Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
1987. szeptember 7„ hétfő JEHiiUkfiTc5! / SZERKESSZEN VELÜNK! Visszhang Kenyérügyben A Népújság VIII. 20-i számában gyors tájékoztatást adott az újságolvasóknak az új kenyér ünnepének ellátási helyzetéről. A város legnagyobb élelmiszerüzleteinek vezetői adtak hírt arról, mi is a reális bolti helyzet. A felkészülés nyomán kenyérprobléma nem volt. Választékprobléma viszont igen. Hangsúlyozni szeretném, hogy minden elismerésünk a sütő:par dolgozóié, hiszen rendkívüli helyzetben, csak rendkívüli munkával lehet az igényeket kielégíteni. Azt azonban mi, kereskedők sem szerethetjük, ha méltánytalanul! marasztal el bennünket bárki. Idézet a cikkből: „...kedden a 100. és a 101. sz. ABC át sem vette az általunk szállított házi jellegű kenyeret. Azt mondták . szikkadt, pedig mindössze 12 órával azelőtt sütöttük.” Bekértem a két ABC vezetőjének írásos jelentését az ügyről; s a valóság az üzemvezető állításával ellentétes volt.-Már VIII. 17-én, hétfőn sem teljesítette az ipar a nem túlzottan nagy mennyiségű megrendelését a két boltnak. Ezen a napon a 101. sz. a felét, 100 kg-ot kapta meg a házi jellegű kenyérnek, és komlóssal lett pótolva. A 100. sz. ABC a kért 400 kg-ból 260-at kapott, és szintéri komlósból lett kiegészítve a rendelésteljesítés. Kedden, VIII. 18-án pedig a két boltba rendelt 700 kg (100. ABC = 500 kg, 101. sz. ABC = 200 kg) kenyérből 50-50 kg teljesítésére került sor, tehát még a máskor megszokott mennyiségek sem lettek kiszállítva. Az tényj hogy ezen a napon a roi. sz. ABC nem vette át a házi helyett küldött komlós kenyeret, de azt is csak azért, mert bízott abban, hogy nem különleges rendelése teljesítésre kerül. Szerdán, ünnep előtt a rendelésteljesítés szintúgy jelképes volt a házi jellegű kenyérből, mert a két nagy bolt 100 kg-ot kapott, a megrendelt 1700 kg-ból. Alföldiből probléma pedig azért alakulhatott ki, mert a szokásos mennyiségeket teljesítették, a többletigényt nem, s a bizonyára más termelési feltételekkel termelhető komlós kenyér volt hivatva — a gyártók szerint — a kenyérkérdést megoldani. A termelés tehát — bizonyára komoly termelési okok miatt — a komlós kenyérre irányult. Kenyér volt elég, s ez elsősorban a sütőipari munkásokat dicséri, de meglátásom szerint félrevezető tájékoztatással nemi illik az ünnep előtt szintén nem hétköznapi munkát végző kereskedőket úgy beállítani, mint akik tesznek-vesznek a saját kedvük szerint, s nem elősegíteni akarják! az ellátási kérdés megoldását, hanem hátráltatni. Békés Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, Ábrahám György igazgató Mégiscsak bejelentésre? Szeptember elsején a délelőtti órákban a békéscsabai Szabadság téri üzletben hosszas várakozás után a harminc év körüli fodrász közölte velem (a nevét nem volt hajlandó megmondani), hogy nem óhajtja levágni a hajam, mert nem jelentkeztem be előre. Az üzletben nem volt sehol kiírva, hogy „Kérem, jegyezze elő rna- gát”, vagy valami más. Nemrég megjelent cikkükben a szövetkezet illetékese elmondta, hogy a sok botrány miatt a fodrászszalon dolgozóinak az előjegyzéses módszerrel nem szabad élniük. De erre a fodrász azt válaszolta, hogy őt nem érdekli az újság, sőt, a szolgáltatóipari szövetkezet sem. Ezen csodálkoztam, hisz az utóbbi a munkaadója. Azt hiszem, nem normális dolog, hogy az emberek ideje ilyen meddő várakozásokkal telik el, és ilyen udvariatlan emberrel kell vitatkozni. Leszkó Róbert, Budapest PEDAGÖGUSKÖSZÖNTÖ. A szeghalmi Péter András Gimnázium 62. tanévnyitó ünnepségét tartották az elmúlt héten. Az ünnepségen nyújtotta át Vaszkó Tamás igazgató Jermendy László nyugalmazott középiskolai tanárnak — 80. születésnapja alkalmából — a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Jermendy László 37 éven át matematikát tanított a szeghalmi középiskolában. Országosan elismert, kiváló tanár volt. 1969-ben ment nyugdíjba. Nyugdíjasként a Szeghalmi öregdiákok Baráti Körében tevékenykedik. Ezért a munkáiéért kapta meg ezt a magas elismerést. Az ünnepségen virággal köszöntötték őt egykori tanítványai. Fotó: Szöllősi Katalin Szép környezet Kölcsönös udvariassággal hogy nekiesnek a buszveze- tőriek és nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illetik. a rendelő udvarában... Sokat járok a békéscsabai Kun Béla utcai orvosi rendelőbe. Várakozási időmben — az ablakon kinézve — gyönyörködöm a szépen gondozott, füvesített, fásított zöld udvarban, amit egy középkorú nő és férfi ápol, locsol és gyomlál. Jólesik ilyen gondozott parkot látni, amiből sajnos kevés van a megyeszékhelyen. A ház lakói örülhetnek a szép környezetüknek. Példát vehetnének mások is, akiknek lehetőségük lenne ilyen szép udvar kialakítására. Zahorán Györgyné Békéscsaba ... és a buszmegállóban Ritka, kivételes látványt nyújt Békéscsabán, a Bánát utca 12. számú ház előtti buszmegálló. Az arra járók és a buszra várók naponta tapasztalhatják a tisztasá- gos és a rendet. Az említett ház tulajdonosa ugyanis mindennap két alkalommal A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat pályázatot hirdet KERESKEDELMI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Az osztályvezető feladata a főosztály szervezetén belül a vállalat belföldi és exportkereskedelmi tevékenységének szervezése, irányítása. A vállalat A kategóriájú, tevékenységi köre forgácsolószerszámok és gépelemek gyártása, javítása. A munkakör besorolása: vezető n. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) ME-rendelet alapján, megegyezés szerint. A munkakör betöltésének feltételei: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, középfokú politikai végzettség, 3 éves, gépiparban vagy kereskedelmi területen eltöltött gyakorlat, legfeljebb 40 éves kor. A munkakör betöltésénél előnyt jelent német vagy angol nyelvismeret. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást a vállalat műszaki igazgatóhelyettese ad. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, munkahelyeit, beosztását, jövedelmét és végzettséget tanúsító okiratainak másolatát. * A pályázatokat 1987. október 2-ig a vállalat személyzeti osztályára (5601 Békéscsaba, Pf.: 101.) lelhet beküldeni. A pályázatok elbírálásáról 1987. november 2-ig írásban értesítjük a pályázókat. takarítja a megálló 40 méteres, kiépített részét. Négy autógumiba virágot ültetett, s nem elsősorban a maga örömére, hanem az utca és egyben a város szépítésére. Bánszki János, Békéscsaba I Szíves elnézésüket kérem, amiért levelemmel zavarom önöket, de már tovább nem ülhetek tétlenül a babérjaimon. „A dühös buszvezető” jelzőt, lehet, hogy már holnap én kapom. Nagyon elszomorít az a dolog, hogy a XX. században magyarázni kell egyeseknek, hogy miért kell a kisgyereket a kocsiból kivenni. Ez nem a mi szórakozásunk, hanem a „felelőtlen szülők” helyett mi gondoskodunk a csöpp emberkék biztonságáról utazás közben. Vajon azok, akik kocsival teszik fel a gyerekeket az autóbuszra, gondoltak-e már arra, hogy mi történik ha egy rosszullét, vagy Csendrendelet, óh! 1987. augusztus 25-én hajnali két órakor (!) nagy zörejre ébredtek fel a Vé- csey u. 14—16. sz. alatti és a környékbeli lakók. Előbb azt hitték a lakók, hogy robbanás történt, vagy valami más detonáció? Hát nem! Kinéztem az ablakon, hát mit látok? A szemétszállító kocsiba, teljes robajjal ürítették ki a szemeteskukákat. Nincsenek tisztában , a csendrendelettel? A csendrendelet ugyebár minden magyar állampolgárra vonatkozik ! A lakók nevében: Uhrin János, Békéscsaba Köszünet a fiataluknah Szeptember 3-án délután Békéscsabán elvesztettem pénztárcámat, amiben néhány száz forint és 140 ezer forint befizetését igazoló csekkünk volt. A becsületes megtalálók; lelki- ismeretes fiatalok még aznap este, taxival elhozták a pénztárcát. Szeretném segítókészsé- güket megkSszSnni, sajnálom, hogy a pár perces találkozás során meglepetésemben és 9r9- mömben nem Jutott eszembe nevüket megkérdezni, de mindenképpen szeretném, ha minél többen tudnák, hogy Ilyen mai fiatalok Is vannak. Madai család Békéscsaba, Nagyrét hirtelen fékezés miatt valaki ráesik a kocsiba jól beszíjazott csöppségre? Erre gondolni is rossz! Nos, én nem a „dühös buszvezetőt”, hanem a felelőtlen szülőt marasztalom el. Sokan nincsenek tisztában azzal sem, miért nem lehet kikönyökölni, kapaszkodni a nyitott ablakba. Ezek az emberek már nem gyermekeik, hanem saját testi épségüket veszélyeztetik. Ha ezeket a dolgokat (mivel ezt rendelet is előírja) egyesek ismernék és be is tartanák, talán nem is lenne olyan dühös a buszvezető. Sajnos sok esetben tapasztaltam, hogy nem szívesen fogadják a jóindulatú figyelmeztetést, vagy kérést, Az újságcikkben azonban arról elfeledkeznek írni, hogy az utas viselkedésével, vagy jelzőivel előcsalogat egy-két durvaságot és már rohan is panaszra az újsághoz. Arról miért nem ír az újság, hogy némelyik utas megfeledkezik emberi mivoltáról és kikényszeríti a vezetőből a dühöt. Szerintem a segítő szándékkal, kölcsönös udvariassággal sokat tehetünk a kulturált utazás megteremtésében. Ezen kell fáradozni és nem azon, hogy egymás idegeit mielőbb felőröljük, mert ez nem vezet jó útra. Így egymást segítve talán kevesebb lesz a „dühös buszvezető”. Szerencsére azok az utasok vannak többségben, akik a gépkocsiÉrvek és ellenérvek a Celladamról 9. Érdeklődik a külföld — Lugosfalvi nem mondott föl, Lugosfalvit én rúgtam ki! — szögezte le a felháborodás legkisebb jele nélkül, teljesen nyugodt hangnemben a magánvállalkozó feltaláló, majd hanyagul legyintett, hiszen szerinte az ügy nem is érdemel említést. Ám mint egy ellesett párbeszédből értesülök róla, korántsem a Celladam áll nézeteltérésük homlokterében! Egészen más oka van annak, hogy „kirúgta” a tehetséges onkológust. Kényes családi ügyre hivatkozik, amely azonban nem tartozik a nagy nyilvánosságra. A történet mindenesetre megrázta a rákkutató csoportot. Kérdés csupán az, hogy az orvosi etika szellemében cselekedett-e Lugosfalvi, vagy pedig valóban pusztán a magánéletében történt sérelmek miatt keresett magának ilyen furcsa módon elégtételt? A kényes kérdés ezen a ponton azonban még egy dilemmát felvet: nem jár-e olyan veszéllyel az, ha magánkézbe kerül egy kutatás, hogy nemcsak a feltételeket, hanem az eredményeket is az diktálja, aki a vállalkozást finanszírozza? Ha pedig ezt cáfolni próbálja a kutató, mehet a diplomájával együtt, mást alkalmaz helyébe a cégtulajdonos. A biológiai kísérleteknek azonban Szigorú és nemzetközileg elfogadott etikai szabályai . vannak. A hippokrateszi eskü szellemében lettek megfogalmazva: Nil Nocere! (Nem ártani!) Kötelezi-e ez a rádióműszerészt is, aki egyébként a szakmájában kitűnő szakember? Azt kérdezte telefonon a minap egy olvasónk, hogyan történik a vér levevése a magánlaboratóriumban, tudniillik meg szeretné vizsgáltatni magát. A CCRG rendelőjében arról értesültünk, hogy ők nem vállalják a vér levevését, tehát azt már úgy hozza magával a páciens kis kémcsőben, ledugaszolva. A reggel levett vérmintával lehetőleg még aznap oda kell érni. A vizsgálatot háromszor ismétlik, de a pontos részleteket a helyszínen el- • mondják. Ám nemcsak a laikusok érdeklődnek a Kovács-féle szűrővizsgálat iránt — amely a vérsavó beszáradási folyamatából következtet a rákos sejtek jelenlétére —■, hanem orvosok fantáziáját is megmozgatja. Az önzetlen emberi segítségen kívül minden bizonnyal pácienseik körének kibővítése is vezényli a nyugati országokban élő magánrendelő-tulajdonosokat, amikor értesülve a veszélytelen módszerről, felveszik a kapcsolatot a magyarországi rákkutató csoporttal. vezetőkben nem ellenséget, hanem inkább barátot, látnak, és segítik munkájukban. Szilágyi Mihály buszvezető Békéscsaba Nem kívánunk egyoldalúan sem a buszvezetők, sem az utasok pártfogói lenni, hiszen mindkét oldalon találkoztunk már elítélendő példával: részeg, agresszív, magáról megfeledkező utasokkal (róluk is írtunk már jó néhány esetben) és modor- talan buszvezetőkkel egyaránt. Szérencsére jócskán akadnak segítőkészségröl, egymás tiszteletben tartásáról, udvariassságról tanúskodó esetek is. Teljesen egyetértünk levélírónk befejező soraival, hiszen mindannyiunk célja a kulturált, kényelmet és biztonságot szolgáló közlekedés. Neves intézeti kutatók, orvosprofesszorok is gratulálnak ugyanakkor az elképzeléshez, úgy nyilatkoznak, hogy a vizsgálati módszer kínálta diagnosztikai lehetőségek őket is komolyan foglalkoztatják. Nem elvetendő dolog tehát mindaz, amire Kovács Ádám rájött, és amit csoportja csaknem kétezer vérmintán megfigyelt. (Lehet, hogy laikus megjegyzés, de önkéntelenül is párhuzamot vonok a CCRG-diagnó- zis, a Celladam hatásmechanizmusa, meg annak a közelmúltban Üjvidéken a hematológusok kongresszusán járt olasz orvosprofesszornak a tanulmánya között, aki arra figyelt fel, hogy a véralvadást gátló szerek adagolásától lelassult a rákos folyamat — a szerző megjegyzése ...) Az alábbi történetet már B. Király Györgyi Celladam című könyvéből olvasom: Szürőlabor nyílik San Franciscóban A verőfényes nyári napon — telexváltás és sűrű telefonbeszélgetések után — betoppan egy izgatott férfi. Izgatott, mert hónapok óta töpreng Kovács Ádámnak az egészségügyi közvéleményt alaposan felkavaró terápiáján — amely a feltaláló szerint stimulálja az immun- rendszert, szemben a ma alkalmazott szereknek az immunrendszer aktivitását csökkentő hatásával —, s a klasszikustól irritálóan eltérő diagnosztikáján. \