Békés Megyei Népújság, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

BÉKÉS MEGYEI o(kD[ A Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK / O’ J? Q l l W Ára: 1,80 forinf XLII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM Ünnepi állománygyíilés a megyei rendőr-főkapitányságon Elképzelések megyénk idegenforgalmának fejlesztéséről A Békés Megyei Rendőr- főkapitányságon, Békéscsa­bán szeptember 30-án, teg­nap délután ünnepi állo­mánygyűlést tartottak. A díszparancs felolvasása után Mihalik György rendőr ez­redes, megyei főkapitány kitüntetéseket és jutalma­kat adott át, összesen 98 személynek. Közöttük a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át dr. Gál László rendőr őr­nagy, hatan pedig Kiváló A szeghalmi Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnap dél­előtt tartotta ülését. Napi­rendjén szerepelt az állami, a szövetkezeti, valamint a magánkereskedelem munká­ja, a fogyasztói érdekvéde­lem. A népi ellenőrök hét szövetkezeti, két állami és egy magánkereskedői üzlet­ben vizsgálódtak. Az írásos beszámoló megállapítja: a helyi áfész központjában ki­dolgozták az üzletpolitikai elképzeléseket, de konkrétan nem határozták meg az egyes üzletek teendőit, ezek nem épülnek be a boltok ösztön­zési rendszerébe. Szállítási szerződéseket csak a na­gyobb vállalatokkal kötnek. A vizsgált időszak alatt a szövetkezet nem kötbérezett, mennyiségi és minőségi rek­lamációra sem került sor. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ellenőrzéskor kide­rült: az élelmiszer-nagyke­reskedelem a megrendelt áruknak csak az 50-70 száza­lékát teljesíti, rendszeresen késnek a túrajáratok. Próbavásárláskor és cso­magellenőrzéskor rájöttek: a mérés és a számolás általá­ban pontatlan, sok a téve­dés a vevő és a bolt kárára. Rendőr kitüntetésben része­sültek. Többen a budapesti ün­nepségen vették át kitünte­tésüket. így a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa Kiváló Szolgálatért Érdem­renddel tüntette ki Majoros Vilmosné rendőr századost és Bessenyei János rendőr zászlóst. A Magyar Nép- köztársaság honvédelmi mi­nisztere a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany foko­zatával tüntette ki Deák Sándor rendőr századost. Hiányosságot tapasztaluk az árak feltüntetésénél. Szeg­halmon a Kunság Kereske­delmi Vállalat 107-es számú ABC-áruházában a szemes kávékon kétféle fogyasztói ár szerepelt. Ennek a vállalat­nak füzesgyarmati üzletében a reklámtáskákról hiányzott az ár. Ugyanezt a hibát, kö­vették el Kertészszigeten a vegyesboltban, ahol az Uni- tox rovarirtóról felejtették le az érvényes ármegjelölést. A szeghalmi ll-es számú ve­gyesboltban a számlán ki­lónként 14 forintos fogyasz­tói áron szereplő vöröshagy­mát az üzletben 15 forintért árulták, és nem volt tájékoz­tató a sütőipari termékek árairól sem. A testület úgy foglalt ál­lást, hogy a- környék élelmi­szer-ellátása vegyes képet mutat, örvendetes, hogy az áfész konkurenseként meg­jelent a Kunság Kereskedel- „ mi Vállalat, hiszen bizonyos cikkekből jobb a kínálat. A népi ellenőrök kívánatosnak tartják, hogy a partneri kap­csolatok fegyelmezettebbek legyenek, a megrendelők pe­dig éljenek szerződéses jo­gaikkal. S. S. A megyei tanács idegen- forgalmi szakbizottsága szeptember 30-án kibővített ülést tartott Békéscsabán. A bizottság tagjait, az utazási irodák szakembereit, az ide­genforgalommal foglalkozó tanácsok, vállalatok, szövet­kezetek, intézmények kép­viselőit Krizsán Miklósi a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője kö­szöntötte. Ezután megvitat­ták megyénk távlati idegen- forgalmi koncepcióját. A vaskos tanulmányt a Keres­kedelmi Szervezési Intézet munkaszervező leányválla­latának munkatársa, dr. Nagy Magdolna i készítette, aki részt vett a tanácskozá­son. Ugyancsak képvisel­tette magát az Országos Idegenforgalmi Hivatal is. A tanulmány leszögezi: a hosszú távra megfogalma­zott országos idegenforgal­mi célok sikeres megvalósí­tásához hozzájárulhat Bé­kés megye is. A térség ide­genforgalmi jelentőségét számos tényező * mutatja, amelyet eddig nem értékel­tek megfelelően. tFogos tehát az a törekvés, hogy a lehe­tőségeket reálisan számba vegyük. Ilyenek többek kö­zött a kedvező éghajlati vi­szonyok, hiszen a napsüté­ses órák száma csaknem 2 ezer évente. Viszonylag tisz­ta a levegő, a folyók vize sem túlságosan szennyezett, és gazdag az állatvilág. Ezek a körülmények mind vonzó­ak lehetnek a hobbituriz­must kedvelőknek. Figye­lemre fhéltó, hogy sok he­lyen tör fel termálvíz, amelyre már nemzetközi gyógyturizmust is lehet ala­pozni.! Ugyanakkor mű­emlékeben is gazdag ez a táj, csak erről sokan nem tudnak. Várak, várkasté­lyok, kastélyparkok, temp­lomok, a népi építészet re­mekei, néprajzi emlékek várják a látogatókat. Érdekes megállapítás I az is: a megye 74 településé­ből 23-nak van idegenfor­galmi vonzása. A két üdü­lőkörzetben 3 településünk­nek: Gyulának, Békéscsabá­nak és Szarvasnak szánnak nemzetközi turizmust le­bonyolító szerepkört. De ugyanilyen meggondolásból a jövőben figyelembe kell venni Orosházát, és Mező­hegyest is. Ezeken kívül még kilenc olyan adottságú üdülőhely van, amely al­kalmas a belföldi turizmus fogadására. Ezek a Hár­mas-Körös térsége, Szana- zug vonzáskörzete, valamint Mezőkovácsháza és Vésztő környéke. A hozzászólók elmondták véleményüket, javaslatai­kat a tanulmányról, az ide­genforgalom fejlesztéséről. Szó volt arról is például, hogy megyénkben kevés a szálláshely, és a szállodák, a szobák minősége sem a leg­jobb. Mindössze öt szállo­dánk van. Az összes szállás­hely 54 százalékát a kem­pingek adják, ezek Békésen és Szarvason nyaralószobák­kal egészülnek ki. Ennék el­lenére a kihasználtsággal sem dicsekedhetünk, rövid az átlagos tartózkodási idő. A kereskedelmi szálláshe­lyeken 3, az egyéb szállás­helyeken 4, a szállodákban 2 éjszakát töltenek a vendé­gek. Gond az is, hogy a kü­lönböző utazási irodák aján­latai, árai hasonlóak, nincs verseny közöttük. Nem ki­elégítő a propagandamunka, a szervezés, az értékesítés. Rossz a szakemberellátott­ság. Egy két évvel ezelőtti felmérés szerint az utazási irodákban dolgozók 45 szá­zalékának van a munkakö­réhez előírt képesítése. Az elhangzottakhoz hoz­zászólt még Furák György, a megyei idegenforgalmi hi­vatal vezetője, a bizottság titkára. (seres)­NEB-ülés Szeghalmon A magyar—szovjet barátsági napok alkalmából megyénkben járt Capovics Árpád, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának képviselője, akit elkísért felesége is. Tegnap több üzemlátogatás és barátsági találkozó szerepelt békéscsabai, valamint vésztői prog­ramjukban. Képünkön: a házaspár kiállítási tárgyakkal ismerkedik Békéscsabán a Mun­kácsy Mihály Múzeumban * Fotó: Gál Edit Ülésezett a megyei munkajogi bizottság A Békés Megyei Munka­jogi Bizottság dr. Molnár Margit elnökletével tegnap Békéscsabán ülést tartott. Az első napirendi pontban Oczot János a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építő­vállalat Békési 3. Számú Fő­építésvezetőségénél működő munkaügyi döntőbizottság munkájáról számolt be a testületnek. A vita után megállapították, hogy a munkaügyi döntőbizottság jó színvonalon látja el felada­tát, határozataik kizárólag bizonyított tényeken alapul­nak. A folytatásban Richter Dezső, a békéscsabai, illetve Szabó István, a Gyulai Au­tójavító Vállalatnál működő munkaügyi döntőbizottság vezetője tartott szóbeli tá­jékoztatást a tevékenységük­ről. Kosárfonó Fotó: Gál Edit Művészeti taoácskozás Békéscsabáo Tovább folytatódott teg­nap délelőtt a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskolában az a művészeti tanácskozás, amelyet a Művészeti Szak- szervezetek Szövetségének megyei képviselői rendez­tek. A színházak, zeneisko­lák, a szórakoztató zené­szek és filmesek gazdasági vezetői, szakszervezeti tiszt­ségviselői és a bizalmiak tá­jékoztatást kaphattak az MSZMP Központi Bizottsá­gának július 2-i és a SZOT- plénum július 10-i állásfog­lalásáról, az adóreformról, és annak várható hatásáról a művészeti életben. Pető Kálmán, a Művésze­ti Szakszervezetek Szövetsé­gének központi vezetőségi titkára elmondotta, hogy a kormány kibontakozási programjával szorosan ösz- szefügg az adórendszer re­formja, és ezzel mindenki­nek meg kell tanulnia együtt élni. Kifejtette, hogy a művészeti szakszervezet álláspontja az, hogy az új adórendszernek tükröznie kell a kormány művészettá­mogató politikáját, és el kell ismernie a művészeti te­vékenység sajátosságait. — Mi az arányos közte­herviselésnek akartunk megfelelni, amikor szokatlan módon levelet intéztünk az Országgyűlés elnökéhez, a pénzügyminiszterhez, a SZOT illetékes szakemberé­hez, amelyben taglaltuk egy kedvezőtlen döntés várható hátrányos következményeit — mondta Pető Kálmán. — A művészeti területek kép­viselőinek javaslatát azon­ban az Országgyűlés nem fo­gadta el. Hogyan tovább? Ez a kérdés foglalkoztat mindannyiunkat. Egy biz­tos ! Nem elég várakozni! Számítanunk kell arra, hogy a várható életszínvonal­csökkenés a kulturális szol­gáltatások iránti keresletet is csökkenteni fogja. A felada­tunk az, hogy az igények­nek megfelelően mindent meg kell tennünk intézmé­nyeink fenntartásáért úgy, hogy ez minnél gazdaságo­sabb legyen. A tanácskozás második felében Szeljak György, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára a helyi vi­szonyokról beszélt. Kiemel­te, hogy mindenekelőtt Bé­kés megye kedvezőtlen tör­ténelmi hátrányán kell ja­vítani. Köztudomású, hogy országosan is, megyénknek, ezen belül is Békéscsabának van a legnagyobb hiteltar­tozása, ráadásul a keresetek öt-hat százalékkal marad­nak el az országos átlagtól. — Mivel megyénk fő be­vételi forrása a mezőgazda­ság — mondta —, így ott is javítani kell a minősé­gen. Sajnos az idei év ked­vezőtlen időjárásviszonyai miatt jelentős bevételtől 1 esik el a megyei gazdálko­dás. Kiemelt feladataink kö­zé tartozik az idegenforga­lom fejlesztése, a lakásépít­kezési akció folytatása, a középiskolák számának nö­velése és az ivóvízellátás ja­vítása. Tény, hogy a művé­szekre nem fognak jó sze­lek járni, de legyen új programjuk, amellyel a jö­vőben is megállják majd a helyüket. A tanácskozás a résztve­vők adózási rendszerrel kap­csolatos kérdéseivel zárult, amelyekre dr. Gábor József, a Nemzeti Galéria gazdasá­gi igazgatója, a Művészek Szakszervezeti Szövetségé­nek szaktanácsadója vála­szolt. — magyar — Biharugrai és körösnagyharsányi hét BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Körösnagyharsányban több egyéni gazdálkodó él. Mi a 32 éves Bittó Imrét kerestük fel, s beszélgettünk vele munkájáról, életéről. Az erről szóló írást lapunk ötödik oldalán találják meg olvasóink A jószág nem ismeri az ünnepnapokat címmel. A Szabó Pál-emlékház sorsáról a negyedik oldalon szá­molunk be. A biharugrai határőrök és a község lakóinak együttmű­ködéséről, egymást segítő munkájáról szól lapunk hato­dik oldalán az egyik írás. Ugyancsak a hatodik oldalon tesszük közzé a Múltról valló tárgyaink címmel azt a felhívást, melyben arra kér­jük a két település lakóit, hogy régi eszközeiket, tárgyai­kat hozzák el, s mondják el hozzájuk fűződő emlékeiket munkatársainknak a felhívásban megjelölt helyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom