Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

EQ2QES 1987. október 5., hétfő Békéscsaba Vasutas brigádvezezők tanácskozása Több ezerrel csökkent a lakásigénylök száma zsúfolt környezetben Fotó: Gál Edit A lakásépítés és lakásgaz­dálkodás helyzetét vizsgálta meg Békéscsabán ez év márciusában a városi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelynek elnöke, Mészáros Gáborné a közelmúltban tá­jékoztatta erről a helyi HNF tisztségviselőit és aktivistá­it. Bevezetőjében utalt arra, hogy mindössze 3064 lakás készült el a VI. ötéves terv­időszakban, ami 75 százalé­kos teljesítésnek felel meg. A lemaradást főként az okozta, hogy az itt felhasz­nálható központi támogatás 47 százalékkal lett kevesebb. Tavaly viszont a tervezett 505 helyett 686 lakást ad­tak át. Ugyanakkor nőtt az alapterületük is, ám az ár­emelkedések miatt 1985-től kezdődően az ilyen OTP- beruházású lakások iránti kereslet alábbhagyott. * * * A tanács három évvel ez­előtt felülvizsgálta a városi rendezési tervet és a módo­sítás értelmében 750 ingat­lanra vonatkozó építési ti­lalmat oldottak fel. Ezzel egy időben a szakemberek a zártkertek beépítésének le­hetőségeit is mérlegelik. Ebben a tervciklusban várhatóan 3000 lakás épül, és folyamatban van az adott területek * előkészítése, amelyre több- mint 50 millió forintot átcsoportosítottak az 1983. évi lakásgazdálkodási rendszerváltozás értelmé­ben. Sajnálatos, hogy a szer­ződésben meghatározott ha­táridőket nem mindig tud­ták megtartani a kivitelezők. A késedelmes átadás miatt csak a Délépet kötelezték kgt ízben kötbér megfizeté­sére. A lakásárak emelkedésé­nek okait vizsgálva a NEB megállapította, hogy az úgy­nevezett közvetlen költségek a számlázott értékeknél na­gyobb arányban növekedtek az anyaggal, fuvarral, gép- használattal és a bér járulé­kokkal összefüggésben. A műszaki átadáskor-átvétel- kor felvett jegyzőkönyvek minőségi hiányt nem tartal­maznak, s a minőségi fo­gyatékosságokat viszont ki lehet javítani. A szavatos­sági munkák összértéke a 0,5 százalékot nem haladja meg, ami lakásonként 3500 forintnak felel meg. A vál­lalatok a javítási határidő­ket általában túllépik. Rosszabbodtak a lakáshoz jutás feltételei, ugyanis az árak emelkedtek, a lakás- építési konstrukció megvál­tozott, a munkáslakás-akció megszűnt, és az OTP által értékesített ingatlanoknál a saját erő mértéke is növe­kedett. Az igénylések számítógé­pes nyilvántartását 1981-ben vezették be, ami megköny- nyítette az objektív rangso­rolást és meggyorsította az értesítést. A beadott kérel­mek száma 1981 és 1986 kö­zött 5673-ról 1591-re csök­kent. Nőtt a családi házak építése iránti kedv, alább­hagyott viszont a sorházak­kal kapcsolatos kereslet. A kétévente összeállítod lakáselosztási terv a lakás­igények rangsorolását és el­osztását a tanácsi rendelet­ben rögzített elvek és ará­nyok figyelembevételével készítik el. Az OTP-s laká­sokra átlagban négy-öt év, a tanácsiakra hat év a vá­rakozási idő. Lakásvásárlás­hoz, illetve -építéshez 1985- ben 6 millió 450 ezer fo­rintot, hitelfelvételhez 8 milliót biztosított a tanács. Ezen felül 71 igénylő visz- sza nem térítendő támoga­tásban részesült, míg 56-an kamatmentes kölcsönt kap- täk Csaknem 1200-zal nőtt a Békéscsabai Lakásszövetke­zet kezelésében levő pane­les lakások száma a vizs­gált időszakban. Az üzemel­tetés drágulása miatt került sor a díjak emelésére. Saj­nos, a felújítási alapra kép­zett összegek alig vagy egyál­talán nem fedezik a nagyobb mértékű javítási, renoválási (tatarozási) munkák költsé­geit. Most még van lehető­ség az ilyen jellegű hitelek felvételére. Az épületek tö­meges elöregedése és az árak folyamatos növekedése miatt azonban ezek az ösz- szegek sem lesznek elegen­dőek a jövőben. A városi NEB-elnök vé­gül ismertette azokat a ha­tározatokat, amelyek egye­bek között a kötélező jót­állás bevezetésére, az egyedi konvektoros földgáztüzelésű lakások komfortfokozatának megváltoztatására, a szövet­kezeti lakások felújítási dí­jainak ötévenkénti felülvizs­gálatára, a félkész konst­rukciók kiterjesztéséhez szükséges feltételek megte­Hunyadi téri lakások — remtésére és a szavatossági hibák határidőre való el­végzésére vonatkoznak. Az előterjesztéshez kap­csolódva sok kérdés és hoz­zászólás következett. Amint elhangzott, a KISZ is fog­lalkozott már a félkész la­kások igénylésével. Bizo­nyára nagyobb lett volna az érdeklődés, ha alaposabban tájékoztatták volna a fia­talokat erről a lehetőségről. Jobban kellene ellenőriznia munkálatokat is, mert elő­fordult például, hogy az egyik új lakás átadásakor mintegy 150 hibát állapítot­tak meg. Egyébként a nép­front városi bizottsága szin­tén egyetértett azzal a ja­vaslattal, hogy a fiatalok és az idősek lakáskörülményei­nek javítása végett feltétle­nül szükség van garzon- háziak) építésére ... A második napirendi pont ugyancsak fontos témát érintett. A városi tanács szakigazgatási szerveinek képviselői a megyeszékhely és környékének kommuná­lis ellátottságáról rendezett fórumon válaszoltak a részt­vevők kérdéseire. Mint mon­dották, több kerületben fo­lyamatosan halad az út- és járdaépítés; továbbá a szennyvízcsatornák létesíté­se. Csabaszabadi jobb vízel­látása érdekében társuláso­kat hoznak létre, Gerlán pedig megkezdődött a laká­sok hálózatba való bekötése. Különben a tanács 35 mil­lió forint hitelt vett fel — kommunális feladatainak ellátása céljából — az 1984 —1987 Közötti évekre. Szóba került még az il­legális szemétlerakóhelyek felszámolásának kérdése, új terület kijelölése, valamint a telefonhálózat bővítésének lehetősége. Kendra János, a HNF városi elnöke zárszavá­ban azt hangsúlyozta, hogy a költségek meghatározása­kor figyelembe kell venni az egyes kerületek igényeit, és a pénz elosztásakor rangsoro­lás szükséges. Bukovinszky István Szombaton rendezték meg a MÁV Landler Jenő Jár­műjavító Üzemének Műve­lődési Központjában a vas­utas szocialista brigádveze­tők VI. országos tanácskozá­sát. A MÁV vezetősége nevé­ben Szemők Béla vezérigaz­gató-helyettesi köszöntötte a küldötteket, a mintegy 200 brigád vezetőt, majd a vasút gondjairól, a megoldandó feladatokról szólt. Elmondta, hogy az év első felében a személyszállítás a tervezett­nek megfelelően alakult, ám az áruszállításban je­lentős a lemaradás. Javult a gazdálkodás hatékonysága, s már érezteti hatását a fu­varpiaci helyzet erősítése céljából " kidolgozott úgyne­vezett racionalizálási prog­ram. A tervezettnél jóval nagyobb mértékben csök­kent a létszám (700 helyett 2700-zal), egyes kulcsfontos­ságú körökben a létszám fogyatkozása már-már kri­tikus1 helyzetet teremt. Az év utolsó negyedében fokozott gondot kell fordí­tani. a személyszállítási szolgáltatások, a kulturált­ság és a hatékonyság javí­tására — hívta fel a fi­gyelmet a vezérigasgató- helyettes. Jelentős erőfeszí­tésekre van szükség az áru- fuvarozási lemaradások csökkentése érdekében is. Az év végéig várhatóan mintegy 44 millió tonna áru elszállításáról kell a vasút­nak gondoskodnia. Ehhez szükség van a járműpark jobb kihasználására, a munka szervezettségének javítására, a forgalmat za­varó pályaépítési munkák mérséklésére. A vitában többen is meg­fogalmazták, hogy a brigád- mozgalomra szükség van, a benne rejlő értékek fenn­tartása,' gyarapítása társa­dalmi,'közösségi érdek. Idő­szerűvé vált azonban a mozgalom megújítása, to­vábbfejlesztése. Olyan kere­seti formák bevezetésére van szükség, amelyek a fő­munkaidő jobb kihasználá­sára ösztönöznek, ezzel megszüntethetők lennének a brigádok és a vállalati gaz­dasági munkaközösségek kö­zött kialakult feszültségek. Mozgalmas KISZ-élet az Uniconnál Az Unicon Ruházati Vál­lalatnál — mely az összter­mék döntő többségét tőkés, illetve szovjet exportra ér­tékesíti — nagyon sok a fia­tal munkás. És a KISZ-élet? — Mozgalmas — tömöríti egy szóba véleményét Fa­zekas Károly KISZ-titkár. — A békéscsabai üzemben mintegy száz KISZ-tagot számlálunk, de nemcsak papíron. A munkaversenyt az szb-vel közösen szervez­zük és értékeljük. A fiata­lok nem kis szerepet vállal­nak abban, hogy mennyi­ségben, minőségben és ha­táridőre legyártsuk az ex­porttermékeket. Arra törek­szünk, hogy a fiatalok ne csak munka közben talál­kozzanak egymással, minél gyakrabban legyünk együtt — családostul! — hasznosan és kulturált körülmények között töltsük el a szabad­időt. Szeretünk sportolni, kirándulni, vetélkedni. — A közelmúltban Békés­csabán rendeztük meg a Ru­házati Dolgozók Szakszerve­zetének spartakiád elődöntő­jét. Női kézilabdában, férfi kispályás futballban a deb­receni és a kalocsai ruha­gyár, illetve az Unicon ver­senyzői vetélkedtek. Mind­két sportágban II. helyezést értek el a csabaiak. A mér­kőzés után családi váltófutó­versenyt és az Unicon ter­mékeiből divatbemutatót rendeztünk. — Ügy vélem, az ország­járás is a közművelődést szolgálja. Évente egyszer felmegyünk Budapestre. Megnézzük az Országházat, a kongresszusi központot, az Operaházat és a főváros más nevezetességeit/ Több napos kirándulásra megyünk az ország különböző tájaira. Jártunk már a Dunakanyar­ban, Pécsett, a Balatonnál, és számos más helyen. Leg­utóbb Szabolcs-Szatmár me­. gyében jártunk. Számunkra ismeretlen volt ez a táj, és nagyon kellemesen „csalód­tunk”. Voltunk Szatmárcse- kén a kopjás temetőben, megnéztük Kölcsey síremlé­két, és emlékmúzeumát, Tu- ristavándliban a vízi mal­mot, Nyírbátorban a mű­emlék templomot, a Báth<>- ryak múzeumát. — Évente legalább két­szer Unicon-bálat rende­zünk és a legapróbbak szó­rakoztatására Télapó-ünnep­séget.1 Az idén a Napsugár bábegyüttes lesz a vendé­günk. _ Ary i— A lázadó agrárproletár Boldoczky János 75 éves Boldoczky János 1912-ben Tótkomlóson született. A háború előtt mezőgazdasági munkásként dolgozott. A felszabadulás után szülőfalujában, majd Békéscsabán lett párttitkár. A fővárosba került, ahol a pártköz­pont káderosztályának alosztályvezetője lett. Diplo­máciai szolgálatának első állomása Prága volt. Haza­érkezése után külügyminiszternek nevezték ki. Ezután hazánk moszkvai és pekingi nagykövete volt. Az illegális kommunista pártba 1932-ben lépett be. Később pártmunkában ellátta a szlovák szövetség fő­titkári tisztét, valamint a hazánkban megjelenő szlo­vák lap szerkesztését. Kitüntetései: Szocialista Hazá­ért Érdemrend, Magyar Népköztársasági Érdemrend IV. és arany fokozata. Boldoczky János, aki ma Budapesten él, így emléke­zik Benedek István Gábor Ez az a munkásság... cí­mű könyvében a ’30-as évek agrárproletárjainak küz­delmére. „Tótkomlóson ezerkétszáz nincstelen paraszt várt mun­kát, de a legszörnyűbb az volt, hogy a szomszéd fal­vakban is százak, -ezrek ver­gődtek minden ’ jövedelem nélkül. És a család! Az öreg szülők, az asszony, az a sok gyerek ... Ilyen körülmé­nyek között nem csoda, ha a hatóságok tartottak a sze­gényparasztság megmozdu­lásaitól. A csendőrséget meg­erősítették, megnövelték a besúgók számát, s ha valakit lázítás' címén lefogtak, a val­latásnál mem nagyon nézték, hova ütnek­Én 1931-ben estem át a tűzkeresztségen, amikor vagy harminc tótkomlósi föld­munkással Dunavecsére szer­ződtünk. Megegyeztünk a bérben, a földbirtokos kije­lölte a szállásunkat, egy is­tállót. Kiderült, hogy ugyan­ennek az istállónak a másik végében beteg szarvasmar­hák állnak bekötve. Szól­tunk, hogy a beteg jószágok­ról ránk is átragadhat a kór, azaz adjanak máshol elfo­gadható szállást. A gazda azt mondta, az egyezséget meg­kötöttük, nekünk tovább kuss. Tanakodtunk, mit te­gyünk. Abban megegyez­tünk, ha nem teljesítik a kö­vetelésünket, akkor nem kezdjük meg az aratást. Csakhogy a pénz is kellett volna. Azt javasoltam: hív­juk ki a tiszti főorvost, vagy az állatorvost. Közben, a gaz­da kihívta a főszolgabírót. Az egy szakasz csendőrrel ér­kezett. Üvöltve követelte, foglaljuk el a helyünket és kezdjünk el dolgozni, mert különben ránk lövet, össze­súgtunk, mit csináljunk, míg az egyik öreg komlósi alkut ajánlott. A főszolgabíró zár­jon le közülünk két embert túszként, s ha az orvos más­ként dönt, ezt a két embert ítéljék el sztrájk szervezé­séért, de ha az orvos azt mondja, az istállóban nem lakhat ember, engedjék el bántódás nélkül a túszokat, s kapjunk az aratás idejére máshol szállást. A főszolgabíró elfogadta az egyezséget. Egy tapasztalt társunk és én önként jelent­keztünk. Másfél óra múlva benn csücsültünk a dunave- csei fogdában. A tiszti főor­vos rendes és hadd tegyem hozzá, bátor ember volt. A politikai helyzet zaklatott volt. És ekkor ez a derék orvos a lázadó agrárproletá­rok mellé állt. A főszolgabí­ró minket, a két önkéntes túszt,'‘benn tartott két hétig, de a többiek ellen megszün­tette az eljárást. A földbir­tokos, különösen a fia, taj­tékzott a méregtől. Azt kö­vetelték: a komlósiak azon­nal takarodjanak a földjük­ről. Mit tehettünk mást, éhe­sen, pénz nélkül, gyalog ne­kivágtunk az útnak. Ha nem is volt szervezett erő a nyomor sújtotta fal­vakban, az elkeseredés még­is az utcára vitte az embere­ket. Például a Tótkomlós­hoz közeli Sarkadon 1934 nyarán nagy tüntetés rob­bant ki, mert az uradalom távolabbról hozott summá- sokat, nyilván a helyi bérek­nél is alacsonyabb fizetsé­gért. Az 1935-ös választáso­kat megelőzően a mezőberé- nyi kortesek munkát ígértek a nincsteleneknek, ha a kor­mánypárt jelöltjére szavaz­nak. A kora tavaszi válasz­tásokig adtak is munkát; de utána elbocsátották az em­bereket. Az elkeseredett föld­munkások a községházára vonultak, és az épület előtt éjszakáztak. Százharminc embert tartóztattak le. Egy évvel később, 1936-ban köz- miyikát hirdettek: Gyula és Békéscsaba között kőutat építettek. A munkára Tót­komlósról is toboroztak ku­bikosokat. Május végén az építésvezető 12 órára emelte fel a napi munkaidőt. Egy kubikos megtagadta a mun­kát, mire másnap elbocsá­tották. Erre a 330 szegény környékbeli letette az ásót, a talicskát. Azzal fenyegették a sztrájkolókat, hogy ha nem látnak azonnal dologhoz, Bé­kés megyében egy évig nem helyezkedhetnek el. Mit te­hettek mást, felvették a munkát. A körülmények arra szorí­tották a Békés megyei fal­vak agrárproletariátusának a vezetőit, hogy keressék a kapcsolatot az illegális kom­munista párttal. A FORCON BÉKÉSCSABAI forgAcsolószerszám-ipari vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET termelési osztályvezetői munkakör betöltésére. Az osztályvezető feladata a főosztály szervezetén belül a vállalat programozási, termelési tevékenységének szervezése és irányítása. A vállalat A kategóriájú, tevékenységi köre forgácsolószerszámok és gépelemek gyártása,- javítása. A nfunkakör besorolása: vezető II. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME-rendelet alapján, megegyezés szerint. A munkakör betöltésének feltételei: szakirányú felsőfokú végzettség, középfokú politikai végzettség, 3 éves vezetői gyakorlat, legfeljebb 40 éves kor. A munkakör betöltésénél előnyt jelent a számítástechnikában való jártasság vagy gyakorlat. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást a vállalat műszaki igazgatóhelyettese ad. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, munkahelyeit, beosztásait, jövedelmét és a végzettséget tanúsító okiratainak másolatát. A pályázatokat 1987. november 2-ig a vállalat személyzeti osztályára (5601 Békéscsaba, PL: 101.) lehet beküldeni. A pályázatok elbírálásáról 1987. december 2-ig írásban értesítjük a pályázókat. ✓

Next

/
Oldalképek
Tartalom