Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-08 / 237. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Vita az egészségmegőrző programról Kibővített munkaértekezleten találkoztak tegnap délután Békéscsabán az SZMT székházában a megye egészségügyi intézményeinek vezetői, szakfelügyelő és városi főorvosok. Az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programját egészítették ki a megyei cselekvési program sajátosságaival. Elsőként dr. Rácz László megyei főorvos vázolta a megye jelenlegi rossz demográfiai helyzetét, a leggyakoribb halálokokat és a legfontosabb tennivalókat. Az egészségmegőrzés fő irányait a következőkben határozták meg: az egészséges életvitel részévé kell tenni az egészséges táplálkozást. Elő kell segíteni a szabadidős testmozgás feltételrendszerének kialakítását, a káros szenvedélyek elleni küzdelemben előtérben álljon az alkoholizmusellenesség, a kábítószer terjedésének, a túlzott gyógyszerfogyasztásnak a megelőzése. Megyénkben különösen figyelemmel kell kísérni a gyermekek túlzott gyógyszerfogyasztását (Streptomycin, Tetran felesleges fogyasztása.) A munkahelyi ártalmak feltárását) követően lehet csak ellenük küzdeni. Természetes és mesterséges környezetünket egészségesebbé alakítsuk. A nem fertőző népbetegségek elleni küzdelemben elsősorban a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések korai feltárása lényeges. Az orvosok és egészségügyi dolgozók feladata nemcsak a betegek gyógyítása, hanem a tanácsadás is az egészségesek számára. Nem szabad megfeledkeznünk a fertőző betegségekről sem, a védőoltások folyamatosságáról, az AIDS elleni harcról) A szakfőorvosok hozzászólásaikkal egészítették ki a gondolatköröket. Dr. Kási Gyula a tüdőgyógyászok zászlóvivő szerepéről 1 szólt az egészségmegőrző programban. Elmondotta, hogy a dohányzás visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha maguk az orvosok is le tudnak mondani a cigarettáról. A megyei tüdőosztályok alkalmasak lennének dohányzásról leszoktató ambulanciák; kialakítására. Nehéz helyesen táplálkozni, amíg az a drágább. Nincs megfelelő tér és lehetőség a tömegek szépiára a téli sportok űzésére. Dr. Marshal György a szenvedélybetegségek „örömszerző” jellegéről és végzetes következményeiről beszélt. „Ha az alkoholkérdést megoldjuk — mondta —, attól még az alapvető problémája megmarad a betegeknek. Az alkoholizmus egyenlő a krónikus öngyilkossággal, a drogfogyasztás pedig az akut öngyilkossággal. Dr. Tóth Mihály a megye 120 ezer keresőképes dolgozójának egészségvédelmére figyelmeztetett. Elsődleges célként azt jelölte meg, hogy megfelelő embert a megfelelő helyre kell irányítani a munkában is. Dr. Márkus Vera a család, a szülők munkahelyének, az iskolának, a védőnőknek és az orvosoknak az együttes tevékenységéről, a közös felelősségéről szólt a gyermekek érdekében. A pillanatnyi eredményektől az egészségmegőrző programban el kell tekinteni, a hosszú távú programra készülhetünk fel. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy egy nemzet fizikai továbbéléséről van szó az egészségmegőrző program során. A középpontban az ember mint nemzetalkotó és mint gazdasági tényező egyforma súllyal szerepel. Az egész nép életmódján szükséges változtatnunk, a társadalmat alakítsuk olyanná, hogy orvosi segítség nélkül is meg tudja őrizni az egészségét. Csamangó Vilmos, az egészségügyi szakszervezet megyei titkára ismertette az alapszervezetek és a megyei vezetőség állásfoglalását a programról. Biztosította támogatásukról az egészségügyi dolgozókat.1 de - felhívta a figyelmet az egészségügyi dolgozók egészségvédelmének jelentőségére is. Dr. Vince Gábor a téma minden lényeges részletére reagált, az egészségkárosító hatásokról szólva az örökség, a modell jelentőségére figyelmeztetett. Felül kell vizsgálni az egészségügy intézményrendszerét is, hogyan tudja a legcélszerűbben megvédeni az egészséges embert? Segíteni kell mindenkinek saját maga megismerésében. A fiatalok körében nő a drogveszély, az országban körülbelül 6 ezer függőségi állapotú fiatal él., Az egészségmegőrző program a jövőben más megyei fórumok elé kerül megvitatásra. B. Zs. Penzai közművelődési, közoktatási delegáció érkezett megyénkbe Tegnap Penza megyei közművelődési és közoktatási delegáció érkezett Békés megyébe. A küldöttség vezetője Vjaneszlov Vlagyi- mirovics Taraszov, a megyei pártbizottság munkatársa, tagjai Viktor Alekszejevics Boriszov iskolaigazgató, Va- lentyina Nyikolajevna Pan- tyina kerületi pártbizottsági titkár, Nyina Nyikolajevna Bucskova szakközépiskolai igazgató és Pjotr Vaszilje- vics Taktajev középiskola1 igazgató. Szovjet vendégeink tegnap Kaszaperre és Mezőhegyesre látogattak. Utóbbi helyen megtekintették az általános művelődési központot és az állami gazdaságot. Testvérmegyénk küldöttei ma és holnap megismerkednek megyénk több » iskolájával,' ellátogatnak a Békés Galériába, a vésztő- mágori emlékhelyre és a bi- harugrai Szabó Pál Könyvtárba és emlékházba. Jól működik a gyulai tejcrumbüzem kerítik, ami jóval meghaladja a tejiparban szokásos nyereségarányokat. A vitaminokat is tartalmazó Lastophyl nevű borjútáp és a túróból kivont,-a különféle ragasztók készítéséhez használatos kazein gyártásának bevezetése után a tej- crumbbal tovább bővült — az alapfontosságú tejipari termékek megtartása mellett — a nagy múltú gyulai üzem termékskálája. — szabó — Grósz Károly az NSZK-ba érkezett A Szarvasi öntözési Kutatóintézetben a szántóföldi növény- termesztés vízgazdálkodási, növénytáplálkozási, agrotechnikai, műszaki és ökonómiai tényezőit kutatják. Az intézetben többek között külön osztály foglalkozik a hazai rizstermesztés fejlesztésének kutatásával, termesztésének koordinálásával. (Három évtizedes munkájuk eredményeként hazánkban már hat szarvasi nemesítésű rizsfajtát honosítottak meg. A képen: benzinmotoros rizscséplő gép (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS) Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Helmut Kohlnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására szerdán hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Kíséretében van Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Bartha Ferenc, a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. A Minisztertanács elnökének különgépe a bonn—kölni repülőtéren szállt le. Ezután Grósz Károlyt és kíséretét a bonni kancellári hivatal előtti téren katonai tiszteletadással fogadták. A kormány elnökét elsőként vendéglátója, Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja üdvözölte, s bemutatta neki az ünnepélyes fogadtatáson megjelent személyiségeket. Felcsendült a két ország himnusza, majd a kgt kormányfő ellépett a téren felsorakozott díszegység előtt. A magas rangú vendéget megillető üdvözlés után Grósz Károly, aki most első ízben tesz látogatást az NSZK-ban, viszonozva Helmut Kohl 1984. júniusi budapesti útját, megkezdte hivatalos programját. Ennek első részeként a kancellári hivatalban Helmut Kohl és Grósz Károly szűk körű megbeszélést tartott. A nyugatnémet sajtó — miként az előző napokban — szerdán is nagy fontosságú eseménynek kijáró részAz adott gazdasági körülmények között példamutató rugalmassággal megvalósított beruházás nem elhanyagolható hasznot hoz a tejporgyárnak, a tejcrumbot ugyanis mintegy 8 százalékos nyereséggel állítják elő és értéAz új termék gyártásához régi hengerszárító gépeket alakítottak át Fotó: Sarkadi László Grcsz Károly megkezdte NSZK-beli tárgyalásait. A képen: miniszterelnökünk vendéglátója, Helmut Kohl kancellár kíséretében elvonult a díszalakulat előtt letességgel foglalkozik a két ország bővülő kapcsolataival. A Handelsblatt, a gazdasági-üzleti körök befolyásos napilapja a Minisztertanács elnökének portréjával illusztrált írásában ismerteti Grósz Károly politikai pályáját, és egy másik cikkben elsősorban a gazdasági együttműködésben rejlő további lehetőségeket elemzi. Kiemeli, hogy a Magyar Népköztársaság tevőleges résztvevője a kelet —nyugati kapcsolatrendszer előmozdítását szolgáló- politikai párbeszédnek. A Frankfurter Rundschau című napilap Budapesten készített interjút közöl Grósz Károllyal, s a Süddeutsche Zeitung is politikai portrévázlatban mutatja be a magyar kormányfőt. Hazai alapanyag az édesiparnak Nem volt látványos avatóünnepség, ettől függetlenül a Gyulai Tejporgyárban a gyár közepén megkezdődött a termelés a 35 millió forintos beruházással épült tejcrumb- gyártó üzemben. Az üzempróba időszakában tapasztalható, természetesnek tekinthető kisebb hibákat, problémákat gyorsan korrigálták: az utolsó harmadában már a tervezett kapacitással dolgoznak. Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a három műszakban működő üzemben naponta nyolcvan mázsa tejcrumbot állítanak elő, s az év végéig elszállítják a hazai édesipari üzemeknek a szerződésben rögzített 600 tonna alapanyagot; a legtöbbet, 400 tonnát a szerencsi csokoládégyárnak. A gyulai tejcrumbüzem építési költségeihez és a gyártáshoz szükséges svéd licenc megvásárlásához jelentősen hozzájárult az édesipar és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is. Érdemes magáról a hazánkban eleddig kevésbé ismert termékről is néhány szót ejteni. A tejcrumb — amelynek gyártási receptúrája egy magyar származású szakember nevéhez fűződik — karamel- lizált, különböző szénhidrátokat is tartalmazó, finoman szemcsésített tejpor. A tejcrumb felhasználásával különböző csokoládéféleségek eltarthatósági ideje nagyobb, és igen jó a minősége — mindez növeli e termékek exportálhatóságának „esélyeit” is. Különösképp javítja a minőségét a tejcrumb s>z úgynevezett figurális csokoládékészítményeknek — Télapó, húsvéti nyuszi, karácsonyfadíszek stb. Ugyanakkor a hazai gyártás közvetlenül is jelentős valutamegtakarítást eredményez, hiszen bizonyos csokoládétípusoknál a receptúrától függően az igen drága, tőkés importból származó^ kakaópor felhasználását lehet 25-40 százalékkal csökkenteni. A gyulai üzem kapacitása évi mintegy 2000 tonna tejcrumb előállítását teszi lehetővé — ezt a mennyiséget a hazai édesipar fogja felhasználni. Az első magyarországi tejcrumbüzem felépítésének lehetséges helyszíneként korábban több település is szóba került: a legjobb és legolcsóbb lehetőséget Gyula kínálta. A tejcrumb gyártására olyan hengerszárítókat és egyéb berendezéseket alakítottak át, amelyeken eredetileg — veszteségesen — takarmány tej port gyártottak. A gyulai üzem eddigi működésével mind a hazai édesipari szakemberek, mind a licencet adó svéd vállalat munkatársai is elégedettek.
