Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

1987. szeptember 21., hétfő — Lapszél ---------­R agozzuk?! Egyszerűen döbbenten hallgatom, hogy a televízió valamelyik múlt heti mű­sorában egy igencsak ma­gas rangú, beosztású, de még inkább okos ember azt mondja nekem (és a ripor­ternek): „Az igazán tehet­séges embereket nem sze­retik a közösségek”. A hangját nem emeli fel, nem dühös, nem toporzékol ültőhelyében, csak szomorú a felhang, ami a kimondott szavakat köríti. „Nem sze­retik, mert a tudás mély­ségesen leértékelődött.” Látom, hogy elgondolkozik közben, mintha meglepőd­ne ázon, amit kimondott, vagy talán még inkább azon, hogy ki kell monda­nia. Aztán, hogy a tragi­kus szituáció veszteségeit indokolja, megjegyzi: „Pe­dig a tudás hatalom, mégis háttérbe szorul. Az egész magyar gazdaság harminc évig tátotta a száját, és ennyi idő bizony hosszúnak tűnik.” Egyszerűen döbbenten hallgatom, hogy így is le­het. Nem az lep meg, amit mond, hiszen a dolgok ki­mondása hovatovább nem meglepetés dolga, hanem természetes; inkább az, ahogyan mondja, ahogyan félretolja évtizedek be- idegződött tolvajnyelvét, azt a hivatali zsargont, amihez külön szótárat kel­lett volna már kiadni, és úgy beszél, mintha otthon, papucsban netán, családja körében. Az ember gondolatai csa- pongnak, és ha eszébe jut, azon is meglepődik, hogy éppen hasonló magatartá­sért ítélték el (megszólták, gúnyolták stb) a volt szö­vetségi kapitányt, mert shortban szállt le csapata élén a repülőgépről és nem szmokingban. Pedig pan- tallós küldöttség várta lent! No csak! Talán nem is tudta, hogy ilyenek vár­ják? Ez a kapitány tehetséges ember. Nem írom, hogy „volt”, mert a tehetség el nem veszíthető, csak a tér, amelyben létezhet és sike­res lehet, az vehető el tő­le. Nos, ez a kapitány nem bukott meg a futballpá- lyán, de megbukott má­sutt,- mert „nem tudott vi­selkedni”. Van, aki tud, de a „pályán” nem produkál semmit. Ezek a használha­tó középszer jellegtelen fi­gurái. Kiké legyen hát a jövő ebben az országban? Azoké, akik „mindig pon­tosan tudják”, vagy azoké, akik feltalálják a görgős ekét, kitalálják, hogyan le­het nyerőre állítani egy középcsapatot, akik vállal­ják a több évtizedes küz­delmet (szélmalomharcot?!) igazukért? Különös világban élünk, de hát minden korszakvál­tás felszínre hozza a külö­nösségeket, azt is, ami megérthetetlen, azt is, ami kézenfekvő, mégis vitázni kell érte. Ügy látszik, mostanában kerül igazán emberközelbe a magyar televízió, mert (ahogy e sorokat írom) eszembe jut még egy film­rendező is, aki így szólt hozzám a képernyőről: „Az igazságérzet megsértése ve­szedelmesebb minden gaz­dasági bajnál”. Most,, hogy idevalónak érzem ezt is, figyelem, mi minden van ebben a mondatban. Hogy az igazságérzet nem játék, hogy nem együgyű lelkek gittegyleti szórakozása, ha­nem véres valóság. Hogy az igazságos társadalom meg­szabadíthat a legsújtóbb átoktól, az előítéletektől, és arra késztet, hogy az iga­zán tehetséges embereket megszeressék a közösségek. Még akkor is, ha néha nehezen megérthetők, mert tudnak valamit, amit sokan csak sejtenek még. Kell-e ezt tovább ragozni, éppen ez időben?! Sass Ervin ■ben láttuk, kommentáljuk: Országgyűlés után Az elmúlt hét, s