Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1987. OKTÓBER 19., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Egészségvédelmünk a Vöröskereszt küldöttértekezlete előtt Szombaton Békéscsabán a vöröskeresztes alapszerve­zetek küldöttei tanácskoztak, készítették el 1982 óta vég­zett munkájuk mérlegét. Bőven volt miről beszélniük, biszen ez a mindenekelőtt humanitárius célt szolgáló szervezet a megye egészségvédelmi programjából igen jelentős {feladatot vállalt, melyet az előterjesztés és a vita alapján gazdag eredményekkel teljesített is. megyei BÉKÉS MEGYEI A család apraja és nagyja, de még a szomszédság is szíve­sen segít a háztáji földeken a betakarításban, ha ilyen szép az idő, mint a hét végén volt. A Mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet gépei kiborították a földből a sárgaré­pát, a családtagok pedig leszedik a megmaradt zöld részt, és zsákokba rakják az idei termést Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Kiosz országos választmánya B. Nagy Gyula, a megyei szervezet titkára az írásban közreadott anyaghoz szóbeli kiegészítést tett. Ebben megállapította: Békés megye városai, községei, vállalatai, szövetkezetei tág teret biz­tosítanak az alapszervezetek munkájához. Az alapszerve­zetekben és a munkahelye­ken különböző mozgalmak bontakoztak ki az egészsé­gesebb életmód elérésére, s olyan beruházások támoga­tására, melyek az egészség- védelemmel, a gyógyítás feltételeinek további javítá­sára, egyáltalán a gyógyító munka infrastruktúrájának jobbátételére irányulnak. Ez is mutatja, hogy az embe­rek igénylik, az egészségügyi munka továbbjavítására anyagi áldozatot vállalva támogatják a megyei veze­tés erőfeszítéseit. Példának a Bévaványai Aranykalász Tsz Enci-telephelyének egyik szocialista brigádját említette, amely egynapi keresetét ajánlotta fel a megyei véradóállomásnak korszerű eszközök, berende­zések vásárlására. Arról is beszélt, hogy' az alapszervezetek munkájá­ban igen tekintélyes részt kapott az egészségvédelem megyei programja. Felsorolt egy sor üzemet, szövetkeze­tét, ahol a vezetők felismer­ték az „Egészséget minden­kinek 2000-re” mozgalom jelentőségét, és ennek helyi megvalósítására igen jelen­tős erkölcsi, politikai és anyagi támogatást! biztosí­tottak. Az alapszervezetek elsősorban a lakosság egész­ségkultúrájának fejlesztésé­ben, a betegségek megelőzé­sében, az egészséges élet­módnak megfelelő szokások és a magatartás kialakításá­ban vállaltak feladatot. Részt vettek a betegségek és balesetek megelőzésében, a szűrővizsgálatok, oktatások, a felvilágosító munka szer­vezésében. A leggyakoribb halált hozó megbetegedések ellen széles körű megelőző munka bontakozott ki az egész megyében. Az egész­séges táplálkozás és test­mozgás szükségességét is a vöröskeresztes aktívák ka­rolták fel, példamutatással népszerűsítették. A káros szenvedélyek megelőzésében szakmai programok szerve­zésével élen jártak. Nem lebecsülendő az az erőfe­szítés sem, melyet a köz­egészségügyi helyzet javí­tásáért társadalmi méretek­ben tettek. A véradómozgalom jelen­tős eredményeinek tovább­folytatását néhány Békés megyei vállalatnál, szövet­kezetnél hátráltatják, mi­vel nem engedik el dolgo­zóikat vért adni. Ez a vál­lalati magatartás nemcsak az évenként egyszeri, vagy kétszeri szervezett véradásra vonatkozik,) hanem azokra az esetekre is, amikor ha­laszthatatlan műtétekhez te­lefonon, vagy távirati < úton hívják be a véradókat élet­mentésre. Többen bírálták a véradás utáni ellátás szegé­nyességét, azt, hogy akik té­rítés nélkjil adnak vért, a részükre biztosított ellát­mányból egyik egészségügyi intézmény sem tud kiállíta­ni kalóriadús ebédet. Sok mindenről volt még szó, amit az is bizonyít, hogy a beszámoló feletti vitában tizenheten kértek szót, mondtak véleményt. Igaz, a felszólalók nagyobbrészt az egészségügyi szakszolgálat főorvosai voltak. Ez nem hi­ba — mondotta a Békés me­gyeiek tevékenységét érté­kelő dr. Hantos János, az országos szervezet főtitkára —, mert azt mutatja, hogy az orvostársadalom felis­merte: a betegségek meg­előzésében a Vöröskereszt tagjain és aktíváin keresztül a legjobb partner, segítő. Nagy Jenő, az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának titkára a Vöröskereszt és a megyei egészségvédelmi program összefüggéseit tag­lalta, méltatta azt a társa­dalmi aktivitást, melyet 1 a szervezet eddigi munkája során tanúsított. Véleménye szerint a mozgalom jobban igényelje az egészségügyi szakdolgozók segítségét. A feladatokat közösen oldják meg, mert így a munka, ha­tékonysága is eredménye­sebb lehet. A megyei küldöttértekez­letet őz Ferenc megyei al- elnök vezette, aki a munka befejező részében felkérte dr. Hantos Jánost különbö­ző kitüntetések átadására. A Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatú kitüntetést kapta: dr. Jakubecz Sándor, a gyulai megyei kórház szü­lész főorvosaj Gurmai Gyu­la, a szeghalmi pártbizottság titkára és Gyebnár Károly, a megyei szervezet főelő­adója. Az Országos Béketa­nács . emlékplakettjével tün­tették ki a Vöröskereszt mezőberényi szervezetét, a véradómozgalom emlékpla­kettje Mezőkovácsházára ke­rült. Százszoros véradásért Tóth Pál, ötvenszeres vér­adásért Tóth Sándorné, har­mincszoros véradásért dr. Rucz László békéspsabai la­kosokat részesítették elis­merésben. A küldöttértekezlet befe­jező szakaszában a megyei szervezet tisztújítása volt napirenden. A jelölő bizott­ság javaslata alapján 23 ve­zetőségi tagof, öttagú szám- vizsgáló bizottságot és a Vöröskereszt VII. kongresz- szusára 20 küldöttet válasz­tottak. A Magyar Vöröske­reszt Békés Megyei Szerve­zetének elnöke dr. Rácz László, a megyei tanács osz­tályvezető főorvosa, titkára B. Nagy Gyula. D. K. Békéscsabán lesz a „NYIT ’88” Az elmúlt héten, pénte­ken kezdődött Békéscsabán az a tanácskozás a KISZ Békés Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központ­jában, melyen hazánk na­gyobb nyomdaipari vállala­tainak, üzemeinek KISZ- titkárai vettek részt. Az első nap délutánján a mintegy ötven résztvevő előtt Balogh Adám, az Ipa­ri Minisztérium osztályveze­tője a nyomdaipar helyzeté­ről tartott előadást. Másnap, szombaton délelőtt a II. nyomdász ifjúsági találkozó (NYIT ’88) programjait be­szélték meg, s osztották el a feladatokat. A délután fo­lyamán az ifjúsági parla­mentekkel kapcsolatos ten­nivalókról beszélt Hegyi György, az Ipari Miniszté­rium ifjúsági bizottságának főelőadója. A háromnapos tanácsko­zás tegnap, vasárnap dél­ben ért véget. A megbeszé­léseken rögzítették a II. or­szágos nyomdász ifjúsági találkozó programjait, me­lyekre jövőre, 1988. augusz­tus 4. és 7.j között Békés­csabán kerül sor. Békéscsabai fölénnyel kez­dődött a találkozó, ám föl- jegyeznivaló csupán annyi akadt: Schmidtnek kiújult az Achilles-ínsérülése, nem tudta folytatni a játékot, így Szombaton a TOT To­vábbképzési és Üdülési Köz­pontjában tartotta ülését a Kisiparosok Országos Szer­vezetének országos választ­mánya. A testület megvitat­ta, melyek azok a legfonto­sabb feladatok, amelyek a gazdasági-társadalmi stabili­zációs munkaprogram vég­rehajtásában az elkövetke­zendő években a kisipar a fiatal Zircher került a he­lyére. Továbbra sem a ka­puk forogtak veszélyben — inkább a játékosok. Ugyan­is a 11. percben Lakatos feltartotta Tamást, amiért a előtt állnak. Az ülésen részt vett Berecz Frigyes, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Kapolyi László ipari mi­niszter és Somogyi László építésügyi és városfejleszté­si miniszter is. Fischer Pál, a KIOSZ el­nökhelyettese bevezetőjében hangsúlyozta: már most is érzékelhető, hogy a