Köszöntőm önt fel- gyógyulásomért, önzetlen segítségéért, ami lehetővé tette, hogy a kórházi belgyógyászaton dolgozó kollektíva visszahúzzon az élők sorába, engem, a belső vérzéses beteget. Nagyon köszönöm.” — A példája vonzott-e másokat is a környezetében? — Az öcsém rendszeres véradó lett, s egyidőben többen is a vállalatnál. De csak alkalomszerűen. — Van-e Vöröskeresztes alapszervezet a Füszért-nél? — Nincsen, úgyl hogy én is a III. kerületihez tartozom, annak vagyok az aktívája. — Meddig lehet véradó az ember? — Tudomásom szerint 65 éves korig, de ennél fiatalabb is kieshet, ha valami baja akad. Én most 55 éves vagyok, s remélem, hogy még a lehetséges 10 évet végigcsinálom. * * * — Sok, vagy kevés az ötvenszeres véradás? — Sok, mert sok vért jelent, sok életet ment és mégiscsak egy ember adta — feleli Tóth Sándorné, a csabai Húsker könyvelője, négy arany véradójelvény birtokosa. — Hogyan lett véradó, beszervezte valaki, vagy talán a Vöröskereszt? — Nem így történt. Az Tóth Sándorné előzmény még 1956-ra nyúlik vissza, amikor veserendellenesség miatt a szüléskor rángógörcsöt kaptam, és három napig eszméletlenül feküdtem. Csak a teljes vércsere'segített rajtam. Majd sok év múlva Kétegyházán, ahol laktam, véradást szerveztek. Mikor meghallottam, döbbentem rá, hogy engem is a véradás mentett meg, s azonnal jelentkeztem. Azóta negyedévenként behívnak, és eleget teszek az önként vállalt kötelességemnek. — Nem fordult elő, hogy betegség miatt alkalmatlan volt? — Soha. Szerencsére jó az egészségem. Talán hihetetlen, hogy a 38 éves munkaviszonyom alatt egy napig sem voltam táppénzes. Három gyermekem van, velük voltam szülési szabadságon, de az nem betegség. — Minek köszönheti ezt a ritka jó egészséget? — Biztos sokat jelent, hogy bár sovány vagyok, de erős, szívós a szervezetem és víg kedélyű a lelki alkatom. Nem csinálok nagy ügyet semmiből, pedig lett volna miből. Épp elég baj, gond akadt az életem során, míg egyedül három gyereket fölneveltem, mindig kis keresetből. — Egyébként is egészséges életmódot folytat? — Nem iszom, nem dohányzóm, kávézni is csak keveset szoktam, viszont bőségesen étkezem. Mindent szeretek, főleg a főzelékeket, gyümölcsöt, édességet. — Mindenki jó egészségnek örvend a családban? — Nagy öröm, hogy _a gyerekeim is. Van ebben biztos örökletes dolog is, mert az édesanyám, akivel együtt vagyok, is ilyen. Nyolcvan éves, jól bírja magát’ sőt segít is nekem a házimunkában. Ha kérdezik tőle, azt mondja, a munka, az örök mozgás a hosszú élet titka. — Úgy tudom, év végén nyugdíjba megy. Ez nem jelent problémát? — A véradást tovább folytatom, és egy kicsit dolgozni is szeretnék a nyugdíj mellett. Remélem, sikerül. Vass Márta Piaci körkép városainkból Október eleje az évnek az a része, amikor a nyárvég közkedvelt gyümölcsei, zöldségei már fogytán vannak a piacokon, a zöldségüzletekben, de mellettük megjelennek az ősz jellegzetes termékei is. A megye néhány városában a gyümölcs- és zöldségellátás nyári tapasztalatairól, s a jelenlegi kereslet-kínálat viszonyairól érdeklődtünk. BÉKÉSCSABA Balogh István, a vásári iroda vezetője: — Piaci felhozatalunk az idén elég jó volt. Igaz, hogy az első fél évben 25—30 százalékos áremelkedés mutatkozott a múlt évihez viszonyítva, de a második félévi árubőség csökkentette ezt. így végül is lényeges áremelkedés csak a burgonyánál várható. Jelenleg 15—16 forint kilogrammja, 5-6 forinttal több, mint tavaly. A dinnyéről viszont elmondhatjuk, hogy a három évvel ezelőtti termésnek duplája volt az idei felhozatal. így szeptemberben 4-5, esetenként 3 forint is volt kilogrammja. Felkészültünk a téli almavásárra is. Szabolcsban két tsz-szel van megállapodásunk, előreláthatóan karácsonyig szállítják a megyeszékhelyre, s várhatóan az ára sem lesz magas, kilóját 10-12 forintért mérik. GYULA Dr. Bujdosó Pálné, piaci ellenőr: — Tavasszal és nyár elején jóval kevesebb volt gyümölcsfelhozatalunk az elmúlt évekhez képest. Őszibarack, kajszibarack szinte alig volt a piacon, sárgadinnye és körte is csak töredéke a tavalyinak. Augusztusban már jobban helyreállt ez az elmúlt évekhez viszonyított arány, viszont az árak bizonyos termékeknél mégis magasak maradtak. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a permetezőszerek, különféle vegyi anyagok áremelkedése miatt megdrágult a termelés. Szeptemberben talán a legnagyobb áremelkedés a körténél és a szőlőnél volt tapasztalható. A gyulai piacon jelenleg a nyírségi Ömbölyi Tsz almaárusítása a legnagyobb sláger, hiszen jóval olcsóbban árulnak, mint a helyi termelők. A zöldségek közül a karfioltermés volt eddig a legnagyobb, ez az árakon is látszik, hiszen esetenként már 10 forintért is kapható. SZARVAS Trnovszki János, piacfelügyelő: — Közismert, hogy a zöldség-gyümölcsárak városunkban a legdrágábbak. Ez elsősorban abból fakad, hogy a termékek nagy részét Szolnok, Csongrád és Bács-Kiskun megyéből hozzák a termelők, akik a szállítási költség miatt felnyomják az árakat. Piacunkon a legnagyobb forgalom péntekenként van, ilyenkor a kereslet alapján változnak az árak. Október 1-től felemeltük a helypénzt is. Jelenleg 6 forint négyzetméterenként a piaci kőasztalon árusítás díja, a földön, vagy saját asztalon kipakolok pedig 8 forintot fizetnek. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az árusítás elsősorban a kijelölt helyeken folyjon. A zöldség-gyümölcs árak az elmúlt évekhez viszonyítva átlagosan 5—25 százalékkal emelkedtek, de néhány esetben a rossz termés miatt 40 százalékos emelkedés is tapasztalható, mint például a burgonya esetében. MEZÖKOVÁCSHÁZA Engelhardt József, a városi tanács ellátási csoport- vezetője: — Nálunk piaci árusítás gyakorlatilag nincs. Zöldség-gyümölcs értékesítéssel a Mozaik Áruház és a közterület-használati engedéllyel rendelkező magán- termelők foglalkoznak. De alapvető termékek eladását még öt élelmiszerüzlet és két magánkereskedő is vállalta, így a város zöldséggyümölcs ellátása kielégített volt. Sőt, néhány termékből jóval többet kínáltak, mint amennyit kerestek. Ilyen volt a meggy, a dinnye, a paprika, a paradicsom, a zöldség és a répa. Mindez azzal magyarázható, hogy városunkban az emberek többsége kertes házakban él, így a szükségleteit saját maga megtermeli. Az árak is arányosan oszlottak meg, a különböző értékesítők között, hiszen, ha a magántermelő, vagy -kereskedő olcsón adta a paradicsomot, paprikát, vagy karfiolt, az áfész is kénytelen volt leengedni az árakat. Jelenleg az áfész 150 mázsa alma és 400 mázsa burgonya szállítására kötött megállapodást szabolcsi tsz- ekkel, így várható, hogy az általuk értékesített termékek olcsóbban vásárolhatók majd. SZEGHALOM Gidai Károly főelőadó arról tájékoztatott, hogy a város lakóinak zöldség- és gyümölcsellátásáról három szektor; a tsz-ek, az áfész és a magánkereskedők gondoskodnak. Piaci napok hétfőn, csütörtökön és szombaton vannak, a csütörtöki a legforgalmasabb. Az elmúlt időszakban kiemelkedően jó volt a dinnyeellátás, választékhiányos volt viszont a gyümölcskínálat. Szinte hiányzott a kajszi és az őszi barack. Kevés és drága volt a fokhagyma, a zöldségféle. Jelenleg a gyümölcsök közül a szilva, a körte és az alma kapható, kisebb választékban az ot- helló és a csemege szőlő. A szövetkezeti kereskedelem javít ugyan a választékon, de az igényeket nem tudják teljesen kielégíteni. A savanyítani valóból, elsősorban paprikából volt és van választék, nagyon kevés viszont az uborka. A burgonyaárak 8—14 forintig változóak. az elmúlt évihez viszonyítva bizony magasak. Ebben a térségben állandóan gondot jelent a megfelelő . gyümölcsellátás, amelyet az áfész a Nyírségből hozott almával próbál enyhíteni. 1 A téli ellátásra tárolnak ugyan a forgalmazók burgonyát, hagymát, almát, de nem biztos, hogy elegendőt. Sokat segített az ellátási gondokon, hogy kétszázhúsz család állami földből kialakított hobby- kerteken termel önmaga, és mások számára is. BÉKÉS Püski Bálintné piacfelügyelő is hónapról hónapra figyelemmel kísérte a város és a város környék zöldség-gyümölcs ellátását, a piaci élet alakulását. Tájékoztatása szerint az év eleji hónapokban szinte megbénult a piac, bizonyos élénkülés áprilistól volt tapasztalható. A primőr áruk ekkor azonban még szinte teljesen hiányoztak. Májusban találkoztak először a békésiek a retekkel, új hagymával, uborkával, paradicsommal, újrépával, természetesen borsos áron.! Júniusban nőtt a választék, ekkor már a zöldpaprikát is elérhetőbb árakon vásárolhatták. A: zöldborsó olyan gyorsan leérett, hogy az ára 40 forintról csak 15-ig csökkent, s ekkor eltűnt a piacról. Júliusban bőségessé vált az ellátás, rengeteg meggyet hoztak a piacra, igaz magas áron. Kevés volt a cseresznye, a málna, az eper és igen drágán mérték. A gyümölcsök gyorsan értek, és jelentek meg a piacon, de az árak nem estek. Volt elegendő sárga- és görögdinnye, nyári alma, zöldségféle, paradicsom, zöldpaprika. Az augusztusi, szeptemberi hónapokban a tartós aszály káros hatása tükröződött a magas árakban. Csupán a dinnye ára csökkent. Az uborkakínálat jobb volt a tavalyinál, őszi barackot csak mutatóban láttak a békésiek, viszonylag magas áron kapható a burgonya. Az idei év a savanyításnak kedvező választékot kínál a piacon, paprika és káposzta van elegendő. OROSHÁZA Doktor Imre tájékoztatása ' ■ cint a városban min- dc ~ ; van piac, a forgalom i mútörtökön és szombaton a legerősebb. A hullámzó választék volt a jellemző az elmúlt időszakra, az időjárás viszontagságai, a dráguló termelés miatt. A gyümölcs és a zöldségárak lényegesen magasabbak voltak az elmúlt évinél. Nagyon kevés volt a cseresznye a földieper, közepes mennyiségű a meggy.1 A szőlő nagyon kevés és drága. Aki befőzni valót keresett magának, találhatott ugyan, de a pénztárcáját is alaposan kinyithatta. Zöldségféléből és ’ burgonyából megfelelő ellátást tudtak biztosítani, a burgonya ára mostanában emelkedik, és a választék sem megfelelő. A városban és városkörnyéken nagyon jelentős a magán- termelők zöldség- és gyümölcstermesztő tevékenysége, s a városlakók is szívesen piacra viszik a hobby- kertekben termett feleslegüket. Alma van elegendő. A szőlő ára 30-tój 50 forintig változik, és nem különösebben nagy a választék. ! B. Zs.—M. M. Most még gazdag a piacokon a választék, de a pénztárcánkat is alaposan kinyithatjuk Fotó: Veress Erzsi
