Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-23 / 250. szám
1987. október 23„ péntek Teleki Blanka emlékezete Reformer és szabadságharcos „... ő tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának”. (Az osztrák hadbíróság ítéletének indoklásából. Pest, 1853. május 25.) A párizsi Montparnasse temetőben 125 évvel ezelőtt, az 1862. október 23-án elhunyt erdélyi arisztokrata sár j tói, Teleki Blankától vettek búcsút a gyászolók. Irányi Dániel tartotta a halotti beszédet. Lővei Klára írta le, hogy méltósággal feküdt a ravatalon, s egy közeli barátjuk megtörve a gyász csendjét, így kiáltott fel: „Quelle force!” Micsoda erély! A mondat nemcsak a halotti arc fegyelmezettsége, a temetés méltósága feletti csodálkozás volt, hanem a grófnő etikai tartásának és életvitelének összefoglalása. Ugyanez az erély sugárzott Teleki Blanka arcáról, még élő szeméből, amikor 1853. június 30-án a pesti hírhedt Üjépületben hallgatta az ítéletet. A termet földig feketébe vonták. A tíz év várfogság indoklásából: „...ritka szellemi tulajdonságokkal, tudományos műveltséggel, erős akarattal és fáradhatatlan kitartással rendelkezik, de ezen tulajdonságok hiúvá és elbizakodottá tették, fölöttébb akaratos és különlegesen becsvágyó". A vérbíróság tudta, hogy ki áll előtte. A mondatok szinte dicséretként hatnak. Miért? A magyarázatot maga a bíróság adta meg, amikor kimondta: „Politikai tevékenységének nagyságánál fogva annál is inkább ő tekinthető korunk egyik legveszedelmesebb lázadójának, mivel abba a hiszembe ringatta magát, hogy nővérével, özv. De Gerandónéval titkos utakon olyan eredményeket ér majd el, amelyek megvalósítására eddig minden kísérlet meghiúsult”. A hóhér nyelvéről az áldozatára lefordítva: Teleki Blanka az 1848—49-es szabadság- harcban „hamu alatti parazsát” ápolta, ha úgy tetszik szította, s hitt a szabadság fellobbanó tüzében. Ez volt az az erély, mely fáradhatatlanná tette 1848. március 15-e előtt is. A főrendi asszony 1846-ban felállította az első középfokú leányiskolát Magyarországon. Az intézet alig több, mint egy évig létezett, mégis a reformer Teleki Blanka ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg: „Nőink nem neveltettek magyarokká — nem ápoltatott bennük ez a szent tűz, melynek lángja a hon egyes polgárait egy nagy és hatalmas egésszé olvasztja. Idegenként állnak nőink a hazában”. Az intézet azonban nemcsak úri és főrendi leányok otthona és iskolája volt, hanem a szabadságharc egyik szellemi központja is. Zászlót ajándékoztak a honvédseregnek 1849-ben, s az egyik tanár, Vasvári Pál mondott ünnepi beszédet. „A köztársaságért!" felkiáltással fejezte be szónoklatát. A grófnő együtt élt és dolgozott a szabadságharccal. Debrecen, Nagyvárad életének stációi, s közben beteg honvédeket ápolt, pénzt és élelmiszert gyűjtött a fogyatkozó seregnek. Aztán a bukás. Haynau rémuralma, s a szabadságharc résztvevői előtt a dilemma; menekülni, vagy itthon maradni? Teleki Blanka itthon maradt. Aztán a másik nagy választás : passzív rezisztencia, vagy cselekvő ellenállás? A grófnő az utóbbit, a forradalmit választja. Az ellenállás tudatos szervezése 1850 őszén kezdődött. A Telekiek birtokán, Pálfal- ván élt, szervezkedett a nagyszebeni katonai vizsgálati fogságból megszökött Gasparich Kilián ferences barát, Perczel Mór tábori papja, aki ekkor már a szocializmus tanait hirdette, s az eszme mellett tett bizonyságot elfogása után is. Gasparich az olasz szabadságharcos Mazzini ügynökeivel tartott itt kapcsolatot. Alig emlegetjük, de történelmi tény, hogy Mazzini illegális szervezetébe 1850-ben sikeresen toborzott Magyar- országon résztvevőket. Nagyon sok történeti tény arra mutat, hogy Teleki Blanka a Világos utáni katonai-politikai ellenállási mozgalom egyik szervezőjévé vált. Mindezt bizonyítja, hogy az ellenforradalom rendőrsége figyelte, s elfogta a grófnőt. Hosszú és ala- . pos munkával készült a vádirat, Teleki Blanka fölött katonai bíróság ítélkezett. Páratlanul súlyos volt a büntetés: két év vizsgálati fogság után tíz esztendő várfogság Kufstein hírhedt falat között. A börtönben semmi kedvezmény, hiába folyamodnak — csak azért, hogy néha csomagot küldhessenek — főrendek a bécsi udvarhoz. A válasz mindig* — 1857-ig — nem! Ekkor szabadult Teleki Blanka, betegen. Még öt évet élt, s 125 esztendeje halt meg. Rá emlékezünk, aki a reformkorban tudott forradalmi személyiséggé nőni, s a forradalom alatt is reformgondolkodó volt. Ruttkay Levente n Jókai Színház művészei külföldön A múlt szezon végén, július elején a Jókai Színház több művésze vendégszerepeit az ausztriai Hohenems- ben, ahol évadról évadra igen rangos zenei programot rendeznek híres énekesek részvételével. Schubert Három a kislány című darabját Rencz Antal rendezte, az ottani zeneiskola zenekarát az igazgató vezényelte. Az előadásban több békéscsabai színművész szerepelt. Kincses Károly játszotta Schober bárót, Mor- vay Pálma Grisit, Tschöll papát Gálfy László, az egyik szerelmest, Bindert Réthy László, Farkas Tamás a nyomozót, Nowotnit. Pál Olga Tschöll mamát. Az előadásnak nagy sikere volt; jövőre visszavárják a művészeket. Ezentúl folynak a tárgyalások egy NDK- és NSZK-beli szereplésről. A színház 1988 februárjában mutatja be Békéscsabán Robert Stolz Vénusz selyemben című nagyoperettjét. és annak egy kamaraváltozatával mennének jövőre ismét Hohenemsbe. Nyáron Morvay Pálma mint koncerténekes vett részt a budapesti XIV. kerületi zeneiskola zenekarával egy spanyolországi körúton. Gyarmathy Agnes Munkácsy-díjas díszlet- és jelmeztervezőt rendszeresen foglalkoztatják a filmgyárban. Srí Lankán forgattak legutóbb egy NSZK-beli produkciót több magyar művésszel. Gyöngyössy István volt a rendező és a tervező Gyarmathy Ágnes, aki egyébként Berlinben díszlet- és jelmeztervezést tanít is. Besztercebányán decemberben lesz egy Csárdáski- rálynő-bemutató, Rencz Antal rendezésében és Gyarmathy Ágnes díszleteivel, jelmezeivel. Tavasszal Morvay Pálma néhányszor eljátssza Szilvia szerepét — a dalokat magyarul, a' prózát szlovákul. Ezzel folytatódik a két színház immár hagyományos kapcsolata. N. K. „Mit nézzünk meg?” Sikeres közös rendezvények Mozi a művelődési házban Kétéves az új, medgyes- egyházi filmszínház. Megszületéséről, s az azóta eltelt két esztendő eredményeiről beszélgettünk a mozi vezetőjével, Zana Mihály- lyal, aki egyben a művelődési ház igazgatója. — A régi mozi roppant elavult, mondhatni életveszélyes körülmények között üzemelt. Fűtése nem volt, berendezése is szegényes . . . Szóval joggal mondták sokan, azért nem járnak moziba, mert ilyen helyre nincs kedvük elmenni. Ezért is döntöttünk úgy, hogy itt. a művelődési házban kapjon új otthont a filmszínház. így is lett. 1985 októberétől itt vetítünk. A megyei moziüzemi vállalat azóta bérleti díjat fizet a teremért. — Nem akármilyen ez a nagyterem .. . — Bizony nem. Messziről jött emberek mondják, hogy a megye egyik legszebb terme a miénk. Kár, hogy a közönség nem veszi ezt figyelembe. Szemetelnek, rágógumit ragasztanak a kárpitba és sorolhatnám . .. Szóval korántsem becsülik úgy a termet, mint ahogy elvárható lenne. — Nőtt a látogatók száma, mióta kulturált környezetben vetítenek? — Igen. A tervet átlagnézőszámban és bevételben egyaránt hoztuk, sőt túl is szárnyaltuk. — Ez, gondolom, nem csak a filmszínház küllemének, hanem a szervezésnek is köszönhető. — Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen másik munkaterületemnek köszönhetően jó kapcsolatom van a helyi vállalatokkal, üzemekkel. így szép számmal Dekoratív, kényelmes, korszerű... Fotó: Gál Edit vesznek bérletet, s örömmel tapasztaljuk, hogy el is jönnek a dolgozók az adott filmekre. — És az ifjúság? — Az iskolában tanítok, úgyhogy találkozásaimat a gyerekekkel felhasználhatom arra is, hogy felhívjam a figyelmüket az ifjúsági és mesefilmekre. — Ha jól tudom, filmklubot is tartanak ... — Valóban, bár most félek, hogy kevesebb bérletesünk lesz. Igaz, a program vonzó, a sorozat címe: Sztárok bűvöletében. Ám eddig hat, most pedig kétszer annyi, tizenkét filmre kell szerveznünk, és ezt egyszerre kifizetni egy tsz esetében, ahol ötven bérletet is vennének . . . — Csak a szervezés szempontjából szerencsés, hogy a művelődési házban működik a filmszínház? — Nem, hiszen sikeres közös rendezvényeink is vannak. A Mikulás- vagy fenyőünnepségen mi sem természetesebb, mint a filmvetítés. Vagy nemrég volt a békehónap. Megnyitóján az „Emberi sors”-ot láthatták az érdeklődők. Egyébként „konkurálunk” is a mozival, hisz hetente egyszer délutánonként a megyei filmtár filmjeiből mesedélutánt rendezünk a gyerekeknek. Ám ne higgye, hogy ez igazi konkurencia, hiszen a cél az, hogy beszoktassuk a gyerekeket. Ha ez sikerül, legalább ennyi mozilátogató az elkövetkezendő esztendőkben is lesz. N. Á. ..... A rangos zenei rendezvénynek a hohenemsi kastélyudvar ad otthont Menedzserképzés a TIT-stúdióban Menedzserképző tanfolyamot indít a TIT Természet- tudományi Stúdiója Budapesten. A novemberben kezdődő hathetes kurzus alapfokú lesz. A hallgatók személyiség- jegyeinek formálását, tárgyalókészségük fejlesztését a hetente egyszeri, négyórás foglalkozásokon közgazdászok, pszichológusok, újságírók segítik. Az alapfokon leginkább az önismereti tanfolyamokhoz hasonlító kiscsoportos, intenzív csoportfoglalkozások komplex módon fejlesztik ' a leendő menedzserekben a vállalkozói magatartást. A TIT-stúdió menedzser- képzésére elsősorban a középméretű vállalatok fiatal szakembereinek jelentkezését várják. A felhasználók igényeinek megfelelően átalakítva, változatlan áron (180 000,— Ft) újra kapható a MEDICOPY SC-10 lapmásoló a Medicor mintaboltjaiban: Budapest XIII., Váci út 62. Telelőn: 296-235. Debrecen, Dózsa György út 1—3. Telefon: (52) 17-733. Győr, Felszabadulás útja 78. A. Telefon: (96) 13-641. Kecskemét, Batthyány u. 18. Telefon: (76) 29-585. Megrendelhető: Medicor Belkereskedelmi Főosztály, Budapest XIII., Váci út 48. Telefon: 495-546. Telex: 22-5051. Fotó: Farkas Tamás
