Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

1987. október 36-, hétfő o Evangélikus egyházi vezetők beiktatása Ünnepi közgyűlést tartott szombaton a Déli Evangé­likus Egyházkerület a Deák téri templomban. A rendez­vényen Nagy Gyula, a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke be­iktatta tisztségébe a gyüle­kezetek szavazatai alapján megválasztott Harmati Béla püspököt és Frenkl Róbert egyházkerületi felügyelőt. Az ünnepi eseményen részt vettek a hazai egyhá­zak vezetői, valamint kül­földi egyházak képviselői. Ott volt Johannes Hansel­mann püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke is. A hazai állami és társa­dalmi szervek nevében Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke köszöntötte az új tiszt­ségviselőket, elismeréssel szólt eddigi egyházi és köz­életi munkájukról, s bizto­sította őket az állam bizal­máról és támogatásáról. Az államtitkár méltatta a kö­zelmúltban elhunyt Káldy Zoltán püspök egyházkor­mányzati és közéleti munká­ját, az állam és az evangé­likus egyház jó kapcsolatá­nak elmélyítésében szerzett érdemeit. Egy egészséges hétvége Gyulán A gyulai városi KISZ-bi- zottság, az úttörőelnökség, a HNF városi bizottsága a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályával és a Pándy Kálmán Kórház és Rendelőintézettel közösen először rendezett olyan hétvégét, amely az egészségvédelem jegyében telt el. A város lakói, kicsik és nagyok, fiatalok és idő­sék sok-sok program közül választhattak e két napon. Elérte a célját a rendez­vény? — kérdeztük Bódi Katalint, a városi KISZ-bi- zottság munkatársát. — El, hiszen sokan ér­deklődtek az olimpiai ötpró­ba keretén belül zajló fu­tó- és kerékpáros rendezvé­nyünk, csakúgy, mint a környezetvédelem és a vá­rosszépítés kérdéseiről szer­vezett beszélgetés iránt. Hasznos vélemények hang­zottak el az egészségmegőr­ző kormányprogramról tar-. tott fórumon. Az itt elhang­zott javaslatok majd beke­rülnek a városi programba is. Több mint félszáz gyerek rajzolt arról, hogy mit ne csináljanak a felnőttek, és (legalább 80 idős ember vett részt a Várfürdőben az egészségügyi sétán. Ameny- nyiben később is hasonló társadalmi segítség kíséri szándékunkat, szívesen ren­deznénk még ilyen hétvégét többször is. Vasárnap délelőtt a mű­velődési házban a húskom­binát, a tejipari vállalat, a sütőipari vállalat, az élelmi­szer-kiskereskedelmi válla­lat és az áfész által küldöt­te alapanyagokból Fási Ádám, a BÁG Aranykereszt vendéglő vezetője állított össze 44-féle, vitaminostá- lat. A szendvicsek, saláták között sláger volt a szend­vicstorta, amely, mint a töb­bi készítmény, zsír- és szénhidrátszegény anyagok­ból állt. A gyorsan kiürült tálak bizonyították; a dia­betikus is lehet ízletes, sőt finom. Milyen eszközökkel és ho­gyan kell jól fogat mosni? — erről beszélt Harangozó Istvánná védőnő az érdek­lődőknek. Tanácsait szíve­sen hallgatták. Ügy tűnik, a fogszuvasodás megelőzéséért mind többen szeretnének tenni. Sz. M. Ütemezetten, jól haladnak az őszi mezőgazdasági munkák (Folytatás az 1. oldalról) vasárnap öt Volán-jármű és ugyanennyi saját teher-, gépkocsi szállította a cu­korrépát az átvevőhelyekre, így közvetlenül a Sarkadi Cukorgyárba is. A 950 hek­táros területnek eddig a fe­lét sikerült betakarítani. A kiszáradt, kemény talajban törik a répa és sajnos né­ha a gép is. A legutóbbi 8-9 milliméteres eső sem vál­toztatott a helyzeten, hi­szen a talaj puhulásához legalább 25-30 milliméterre lett volna szükség. Az aszály érezteti hatását a répa cu­korfokán is — mivel az le­hetne jobb is a tényleges­nél —, de a hektáronkénti mennyiség is alacsonyabb 50 mázsával a vártnál. A kukorica kétharmada a tárolókban van. A hektá­ronkénti mennyiség alul­maradt a tervezettnél. En­nek oka az augusztus végi 30-40 milliméternyi csapa­dékhiány. Különös! biológiai jelenség, hogy a szem ned­vességtartalma mégis ' ma­gas. A betakarítás mértékét a szárítóüzemek teljesítmé­nyének kell alárendeljük. Ezért csak szombaton „szü­reteltük”1 a tengerit. Az őszi árpa 239 hektá­ron már a földben várja az esőt. A hét végi vetéssel a búza háromnegyede is a magágyba került. Ütemesen haladnak a talajmunkák is, és folyamatos a tápanyag­utánpótlás is. Az idén első ízben ter­mesztett a tsz a háztájiban földimogyorót. A hét végét kihasználva’ a település, ap- raja-nagyja leginkább ezen a területen tevékenykedett, hiszen itt az ideje a mogyo­ró betakarításának. Orosházi Új Élet Tsz: A kiscsákói kerületben négy kombájn falta a kuko­ricatáblát szombaton és va­sárnap. A jó középes ter­mést ígérő tengerinek ez idáig 82 százalékát takarí­tották be. A cukorrépa fel­szedése a félidőnél tart. Be­fejeződött viszont a napra­forgó és a vetőmagcirok be­takarítása, mely utóbbiból több mint 150 hektárral rendelkezett a gazdaság. Jól halad az őszi búza vetése is. A hét végével bezárólag ugyanis 644 hektáron került földbe a mag, mely a ter­vezett vetésterületnek a 44 százaléka ebből a fajta ga­bonából. Folyamatos a talaj táp­anyag-utánpótlása. Á műtrá­gyaszórást eddig a gazdaság területének mintegy 63 szá­zalékán végezték el. Kilenc- száz’ hektáron folyékony műtrágyát használtak. Á kardoskúti folyékonyműtrá- gya-telepről a hét végén há­rom gép hordta és terítette szét a tápanyagot a földe­ken. A cukorrépatáblákon pe­dig két szedő- és két rako­dógép szolgálta ki a 8 szál­lítójárművet szombaton és vasárnap — tájékoztatta la­punkat Szabó Károly nö­vényvédelmi üzemmérnök. Szarvasi Dózsa Tsz: Átlagos hét végi üzem volt a termelőszövetkezetnél. Ütemezetten, jól haladnak az őszi mezőgazdasági mun­kák. A hétj végéig földbe került 1655 hektáron a bú­za, 37 hektáron az árpa, va­lamint 10 hektáron az őszi takarmánykeverék. A takar­mánykukorica betakarítása szünetelt a hét végén. Hi­szen a magas nedvességtar­talom miatt itt is korlátozta a törést a szárítóüzem kapa­citása. Dolgoztak viszont a talaj-előkészítő gépek. Szom­bat és vasárnao négy gép is berregett a szarvasi határ­ban, 30-40 hektárnyi meg­munkált területet hagyva maguk után. E hét vége feladata volt az1 50 hektár­nyi háztáji hibrid kukorica betakarítása, melynek el­szállításában 10 IFA-teher- gépkocsi segédkezett. (bacsa) II kibontakozás útjai Eleken Beszélgetés Kovács Györgynével, a nagyközségi pártbizottság titkárával Kovács Györgynét a nyáron választották meg az eleki nagyközségi pártbizottság élére. A fiatalasszonynak ezekben a bizony nem könnyű hónapokban kell irányí­tania, vezetnie a közel hatezres lélekszámú, négy nem­zetiség lakta település politikai életét. S bár nem Ele­ken született, az itt élők maguk közül valónak számít­ják; korábban a Lenin termelőszövetkezet pártszerve­zetét irányította. Kibontakozás, társadalmi megújulás, gazdasági reform — a szinte naponként emlegetett sza­vak elvi-gyakorlai lényegéről beszélgettünk Kovács Györgynével. — A szeptemberi pártalap- szervezeti taggyűléseken dol­gozták ki a programokat. Ahogyan az országban min­denütt, úgy nagyközségünk­ben is élénk érdeklődés kí­séri a változás folyamatát; s nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is minden­ről tudni szeretnének, na­gyon foglalkoztatja őket a ma és a közeljövő cselekvé­se, tervei. A kibontakozási programok elkészítése során derült ki, hogy Eleken még igen jelentősek azok a tarta­lékok, amelyeket jobb mun­kafegyelemmel, szervezéssel lehet szolgálatunkba állítani, hogy aztán olyan eredmé­nyeket érjünk el, amelyek az emberek körülményeit alap­jaiban tudják javítani. Első­sorban a termelőszövetkeze- I ünkről Van itt szó, hiszen Eleken aligha van olyan csa­lád, amely így-úgy ne kötőd­ne a közös gazdasághoz. — A cselekvési programok korábban elveket szabtak meg. Ma már ez önmagában kevés, többet kíván helyze­tünk, mást követelnek az emberek is ... — A továbblépést elkép­zelhetetlennek tartom a ve­zetés megújulás nélkül. Cse­lekedni kell, s ehhez a leg­több helyen új emberekre, vezetőkre van szükség. Ter­melőszövetkezetünkben is. Szerencsénkre a vezetőség és a különböző bizottságok mandátuma most jár le, így megítélésem szerint a tiszt- újítás különösebb zökkenők nélkül lesz megoldható...Hogy ki kerül az élre, ezekben az időkben *a szokásosnál is fontosabb,. súlyozottabb kér­dés. S ebben pártbizottsá­gunk nem lehet határozatlan. És elnéző sem; minden­korra véget kell már vetni a „ne bánts engem, én sem bántalak téged” megalkuvó gyakorlatának. A párté kell hogy legyen a kezdeményező szerep. De hozzá kell ten­nem : a község valamennyi lakója ezt el is várja tőlünk, s ha ezzel a jogunkkal nem élünk, hitelünk szenvedne csorbát! — Kétségtelen, hogy válta­ni, újítani kell, de az sem közömbös, hogyan. — Eleken 301 párttag él. Ezekben a napokban-hetek­ben kezdődnek meg azok a személyes elbeszélgetések, amelyet a Központi Bizott­ság rendelt el a tagkönyv- csere kapcsán. Ügy ítéltük meg, hogy ezeket az elbe­szélgetéseket szerencsésen össze tudjuk kapcsolni azok­nak a jelölőbizottságoknak a munkájával, amelyek felada­ta felmérni: a következő idő­szakra a téesz tagsága kit tart alkalmasnak’ a vezetés­re. Kellő mértékkel és tapin­tattal, a demokratizmus gya­korlatának szem előtt tartá­sával meggyőződésem, hogy ésszerű, és a jövő céljait jól szolgáló alternatívák alakul­hatnak ki. — Egy nagyközségi párt- bizottságnak természetesen kisebb, de az itt élők számá­ra olykor alapokat meghatá­rozó kérdésekkel, gondokkal is foglalkoznia kell. Monda­na erre is példát? — A közelmúltban az egyik pártbizottsági ülésen vetődött fel, hogy — enyhén szólva — nem megoldott Elek zöldségellátása, annak ellenére, hogy településünk korábban többek között ép­pen kertészeti kultúrájáról volt híres. Nem került sok­ba, hogy kiderítsük az oko­kat. Nem részletezem, nem húzom az időt ezek taglalá­sával.‘Elég az hozzá, hogy mára már megoldás szüle­tett. A Békéscsabai Kon­zervgyár vezetői itt jártak, a téesz tagjainak olyan lehető­ségeket vázoltak fel, ame­lyek egyrészt a korábbinál nagyobb személyes hasznot hoznak, másrészt a szövetke­zetünknek is előnyösek. Töb­bek mellett ez a példa is mu­tat valamit, amely nagyon fontos a politikai gyakorlat­ban: az emberek mindig ké­szek tenni olyan célért, amely számukra is átlátható, s amely egyértelmű hasznot hoz számukra is, a népgaz­daság számára is. — A kistelepülések visz- sza-visszatérő gondja: ho­gyan és mivel fogja meg a munkaerőt, tartsa meg né­pességét. Itt mi a helyzet? — Gyula tizenegy kilomé­terre van nagyközségünktől, s ez a földrajzi közelség szin­te mindent meghatároz. Ter­mészetesen azt is, hogy a legtöbben ebbe a városba járnak el dolgozni, ugyanak­kor azt is jelenti, hogy Gyu­la párt- és állami vezetése megkülönböztetett figyelem­mel kíséri az eleki változá­sokat. A kereskedelmi ellá­tást döntően a gyulai áfész biztosítja; a korábbi évek gondjai után mára kapcsola­taink rendezettek. Lehet, hogy azért, mivel nagyköz­ségünkben megjelent egy ál­lami kiskereskedelmi válla­lat is.... A gyulai szabók szö­vetkezete a közelmúltban kezdett hozzá egy új varro­da építéséhez. A termelőszö­vetkezet ezekben a napok­ban ír alá egy szerződést, amelynek értelmében egye­lőre 15-20 asszony kap mun­kát új melléküzemágakban: Egy Elekről elszármazott, ma Kanadában élő gyáros közre^ működésével létesül ez at üzem, ahol különféle felület­megmunkáló eszközök gyár­tását végzik majd a munká­sok. Ígéret van arra is, ha megfelelő lesz a minőség, bővülhet a melléküzemág. — Elek sajátos helyzetű Békés megyei település, hi­szen négy nemzetiség lakja. A legutóbbi statisztikai fel­mérés szerint lakóinak 26 százaléka román, 21 százalé­ka német, 11 százaléka szlo­vák és 42 százaléka magyar ajkú. — A hazai nemzetiségi de­mokratikus szövetségek kö­zül különösen — nem utol­só sorban talán a földrajzi közelség miatt is, hiszen köz­pontjuk Gyulán van — a ro­mán szövetséggel alakult ki igen jó, minden problémától mentes kapcsolatunk. Leg­utóbb a szövetség kapta meg a felszabadulásunk ünnepén átadott „Elekért” plakettet is. Legutóbbi' ülésünkön adott számot a nagyközségi tanács elnöke a településen folytatott nemzetiségpolitikai tevékenységünkről. Pártbi­zottságunk ■ toho megállapí­tást is tett. Többek között kértük a helyi gazdálkodó egységeket, hogy még inten­zívebben segítsék a nemzeti­ségiek hagyományőrző tevé­kenységét, valamint nagyobb súlyt kell helyezni az ilyen jellegű körök, művészeti csoportok utánpótlásának biztosítására, valamint az anyanyelvi oktatás színvona­lának javítására is. Meggyő­ződésem, hogy Eleken a négy nemzetiség barátságban, problémamentesen, példa­mutató módon" él együtt, s minden erejét latba vetve dolgozik jövőjének szebbé té­teléért. Pártbizottságunknak talán a legfontosabb feladata — s egyben felelőssége is —, hogy értelmes célokat állít­son minden eleki polgár elé. (nemesi) Kedvezően alakul! az idegenforgalom Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal most közzé­tett értékelése szerint az év első kilenc hónapjában 15 millió 575 ezren keresték fel hazánkat, 2,1 millióval többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az előrejelzéseknek megfelelő­en még szeptemberben, te­hát az utószezonban is fo­kozódott az érdeklődés Ma­gyarország iránt. Ebben sze­repe volt a kedvező, nyárias időjárásnak is. Ez alatt az egy hónap alatt csaknem kétmillióan látogattak hoz­zánk, egyharmadával töb­ben, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a szocialista országokból érkezik hozzánk a legtöbb turista, de a tő­kés országokból dinamiku­sabban emelkedik a forga­lom. A rubelelszámolású or­szágokból 9,7 millióan láto­gattak Magyarországra, 6,4 százalékkal többen, mint tavaly januártól szeptember végéig. Az idén is Csehszlo­vákiából jöttek a legtöbben, több mint 4 millióan, bár ez kissé alatta marad a tava­lyinak. Megugrott azonban a szeptemberi csehszlová­kiai forgalom, ekkor ugyanis 43 százalékkal többen ér­keztek, mint egy évvel ko­rábban. Erőteljesen nőtt a Lengyelországból érkező forgalom, megközelíti a 2,9 milliót a lengyel turisták száma. A korábbiakhoz ké­pest jóval többen jöttek az NDK-ból Js, számuk meg­haladja a másfél milliót. A nem szocialista orszá­gok közül a legtöbb látoga­tó továbbra is Ausztriából érkezik hozzánk, az idén ed­dig összesen mintegy 2,4 millió, csaknem 38 száza­lékkal több, mint tavaly ilyenkor. Erőteljesen nő az NSZK-beli turisták érdeklő­dése is Magyarország iránt, megközelítőleg egyharmad- dal nőtt a látogató forgalom. Olaszországból másfélszer annyian kersték fel hazán­kat, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. Élénkült a holland, a svájci és a francia beutazóforgalom is. Az Egyesült Államokból és Kanadából összesen 113 ez­ren látogattak Magyaror­szágra. Jugoszláviából az elmúlt kilenc hónapban 1,6 millió­an "érkeztek hozzánk, csak­nem 40 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. A magyarok utazási kedve sem csökkent az idén, szep­tember végéig összesen csaknem ötmillióan látogat­tak külföldre, mintegy 10 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. A legtöb­ben — csaknem 4,3 millióan — a szocialista országokat keresték fel. Az idegenforgalmi bevéte­lekről még nincsenek pon­tos adatok, de bizonyos, hogy ezek is a tervezettet meghaladóan alakultak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom