Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-20 / 247. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ______________fl MEGYEI PflRTBIZOTTSflG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 19 87. OKTÓBER 20., KEDD Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM Magyarországon rendezik az ASTA világkongresszusát luhár Zoltán nyilatkozata Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek, az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács elnökének vezetésével tegnap hazaérkezett az Egyesült Államokból az a ma­gyar küldöttség, amely Houstonban részt vett az Ame­rikai Utazási Ügynökségek Szervezete (ASTA) 57. világ- kongresszusán. BÉKÉS MEGYEI A gyomaendrődi Mező Imre lakótelepen szeptember végén kezdett hozzá a gázvezeték-építés földmunkáihoz a helybéli Béke Tsz. Lassítja a munkát, hogy nincs meg a terület víz-, szennyvíz-, illetve elektromos vezetékeinek tervrajza, s ezért gyakran kényszerülnek megállásra a munkagépek. A gázszerelési munkálatokat várhatóan a jövő hét elején kez­di a Gáztermék-, Gázvezetéképítő Gazdasági Munkaközös­ség. A tanács illetékese szerint november végére imár gáz is lesz a csövekben Fotó: Veress Erzsi Átadták a Gyulai Várszínház díjait A miniszter hazaérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondta, hogy az ASTA elnökével a magyar kormány megbízásá­ból megállapodást írtak alá, s ennek értelmében 1988 ok­tóberében Budapesten ren­dezik meg a szervezet 58. világkongresszusát — s erre első ízben kerül sor szocia­lista országban. Mivel az amerikai utazási ügynöksé-' geket tömörítő ASTA-nak tagja egy sor nemzetközi utazási iroda, valamint lé­giközlekedési, szállodai és más idegenforgalmi szolgál­tató vállalat, a világ szinte minden országából várhatók szakemberek a tanácskozás­ra. Ilyen nagy létszámú kongresszust Magyarorszá­gon eddig még nem rendez­tek. Idegenforgalmunk szem­pontjából nagy jelentőségű az is, hogy egy-egy ilyen rendezvény után a tapasz­talatok szerint a fogadó or­szágba látogató amerikai tu­risták száma 20-50 százalék­kal megnő. A kongresszusra mintegy 9-10 ezer vendéget várunk — folytatta a miniszter —, s mivel a tanácskozás egy hétig tart, a szálloda- és vendéglátóipar, s emellett a A megyei könyvtárban is­mét olyasmi kezdődött el, ami Békéscsaba kulturális programjainak sorát gazda­gítja: előadás- és beszélge­téssorozat a mai magyar irodalomról. A témák ér­dekesek, vonzóak: szó lesz a kortárs prózáról, líráról és drámáról, a határainkon túli, pontosabban a mai ro­mániai, csehszlovákiai, ju­goszláviai és nyugati magyar irodalomról, bemutatkozik majd az Alföld, az Életünk, belkereskedelem és a köz­lekedés összesen mintegy 6- 7 millió dolláros bevételre számíthat. Továbbá a mos­tani, houstoni látogatásunk tapasztalatai szerint a kong­resszust kísérő idegenforgal­mi rendezvények — a vá­sár és a börze — szintén hasznot hozhatnak idegen- forgalmunknak. Houston­ban például a magyar ide­genforgalom nemzeti stand­ját nagyon sokan keresték fel, s igen élénk volt az ér­deklődés a magyarországi utazási lehetőségek iránt. A miniszter a továbbiak­ban elmondotta, hogy Wa­shingtonban az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium­ban tárgyalásokat folytattak a magyar—USA-beli keres­kedelmi kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről. Tár­gyaltak az Amerikai Szövet­ségi Kereskedelmi Kamara elnökével is, aki az eddigi­eknél több lehetőséget lát a két ország közötti kereske­delmi és idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésére, hangsúlyozva, hogy az egye­sült államokbeli megrende­lők az áruk minőségét és a szállítás pontosságát tartják a legfontosabbnak. A kétol­dalú kapcsolatok bővítését az Élet és Irodalom, a Kor­társ és a Jelenkor című fo­lyóirat szerkesztősége. A sorozat célja az egye­temes magyar irodalom át­tekintése, az anyanyelvűn­kön született művek bemu­tatása. Ezt a célt találóan jellemzi a Béládi Miklóstól vett mottó a könyvtári programfüzeten: „Próbáljuk meg végre, itt az ideje, hogy a magyar irodalmat lássuk magunk előtt! Együtt a sok­féleséget .. . Szentségtörés várhatóan segítik majd a több amerikai nagyvárosban novemberben megrendezen­dő magyar gazdasági napok is. A mostani látogatás so­rán a magyar delegáció az Amerikai Kereskedelmi Ka­mara vezetőivel vegyesvált- lalatok létesítéséről, egy újabb magyarországi Hilton és egy Marriott szálloda esetleges építéséről is tár­gyalt. Szó volt arról is, hogy a New Yorkban és Los Ange­lesben működő két magyar idegenforgalmi képviselet jö­vő év január 1-től kibővíti, tevékenységi körét. A ma­gyar delegáció látogatásának idejére esett annak a meg­állapodásnak az aláírása, amelyet a Danubius Szállo­da Vállalat kötött a Hilton International Szállodakon­szern elnökével a budapesti Hilton üzemeltetésére vonat­kozó szerződés 2007-ig szóló meghosszabbításáról. A ma­gyar delegáció úgy tapasz­talta, hogy az Egyesült Ál­lamokban élénkül az érdek­lődés Magyarország iránt, mind több turista választja utazásának céljául hazán­kat. A tárgyaló partnerek is elismeréssel nyilatkoztak or­szágunk növekvő idegenfor­galmi vonzerejéről. — Összefoglalva: bízom abban, hogy a magyar kül­döttség egyesült államokbeli útja jól szolgálja a gazda­sági együttműködés bővíté­sét, hozzájárul a két ország közötti turistaforgalom fel­lendítéséhez — fejezte be nyilatkozatát a miniszter. lenne, ha egyidejűén mér­nénk beszélni Márai Sán­dorról és Illyés Gyuláról, Szabó Zoltánról és Panek Zoltánról, Határ Győzőről és Sütő Andrásról, Cs. Sza­bó Lászlóról és Tolnai Ottó­ról, Domahidy Andrásról és Szilágyi Istvánról? Szüksé­ges vajon örökké egymástól elhatárolva idézni Nagy Pált, Domokos Istvánt, Cselényi Lászlót, Garai Gábort, Papp Tibort, Csoóri Sándort, Ka- rátson Endrét, Dobos Lász­Vegyes vállalat tetőablakok gyártására Termékszerkezetének meg­újítására készül a Fertődi Építőipari Szövetkezet. Jö­vőre az eddiginek felére csök­kenti hagyományos faipari tevékenységét; első lépésként már megszüntették a koráb­bi nagy tételű ablakgyártást, mivel üzemük alacsony tech­nikai színvonala miatt nem tudtak az új hő­technikai szabványnak meg­felelő ablakokat készíteni. A felszabaduló munkaerőt a te­tőtéri ablakok gyártásában foglalkoztatják. E termék ha­zai gyártására vegyes válla- latott alapított a szövetkezet és a dán U. Kann Rasmus­sen Industri szerkezetgyártó cég. A vegyes vállalat meg­vásárolta a dán partner le­ányvállalatától, a Velux In- ternacional ablakgyártó cég­től a velux-rendszerű tetőtéri ablakok gyártási engedélyét és technológiáját. A tetőtéri ablakokat készí­tő fertődi üzem gyártócsar­noka már áll, s rövidesen megkezdik az NSZK-ból ér­kezett gépek, berendezések szerelését. A munkákat úgy ütemezik, hogy jövő év első hónapjaiban megkezdődhés- sék a próbatermelés. A gyár évente több tízezer hőszigetelt, korszerű tetőtéri ablakot állít majd elő, amelyből a hazai igények kielégítésén, túl exportra is jut. A dán alapító már eddig is sokezer ilyen ablakot szál­lított Magyarországra, a ha­zai gyártás feltételeinek meg­teremtése ilyenformán tehát importot is pótol. lót? Mindezzel azt akarjuk jelezni csupán, hogy tuda­tunkban, irodalmi szemléle­tünkben legyen jelen ez az egyébként sokfelé húzó, tá­jékozódó irodalom, s ha eszünkben tartjuk, mit csi­nálnak Újvidéken, Párizs­ban, Kolozsváron, London­ban, Pozsonyban, New York­ban, Szabadkán, Josselinben, Marosvásárhelyen és To­rontóban — akkor minden leírt szavunk tágító és alá­zatra intő távlatot nyer.” Mészáros Sándor ipartör­ténész (Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem) előadása volt tegnap az első ebből az ígé­retes sorozatból, s a fiatal előadó A mai magyarorszá­gi próza című témájára igen sokan voltak kíváncsiak, főleg fiatalok. A hetvenes évek derekán jelentkező át­fogó változás állt az elő­adás központjában, annak általános jegyei, mint az írói szereptudat átalakulá­sa, a közvetlen életformálás képességének feladása, va­lamint ezek olvasói és kri­tikai fogadtatása. Neveket éá műfaji sajátságokat em­lített, vázolt fel Mészáros Sándor — izgalmas, igen bo­nyolult témákat érintett, jól­lehet elég elvont, elméleti, nehezen emészthető nyelven. Egv könnyedebb, tájékoztató jellegű előadás talán több hallgatót segített volna hoz­zá az újabb könyvek elol­vasásához, az igazi találko­záshoz a mai magyar pró­zával. N. K. A Gyulai Várszínház idei kiemelkedő művészi telje­sítményeit elismerő díjakat tegnap a budapesti Fészek Klubban adták át Gyula város és Békés megye veze­tői. A Gyulai Városi Tanács „Várszínházért” elnevezésű díját 1987-ben,hárman nyer­ték el: Kern András az „Álomkommandó” és Tóth Tamás, a „Mohács” gyulai Burján Sándornak, a Magyar Távirati Iroda ve­zérigazgatójának meghívásá­ra október 15—19. között Budapesten tartózkodott Martin Church, a Telerate amerikai pénzügyi informá­ciós vállalat ügyvezető igazgatója és Siegfried Gross, a Telerate frankfurti igazgatója. A látogatás so­rán megállapodást írtak alá az MTI és a Telerate közöt­ti együttműködésről, amely­nek keretében az MTI Ma­Hetvenöt évvel ezelőtt in­dult meg Magyarországon az állami gépjárművezető­képzés — ebből az alkalom­ból tudományos emlékülést tartottak tegnap a Közleke­dési Múzeumban. Az emlékülés résztvevői áttekintették a gépjárműve­zető-képzés magyarországi történetét, rendszerének és szervezetének kialakulását. Előadások hangzottak el egyebek között a képzés és a vizsgáztatás módszereiről, a jelenlegi gyakorlatról és a fejlesztési elképzelésekről. Budapest rendőrfőkapitá­nya 1901-ben rendeletet ho­zott, hogy a fővárosban csak vizsgázott sofőrök vezethet­nek gépjárművet. Az akkori vizsgakövetelmények ma már megmosolyogtatják az embert: aki beindította a motort, elindította a jármű­vet, tudott fékezni és meg­állni, az már képzett veze­tőnek számított. 1912-ben a Belügyminisztérium és az Autóklub közösen dolgozta ki az első állami sofőrkép- ző-tananyagot, amely már rendkívül sokrétű elméleti és gyakorlati ismeretet tar-­előadásában nyújtott színé­szi alakításáért, I valamint Eck Imre koreográfus a Pé­csi Balett várszínházi estjé­ért. A Békés Megyei Tanács nívódíjában Csákányi László és Lukács Sándor részesült Vaszary Gábor „Az ördög nem alszik” című bohózatá­ban, illetve az „Álomkom- mandó”-ban nyújtott színé­szi teljesítményéért. gyarországon terjeszti a Te­lerate legfrissebb nemzetkö­zi pénzügyi, kötvénypiaci és tőzsdei adatokat tartalmazó komputeres szolgáltatását. Budapesti tartózkodása so­rán Martin Church-t és Siegfried Grösst fogadta So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Bányász Rezső ál­lamtitkár,, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. talmazott. A vizsgázóknak — akárcsak ma — számot kellett adniuk elméleti tu­dásukról, majd a rutinpá­lyán és a forgalomban kel­lett bizonyítaniuk rátermett­ségüket. Az elmúlt 75 esztendő alatt többször is módosítot­ták a képzési rendszert, igyekeztek igazítani azt a megváltozott forgalmi körül­ményekhez. Erre szükség is volt, ha figyelembe vesszük, hogy időközben többszörösé­re nőtt a gépjárműpark, s amíg 1912-ben még csak ki­lencen jártak tanfolyamra, addig ma már évente több ezren vesznek részt a gép­kocsivezető-képzésben. Az utóbbi időben módosult va­lamelyest a magyarországi közúti forgalmi helyzet, eh­hez alkalmazkodva fejlesz­tik tovább a hazai képzési rendszert. A tudományos emlékülés­hez kapcsolódva kiállítás is nyílt a Közlekedési Mú­zeumban, a tárlat dokumen­tumokkal, fotókkal, tárgyi emlékekkel idézi fel a 75 éves gépjárművezető-képzés történetét. Az előadást hosszas beszélgetés követte, ahol az irodalomkedvelő népes közönség igen sok kérdést tett fel Fotói Gál Edit Előadás-sorozat a mai magyar Irodalomról MTI—Telerate megállapodás Hetvenöt éves az állami gépjárművezető-képzés

Next

/
Oldalképek
Tartalom