annak is a második fele, úgy hiszem, sokak, de inkább mindannyi- ónk számára meghatározó volt. Talán mondani sem kell, miért: hosszú idő után először volt olyan Ország- gyűlés hazánkban, melynek kezdetekor még nem tudhat­tuk, mikor ér véget az ülés­szak. Nem volt jellemző ez a gyakorlat, s az főleg nem, hogy előre be is jelentsék, akár vasárnap is ülésezik a Tisztelt Ház. Mindez, per­sze, nem lehetett véletlen, olyan dolgokról kellett dön­tenie az Országgyűlésnek, melyek meghatározzák rö­vid, de hosszabb távon is to­vábbi sorsunkat, lehetősége­inket. Talán ezért is érthető, hogy a tegnap esti Hét mű­sora is „felborult”, s a vi­lágban történt legfontosabb eseményeken túl nagyobb te­ret szentelt a négynapos ülésszak eseményeinek, s egy-két előre jelzett prog­ram elmaradt. Érthető, s el­fogadható, hogy a műsor szerkesztői eltértek a kiadott műsortervtől. Mert a legfon­tosabb hazai eseményről, a jövőnket meghatározó hatá­rozatoknak adtak nagyobb teret. Az Országgyűlés ösz- szefoglalója hűen tükrözte a négy nap eseményét, a tör­vénytervezetek fölött el­hangzott vitákat, azt, hogy a képviselők felelősen gon­dolkodnak az ország sorsá­ról. Kétségtelen, nehéz hely­zetben vagyunk, s egy-két évig mindenkinek összébb kell húznia a nadrágszíjat. Nem táplálhat senki sem il­lúziót — ezt a mostani kor­mány is vallja —, a kibon­takozási program áldozato­kat kíván mindenkitől. Ezt meg kell értenie minden jó­zanul gondolkodó állampol­gárnak, s a maga területén jobb, hatékonyabb munkájá­val rövidítheti le a nehe­zebb esztendők idejét. Arra nem számíthatunk, hogy tel­jes egyetértésre talál min­den szinten az adóreformról szóló törvény s a kormány- program, de arra igen, ha nem ezek szellemében cse­lekszünk, akkor sokkal ne­hezebb körülmények közé kerülhet az ország. A Hét is erre figyelmeztetett. P. F. Pataki Ferenc kiállítása Gyulán Pataki Ferenc, Szegeden élő festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Gyulán, a várban, ahol 14 festménye és 20 grafikája látható. Pa­taki Ferenc ars poeticáját így fogalmazta meg: „Ke­resd, amit szinte képtelenség meglelni, de reménykedj, hogy te vagy, aki érzi a nagy Mindenséget, és együtt lát mindent.” Grafikái köl­temények nyomán készültek, de nem illusztrációk, hanem kalligrafikus könnyességű ecsetjelek, a vers szubjek­tív kifejeződései. A kiállítás, melyet Tandi Lajos újságíró, az MTV szegedi stúdiójának helyettes vezetője nyitott meg, októ­ber 25-ig látható. Képünkön: a Somlyó György: Tücsökszó című költeménye nyomán készült grafika. Sz. M. Megyei döntfi a TOT-szállóban Több országos szervezet hirdette meg 1985-ben a II. országos munkahelyi munka- védelmi, elsősegély-nyújtási, közlekedésbiztonsági és kör­nyezetvédelmi vetélkedőso­rozatot, melynek megyei döntőjét az elmúlt hét szom­batján rendezték meg Gyu­lán a TOT-szállóban. Dr. Sajti Imre nyugalma­zott rendőr ezredes, a zsűri elnöke nyitotta meg a vetél­kedőt, s köszöntötte a részt vevő csapatokat. Megnyitójá­ban — többek között — eze­ket mondotta: „A munkavé­delmi, elsősegély-nyújtási, környezetvédelmi, közleke­désbiztonsági ismeretek ter­jesztésének, elmélyítésének vállalati, szövetkezeti, in­tézményi keretek között leg­népszerűbb módszere a kü­lönböző rendszerű versenyek, vetélkedők, játékok; hiszen az emberek szeretnek játsza­ni, vetélkedni, ha az érde­kes, értelmes és tartalmas szórakozást nyújt.” A megyei döntő jó hangu­latban zajlott le, s igazolták a zsűri elnökének idézett gondolatát. A nem minden izgalmat nélkülöző vetélke­dőn a részt vevő csapatok közül a legjobban az Oros­házi Városi Tanács Egyesí­tett Gyógyító-megelőző Inté­zetének, valamint a Békés Megyei Víz- és Csatornamű­vállalatnak kollektívái sze­repeltek. A vetélkedő végén őket köszöntötte elsősorban Traj- kovics József az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács képviseletében, s egyben meghívta az első két helyen végzett csapatot a novembe­ri, budapesti országos dön­tőre. p. t. Anyakönyvi hírek GYOMAENDRÖD Házasságkötések: Horváth Tünde Emma és Jla- fael Béla, Rácz Edit és Vári László, Fülöp Ildikó Ilona (Gyo- maendrőd) és Behan György (Kardos). Tóth Erzsébet (Déva- ványa) és Fagyas Attila (Gyo- maendrőd), Emyes Judit (Déva- ványa) és Kiss Péter (Dévavá- nya). Születés: Bogya Zoltán és Nyúzó Erzsé­bet fia Ádám. Halálesetek: Varjú József, Gyuricza István­ná Trubó Borbála. SZEGHALOM Aázasságkötések: Sági Ildikó és Tóth Endre Fe­renc, Nagy Éva Judit (Füzes­gyarmat) és Csák Gyula (Füzes­gyarmat). Lánczi Erzsébet (Kö- rösladány) és Herpai László (Kö- rösladány). Születések: Pap Zsigmond és Tóth Mária leánya Fruzsina, Bacsa János és Kovács Katalin fia Péter. Varga Imre és Fekete Erzsébet leánya Szilvia Teréz (Vésztő), Szalai László és Sotus Margit Julianna leánya Éva (Dévaványa). Haláleset: Purgel Mihályné Tóth Julianna (Körösladány). Szedik a cirokszakállt Befejezéshez közeledik a seprűcirok betakarítása a viharsarki gazdaságokban, valamint a háztáji termelők kisebb-nagyobb ültetvénye­in. A legtöbb helyen a hét végi napokon is vágták a cirokszakállt, ezt a munkát kizárólag kézzel lehet vé­gezni. A térségben a növény termesztésének több évtize­des hagyományai vannak, itt termelik Magyarországon a legtöbb seprűcirkot, az összes hazai termés mintegy 90 százaléka származik a mezőkovácsházi székhelyű Seprűcirok-termelő Szövet­kezeti Közös Vállalat húsz taggazdaságának ültetvé­nyeiről. Az 1100 hektár összes ve­tésterület idei termését a szakemberek a közepesnél jobbnak ítélik* ami azt is jelenti, hogy jóval százmil­lió forint fölötti bevételre számítanak a termés értéke­sítése után. A Békésben ter­melt cirokszakáll elegendő alapanyagot biztosít a hazai kefe- és seprűkötő üzemek­nek, sőt a termés mintegy egyharmadát bálázott, osz­tályozott áruként tőkés or­szágokba — Franciaország­ba, Olaszországba, Libanon­ba — exportálják; az export értéke meghaladja a 30 mil­lió forintot. A „mellékter­mék” cirokmag zömét — ta­karmánykészítéshez — a gabona- és malomipari vál­lalat vásárolja meg, de ki­sebb mennyiség madárele- del-keverékekben exportra is kerül. ' — szabó — Könyvtárosok képzése Az Országos Széchenyi Könyvtár, a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Köz­pont és a Békés Megyei Könyvtár szervezésében szeptember 23-án öt megye — Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — könyvtárosai ré­szére regionális továbbkép­zés kezdődik. A négy nap legfőbb témája a helytörté­neti gyűjtemények kezelése. Az első nap délutánján, a megyei könyvtárban, az ün­nepélyes megnyitó után Romsics Ignác történész tart előadást a történelemkutatá­sok mai helyzetéről, vala­mint a honismereti mozga­lom és a nemzeti tudat ösz- szefüggéseiről. Ezt követően Villangó István, a Művelő­dési Minisztérium főosztály- vezetője a közgyűjtemények együttműködésének lehető­ségeiről beszél. Az öt megye könyvtárosai a további napokban Szana- zugban folytatják munkáju­kat. Többek között a követ­kező előadások hangzanak el: A helyismereti dokumen­tumok feltárásának! módjai; A helyismereti szolgáltató és tájékoztató munka gya­korlata; Könyvtártörténeti és könyvtárhasználati kuta­tási feladataink és kötele­zettségeink. Az előadások mellett kon­zultációkra is sor kerül a regionális továbbképzésen. Újra Békéscsabán Vinnie Neil Simon Furcsa párjában, Baracs Matyi Gár­donyi színművében, A bor­ban, Misi bohóc Örkény For­gatókönyvében, Jim Az eső­csinálóban, Nash darabjában — hogy csak a legutóbbiakat említsük Hodu József békés­csabai hat évének szerepei közül. Az elmúlt évadban nem láttuk a Jókai Színház­ban, mert innen Győrbe szer­ződött. Ott Shakespeare Sok hűhójában Claudiót játszot­ta — egyébként Szabó Zsu­zsával és Tomanek Gáborral együtt —, az előadást Sik Ferenc rendezte. Utána Né­meth László Bodnárnéja kö­vetkezett, abban az egyik fiút, Pétert Berek Katival, és végül egy mai darabban, a Ferde házban kapta győri évének harmadik, utolsó szerepét. Moliére Dandin Györgyé­nek nyári színházi bemuta­tóján, előadásain Klitander szerepében ismét láthattuk Hodu Józsefet Békéscsabán. Jelenleg már bent, a Jókai Színházban megy a zenés ko­média. Egy év után tehát — Miért? — Tulajdonképpen egyet­len szerepért. És a Giricz Mátyás rendezővel közös munka kedvéért döntöttem így. Steinbeck Egerek és em­berek című drámájában Len- nyt játszom majd. Más fel­adatom nincs, s ez persze meg is látszik a fizetésemen is. — ... Egyetlen szerep egész évadban, és azonkívül? — Építkezem. Pécstől 12 kilométerre, gyönyörű dim- bes-dombos vidéken, egy pi­ci faluban, Szalántán. A szükséges, nem kevés pénzt vendéglátózással akarjuk megkeresni... — ... Nem luxus ez? A színésznek önmagával és a színháznak a művésszel szemben? — Olyan „luxus”, amelyet a jelenlegi hazai (fővárosi és vidéki) színházi körülménye­ket ismerve, megengedhetek magamnak. Már elég öreg és elég keserű vagyok hozzá ... MA: MÁTÉ NAPJA A Nap kél 6.28 — nyugszik 17.47 órakor A Hold kél 4.22 — nyugszik 18.18 órakor ÉVFORDULÓ Százhetven éve született Gaál Sándor (1317—1866) szabadsághar­cos honvédtábornok. Az erdé­lyi Csikszentgyörgyön kisbirto­kos nemesi családban látta meg a napvilágot. Apja hivatásos ka­tonatiszt volt, aki császári és ki­rályi századosként szolgált a hadseregben. Így természetes volt, hogy fia is katonapályára készült; az olmützi katonaisko­lán végzett, majd 1838-tól a 37. gyalogezrednél, 1845-től — had­nagyként — a 14. határőrezred­nél szolgált. Csatlakozott a sza­badságharchoz, s 1848 májusától az Országos Nemzetőri Hadita­nácsnál volt segédtiszt. A 14. határőrezred és a Székelyföld katonai főparancsnokává nevez­ték ki, s március végéig tízezer embert állított fegyverbe. 1849 áprilisában magas katonai ki­tüntetést kapott. A nyári hadjá­ratban a székelyföldi hadosz­tályt vezette; július végén tábor­nokká léptették elő. A szabadságharc bukása után emigrációba ment, s részt vett — Kossuth megbízásából — egy új fegyveres felkelés magyarorszá­gi, illetve erdélyi előkészítésé­ben. 1860-tól az olaszországi ma­gyar légió tagjaként tevékenyke­dett. IDÖJÜRÁS Hiába mutat kora őszt a nap­tár, megyénkben ismét nyária- san alakult a hét vége időjárása. Szombaton kora reggel többfelé keletkezett sűrű dörgéssel, vil­lámlással, szélviharral kísért he­ves zivatar, amely néhol öt-tíz milliméternyi esővel járt. A nap hátralevő részében napos, csen­des időjárás alakult ki. 25-27 fo­kos maximumhőmérsékleteket mértek az állomások. Vasárnap­ra virradóan ismét befelhősödött az ég, emiatt igen enyhe volt az éjszaka, mindössze 15-17 fokig hűlt le a levegő. Kora délutánig erősen felhős maradt az égbolt, elszórtan gyenge záporesők ala­kultak ki. Igen meleg, fülledt volt az idő, 14 órakor 30 fok kö­rüli hőmérsékleteket mértek — kaptuk a tájékoztatást Szudár Bélától, a Békéscsabai Meteoro­lógiai Állomás ügyeletesétől. Előrejelzés az ország területé­re ma estig: kevés felhőre, sok napsütésre lehet számítani, több­nyire mérsékelt lesz a légmoz­gás. Hajnalban sokfelé párássá válik a levegő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 9 és 14 fok között alakul. A leg­magasabb nappali hőmérséklet északkeleten 21, délnyugaton 26 fok körül valószínű. Hírügyeletünk 19 óráig hív­ható; a tele­fonszámunk : 27-360 Hírügyeletes Ungár Tamás — „RÉGI GYÓGYMÓDOK, régi patikák az Alföldön” címmel nyílt ismereteket terjesztő kiállítás Szeghal­mon, a Sárréti Múzeumban. A kiállítás anyagát a kecs­keméti Orvos- és Gyógy­szertörténeti Múzeum bo­visszaszerződött. V/flMlAT Az Alföldi Tüzép Vállalat, valamint az orosházi Unior Ipari Szövetkezet közös üzemeltetésével Orosházán megnyitásra kerülő építőanyag-áruházába áruházvezetöi ........ p ályázatot hirdet. f PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: boltvezetői szakvizsga, 3 éves vezetői gyakorlat, vas-műszaki szakképesítés. A pályázatot kérjük Unior Ipari Szövetkezet, Orosháza, Táncsics Mihály u. 36. sz. alá bekülderti. A pályázatok beérkezési határideje a hirdetés megjelenésétől számított 10 nap. A pályázathoz mellékeljen részletes önéletrajzot az eddigi munkahelyek feltüntetésével. N. K. csátotta a szeghalmi társin­tézmények rendelkezésére. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT V. kerületi bizott­sága kézimunka-kiállítást rendez Békéscsabán, a MÄV- áilomás klubvárótermében, szeptember 22-én délelőtt 10 órakor. — A GÁDOROSON SZÜLE­TETT Varga Virág és Káldy Lajos festőművészek közös kiállítását szeptember 24-én nyitják meg Budapesten, a II. kerületi tanács Marczibá- nyi téri művelődési központ­jának kiállítótermében. A kiállításon Pogány ö. Gá­bor mutatja be a művésze­ket, közreműködik Gyarma­ti Vera hegedűművész. — LEÉGETT EGY SZE­MÉLYGÉPKOCSI. Szeptem­ber 18-án este fél 9-kor Fij- zesgyarmat és Bucsa között, a 4206-os műúton kigyulladt egy 1200-as Lada személy- gépkocsi. A műszaki hiba okozta tüzet a szeghalmi vá­rosi tűzoltóság oltotta el. A keletkezett anyagi kár mint­egy 80 ezer forint. 18718211

Next

/
Oldalképek
Tartalom