Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

NÉPÚJSÁG 1987. október 31., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Jelentés Opusztaszerröl Nagy buzgalommal indult a nemzeti történelmünk em­lékhelyének felvirágoztatá­sára tett országos vállalás. Ópusztaszeren aztán mind­inkább csak Csongrád me­gye ügyévé lett a helyreállí­tás dolga... Régi-új krónika Szegedről Csongrádnak tartva, még a félút előtt el­érjük Ópusztaszer községet. Tábla jelzi az irányt az út­ról lefordulva az emlékpark felé. Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Azon a helyen, ahol a legenda szerint a honfoglalás lezá­rásaképpen „ejtették meg a szerét az ország egész dol­gának” a vezérek, vagyis, ahol az első „országgyűlést” tarthatták, ma egy nagy és hosszan húzódó építkezés folyik. Sokan ismerik a kö­zépkori apátság romkertjét. Évente 200 ezren is elzarán­dokolnak ide. Szer monostorának köveit még a múlt században szét­hordták a Pallavicini-urada- lom építkezéseihez, de e században is, egészen a 60- as évekig kőbányaként használták a környékbeliek. Az elpusztult monostor apátja, egy gyulai plébános 1882-ben elindított ásatásai­val több kárt okozott, mint hasznot, mert lehetetlenné tett egy szakszerű, mai fel­tárást. Így a mai látogató sem a kolostorból, sem Szer mezőváros maradványaiból nem láthat semmit.! Megte­kinthet viszont egy tizenöt házból álló skanzent, amely a századforduló népi életé­nek állít emléket. Rövide­sen egy szélmalommal, és később talán egy napsuga­ras parasztházzal lesz teljes a falumúzeum. Ehhez a földhöz a ma­gyar történelemnek két „honfoglalása” is kötődik; az egyik az Anonymus nyo­mán is feltételezett „szer”, vagyis a szokástörvények elrendezése a vezérek által, a másik pedig a jelképes „második honfoglalás”; 1945. március 29-én történt, a nev^etes földosztással. A föld, régi nevéért kiál­tott ekkor, mert közben a Pallaviciniek önkényesen Sövényházának nevezték el. Mégis, csak 1974-től kapta vissza ősi nevét Szer. Az Elnöki Tanács hozzájárulá­sával a helység felvette az Ópusztaszer nevet, megkü­lönböztetésül a fiatal Pusz­taszer községtől. Ütemezések 1970-ben Erdei Ferenc kezdeményezte annak az or­szágos emlékbizottságnak a létrehozását, amely indít­ványt tett egy emlékpark kialakítására a Szer monos­tor környékén. 1976-ban fo­gadták el a részletes rende­zési tervet, egy országos pályázat nyomán. Ez három ötéves tervidőszakra üte­mezte a munkálatokat. A terv a területet két nagy részre osztotta; a szorosabb értelemben vett múzeumi emlékhelyekre és a park­erdőre. Az előbbi egy nagy­szabású építkezés színhelye mostanában, az utóbbi egy kiránduló- és pihenőövezet lesz, ahol már 30 hektárnyi terület parkosítása meg is történt. A 200 millió forintos be­ruházás kivitelezője a Dél­ép. Ismert gondjai és átszer­vezése után is folytatja az építkezéseket az emlékpar­kon. Csúszásról abban az ér­telemben van szó, hogy a két ütemben tervezett mun­kálatok két nagy szakasza között telt el egy hosszabb kényszerszünet. Ennek oka a pénzügyi feltételek ! megte­remtésének nehézségeivel magyarázható. Az első ütem műszaki tar­talmát 1982-ben határozták meg. Az akkori — 89 millió forintos — szerződés szerint összeszerelték a központi épület teljes vázszerkezetét a merevítő falakkal, elké­szült a tetőszerkezet, -fedés, és számos gépészeti munka. Ez természetesen még nem jelentett egy használható lé­tesítményt, de a beruházó (a Csomiber) pénzügyi üte­mezése szerint 1985-re elké­szült. Ekkor következett a szünet. 1986. júniusában rendel­te meg a Csongrád Megyei Beruházási Vállalat a máso­dik ütemet. A szerződéster­vezet eredetileg még 55 milliós összeggel számolt, 1988. június 30-ára tervezett befejezéssel. Később továb­bi belsőépítészeti munkákat rendeltek meg, így a teljes szerződéses összeg 90 millió­ra alakult, egy évvel eltoló­dott, 1989-es befejezési ha­táridővel. Természetesen' a „hagyományos” késleltető mechanizmusok is dolgoz­nak; hiányoznak még bizo­nyos engedélyek ahhoz, hogy a munkák tovább folyhassanak. Az idén azon­ban* már intenzíven megin­dult a második ütem kivi­telezése. Ez évben tervezik a homlokzat teljes lezárását, jövőre a teljes épületgépé­szeti munkákat befejezni, és így 1988. utolsó negyedévé­ben már át tudnák adni a munkaterületet a Feszty­körkép szereléséhez. Ahhoz, hogy a határidőket tartani tudják, a megrendelő Cso­miber, a tervező Csomiterv, a társkivitelezők és a Délép összehangolt munkájára lesz szükség. ...és a Feszty-körkép? Az egész ország várja nagy érdeklődéssel, hogy mikor lesz újra látható jeles nemzeti panoptikumunk, a Feszty-körkép. Méltóképpen itt, a magyarság nagy törté­nelmi; emlékezőhelyén ad­nak majd otthont a hánya­tott sorsú látványosságnak. Az említett múzeumi terü­leten, a központi épületben lesz a helye. A létesítmény egyébként méreteinél fogva alkalmas lesz1 más bemuta­tókra is. Az épület külső körgyűrűjének három eme­letén négy állandó kiállítás kap helyet. Kurucz D. Ist­ván festőművész javasolta, hogy a galériaszinten egy kiállításon örökítsék meg az ezredéves magyar történe­lem minden nagyobb sors­fordulóját egy táblaképsoro­zaton. Álljon itt néhány adat az épület méreteinek érzékel­tetésére: 2570 négyzetméter alapterületen 34 ezer lég- köbméterjt építenek be. Át­mérője 57 méter, legmaga­sabb pontja 35 méter magas lesz. Az építkezés a Délép saját technológiájú, ún. du­góalapozásával kezdődött meg. Különös érdekessége, hogy a ragasztott, kész tető- szerkezet, amely az egész teret lefedi, a falak emelke­désével, a csúszózsaluzás so­rán fog a földről a magas­ba felemelkedni. Egy gyor­sított felvételen valahogy úgy nézne ki az egész épít­kezés. mintha a földből nő­ne ki az épület. * * * Az emlékhely boltozása tehát halad — a maga tem­pójában — elboldogulnak országos összefogás nélkül is. Immár inkább azzal kell majd törődniük többet, hogy legyen, aki majd elzarándo­kol ide: emlékező, tisztelgő utókor . ..! Okos, fiatal nem­zedékek, akik értenek is majd a történelem nagy körképéből és tablóiból, és tisztult, hazafias érzést visz­nek magukkal! erről az ősi földről. Pleskonics András Községháza az ópusztaszeri falumúzeumban. Az eredetit „fiatalosan” őrző épületben ka­pott helyet a közelmúltban megnyílt postamúzeum i Fotő. Enyedi Zoltán KOVÁCS ERZSÉBET KÉPÖSSZEÁLLÍTÁSA A Szegedi Kapu, a [Nemzeti Történeti Emlékpark bejárata

Next

/
Oldalképek
Tartalom