Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

1987. október 21., szerda o Elhunyt Sulyok Mária Hosszan tartó, súlyos betegség után, 79 esztendős korában elhunyt Sulyok Mária, Kossuth-díjas, kiváló művész. Teme­téséről később intézkednek. Művelődési Minisztérium, Magyar Színházművészeti Szövetség, Budapest Főváros Tanácsa, Madách Színház, Vígszínház 1986. február 18-án lé­pett utoljára színpadra Arthur Miller: A salemi boszorkányok című drámá­jának Rebecca Nurse szere­pében. A Madách Színház úgy tervezte, hogy — a XX. századi magyar színházmű­vészet rég elfeledett hagyo­mányát felújítva — kamara­darabot írat Sulyok Mária számára. Erre már nem vál­lalkozhatott, súlyos betegsé­ge megakadályozta abban. Sulyok Mária 1908 novem­berében született Királyhi- dán. Huszonegy esztendős volt, amikor befejezte tanul­mányait a Színművészeti Akadémián, s kezdő szí­nészként bemutatkozott Deb­recenben, illetve Miskolcon. Sokoldalú tehetségére korán felfigyelt a szakma, alakítá­sait — amelyekben különös hangsúlyt kapott a drámai erő, s valósághűen rajzoló­dott ki bármely megformált alak, vagy annak karikatú­rája — már két év múltán a fővárosban, a Vígszínház színpadán ítélhette meg a közönség. 1933-tól több szín­házban is játszott, így a Magyar Színházban, a Ma­dách Színházban, a Belvá­rosi Színházban, a Művész Színházban, a Nemzeti Szín­házban, mígnem visszatért a Vígszínházba, majd a Ma­dách Színházba. Színpadi szerepléseit olyan alakítá­sokkal tette emlékezetessé, amelyek bonyolult, s első­sorban az értelem, nem pe- >dig az érzelmek alapján áb­rázolható jellemek kibontá­sát, életre keltését igényel­ték. Ilyen volt például Shakespeare Hamletiének Gertrúdja, III. Richárdjá- nak Margitja, vagy Csehov Sirályában Arkagyina, Dür­renmatt: Az öreg hölgy lá­togatása című drámájában Claire, Örkény István Macs­kajátékában Orbánná. A színháztörténet a fel- szabadulás utáni magyar filmgyártás színészi kultúrá­jának egyik megalapozója­ként tartja számon. Ismer­tebb filmjei, az Aranypáva, a Foto Háber, A völgy, a Naphosszat a fákon, a Föld­indulás, A hasonmás és a Déryné hol van? egy-egy szerepe közül is kiemelke­dik a Danáin György gu­nyorosan megformált úrhat­nám Lükeházynéja, a Gá­zolás régi világból itt ma­radt úriasszonya, a Rangon alul mosolyt fakasztó tiszt­viselő-felesége, s A kőszívű ember fiai töretlen hitű, kemény Baradlaynéja. Tehetsége, tudása és ér­deklődése — mint sok más kollégáját — Sulyok Máriát is arra késztette, hogy részt vállaljon a fiatal színész­nemzedékek oktatásáb ól-ne­veléséből, tenni kész és ten­ni tudó partnere legyen mindazoknak, akik a ma­gyar színházművészet jobbí­tásán, megújításán fáradoz­tak. 1957 és 1966 között be­szédtechnikát tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Magyar Színházművészeti Szövetség elnökeként, tevékenykedett. Sulyok Mária halálával súlyos veszteség érte a ma­gyar színház- és filmművé­szetet. Politikai könyvnapok — huszonhatodszor (Folytatás az 1. oldalról) nárdnak a tudományos' és a műszaki haladással, a mű­velődéssel, a művészetek­kel, s általában a kultúra társadalmi, gazdasági hatá­saival foglalkozó írásait és beszédeit rendezték kötetté A tudományos és műszaki haladásért című könyvben. Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak a KB Politikai Akadé­miáján 1987. július 15-én el­hangzott előadását is meg­jelenteti a kiadó Szocializ­mus és nemzeti kérdés cím­mel. A politológia, a társada­lomtudomány kérdéseivel foglalkozó kötetek között lát napvilágot Kulcsár Kál­mánnak, az MTA főtitkár- helyettesének Politikai és jogszociológia című könyve. A szerző Magyarországon el­sőként foglalja össze kézi­könyvben a politikatudo­mány legfontosabb alapfo­galmait. A szocialista gazdaságirá­nyítás két évtizedes törek­véseinek, magyarországi ta­pasztalatainak elemzésére szerzői munkaközösség vál­lalkozott. A közelmúltban el­hunyt Lukács József akadé­mikus Vallás és vallásosság a mai Magyarországon című könyvében a hazai egyházak közéleti szerepét, a teológiai és a vallásfilozófiai irányza­tok jellemzőit foglalta ösz- sze. A kötet megismertet egyházpolitikánk főbb el­veivel és időszerű problé­máival. A hazai szociálpoli­tikai rendszerről Szociálpo­litika ma és holnap címmel jelenik meg kötet. A kézi­könyvek sorában adják köz­re a Magyar antifasiszta el­lenállás és partizánmozga­lom című kislexikont, amely a magyar antifasiszta ellen­állás 1941—1945 közötti tör­ténetéről nyújt áttekintést. A Felnőttoktatási kislexikon segítséget nyújthat ahhoz, hogy a közművelődésben dolgozók és a pártmunkások egységesen értelmezzék és szakszerűen alkalmazzák a hazánkban és külföldön el­terjedt felnőttoktatási el­méleteket és módszereket. A DISZ és a KISZ című könyv 1953 júniusától követi nyo­mon a Dolgozó Ifjúsági Szö­vetség, majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség történe­tét. A történelmi tárgyú köte­tek sorában adják ki Her- czegh Géza Magyarország külpolitikája 896—1919 című kötetét. Kállai Gyula Meg­késett börtönnapló című könyvében korábbi önélet­írásait folytatja. Könyv ké­szült az erdélyi magyar munkásmozgalom jelentős alakjáról, Kurkó Gyárfásról. A külföldi politikusok kö­zül kötete lesz Willy Brandt- nak, a Szocialista Interna- cionálé elnökének.1 A Szer­vezett őrület című könyv­ben elsősorban a fejlődő or­szágok sorskérdéseit elemzi. Gabriel Garda Márquez, a világhírű, Nobel-díjas la­tin-amerikai író Titokban Chilében című riportkönyvé­ben Miguel Littin inkogni­tóban Chilében filmet for­gató haladó filmrendezőt szólaltatta meg. A noszf 70. évfordulóját köszöntő kötetek sorában megjelent Lenin A szovjet hatalom soron lévő feladatai és Az októberi Forradalom­ról című írása. A Források című sorozatban hamarosan napvilágot lát a levelezéseit közreadó kötet „Várom vá­laszát” címmel. A Nagy tü­zek című könyv szovjet­orosz elbeszéléseket közöl az 1920-as évekből. A közel­múltban jelent meg Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a Háborúk és fegyverek nélküli világért című könyve. A politikai könyvnapok alkalmából az átalakításról szóló gyűjte­ményes kötetét vehetik kéz­be az olvasók. Nyugat-európai testvérpártok lapszerkesztői megyénkben A Békéscsabai Állami Gazdaság Skála raktáráruháza előtt (Folytatás az 1. oldalról) kényes kérdés, mindenre le­het válaszolni. Ez nem csak itt, hanem az egész nap fo­lyamán bebizonyosodott. A tájékoztató után a ven­dégek a Békéscsabai Állami Gazdaság új központi irodá­ját keresték fel. Itt dr. Ba- csa Vendel igazgató mutat­ta be a gazdaságot. A 14 ezer hektáron gazdálkodó üzem két fő tevékenysége a növénytermesztés és az ál­Két görög újságíró is volt a küldöttségben. Egyikükről azonban sen­ki nem mondta volna meg, hogy melyik az anyanyelve, a görög, vagp, a magyar. Chris- toforos Athanasiou ugyanis kitűnően beszél magyarul. — Nagyon sok évet töltöttem Magyarorszá­gon, 1948-tól kisebb megszakításokkal itt * dolgozom. A Görög Kommunista Párt lapjá­nak, a RIZOSPASTIS- nak vagyok a budapesti tudósítója. 1949. óta va­gyok a párt tagja. Kor­fu szigetétől nem mesz- sze születtem, ahol na­gyon forrók és szépek a nyarak. Szabadságomat természetesen mindig otthon töltöm. Elmond­hatom, hogy „két ha­zám” van, hiszen több évtizede élek itt. Szere­tem ezt az országotJ a népét, amely igen dol­gos és biztos vagyok benne, hogy mostani gondjain is túljut. Er­ről győzött meg a mos­tani látogatás is. lattenyésztés, de jellemző a harmadik, a melléküzemág is, ami egyre kevésbé mellé­kes. A búza, a kukorica, a cukorrépa termésátlagai és az állattenyésztés eredmé­nyei kiemelkedőek. Az a bi­zonyos harmadik ágazat olyan tevékenységeket ölel fel, mint a Skála nagykeres­kedelmi raktár, a textilhul- ladék-feldolgozó, az ide­genforgalom, a vadászat, és a környezetvédelem. Mind­ezt hatékonyan, nyeresége­sen. Ami nem az, azt fel­számolják, mint például a sertéságazatot, ami ráfizeté­ses volt. A gazdaságnak 1979-ben 1600 dolgozója volt, jelenleg 800. AdósokbóJ tő­kekihelyezők lettek, 100 fo­rint költségre 27 forint nye­reség jut. Az egy főre eső bruttó jövedelem 168 ezer forint. „Ésszerűség, haté­konyság, jövedelmezőség a törekvésünk. Ez pedig a kor­mányprogram édestestvére” — zárta szavait az igaz­gató. A kérdések itt sem ma­radtak el. Ha felszámolnak egy ágazatot, mi történik az ott dolgozókkal? Mi lett az­zal a 800 emberrel, akik a létszámcsökkentés következ­tében elmentek? Mit szól mindehhez a szakszervezet? Nem könnyű kérdések. A válasz is bővebb magyaráza­tot igényelt. Először is gaz­daságtalan ágazatokra nincs szükség, ráfizetésből nem lehet megélni, se a gazda- Ságnak, se az országnak. A deficites helyébe jövedelme­zőt kell állítani, mint adott esetben a sertéságazat he­lyett a libatenyésztést. Aki pedig nem felel meg, attól meg kell válni, kiváltképp, ha a vezetése alatt nem tu­dott produkálni az ágazat. Állampolgári jogon nem le­het nem dolgozni! Végül: más a teljesítmény és más a szociálpolitika. Ez utóbbi­ról annyit, hogy a gazda­ságban szép példáit lehetett látni a dolgozókról való gondoskodásnak. Korszerű szociális épületek, háztól munkahelyig szállítás, kül­földi üdültetés, és nem utol­sósorban az, hogy 287 em­ber, vagyis minden harma­dik dolgozó vállalati lakás- építési vagy lakásvásárlási támogatást kapott. Mindeze­ket figyelembe véve a szak- szervezet is egyetértett a lé­pésekkel. Az más kérdés, hogy ezek pem voltak egy­szerűek, és sok gáncs is ne­hezítette. Az üzemlátogatás után az­zal a benyomással távoztak az állami gazdaságból a ven­dégek, hogy láttak egy olyan üzemet, amely — ha kicsit túlzás is, de újságírókról lé­vén szó, ennyi talán meg­engedhető —, már a kor­mányprogram előtt meg­kezdte annak megvalósítá­sát. A következő helyszín a Gyulai Húskombinát volt. Itt Zöm András vezérigaz­gató vázolta fel az üzem múltját, jelenét. Az első si­kert 1935-ben, a brüsszeli világkiállításon aratta a gyulai kolbász, amikor arany diplomát kapott. Az üzem a felszabadulás után tovább öregbítette hírnevét, az igazi fellendülés azonban 1978-cal kezdődött, amikor felépült az új üzem és lét­rejött a kombinát. A teljes vertikum megtalálható itt: termeltetés, szállítás, fel­dolgozás, forgalmazás. Éven­te 550-600 ezer sertést és 25 ezer szarvasmarhát dol­goznak fel. A termékek fele belföldre, fele külföldi pi­acra, 25 országba kerül. Az elhangzottakat a gyár éle­tét bemutató videofelvétel és rövid üzemlátogatás egészí­tette ki. Mindezek után a kérdések következtek: ho­gyan bírják a dolgozók a nem könnyű munkát? A vá­lasz : elfogadható bérezéssel és maximális szociális gon­doskodással. Egy gazdasági kérdés: mit kell tenni a világbanki hitelért? A vá­lasz: megvalósítani a terve­zett fejlesztéseket. Mint a látottakból kitűnt, itt ezzel nincs gond. A kombinát ma már megfelel a Közös Piac által támasztott magas kö­vetelményeknek is. A delegáció legfiata­labb tagja egy huszon­éves csinos hölgy, Ana Ventureira Pedrosa, a spanyol Mundo Obreira nevű hetilap munkatár­sa. Arra kértük, mutat­kozzon be olvasóinknak. — Két éve vagyok új­ságíró és másfél éve dol­gozom ennél a lapnál, a gazdaságszervezési ro­vaton. Négy esztendővel ezelőtt léptem be a Spa­nyol Kommunista Párt­ba, kicsit rendhagyó mó­don. Én ugyanis, ellen­tétben a többséggel, nem voltam tagja az ifjúsági szervezetnek, egyenesen a pártba léptem be. Hogy miért? Meggyőző­désből. Ügy gondolom, tollal a kezemben job­ban tudom szolgálni azokat a célokat, ame­lyekért pártunk küzd. Örülök, hogy Magyaror­szágon, ahol elsőként járok, módom van ta­nulmányozni az ország és az emberek életét. Az első nap végén csak annyit mondhatok: nagyszerű élménnyel lettem gazdagabb. A program befejező állo­mása a S^OT-szálló és Gyógyüdülő megtekintése volt. Dömény Ferenc igaz­gató mutatta lie az intéz­ményt, amely az ország egyik legnagyobb gyógyüdülője. Négyszáz szobájában 800 felnőtt — és főidényben — 400 gyerek üdülhet. A két­hetes turnus egy házaspár­nak 2500 forintjába kerül. Gyógyászat, szauna, kondi­cionálóterem, sportudvar és 60 különféle program biz­tosítja a gyógyulást, szóra­kozást. A tájékoztatót itt is egy látogatás követte, mely­nek során külföldi kollégá­ink elismeréssel szóltak a látottakról. Amint a búcsú­záskor elmondták, magyar- országi látogatásuk első nap­ján, itt Békés megyében többet tudtak meg rólunk, mint gondolták. Nem lesz könnyű dolguk, tették hoz­zá, hiszen most nekik kell majd lapjuk olvasóit írása­ikkal ugyanilyen élmények­ben részesíteni. Seleszt Ferenc Zám András (balról) a vendégekkel a Gyulai Húskombinát- Dömény Ferenc (jobbról) a SZOT-üdülőben kalauzolta a ban külföldi újságírókat Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom