Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTOBER 2., PÉNTEK Ara: 1,M tortát XLn. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM A KISZ megyei feladatai a gazdasági-társadalmi kibontakozási program végrehajtásában A KISZ Békés Megyei Bizottsága Szabó Béla első tit­kár elnökletével tegnap ülést tartott Békéscsabán. A testület munkájában részt vett Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke és Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A bizottság az első na­pirendi pontban a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megyei megvalósításában való KlSZ-feladato- kat fogalmazta meg, amelyekre dr. Farnas József titkár tett írásos javaslatot. A szóbeli kiegészítésben elmondta, hogy a megyei pártbizottság feladattervé­ben szerepelnek a KISZ- esek javaslatai is. De az if­júsági szövetségnek a saját, másra át nem ruházható fdladatait is meg kell hatá­roznia. A KISZ-nek felada­ta, hogy tagjaival és a fia­talokkal megismertesse és elfogadtassa a programot, il­letve cselekvésre ösztönöz­zön. Fontos az is, hogy a fiatalok szocializmusképe szilárd legyen, és a megle­vő zavarokat az ifjúkom­munisták segítsenek tisz­tázni. A folytatásban ki­emelte a KISZ-vezetőkkel szemben támasztott új kö­vetelményeket, a szervezet működési hatékonyságának javítását, és azt az igényt, hogy minden egyes KISZ- szervezet saját maga ké­szítse el a programját. A javaslatról elmondta véleményét, illetve kiegé­szítette a leírtakat Szabó István, Németh Ferenc, Kulcsár Edit, Somi Magdol­na, Varga Sándor és Valas- ' tyánné Vízhányó Julianna. Szót kért Nagy Imre is, aki többek között á követ­kezőket rpondta: a kibonta­kozási programban való részvételről a KISZ minden szintjén ez idő tájt vitat­koznak tagjaink. A KISZ Központi Bizottsága a kö­zelmúltban ugyancsak ha­sonló kérdésekkel foglalko­zott. A KISZ KB nem adott tételes feladatokat az alsóbb szintű apparátusoknak, sem a szervezeteknek. Mert a helyi programokat csak a helyi valóság ismeretében fogalmazhatják meg a KISZ- szervezetek, -alapszerveze­tek. Az írásos javaslatban, illetve a hozzászólásokban különösen azt figyeltem, hogy a programban van-e olyan, amely valóban spe­ciálisan Békés megyei, örömmel állapítottam meg, hogy több ilyen is fellelhe­tő benne (természetesen olyanok is, amelyek az or­szág bármelyik részén ak­tuálisak). A KISZ KB-nak és a megyei KlSZ-bizott- ságnak valóban a teljes energiáját a városi, hélyi mozgalmi munka segítésére kell fordítani, hiszen a program végrehajtása itt dől el! A megyei KISZ-bi- zottság nem a vágyait fo­galmazta meg, hanem olyan feladatokat állított önmaga, illetve az alsóbb szintű KISZ-szervezetek elé, ame­lyek valóban rajtuk múlnak, amelyeket a KISZ -meglevő eszközrendszerével megva­lósíthatnak! Nagy Imre hozzászólása további részébeji kitért a KISZ hatékonyabb működé­sét szolgáló elképzelésekre, a teendőket rangsoroló viták­ra, a - KISZ gazdálkodásá­nak, működésének áttekin­tésére, majd végül a követ­kezőket mondta: — Az előttünk álló fel­adatok megkövetelik, hogy a KISZ új politikai módsze­reket vezessen be, ha kell, bátran vállalkozzon és sza­kítson azokkal a1 hagyomá­nyokkal, amelyek a fejlődé­sünket gátolják. Az ifjúsági szövetség munkájában sok­kal mélyebb változásokat kell végrehajtanunk, mint ahogyan az az első pillanat­ban látszik, ha valóban meg akarunk felelni küldetésünk­nek. A következő hozzászóló Szabó Miklós volt. A követ­kezőkkel kezdte mondandó­ját: — Az itt elhangzottak­kal azonosulni tudok, a vé­leményekkel egyetértek. Ma különösen fontos, hogy meg­nyerjük az embereket, a felnőtteket és a fiatalokat egyaránt a kibontakozási programnak, és cselekvésre ösztönözzünk mindenkit. Ez a program, igaz, rövid tá­von, nehézségekkel jár, nem egy esetben lemondással, de hosszabb időt szemlélve, a perspektívát jelenti! A me­gyei KISZ-bizottság helye­sen látja, hogy a KISZ-ve- zetők munkájának is cSák egyetlen mércéje, értékmé­rője van, mégpedig az, hogy a terv végrehajtásához mennyivel járultak hozzá. Az ifjúsági mozgalomban a személyi feltételek me­gyénkben adottak, elkötele­zett, felkészült mozgalmi ve­zetők dolgoznak. De egy sor úi követelménnyel kell a KISZ-vezetőknek is megbir­kózni. Például: a bürokrati­kus terhektől bátran meg kell szabaduljanak. Az ap­parátusokat mentesíteni kell a felesleges adminisztráció­tól, a jelentésgyártástól, hogy az energiákat a tény­leges munkára fordíthassák. Azt is meg kell monda­nom, hogy a megyei pártve­zetés nem elégedett azzal, ahogyan számos helyen a pártszervezetek az ifjúság­gal foglalkoznak. El szeret­nénk érni, hogy a jövőben a pártszervezetek a munka­helyeken felelősebben fog­lalkozzanak az ifjúsággal, ezzel is járuljanak hozzá az eredményesebb mozgósítás­hoz, az aktív részvétellel a kibontakozásban. Hiszen most nem más a célunk, mint hogy munkánk pro­duktumát javítsuk, termelé­sünk hatékonyságát növel­jük. Szabó Miklós javasolta: azokban az üzemekben: ahol folyamatban van a korsze­rű technika, technológiák meghonosítása, a KISZ-esek már most járuljanak hozzá a munkák minél gyorsabb, pontosabb elvégzéséhez, hogy határidőben elkészül­hessenek a beruházások. El­mondta, hogy néhány ter­melőegységben intenzíven dolgoznak korszerű ösztön­zési rendszer kialakításán, egy hatékony személyi érde­keltségi rendszer bevezeté­sén. A KISZ-eseknek alap­vető érdeke ennek mind szélesebb körű elterjesztése, tehát kövessenek el mindent a népszerűsítéséért. A folytatásban a megyei pártbizottság első titkára ki­tért a Jövőnk a tét! akció hasznosítható tapasztalatai­ra, a fiatalok által felvetett kérdésekre. (Ezekre lapunk­ban rövidesen visszatérünk.) Végül a következőket mondta: — Megyénkben is szükség van egy tartósan jól műkö­dő, eredményeket felmuta­tó KISZ-re, amely kritikus és önkritikus. Az ülés második részében tájékoztató hangzott el az ez évi építőtáborokról, majd kitüntetések odaítéléséről döntött a testület. A tanács­kozás után ! a megye első számú vezetői és a KISZ megyei titkárságának tagjai további megbeszélést tartot­tak az ifjúsági feladatok végrehajtásáról. Lovász Sándor Ma este 7 órakor a békésesabai színházban évadnyitó előadás keretében mutatják be a Mikszáth Kálmán híres regé­nyéből írt Üj Zrínyiászt. Rendező: Rencz Antal. Képünkön az előadás záró jelenete. (Cikkünk a 4. oldalon) Fotó: Gál Edit Újdonságokról tájékozódnak a kereskedők , Fotó: Kovács Erzsébet Árutájékoztató a „Kunság” élelmiszer-kereskedelmi vállalatnál Üj árukról és hiánycik­kekről, választékról, árucse­réről — egyszóval a követ­kező időszak áruellátásáról tartottak tájékoztatót októ­ber 1-én, tegnap délelőtt a Kunság Élelmiszer- és Ve- gyiáru-kereskedelmi Válla­lat békéscsabai raktárházá- (Folytatás a 2. oldalon) Gyula Tanácsi közlekedési vezetők országos továbbképzése l Tegnap, csütörtökön dél­előtt Gyulán a mezőgazda- i sági szövetkezetek üdülőjé- ] ben két és fél napos orszá­gos továbbképzés kezdődött, melyet a Közlekedési Mi- | nisztérium szervezett a fő- i városi, megyei és megyei jo­gú városi tanácsok közleke- j dési szakigazgatási vezetői- 1 nek. A mintegy félszáz { résztvevőt Araczki János, a | megyei tanács általános el- ! nökhelyettese köszöntötte és > bemutatta a vendéglátó Bé- i kés megyét. Tájékozta tó já- 1 ban elmondta, hogy me­gyénkben az utóbbi öt év­ben ugrásszerűen megnőtt az utak kiépítettsége, s eb­ben nagy szerepe van a kü­lönböző, megyei tanács ál­tal kiírt pályázatoknak. Ezekkel igen sok helyen eredményesen mozgósították a helyi erőket. Ezután a közlekedési ve­zetők meghallgatták Katona Andrásnak, a Közlekedési Minisztérium főosztályveze­tőjének előadását, aki a megyei tárgyalások tapasz­talatairól és a további el­képzelésekről beszélt. El­mondta, hogy az évente megrendezett továbbképzé­seknek kiemelkedő szerepe van abban, hogy a tanácsi közlekedési szakigazgatási vezetők információt, irány- mutatást kapjanak az or­szágos egységes gyakorlat ki­alakításához és biztosításá­hoz. Ezen túl igen jelentős, hogy a napi gondokat és a távlati elképzeléseket együtt­gondolkodva vitathatják meg. 1983-ban sor karült a köz­lekedési ágazat irányításá­nak korszerűsítésére. A mi­nisztérium és szervei több hatósági és ágazati feladatot adtak át a megyei és helyi tanácsoknak. Igen fontossá váltak azok a találkozók, ahol a minisztérium és a tanácsok szakemberei kicse­rélhetik tapasztalataikat. Az előadók olyan szakemberek, akik a gyakorlat során fel­merült problémákban állást tudnak foglalni, és segítsé­get nyújtanak az irányító és törvényalkotó munkához. A gyulai továbbképzés a készülő közúti közlekedési törvény alkotásához is szol­gál tapasztalatokkal. Szombatig szó lesz a hosz- szú távú közlekedésfejleszté­si koncepcióról, a Legfőbb Ügyészség elmúlt évi vizs­gálatának tapasztalatairól, az utak forgalomszabályozá­sáról és a közúti jelzések el­helyezéséről. Ismertetik a készülő törvényjavaslatot, a gépjármű-közlekedés, vala­mint a közutak igazgatásá­val, kezelésével és fenntar­tásával kapcsolatos idősze­rű feladatokat. A tovább­képzés szombaton délelőtt fórummal zárul, melyet dr. Nagy Ervin miniszterhelyet­tes vezet. Sz. M. Biharugrai is körösnagyharsányi hét BtKCS megyei a NEPÜJSAG-ban Lapunk harmadik oldalán Körösnagyharsány élel­miszer-ellátásával foglalkozunk. A faluban különösen a húskínálat hiányos és kiegyensúlyozatlan. Az ötödik oldalon a biharugrai túróroládüzem új termékével, a Geszti Esztivel ismerkedhetnek meg, ami az idei BNV-n vásárdíjat kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom