Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. SZEPTEMBER 2„ SZERDA Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM Magyar—NDK barátsági nap Szeptember 1-én a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Kiszöv közös szervezésében Békéscsabán és Orosházán magyar —NDK barátsági napot tartottak. A „Szakszervezeti Világszövetség akciónapja a békéért” elnevezésű rendezvény vendége volt az NDK nagykövetség munkatársa, Krisztel Warnecke, aki délelőtt érkezett Békéscsabára, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságára, ahol Bocskai Mihályné megyei al- elnök a megye gazdasági, társadalmi, kulturális életéről adott tájékoztatást. Délután Orosházán az Unicon Ruházati Vállalatnál folytatódott az egynapos program. A vendéget és kíséretének tagjait Hatos Istvánné, az üzem vezetője fogadta. A kölcsönös üdvözlés után Szeljak György, az SZMT titkára megemlékezést tartott a szakszervezeti békenap alkalmából. , Ezt követte Krisztel Warnecke előadása „A nők szerepe az NDK társadalmában” címmel. Az előadás után Hatos Istvánné tájékoztatta a vendégeket az üzem munkájáról, jelenéről, az itt dolgozók munkájáról, munkakörülményeiről. Dr. Körmendi János, a városi pártbizottság titkára a városról, annak nevezetességeiről, forradalmi hagyományairól szólt. A délutáni program második felében a vendégek üzemlátogatáson vettek részt, majd ezt követően Gyopárosfür- dőn tettek sétát. Cs. I. Honvédelmi újságírók tanácskozása Csökkent a látszattevékenység fl Közalkalmazottak Szakszervezetének elnökségi ülése A rugalmas, illetve az osztott munkarend hivatali alkalmazásának tapasztalatairól tárgyalt — egyebek között — keddi ülésén a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének elnöksége. A testület megállapítása szerint a kötött munkaidő hátrányai — közszolgálati, illetve a szellemi munkaterületeken egyaránt — az utóbbi években mind érzékelhetőbbék. Különösen a munkaerő, a munkaidő és az alkalmazott technika hatékonyabb kihasználása követelményének erősödésével vált szükségessé az átszervezés. A kedvezőtlen helyzet megváltoztatására évekkel ezelőtt a Zalaszám Számítástechnikai Vállalatnál kísérletként bevezették a rugalmas munkarendet. Ezzel lehetővé vált a nagy értékű számítógépek egyenletesebb kihasználása. Az új munkarend bevezetésére jelentős ösztönzést adott a Központi Statisztikai Hivatal elnökének tavajy közreadott szabályzata, amely a Békés, a Borsod, a Fejér, a Szabolcs-Szatmár és a Vas megyei igazgatóságnál tette lehetővé a rugalmas munkarend alkalmazását. A kísérlet sikerét igazolja, hogy azóta a KSH minden megyei igazgatóságán eszerint dolgoznak. A rugalmas munkarend más közalkalmazotti területeken is népszerű: elsősorban a dolgozók kezdeményezésére több tanácsi költségvetési és elszámolási hivatalban, néhány földhivatalban, valamint a megyei és városi tanácsok egyes osztályain is bevezették. Az elnökség egyetértett abban, hogy az új módszerrel csökkent a „látszattevékenység”, hatékonyabbá vált a munka, kevesebb lett a késés, illetve a hiányzás, javult a vezetők és a beosztottak kapcsolata. Éppen ezért a jövőben a közhivatalokat ösztönözni kell a rugalmas munkarend további bevezetésére. Ugyanakkor rámutattak annak fontosságára, hogy a közhivatalok csak kellő átgondolás, alapos előkészület után térjenek át az új munkarendre. Magyar—szovjet szövetkezeti vegyes vállalat Kedden Budapesten megkezdődött a szocialista országok honvédelmi újságíróinak tanácskozása, amelyen a Magyar Újságírók Országos Szövetségének meghívására a Varsói Szerződés tagállamai, továbbá — megfigyelőként — Kuba és Mongólia újságíró-szövetségeinek képviselői vesznek részt. A többnapos eszmecserén a résztvevők kicserélik tapasztalataikat a hazafias-honvédelmi nevelésről, a katonai sajtó! munkájáról és megismerkednek a magyar fegyveres erők és testületek életével. A tanácskozás megnyitóján jelen voltak az MSZMP Központi Bizottsága agitá- ciós és propagandaosztályának és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának képviselői. Az eszmecserére hazánkba látogató újságírók tiszteletére fogadást adott Pacsek József altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszter- helyettes.! A rendezvényen megjelent Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A Politoys Ipari Szövetkezet megállapodott a szovjet Könnyű- és Élelmiszergép-gyártási Minisztériummal, hogy a magyar szövetkezet két közös vállalatot alapít szovjet üzemekkel. A rigai Straume gyárral közösen háztartási kisgépeket, valamint játékokat fejlesztenek és gyártanak. Vilniusban, a Műanyag-feldolgozó Elektromos-, Háztartásigép- gyártó Vállalattal ugyancsak közös vállalat létesítését tervezik, ahol elsősorban háztartási kisgépeket, továbbá sporteszközöket, valamint elektromos meghajtású játék versenyautókat készítenek majd. Tervezik azt is, hogy a Vilniusban készülő termékek forgalmazására Budapesten boltot nyitnak. Ismét országosan elsők a Béköt újítói Az Ipari Minisztérium, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, valamint az Országos Találmányi Hivatal évről évre meghirdeti az: újítási versenypályázatot. Az 1986. évi verseny első helyezettje ismét a Békéscsabai Kötöttárugyár kollektívája. Az erről szóló okmányokat a gyár képviselői a közelmúltban ünnepélyesen vették át a fővárosban. — Nagy öröm számunkra, hogy immár hatodszorra lettünk elsők — mondja Szabó Sándor fejlesztési technikus, a vállalat újítási előadója. — Az elismerés azt bizonyítja: érdemes törni a fejünket. A vállalat vezetősé- • ge igen nagy gondot fordít az újítás támogatására. Dolgozóink évről évre nagyobb anyagi és erkölcsi -megbecsülésben részesülnek. Az önálló exportjoggal rendelkező vállalat minden évben elkészíti és különböző fórumokon ismerteti az újítási feladattervet. A célunk: anyag- és energiatakarékosság, az importkiváltás, a divatorientált termékek előállítási idejének rövidítése, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek állandó javítása, és még hosszan sorolhatnám. Konkrétan megmondja a vezetőség, hogy miben kéri a dolgozók segítségét, és az alkotáshoz a lehetőségekhez mérten minden segítséget megad. — Az újítási feladatterv ugyanis szorosan kapcsolódik a vállalat célkitűzéseihez, ezért Szuchy László igazgató és Mészáros Sándor igazgatóhelyettes személyesen is figyelemmel kísérik munkánkat és segítenek. — Sok a régi újító, de egyre több új arcot is látunk közöttük. Az újítók létszáma meghaladja az 520- at, női újítót 236-ot, 30 éven alulit pedig 164-et tartunk számon. 1986-ban 100 újítást nyújtottunk be, többet, mint az előző esztendőben. Elfogadásra került 83 újítás, melynek gazdasági eredménye hárommillió 796 ezer forint volt, 3,1 százalékkal több az előző évinél. Az újításokért kifizetett díj 309 ezer forint volt, a gazdasági eredmények után 141 ezer forintot kaptak az újítók. — Az eszmei érték természetesen ennél jóval több, hiszen a Béköt sok drága, tőkés országból származó gépet üzemeltet, s bizony az alkatrészek itthoni pótlása úgy forintban, mint időmegtakarításban, nagy jelentőségű. Az újítások felülbírálását, elfogadását és alkalmazását szorgalmazzuk, de az átfutási idő — különböző okok miatt — nem egyforma. Amit lehet, házon belül oldunk meg, de jók a kapcsolataink a társvállalatokkal is. — A Béköt nemcsak hazánkba, de a világ számos országába is szállítja termékeit. Az újítók a gyors, pontos termelési munkában, a korszerű csomagolásban és a szállításban is sokat segítenek. A mi munkánk szerves része a vállalat programjának. A beszélgetésből az is kiderül : többéves eredményes munkájával első helyezést ért el Vidovenyecz Pál energetikus, második lett Kon- dacs György kazánházi művezető. A szakvéleményezők közül Király Sándor műszaki osztályvezető-helyettes és Nagy Balázs technológiai és gyártmányfejlesztési osztály- vezető kapott elismerést. Az elmúlt évi kiemelkedő munkáért Hámori András főenergetikus megkapta a Kiváló Újító arany fokozatát, az ezüst fokozatot pedig Szabó Sándor nyerte el. Ary Róza Ipari találmányok Kedden az Ipari Minisztériumban sajtótájékoztatón értékelték a minisztérium találmányi konzultatív testületének csaknem egyesz- tendős munkáját. Szentgyör- gyi Zsuzsa főosztályvezetőhelyettes elmondta: eddig több mint 260 innovációs javaslatot nyújtottak be a testülethez az iparvállalatok kollektívái, illetve dolgozói. A munkáknak mintegy felét értékelték úgy, hogy szakmailag kellően kidolgozott, megalapozott, és szabadalmaztatható. Tizenegy javaslat, ötlet már a gyakorlatban is megvalósult, több mint 40-et pedig különböző vállalatoknak adtak át, javasolva helyi bevezetésüket. Az értékelésekbe és a szakvéleményezésbe bevonták a tudományos intézmények, kutatószervezetek, valamint a minisztérium fejlesztési bankjának szakembereit. Az Ipari Minisztériym javasolta több, menedzseléssel is foglalkozó szervezetnek, kisszövetkezetnek, sőt, kisiparosnak is, hogy kapcsolódjanak be az értékes, jó ötletek megvalósításába és elterjesztésébe. Eddig csupán a NOVIKI jelentkezett: anyagi eszközökkel is részt vesz a munkában. Évadnyitó társulati ülés a színházban —) A művész, a művészet fogalmába az érdeklődő, az eseményeket figyelő készség is beletartozik, a személyes érintettség pedig megsokszorozza ezt az | érdeklődést. Ügy érzem, nem kell hosszasan elemeznem azokat a társadalmi, politikai, gazdasági kérdéseket, amelyek ma a közvéleményt foglalkoztatják. Mindezek nem kerülhetik el a színházat, az ott dolgozókat, és a közönséget sem. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásában ránk is komoly feladatok várnak. Erről a helyről magam sem szépíthetem a jelent, és a közeli jövőt, nehezebb, talán sokkal nehezebb lesz. Hogy mennyire, az mind- annyiónkon múlik. Ebben a helyzetben a színház feladatát abban látom, hogy a közönség megtartására, a társulat életnívójának megőrzésére fordítsuk energiáinkat, hogy biztosítsuk a színház zavartalan, sikeres működését. Hinnünk kell abban, hogy nehéz helyzetben a kultúra, a művészet, az élő színház szerepe még sokkal fontosabb, mintegy világító- toronyként kell célt és utat (Folytatás a 3. oldalon) Napirenden az adótörvény-javaslat Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Kedden Békéscsabán ülésezett az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja. Az ülésen a képviselők az új adótörvény-javaslatot vitatták meg, elemezve várható hatásait, kedvező, s esetleges kedvezőtlen következményeit mind a pénzügy, mind a termelés és a család- politika vonatkozásában. Az ülésen a Pénzügyminisztérium szakemberei is részt vettek, így a törvénytervezet megalkotóit képviselve megismerhették a békési képviselők véleményét a jélenlegi adózásról s a szükséges változtatásokról. Az élelmiszergazdaság nagy Békés megyei jelentőségével magyarázható, hogy a legélénkebb eszmecsere a mezőgazdasági szövetkezetek és a kisgazdaságok új adóztatásáról folyt. Képviselőink helyeselték, hogy a mező- gazdasági kistermelőket kedvezményesen bírálja el az új adótervezet - remélhetőleg segítve ezzel a családokat is abban, hogy megőrizzék saját „pénzügyi egyensúlyukat”. Magyarán: a kisgazdaságok így nem háríthatják át az adóterheket a vásárlókra. Több kérdés hangzott el az állami támogatás változásáról, illetve megszűnéséről, a láthatatlan jövedelmek megadóztatásáról, az adóterhek növekedését valamennyire ellensúlyozó szociálpolitjkai igényekről, a nyugdíjas munkavállalók tervezett adóztatásáról, s a bérrendszer megújításáról. Az ülés vitavezetője Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára volt, s az eszmecserében valamennyi képviselőnk elmondta véleményét az adóreformról. A vitában részt vett Lukács József, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, ■fyiecke Werner, a minisztérium tudományos munkatársa, Orosz Tivadar, a megyei adóhivatal vezetője, valamint Kovács Mihály, a megyei tanács osztályvezetője is. S. M. A társulati ülés résztvevői a színház nézőterén Knndorosi hét BÉKÉS MEQYEI a imiumd-ban Mai számunkban az ötödik oldalon ajánlunk kondorosi témában olvasnivalót. Szerda lévén, a Munkásarcok sorozattal jelentkezünk. Brachna Mihályt, a Kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet főmagtárosát mutatjuk be, aki lassan 30 éve azonos munkabeosztást tölt be. Hogyan került Budapestről Kondorosra? Kondorosról nézve, hogyan vélekedik országunk, társadalmunk mai helyzetéről, a gazdasági kibontakozás lehetőségeiről, s arról a munkáról, mely ebben a nemes küzdelemben ránk vár. Brachna Mihály politikai meggyőződésével elkötelezett ember. Nyílt, őszinte beszédét tetteivel támasztja alá. Köztiszteletben áll. De minderről lapunk 5. oldalán bővebben írtunk.
