Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1987. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT • Ara: 2,20 forint XLn. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága — Szabó Miklós első titkár elnökletével — szeptember 4-én, tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vett dr. Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Markó István, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese és Kemény Sándor, a Központi Bizottság munkatársa. A napirend a következő volt: I. Jelentés a Központi Bizottság 1986. november 19— 20-i határozata, az 1987. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának első félévi megyei tapasztalatairól,1 2. Javaslat az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából adódó megyei feladatokra. Mindkét napirend előadója Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára volt. 3. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról, dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében. 4. Személyi kérdések. Jó szerencsét! II Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozata, az 1987. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának I. félévi megyei tapasztalatai A megye párt-, állami, társadalmi szervei és gazdálkodó egységei a novemberi határozat feldolgozása során többségében nagy felelősséggel és elkötelezettséggel tekintették át tevékenységük fejlesztésének, munkájuk hatékonysága növelésének lehetőségeit. Számos reális, konkrét elképzelés született a termelés fejlesztésére, az egyes tevékenységek méreteinek optimalizálására, a gazdálkodás színvonalának fokozására, a takarékos munkaerő- és költséggazdálkodás megvalósítására. Az első fél év eredményei arról tanúskodnak, hogy az erőfeszítések nem voltak hatástalanok. * ^ * Az ipar 1987. első félévi termelésének volumene 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ilyen nagyság- rendű növekedés 1984 óta nem volt. Ágazatonként igen eltérően alakult a termelés dinamikája. A nehézipar teljesítménye 6,3 százalékkal, az élelmiszeriparé 4,1 százalékkal nőtt, ugyanakkor a könnyűipar bázisszinten teljesített. A nehéziparon belül az építőanyag-ipar kivételével minden ágazat termelése emelkedett. Jelentős termelésnövekedést ért el a Forcon, az Orosházi Mezőgép, a Hafe, az Orosházi AKG. Az építőanyag-ipar bázis alatti teljesítése döntően az Orosházi Üveggyárban folyó üveghuta-felújítás következménye. A könnyűipar alágazatai közül a fafeldolgozó, a nyomda-, valamint a bőr-, szőrme- és cipőipar első félévi termelése dinamikusan emelkedett, a textil- és textilruházati iparé csökkent, az utóbbi döntően anyagellátási nehézségek miatt. Jelentős termelésnövekedést ért el több ipari szövetkezet, a Gyulai Szabók, a Rutex, a Csaba Szőnyegszövő, a Körösvidéki Cipészszövetkezet. Az élelmiszeriparon belül a hús- és baromfiipar termelése igen dinamikusan, a sütő- és tészta-, valamint a malomiparé mérsékelten emelkedett, a tartósítóiparé viszont jelentősen visszaesett a zöldborsószezon későbbi indítása miatt. A megye ipari ágazatainak termelési dinamikája igen eltérő. A 38 alágazat közül 14-nek a termelése több mint 10 százalékkal növekedett, ugyanakkor 14 alágazat termelése az előző évi szint alatt maradt. A szocialista ipar folyó áron 13,9 százalékkal, összehasonlító áron 7,8 százalékkal exportált többet, mint az előző év azonos időszakában. Az exportnak ez a dinamikája az országos növekedés kétszerese. Az összes külkereskedelmi értékesítésen belül a rubelviszonylatú kiszállítások volumene 17 százalékkal csökkent, a nem rubelelszámolásúaké 32 százalékkal nőtt. A Kner Nyomda, a Békéscsabai Kötöttárugyár, az Unicon, a Gyulai Szabók, a szarvasi Szirén, a Csaba Szőnyegszövő kiemelkedően emelte a tőkés exportját. Mindez azt bizonyítja, hogy a színvonalas terméknek ma is van piaca a tőkés relációban, ahol azonban az innovációt, a fejlesztést elhanyagolták, nem érhettek el ilyen eredményt. A megyei székhelyű szocialista ipar I. félévi nyeresége több mint 10 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor a hét veszteséges gazdálkodó egység mérleg szerinti vesztesége mintegy két és félszerese az 1986. I. félévinek. A nyereségnövelés fő forrása a volumennövelés, a takarékos költséggazdálkodás, az ármunka javítása és kevésbé a termékstruktúra-változtatás, a minőség javítása, a műszaki fejlesztés. A veszteségek okai, jellege, mértéke különböző és igen összetett. Az építőipar építési-szerelési tevékenysége összehasonlító áron 7,4 százalékkal elmaradt a múlt évi teljesítménytől. Tekintettel arra, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma mintegy 10 százalékkal csökkent, az egy főre eső termelés ugyanakkor növekedett. A csökkenés egyik tényezője, hogy a volt Délép-leányvállalat teljesítménye az első negyedévben az előző évi 50 százalékát sem érte el. 1987 első hat hónapjában 838 lakás építése kezdődött meg a megyében az OTP közreműködésével, ami 27,7 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. * * * A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás jelentős kárt okozott az őszi vetésekben és a tavaszi munkákat is mintegy három héttel késleltette. Megyénkben 12 ezer 116 hektár őszi búza, 8356 hektár őszi árpa és 1129 hektár őszi káposztarepce került kiszántásra. Csökkent a tavaszi kalászosok vetésterülete is. A kalászosok területcsökkenésének mintegy a felét a kukorica, a szója és a fajtaborsó terv feletti területnövekedése részben kompenzálta, de a nagyüzemi gazdaságokban 9076 hektár így is vetetlen maradt. Az áprilisi, májusi időjárás kedvezett az őszi kalászosoknak és a terméskilátásokat jelentős mértékben javította. Június közepéig jó közepes termés ígérkezett. A tartós kánikula és a júliusi hónap teljes csapadékhiánya miatt a végleges becsléshez képest a búzánál 4-5 százalékos hozamkiesés következett be. A kényszerérés minőségi problémát is okozott. Az átlagtermés 4,62 tonna hektár lett. A csökkent terület és az alacsonyabb átlagtermés miatt a múlt évhez viszonyítva több mint 70 ezer tonna búza kiesésével kell számolni. Az őszi árpa termésátlaga 4,4 tonna hektár, jobb a becsültnél. A területkizárás mellett jól alakult a zöldborsó, az átlagtermés megközelíti a 6 tonna hektárt. A kukorica vetésterülete 1986-hoz képest 10 ezer 462 hektárral növekedett, a terület 10 százaléka vetőmag-kukorica. Kedvező a fajtaösszetétel, igen jó tőállomány alakult ki, július első feléig rekordtermést vártunk. A júniusi, júliusi több hetes légköri és talaj aszály azonban napról napra kri- tikusabbá tette a tavaszi vetésű növények terméskilátásait is. Megyénket a kukoricát ért aszálykár érinti a legsúlyosabban. Az erősen károsodott terület 5 ezer hektár (Gyoma- entírőd, örménykút, Doboz, Vésztő, Mezőgyán térsége). A hibrid kukoricánál 2CK30 százalékos hozamkiesés következhet be. Kukorica esetében a 757 ezer tonna várható hozam 58-60 ezer tonnával elmarad* a múlt évitől. A szója és a lóbab fejlettsége nem megfelelő, a termés kényszerérett lesz. A cukorrépa fejlettségi állapota közepes, a terméskilátás legfontosabb eleme itt is a csapadék. A napraforgó-állomány ígéretes, gombakártevők még nem károsítanak. A növénytermesztés területén az aszály miatti termelésiérték- kiesés 830-840 millió, aminek következtében az üzemek nyereségkiesése mintegy 300 millió. Az állattenyésztés területén nem következett be olyan változás, amely a növénytermesztés kiesését jelentősen pótolni tudná. A sertésállomány 1986. I. fél évéhez viszonyítva 1,9 százalékkal, 19 ezerrel növekedett, és a mennyiségi növekedés együtt járt a minőség javulásával. Sertés kivételével a junius 30-i állatállomány valamennyi ágazatban elmarad a múlt évitől. A szarvasmarha-állomány 3,5 ezerrel alacsonyabb a múlt év június 30-ainál. Az üzemek a gazdaságtalan termelés miatt a húshasznú tehénállományt csökkentik. Legkritikusabb helyzetben a juhágazat van. A nagyüzemi szektorban az összes juhállomány 18,1 százalékkal, az anyajuhállomány 19 százalékkal csökkent a múlt év június 30-ai létszámhoz viszonyítva. A baromfiállomány alatta van az 1986. június 30-ainak, de a vágóbaromfi-termelés ez évben várhatóan az eddigi legnagyobb mértéket éri el. A mezőgazdasági üzemek I. félévi gazdálkodásához szükséges pénzügyi eszközök általában rendelkezésre álltak. A folyamatos termelés pénzügyi feltételeit jól szolgálta a váltókibocsátás, illetve leszámítolási lehetőség, valamint a KTA-köl- csönök. Az eladósodás várhatóan 8-10 üzemben okoz komoly gondot a második fél évben. *** A közúti áru- és személyszállítás teljesítménye az előző évhez viszonyítva kismértékben csökkent. A közutainkat ért nagymértékű téli fagykárokat még nem sikerült teljes mértékben felszámolni. Tervszerűen folyik a távközlési hálózat fejlesztése, megtörtént Szarvas város és környékének bekapcsolása az országos távhívási rendszerbe. A kiskereskedelem eladási forgalma folyó áron a múlt évi és az országos dinamikát meghaladó 10,5 százalékkal nőtt. Legélénkebb (13,3 százalékos) forgalmat a vegyesiparcikk- kereskedelem bonyolított le. Továbbra is tartós fogyasztási cikkeket és a színvonalasabb lakáskultúrát kielégítő árukat keresték a vásárlók. Megyénkben a munkaerő-kereslet jelentősen mérséklődött, különösen a betanított és segédmunkások esetében. A munkát keresők száma az iskolaév befejeztével az II. negyedévben jelentősen megemelkedett. A munkát keresők döntő részét sikerült elhelyezni, de továbbra is gond a gimnáziumot végzett fiatalok munkába állása. A kormánynak a gazdasági egyensúly javítása, a belső fel- használás mérséklése, a költségvetési hiány csökkentése ér(F oly tat ás, a 2. oldalon) Bányásznapi ünnepség Orosházán, Kardoskúton Bensőséges ünnepségsorozattal emlékeztek meg tegnap megyénk olajbányászai a 37. bányásznapról. E nap egyben tiszteletadás is azon, békésen tüntető tatabányai bányászoknak az emlékére, akikre a fehérterror 1919. szeptember 6-án zúdított sortüzet. Ugyancsak hasonló kegyelettel emlékeztek tegnap Orosházán a szovjet hősi emlékműnél, ahol a kőolajipari vállalatok elhelyezték koszorúikat azok sírjainál, akik elhozták a szabadságot a sokat szenvedett nép számára. Délután 4 órakor rendezték meg a nagyalföldi kutató- és feltáróüzem központi megemlékezését, majd az üzemegységeknél vacsorával egybekötött ünnepségeket tartottak. Kardoskúton a község Móra Ferenc Művelődési Házában a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzeme rendezett bányásznapi ünnepségen Hanyecz Ernő, az NKFV orosházi üzemének igazgatója mondott beszédet. Ebben megemlékezett a szénhidrogén-bányászat fél évszázados történetéről, majd szólt a mintegy 700 dolgozóhoz azokról a feladatokról, melyek az olaj- bányászatra várnak. — Nagy hibát követnénk el. ha valamiféle csodára várva halogató magatartást tanúsítanánk. A mi munkánkat nekünk kell elvégeznünk, s a legfontosabb teendőnk most a jövő esztendő megalapozása, az idei terv minél jobb, minél eredményesebb teljesítése, j Ebben kinek-kinek megvan a munkahelyén a személyes szerepe és felelőssége •— mondta az igazgató. A megemlékezés1 után a jól dolgozók elismerése következett. A Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt és ezüst fokozatát egy-egy, ezüst fokozatát 11, bronz fokozatát pedig tízen kapták meg. A bányásznapi ünnepség alkalmából hűségjutalmakat adtak át. Ugyancsak az ünnepség keretében ajándékkal búcsúztak el a kemény munkásévek után megérdemelt nyugdíjba vonuló vállalati dolgozóktól. Az Alföldi Kőolajipari Gépgyárban is tegnap tartották a bányásznapi ünnepséget. A műhelycsarnokban összesereglett dolgozóknak a 3. sz. általános iskola úttörői kedveskedtek ünnepi műsorral. Nagy János szak- szervezeti titkár bányásznapi beszédét követően Nápolyi László ipari miniszter levelét ismertették, majd kitüntetések és jutalmak átadására került sor. Kiváló Munkáért kitüntetésben ketten részesültek, a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatát egy, a Szolgálati Érdemérem bronz fokozatát tíz dolgozó vehette át. Szak- szervezeti tagságuk 25. évfordulója alkalmából hét oklevél átadására került sor. Magas szintű társadalmi tevékenységükért és tömegsportrendezvényeken elért, jó eredményeikért több dolgozó kapott oklevelet, illetve pénzjutalmat. I B. A.—Cs. I. Fotó: Bacsa András Kondorosi hét ■ban Mai számunk 5. oldalán tettük közzé Szerkesztőségi beszélgetés Kondoroson című anyagunkat. Ebben gazdasági vezetők szólnak azokról a törekvésekről, melyek célja a község népességmegtartó képességének megőrzése, helyben áj munkaalkalmak, -lehetőségek teremtésével. Ez az út tele van buktatókkal, akadályokkal, és végül is sok-sok sikerrel, újabb vállalkozásokkal, melyekről írtunk. A Szülőföldünk összeállításában fotóriporterünk mondja el fényképezőgépe segítségével, hogy a mai zése, helyben új mi ragadta meg. Képösszeállításának szenteljenek néhány percet. Lehetséges, hogy önökben is gondolatokat ébreszt. Ne feledjék, hogy ma délelőtt a községi tanács nagytermében a múltról valló tárgyaikról, emlékeikről beszélhetnek az újságírónak azok, akik szeretnek másoknak örömet szerezni. Milyenek ezek az emlékek? A hatodik oldalon tettük közzé a felhívást. Gondolják át még egyszer, és ha van ilyen tárgyuk, emlékük, hozzák magukkal. BÉKÉS MEGYEI
