Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-29 / 255. szám
NÉPÚJSÁG! 1987. október 29., csütörtök Kibontakozás a Csorvási Lenin Tsz-ben Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei is elkészítették a párt KB júliusi állásfoglalásából, valamint a kormányprogramból adódó feladatterveiket. A Csorvási Lenin Termelőszövetkezetben először a főágazat-vezetők, ágazatvezetők tanácskoztak, az elnökkel és a párttitkárral együtt. Alaposan elemezték a szövetkezet jelenét és meghatározták az elkövetkező 3—5 év tennivalóit. Az összegzések elkészülte után a szövetkezet pártbizottsága tárgyalta meg a programot. A tapasztalatokról Széli László párttitkár a következőket mondja: Jövőre új épületben az eleki varroda flz utánpótlás nem gond — önkritikusan értékeltük a munkánkat. Megállapítottuk, hogy 1983 után legrosz- szabb évét zárja ebben az esztendőben a téesz. A tervezett 40 millió forintos nyereség helyett várhatóan 20 millió Ft körül alakul az éves jövedelem. Az idén is jelentős kárt okozott az aszály, s az elmúlt években ez a természeti jelenség szintén súlyos kiesést okozott. Lelassult a fejlődés, csökkent a nyereség, kevesebb pénz jutott «fejlesztésre. Megállapítottuk, hogy azért ezekben az években is értünk el a közösséget gyarapító eredményeket. Befejeződött a tehenészeti telep rekonstrukciója és a gépműhely építése. Megoldottuk a termelőszövetkezet teljes gázellátását, s ma már a település valamennyi utcájába ejjut a gáz. Az idén 600 vagonos gabonatárolót építettünk. Emelkedett a tagok jövedelme is. Tavaly az egy tagra jutó éves kereset elérte a 82 ezer forintot. Az elkövetkező időszak terveiről, feladatairól Kovács János, a szövetkezet elnöke tájékoztat. — A termelés szerkezetében nagy változtatást nem kívánunk bevezetni. Legfontosabb az alaptevékenység színvonalának emelése. Természetesen keressük a kiegészítő tevékenységeket is, elsősorban a mezőgazda- sági termékek feldolgozása terén. Bővíteni kívánjuk szolgáltató tevékenységünket a társgazdaságok és a lakosság részére. A növénytermesztésben az aszály és a piac alakulása miatt némi módosítást vezetünk be. A kalászosok vetésterülete jövőre 1700 hektár körül alakul, ez kevesebb az ideinél. Hasonlóan csökkentjük a kukorica- és a cukorrépaterületet is. Növelni kívánjuk* a MÉM ágazati programjával összhangban a fehérjenövények vetésterületét. Vetőmagborsóból és szójából is jelentősebb mennyiséget kívánunk termeszteni, emellett a napraforgót is bevesszük a termelésszerkezetünkbe. Éles vita volt az állattenyésztés jövőjét illetően. Ez a főágazat anyag- és eszközigényes, emellett kicsi a jövedelemtermelő képessége. Két hagyományos rendszerű sertéstelepünkön a rossz tartási körülmények miatt leállítjuk a hizlalást. A szakosított sertéstelepen jelentős rekonstrukciót hajtunk végre. Néhány éven belül 25 százalékkal több hízókibocsátást érhetünk el, a felújítás után. A jelenlegi 360-ról 400-ra növeljük a tejelő tehénlétszámot. Az eddigi 5200— 5300 literes tejtermelési szintet tovább kívánjuk emelni. A háztáji ágazat integrálni akarja a nagyközség állattartó kisgazdáinak termelését. Kiemelten kezeljük a növénytermesztésben a tápanyag-gazdálkodás és a növénytermesztés gépeinek fejlesztését. Kísérleti szinten megpróbálkozunk a folyékony műtrágya alkalmazásával. Nagyobb gondot fordítunk a takarmányozási célú melléktermékek (kukoricaszár, cukorrépafej) hasznosítására. Jövőre megkezdjük a termelőszövetkezet és a háztáji kiszolgálását elősegítő takarmánykeverő építését. Az eddigi átlag alatti hozamokat a növénytermesztésben az átlag fölöttire kívánjuk emelni. — Napjainkban sok szó esik a munkaerő hatékony foglalkoztatásáról. Milyen lépések várhatók ezen a területen a Lenin Tsz-ben? — Fő feladatunk a gazdálkodás szervezettségének javítása. A pártbizottság megfogalmazta, hogy kimondottan csak a termelői létszám növelhető. A munkaerőt csak olyan helyen alkalmazzuk; ahol nyereséget tudunk termelni. A gépesítési és építési ágazatban jól felkészült szakmunkásokra van szükségünk. Ajánlást fogalmaztunk meg az egyéves próbaidős tagfelvétel bevezetésére a szövetkezet vezetésének. A műnkaidő- alap jobb kihasználása érdekében az igazolt és fizetett távollétek szigorúbb elbírálására van szükség. Áttekintettük a bérezés és jövedelemgazdálkodás területét. Egyértelműen leszögeztük, a bérezés alapja a teljesítmény lehet. Tovább kívánjuk fejleszteni az ágazati érdekeltségi rendszert. A közeli napokban a párt- alapszervezetek is áttekintik saját területükön a gazdálkodást és elkészítik feladatterveiket — válaszolt a párttitkár. — A jövő évben bevezetésre kerülő hozzáadott értékadó, valamint a személyi jövedelemadó jelentős változásokat hozhat a gazdálkodásban. Megvannak-e Csorváson a feltételei ezek bevezetésének? — Az általános forgalmi adót nehéz megközelíteni, különösen egy mezőgazdasági üzemben — mondja Kovács János. — A személyi jövedelemadóval kapcsolatban elvégeztünk egy számítást a bérbruttósításra vonatkozóan, sajnos, azóta már sokat változott a helyzet. így csak akkor fogunk ehhez a munkához, ha már világosak lesznek a szabályozók. Egyes vélemények szerint az általános forgalmi adó bevezetése, á különböző termékek adókulcsai miatt, megnövelheti az adminisztrációs munkát. Emellett a bruttósítás is sok feladatot ad a közgazdasági szakembereknek; nem beszélve arról, hogy nálunk ilyenkor, év végén megkezdődik a zárszámadási munkák dandárja. Elképzelhető, hogy kevés lesz a jelenlegi létszám e feladatok megoldásához. Személy szerint egyetértek az új adórendszer bevezetésével, de nehezményezem, hogy október közepén még alig áll konkrét információ a rendelkezésünkre. Véleményem szerint, egy-két év kell ahhoz, hogy kiforrja magát ez a rendszer, s addig bizony elég sok buktatóval kell megküzdeni a termelőszövetkezeteknek. A Csorvási Lenin Tsz-ben szorgalmazzák, hogy valamennyi tag megismerje a kibontakozás helyi programját. Már küldöttgyűlésen is-v mertették a legfontosabb tudnivalókat, s rövidesen brigádgyűléseken tekintik át a feladattervet. A párt- és gazdasági vezetés arra törekszik, hogy minden egyes tag minél jobban ismerje a tennivalókat, el tudjon igazodni a személyi jövedelem- adó bevezetésével járó ismeretekben is. Csorváson egy biztos alapra építkezhetnek. Tudják, a jövőben többre, jobb minőségű munkára van szükség minden területen. Az elért eredményeket megbecsülik, és azon törik a fejüket, hogyan lehetne még több nyereséget termelni a jó adottságú gazdaságban. Verasztó Lajos Eleken 1967 óta létezik a varroda, 1970-től a Gyulai Szabók Ipari Szövetkezete konfekciórészlegeként. Jelenleg egy régi, nagy polgárházban dolgoznak, összesen negyvenhetén. A körülmények nem nevezhetők a legjobbaknak, de már nem sokáig lesznek ebben az épületben. Szilágyi Ferencné részleg- vezető örömmel tekint a jövő elé, hiszen sokkal kedvezőbb munkakörülményeket teremtenek majd az új varrodában, melynek építése lassan befejezéséhez közeledik. — Ott 100-200 embernek, elsősorban lányoknak, asz- szonyoknak adhatunk munkát — mondja. — Nem lesz gond a létszám feltöltése sem, hiszen, akik most Gyulára járnak be a szövetkezetbe, azok hazajönnek, és új jelentkezőkben sincs hiány. Az 1987,/88-as tanévben a gyulai szakmunkásképző intézetben olyan osztályt indítottak, melynek tanulói eleki, kétegyházi és lökös- házi fiatalok, és a varrószakmát tanulják. így a későbbiekben reméljük, az utánpótlással sem lesz gond. Annál is inkább, mert az új varrodában tanműhelyt is berendeznek, s ez az osztály már jövőre itt végezheti a szakmai gyakorlati foglalkozásait. A részlegben nyugati cégeknek végeznek bérmunkát, szezonváltáskor pedig hazai cégeknek dolgoznak. A lányok, asszonyok keresete a teljesítménytől függ, s meglehetősen nagy a szórás, háromtól egészen hétezer forintig terjed. Rapaj- kó Mihályné legutóbb 3400 forintot vehetett fel, de ő még csak júniustól van itt: — A könyvtárban dolgoztam korábban, de nagyon keveset kerestem, s kilátásom sem volt arra, hogy a jövőben lényegesen jobb legyen a fizetésem. Kétségtelen, ez a 3400 forint sem sok, bár már ez is több, mint a könyvtárban volt, de hát még alig vagyok túl a háromhónapos betanuláson. Meg kell szereznem a kellő gyakorlatot, a rutint előbb. Biztos vagyok benne, hogy folyamatosan nő majd a teljesítményem, s megtalálom itt a számításomat. Szilágyi Ferenc az egyetlen férfi a kollektívában, ő a gépek őre, műszerész: — Korszerű, japán gépekkel dolgozunk. Főleg kis szériájú munkák vannak, így sokszor kell átállítanom a gépeket, de egyébként sem unatkozom, mindig van mit csinálnom. Már tizenhét éve vagyok itt, megszoktam ezt a munkahelyet, s mondhatom azt is, elégedett vagyok. Az igaz, hogy a városban kereshetnék többet is, de amennyivel több lenne a pénzem, az el is menne az utazásra, no, meg időveszteséggel járna. * * * Néhány hónapja rugalmas munkakezdést vezettek be a részlegben, elsősorban a kismamákra való tekintettel. így fél hatkor, vagy fél hétkor kezdik a dolgozók a munkát, kinek hogy kedvezőbb. Egyébként nem kell már sokáig várniuk a kedvezőbb körülményekre: várhatóan a jövő év januárjában vehetik birtokukba a mintegy 13 millió forintos beruházással megvalósuló új varrodaépületet. P. F. . v VERESS ERZSI KÉPRIPORTJA m M n BÜ I