kisvál­(Folytatás a 3J oldalon) tatabányai játékos sárga la­pot kapott. Jócskán benne jártunk a mérkőzésben, ami­kor az első szép megmozdu­lást tapsolhatták meg a szurkolók: Kiprich iramo­dott meg, ám a kifutó Baji leszedte lábáról a labdát. A 21. percben góllá érett a ta­tabányai kontrajáték: P. Nagy labdájára Kiprich raj­tolt, lefutotta a csabai védő­ket, majd az alapvonal kö­zeléből a középen helyezke­dő Plotárhoz továbbított, aki négy lépésről a kapu közepébe talált, 1—0. Újra a hazai kapu előtt pattogott a labda, amikor (Folytatás a 8. oldalon.) Lemásolták a tavalyi mérkőzést Tatabányai Bányász-Békéscsabai Előre Spartacus 5-0 (2-01 NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 7 ezer néző. V.: Szi­lágyi S. (Drigán, Plasek). TATABANYA: Kiss — Vincze J., Lakatos, Udvardi, Szalma — Moldván, Csapó, Schmidt (Zircher, 8. p.), üP. Nagy — Kiprich (He­gedűs, 72. p.), 'Plotár. Edző: Temesvári Miklós. BÉKÉSCSABA: Baji — Szenti, Csató, Krasnyánszky (Adorján, 66. p.), Fabulya — Tamás (Szarvas, 40. p.), Gruborovics, Csanálosi — Kanál, Kurucz, Szekeres. Edző: Csank János. G.: Plotár (21. p.), Krasnyánszky (öngól, 23. p.), Kiprich (55. p.)f Zircher (63. p.), Moldván (83. p.). Sárga lap: Lakatos (11. p.), Moldván (48. p.). Szögletarány: 11:3 (4:1) a Békéscsaba javára. II battonyai román klub jubileuma A klub falán, oklevelek, elismerések. Az énekkar és a női kórus trófeái, melyek tanúsítják, hogy a battonyai román nemzetiség milyen sokrétűen ápolja hagyomá­nyait, kultúráját. Ezek kö­zül legbecsesebb az 1981- ben Budapesten, a Népmű­velési Intézet által kiállí­tott, amely minősítette a battonyai román klub pá­vakörének munkáját. A klub sarkában tv, mel­lette két hatalmas szekrény csordultig töltve román nyelvű irodalmi alkotások­kal. A terem asztalain fehér terítő, rajta szendviccsel megrakott tálcák, hűsítők. Nyílik az ajtó, jönnek a vendégek, a klubtagok. Megtelik a terem. Dénes Mihály, a klub titkára a múltba tekint. Emlékeztet arra a tizenöt esztendőre, melyet nagy barátságban, egyetértésben töltöttek a battonyai románok szocia­lista hazánk építésében. A hallgatóság, a klubtag­ság soraiban nők, férfiak, idősek, középkorúak és fia­talok. Innen alig néhány, száz méterre román tan­nyelvű általános iskola is működik. A párt,1 a kor­mány és a helyi szervek fi­gyelmet fordítanak arra, hogy a nemzetiségek, itt Battonyán is jól ! érezzék magukat, szorgalmas mun­kájukkal hozzájáruljanak országunk építéséhez. A híd, mely az alig 500 méterre lé­vő országhatárnál áll, ilyen Battonyán, ezen az oldalon. Mév tart az emlékek fel­idézése, amikor megkérde­zem Szelezsán Aurél 81 éves klubtagot: — Szeretnek-e idejárni, és ezt a szeretetet milyen idő­közönként gyakorolják? — Hetenként két alka­lommal évek óta mindig van valamilyen rendezvé­nyünk. Szívesen jövünk, jól érezzük magunkat, egymás között vagyunk, megbeszél­jük a bennünket foglalkoz­tató gondolatokat, örömöket. Jancsin Vitályosné is ha­sonlóan vélekedett, őt a női kórus programjai hívják rendszeresen, meg az a sok­féle rendezvény, melyet a klub vezetősége szervez a román nemzetiség hagyo­mányainak ápolására. Már éppen búcsúzóban voltam, amikor Lovász Mi­hály, á művelődési központ igazgatója utánam szól. — A klub énekkara Bat- tonya büszkesége, mivel a Szocialista Kultúráért ki­tüntetés birtokosa. Tűhődöm a hatalmas ab­lakokból áradó fény láttán, melyeken át román nyelvű szavak, mondatok is átszű­rődnek. Az emlékezés sza­vai Magyarországon román nyelven, oly közel az or­szághatárhoz, politikánkról, demokráciánkról, nemzeti­ségeinkhez való viszonyulá­sunkról tanúskodnak. D. K. Szekeres a levegőben, a békéscsabaiak a padlón, öt gólkülönbséggel még sohasem kaptak ki hazai pályán a lila-fehérek Fotó: veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom