Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
szerda ^UilUktiW Nemzetközi színvonalú bazáráru? Start a középmezőnyben Szinte nem múlik el hét, hogy a televízió képernyőjén ne villanna szemünk elé valamelyik nagy sportszer- gyártó cég terméke, reklámja. Napjainkban világszerte jó üzlet a sport. S nemcsak az élsoortolóknak, hanem az „élsportszerek” gyártóinak is... * * * A Békési Start Sportszer- gyártó Szövetkezet 1975 és 1982 között a dinamikus fejlődés korszakát élte. Ezekben az ! esztendőkben évente 20-25 új termékkel „döngették meg” a sportszerpiac kapuit. Termelési értékük 100 millió forint körül volt, nyereségük 1979- ben elérte a 14 millió forintot. A szövetkezetben gyártott sportszerek felsorolásához talán ez az oldal is kevés lenne. Komplett ökölvívó-edzőtermeket, tornagerendákat, hidraulikus verseny-kosárlabdaállványo- kat, kondicionáló termek berendezéseit, biliárdasztalokat, kapuvázakat, hullahopp karikákat, asztaliteniszütőket stb. készítenek. Ezek mellett könyvtári fámtáro- lókat, szekrény- és polc- rendszereket, festőlétrákat is gyártanak az üzemben. Talán nincs még egy szövetkezet az országban, amelynek mintegy 240-féle(!) terméke tenne. A nyolcvanas évek elejére 20 millió forinttal lanyhult a kereslet. A szövetkezet árbevétele azóta 70-75 millió forint körül állapodott meg. A nyereség 1980- ban a korábbi tízegynéhány millióról, 8 és fél millióra csökkent. Pedig a Start márkajelű tornagerendák világbajnokságokon is jól szerepeltek. A Szovjetunió évente 60-70 kosárlabdafelszerelést vásárol versenycélokra. A szövetkezet dolgozóinak éves bérszínvonala rendkívül alacsony: 60 ezer forint. — A sportszerpiac lanyhulása idején azt javasolták, hogy váltsunk termékszerkezetet — mondta Balikó György, a szövetkezet elnöke. — Én erre azt válaszolA Biharugrai Szabó Pál Tsz az utóbbi öt évben mindig szolid nyereséggel _zárt. A tsz-re azonban jelentős terhet ró az a 23 millió forintos adósság, amit a korábbi, makacsul veszteséges évtizedből örököltek. A hitelt ugyan jó adóshoz méltóan törlesztik, ám fejlesztésre nem marad pénzük, pedig gépparkjuk aggasztóan elöregedett. Az ötezerháromszáz hektáros gazdaság előrelépésének vitathatatlan nehézségeit Buka Lajos tsz-elnök így összegzi: — Területünkből 2 ezer hektár legelő. Ezeken a fű csak a juhoknak felel meg. A 2900 hektáros szántó 22 aranykoronás föld. Gyenge, de nem annyira, hogy állami támogatást kapjunk rá (a határ ugyanis a 19 aranykorona). A belvízre hajlamos, mély földek művelése nehéz, a tápanyag-hasznosulás rossz. így a hozam nagyon bizonytalan, a költség viszont mindig biztos. Területünk egy része melio- rált. Ott a termés lényegesen jobb. A feljavított részen a búza hektáronként ötven mázsa felett hozott, míg a többi táblán 30 mázsa alatt maradt a termés. — Ha már a terméshozamoknál tartunk, milyenek az idei kilátások? Nyereséges lesz-e a tsz? — Valószínűleg igen. A búza ugyan összességében elmaradt a tervtől, átlagban 37 mázsa lett 42 helyett, s ez kétmillió forint kiesést jelent, jól sikerült viszont a napraforgó és a tam, hogy nálunk kenyeret sütni, vagy kombájnt gyártani nem lehet. Ha nemzetközileg is elismert színvonalú terméket csinálunk, akkor erről az útról nem szabad letérni. Persze, egyes cikkcsoportokon belül váltottunk, de talán más termékek gyártását is szükséges lett volna bevezetni. Hogy mit? Azt nekünk kellett volna kitalálni. De mi nem találtuk ki, talán nem is akartuk. Miért mondanánk le termékeinkről, hiszen ha valamikor, akkor most a sport, az egészséges életmód igazán előtérbe került ... — Itt álljunk meg egy pillanatra, az Adidas, a Puma — és még sorolhatnám — sem a hidraulikus kosárlabdaállványáról, vagy a hullahopp karikájáról híres. noha ezeket is gyártja, hanem a cipőiről és a sport- ruházatáról. — Éppen ebben van a mi legnagyobb gondunk. Míg a nagy nyugati gyártók úgynevezett beruházási javakat is készítenek — amelyekből egy-egy egyesület, klub 5-10 évenként vásárol —, a fogyasztási cikkekkel is piacon vannak. Gyártják a fényes gatyát 3-4 csíkkal, a tornacipőt, hozzáteszem,' kiváló minőségben, amelyekből a sportszerető polgár évente többet is vásárol. A mi szövetkezetünk csak, és szinte kizárólag beruházási javakat állít elő. Talán próbálkozni kéne dzsúdóruhá- val, melegítővel, ' tornacipővel is. Ebben valószínűleg nagyobb üzlet rejlene. Ezzel szemben például a szolnoki Tisza-ligeti sportcsarnokban már 10 éve ott áll a kosárlabdaállványunk, s még ugyanennyi ideig nem is fogják lecserélni. A termékszerkezet-váltásra a nyolcvanas évek elején lett volna lehetőségünk és pénzünk, s ez utóbbi mellé némi segítséget is ígértek ... A Start tőkés exportra 5- 6 millió forint értékben fenyőágyat és lőlaptartót szállít. sportcikkeket egyáltalán nem. Magyarán, a nyugati piacon nem rúghatnak labkender. A cukorrépát még nem szedjük a szárazság miatt, de úgy tűnik, 35 tonna meglesz hektáronként, s ez kétmillió nyereséget hozna. Sertésből a tervezett 1500 hízót leszállítjuk. Háromezer anyajuhunk van. Egyelőre nem növeljük az állományt, ha azonban az állami támogatás felkarolná az ágazatot, akkor növelnénk a juhlétszámot. ösz- szességében bizakodhatunk, hogy tervünk, a 102 milliós árbevétel és a 2 milliós nyereség teljesül. — Ez nem látszik magas célnak. Ha hozzáteszem, hogy a tagság átlagbére 58 ezer forint egy évben, akkor végképp nem. Beszéltem néhány taggal, ők bíznak a vezetésben, megnyugtatja őket, hogy annyi nehéz év után végre jól gazdálkodik a tsz, ám nekik nincs ötletük, hogy mitől menne ugrásszerűen jobban a szekér. S ön hogy látja? Lesz-e valamikor a kicsi nyereségből nagy? — Ha az időjárás kedvez, akkor igen. Májusban még abban bíztunk, hogy a búza hektáronként 50 mázsát hoz. Aztán a kánikula tönkrezúzta reményeinket. — Csak az időjárásban bízhatunk? — Természetesen nem, de enélkül nem megy. Van egy pályázat, ami a korábban eladósodott, de azóta megbízhatóan nyereségesen gazdálkodó tsz-ek adósságának egy részét elengedi. Ezt mi is megpályáztuk. Esélyünk van rá, hogy jövőre méltányolják erőfeszítéseindába a békésiek, annak ellenére, hogy jó néhány termékük minősége eléri a nemzetközi színvonalat. — Nálunk a reklám- és propagandatevékenység még gyerekcipőben jár. A nyugati gyárak olyan stabil piaci helyzetben vannak, hogy a netán háromszor drágább, de jól reklámozott termékeiket mi nem üthetjük ki a nyeregből. Miért pont a Start-emblémás tornagerendát vennék meg?! Bazáráruként el tudnánk adni termékeinket, de ez esetben mélyen az áraink alatt fizetnének, ezt pedig nem engedhetjük meg. — A Start évek óta nem vesz részt a BNV-n. Nem luxus ez egy kicsit a mai, egyre inkább piacorientált világban? — így nincs értelme az egésznek, csak abban az esetben, ha a potenciális külföldi partnerek odaterel- hetők lennének a kiállítáket. Ha több pénzünk maradna gépvásárfásra, akkor a meliorált földeket jobban meg tudnánk művelni. Bizonytalanságot okoz viszont, hogy a napraforgó és a cukorrépa ára az előrejelzések szerint a világpiacon nem emelkedik, sőt... Elképzelhető, hogy legelőink egy részén, ahol földmunkára nem lesz nagy szükség, rizst termelünk. Mégis, amiben a leginkább bízom, az tagjaink fegyelmezett munkája. Az újságolvasók többségének talán nem sokat jelent, amit most mondok: más tsz-ek csodálják, hogy mennyit dolgozunk, hogy például kenderből miképp vagyunk képesek 20 ezer mázsát betakarítani. Másutt ekkora munkához a katonaság segítségét kérik, mi saját erővel megbirkózunk vele. — Az ugraiak és a harsá- nyiak a háztájiban is nagyon szorgalmasak. — így van. A háztájival tesznek szert annyi plusz jövedelemre, hogy lépést tudnak tartani, csakhogy — látom — ebbe tönkremennek. Megkapjuk az üdülőbeutalókat, s nem tudom elérni, hogy a leginkább rászorulók elmenjenek pihenni. A háztájit nem merik másra hagyni. Azt szoktam mondani, hogy a mi embereink jobban szeretik az állataikat, mint önmagukat. Bevallom, aggódom értük. Túl sokat vállalnak, s félek, belerokkannak a rengeteg munkába. Ungár Tamás sunkhoz. A véletlenszerű üzletekre nincs pénzünk. Korábban, évekkel ezelőtt, szerepeltünk a vásáron, de nem éreztük, hogy a kiállítás számunkra üzletet is jelentett volna. Ráadásul el is vitte az összes reklámköltségünket. Propagandára évente 300-400 ezer forintot költhetünk. Ez semmire sem elég. Körülbelül 2 millióból már futna esetleg tv-rek- lámra is .. . * * * A szövetkezet azonban a számukra kedvezőtlen piaci viszonyok ellenére újra és újra a startvonalra áll. Próbálkoznak fémbútorok és -lámpák gyártásával, melyekre a tárgyalások szerint a svéd IKEA cég lenne vevő. A békésiek erre az esztendőre 7,8 milliós nyereséget terveztek, ez azonban — az elnök szerint — nem lesz meg . .. Hornok Ernő A Kner Nyomda központi üzeme FELVÉTELRE KERES: férfi betanított és segédmunkásokat. A Kper Nyomda Il-es üzemében: 1 fő targoncaszerelő szakmunkást, valamint női betanított munkásokat. Jelentkezni lehet: Kner Nyomda központi üzeme, Békéscsaba, Lenin u. 9—21. sz. Munkaügyi csoport. A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat békési főépítés-vezetősége mikroszámítógépes rendszerének működtetéséhez, a munkák adatbázisának fejlesztéséhez kezeléséhez önállóan dolgozó programozót KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: Keviép, Békés, Verseny u. 4. sz. alatt-. A Körös menti Skála Gt., Telekgerendás FELVESZ vegyesiparcikk és élelmiszer-vegyi áruforgalmi előadót, valamint elsősorban kisipari engedéllyel rendelkező üzletkötőket. Gépkocsival rendelkezők előnyben. Jelentkezés: Telekgerendáson, a Skálaközpontjában. A munkahelyre való közlekedést vállalati autóbusszal biztosítjuk. „...aggódom értük...” Lesz-e a kicsi nyereségből nagy? 1987. szeptember 30., IldúreformrAI — mindenkinek Ili. Hogyan adóznák a nyugdíjasok, kedvezmény a nagycsaládosoknak Hazánkban ma több mint 2 millió ember nyugdíjas, közülük csaknem 200 ezren dolgoznak. Ugyanakkor a nyugdíjasok körülbelül 70 százalékának a havi nyugdíja nem éri el a 4 ezer forintot. Nekik a mellékjövedelem megszerzése létfontosságú És a népgazdaság sem mondhat le foglalkoztatásukról. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény kimondja: nem kell adót fizetni a nyugdíjnak, mező- gazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékának, tagsági pótlékának, valamint mező- gazdasági szövetkezeti tag özvegye, özvegyi járadékának egész összege után. A nyugdíj mellett szerzett egyéb jövedelmek azonban adókötelesek, de csak akkor, ha a nyugdíjjal számított összegük az évi 96 000 forintot meghaladják. Fontos, hogy csak a 96 ezer forinton felüli rész adóköteles. A nyugdíj után tehát, az öszszfigtől függetlenül, nem kell adót fizetni. Ha a nyugdíj évi összege 96 ezer forintnál kevesebb, és ezt a nyugdíjas úgy egészíti ki, hogy az együttes jövedelem nem haladja meg a 96 ezer forintot, akkor szintén nem kell adót fizetnie. Ha viszont a nyugdíj és a mellékjövedelem évi együttes összege több 96 ezer forintnál, akkor a többletjövedelem adóköteles. Nézzünk egy példát. Tételezzük fel, hogy a nyugdíj évi összege kevesebb 96 ezer forintnál, de a hozzá szerzett jövedelemmel együtt az összjövedelem meghaladja ezt az összeget, akkor a nyugdíj és a hozzá szerzett jövedelem együttes összege után, az adótáblázat megfelelő sávjába eső kulcs segítségével kell az adót kiszámítani. Úgy, hogy a teljes összeg adójából kell levonni 11 ezer 200 forintot. Ez az összeg az adótáblázat szerint 96 ezer forint évi adóterhét jelenti. Nyugdíj 70 ezer forint egyéb jövedelem 40 ezer forint adóalap 110 ezer forint számított adó (9400+6000) levonandó: 15 ezer 400 Ft (96 000 évi adója) 11 ezer 200 Ft adó 4 ezer 200 Ft/év Ha a nyugdíja évi összege több, mint 96 ezer forint, és ehhez még egyéb jövedelem járul, más mód. Például: a kiszámítási Nyugdíj 120 000 Ft egyéb jövedelem 54 000 Ft adóalap 174 000 Ft számított adó (28 900+9360) 38 260 Ft levonandó 18 400 Ft (120 000 Ft évi adója) adó 19 860 Ft év Most nézzük meg, hogy a magas nyugdíjaknál és a viszonylag nagy összegű mellékjövedelmeknél miként alakul az adózás. Mondjuk; hogy egy nyugdíjas havonta 10 000 Ft nyugdíjra tesz szert, és mint szaktanácsadó újabb 10 000 Ft-ot kap, amely mellékjövedelemnek számít. Az évi összjövedelem így eléri a 240 000 Ft-ot. Ennek az adóterhe már a 48", o-os adósávba esik, amely 67 ezer forint adóterhet jelentene. Ebből azonban le kell vonni a 18 400 Ft-ot, és így a fizetendő adó évente 48 600 forint lesz. Nem kevesen vannak olyanok is, akik nyugdíj mellett alkalmazottként dolgoznak, így nekik is jár az évi 12 000 Ft alkalmazotti kedvezmény. Nézzünk erre is egy példát. Nyugdíj alkalmazotti mellékkereset alkalmazotti kedvezmény adóalap (174 000—12 000) számított adó (28 900+4680) levonandó (120 000 Ft évi adója) adó 120 000 Ft 54 000 Ft 12 000 Ft 162 000 Ft 33 580 Ft 18 400 Ft 15 180 Ft év A nyugdíjasok jövőbeni helyzetét enyhíti, hogy megszűnik az évi 60 000 Ft-os keretösszeg. Ez lehetővé teszi, hogy a bérek növekedésével az ő jövedelmük is nőjön, védettebbek legyenek az inflációs hatásokkal szemben. Az is figyelemre méltó, hogy a törvény szerint a legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű és rokkantsági nyugdíjban nem részesülő magánszemélyt nyugdíjasnak kell tekinteni. Ezek az állampolgárok 96“ ezer forint évi jövedelemig nem fizetnek adót, ha viszont az évi jövedelmük ezen összeget meghaladja, adózniuk kell. Ha valakinek az évi összjövedelme például 150 ezer forint, a táblázat szerint 28 900 Ft-ot kellene fizetnie, de ebből le kell vonni a 11 200 Ft-ot, amely a 96 000 Ft-os évi összjövedelem elméleti adóterhe. Tehát ebben az esetben ténylegesen 17 200 Ft adót kell fizetnie. A törvény kitér a nagy- családosok kedvezményére is. Ezek szerint a saját háztartásban legalább 3 gyereket nevelő magánszemély összjövedelméből gyermekenként évi 12 000 Ft levonható. A kedvezményt a gyermekeket nevelő szülők közül a magasabb összjövedelemmel rendelkező veheti igénybe. Továbbá: ez a kedvezmény a gyermekek 14 éves koráig jár, illetve továbbtanulásuk befejezéséig, de maximum 25 éves korig. Példa egy háromgyermekes család adózására. Eltartó évi összjövedelme számított adó (4400+500) Levonandó (gyermekenként 12 000 Ft) számított adóalap adó A költségvetés helyzetének a javulásával a kormány ezt az adókedvezményt ki kívánja terjeszte72 000 Ft 4900 Ft 36 000 Ft 36 000 Ft 0 forint ni valamennyi gyerekes családra. (Folytatjuk) ^ ............-----------------------------------------------J F élig kész asztalitenisz-ütők Fotó: Veress Erzsi
