Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PtRIBIZOTTSÍG ES 0 MEGYEI TONOCS LAPUI 1987. SZEPTEMBER 4„ PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 208. SZÄM Kádár János fogadta Hans van den Broekot Országos agitációs és propaganda értekezlet Országos agitációs és pro­paganda tanácskozás kezdő­dött csütörtökön a Tolna megyei Tengelicen. A két­napos rendezvényen a me­gyei pártbizottságok és az országos szervek, szervezetek ideológiai munkát irányító vezetői, valamint a sajtó ve­zetői vesznek részt. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára Az ideológiai élet helyzete, a politikai tudatformáló mun­ka feladatai címmel tartott előadást. Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője az el­múlt pártoktatási év értéke­lését és a most induló okta­tási idény főbb feladatait is­mertette. A tanácskozás résztvevői pénteken meghallgatják Né­meth Miklósnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak előadását a gazdasági, társadalmi kibontakozás programjáról és az ezzel kap­csolatos propagandafelada­tokról. Két hét múlva nyit a BNV Két hét múlva, szeptem­ber 18-án nyitja meg kapuit, s szeptember 27-én zár az idei őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár, a fogyasztási cikkek seregszemléje. A szervezők az eddigi je­lentkezések alapján arra szá­mítanak, hogy hazánkkal együtt 26 ország több mint 1500 kiállítója mulatja be azokat a fogyasztási cikkeket — elsősorban újdonságokat —; amelyekre ezen a fóru­mon is vevőket remélnek. A kiállítók eddig összesen mintegy 66 ezer négyzetmé­ternyi területet igényeltek, a legnagyobb külföldi bemuta­tót ezúttal is a Szovjetunió rendezi, s az idén köztársa­ságaik közül az Üzbegisztáni Szovjet Szocialista Köztársa­ság mutatkozik be külön ki­állítással. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja csütörtök délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Hans van den Broek holland külügyminisz­tert, aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívé­lyes légkörű találkozón vé­leményt cseréltek a nemzet­közi élet, mindenekelőtt az európai biztonság és együtt­működés, valamint a ma­gyar-holland kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, valamint Iván Tivadar, hazánk hágai, Janine Catharina Ferringa, Hollandia budapesti nagykö­vete és Hendricus Vijver- berg utazó nagykövet. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke délelőtt a Parlamentben fogadta a hol­land külügyminisztert. A (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozás a rizstermesztésről Országos rizstermesztési tanácskozást és fajtabemu­tatót rendeztek tegnap — mintegy 150 szakember rész­vételével — Szeghalmon. A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés (KITE) im­máron minden évben meg­szervezi ezeket a bemutató­val is egybekötött tanácsko­zásokat, melynek idén a Szeghalmi Fehér Lajos Tsz adott otthont. A művelődési központ nagytermében Lá­zár Lajos, a Fehér Lajos Tsz elnöke köszöntötte a részt­vevőket, majd elmondta, hogy hazánkban 13 ezer 107 hektáron termesztenek rizst. Jelenleg az országos igény­nek csak a 70 százalékát tudják a hazai termesztés­ből biztosítani. — A KITE célja, hogy a hozamok növelésével, a te­rület bővítésével öt év múl­va a rizstermesztéssel fog­lalkozó gazdaságok megtud­ják termelni az ország szük­ségletét. Ugyanis 1981. és 1985. között a népgazdaság 27,5 millió dollárért volt kénytelen rizst importálni — mondta Lázár Lajos, aki egyben a KITE rizstermelő szakbizottságának elnöke is. Tavaly az országos ) átlag­termés 3,97 tonna volt hek­táronként. A szeghalmi tsz tíz éve foglalkozik rizster- mésztéssel. A 17 aranykoro­na értékű földjén idén 500 hektáron termeszti a nö­vényt. Eddig négy alkalom­mal sikerült hektáronként több mint 5 tonnányit le­aratni, ami azt is jelenti, hogy a termesztés ezen a szinten már gazdaságos, sőt nyereséget is hozó tevé­kenység. Az idei esztendő időjárása egyébként nem kedvez a rizstermesztésnek. A hűvös május, majd a jú­liusi magas hőmérséklet ká­rosan befolyásolta a növény fejlődését. Ez évben tehát közepes termés várható. A rizstermesztés helyzeté­ről és a fejlesztés lehetősé­geiről Kertész Ferenc, a KITE ágazatvezetője tartott előadást, majd Pavliscsák Csaba, az Észak-magyaror­szági Vegyi Művek csoport- vezetője tájékoztatta a szak­embereket a közelmúltban kifejlesztett gyomirtó szerek és más vegyi készítmények szántóföldi felhasználásának eredményeiről. Az előadások után a szak­emberek megtekintették a Fehér Lajos Tsz rizsföldjét, az úgynevezett kis- és nagy­parcellás fajtasorokat, majd ellátogattak a Korösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz és a Békési Viharsarok Tsz rizstábláihoz. A prog­ram délután a Kunszentmár­toni Körösrnenti Tsz-ben folytatódott, és a Mezőhéki Táncsics Tsz-ben fejeződött be. H. E. Határszemle a Fehér Lajos Tsz rizsföldjén Szövőnők Szövetkezeti jubileum Gyulán A Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1957. augusztus 22-én alakult az­zal a céllal, amit nevében is visel és vállal: hogy ápolja, tovább őrizze és folytassa a környék népművészetét. A szövetkezeti kollektíva ele­get tett hivatásának, szebb­nél szebb szőttesek kerülnek ki kezük alól és öregbítik hírüket szerte a világban. Az idei év a jubileum jegyében zajlik. Szeptember 29-én Gyulán a művelődési köz­pontban rendeznek kiállí­tást, amelyen nemcsak az el­múlt három évtized fonto­sabb állomásait, a szövetke­zet fejlődését mutatják be, egyre szélesedő termékská­lájukat is a közönség elé tárják. ' De a munkában és az eredményben is szeretnék emlékezetessé tenni az 1987- es évet. Az első hat hónap­ban 12 százalékkal szárnyal­ták túl 25 milliós árbevételi tervüket. Jelentősen — már a szövetkezet arányaihoz mérten — nőtt tőkés valuta- bevételük, hiszen az NSZK, osztrák, olasz partnerüknek hétmillió forint értékű sző­nyeget gyártottak. Valutát hoz az NSZK-nak bérmun­kába szőtt, iparművészek ál­tal tervezett gyapjúszőnyeg is. Bővül a szocialista ex­port. A Szovjetunióba eddig mintegy 10 millió értékű bé­bi-, gyermek- és női ruhát szállítottak, az idén pedig az exporttermékskála gyermek­kötöttáruval bővült. Sikere­sen szerepeltek az idén a milánói és a frankfurti vá­sárokon, amelynek haszna­ként újabb megrendeléseket várnak. Mindezek eredményeként féléves nyereségtervüket is alaposan túlszárnyalták: máris az egész évinek 70 százalékát teljesítették. A jubileumi évet bizonyára az is emlékezetessé teszi, hogy az idén a dolgozók jövedel­mét 10 százalékkal növelik. Kép, szöveg: Béla Ottó Kisplasztikái kiállítás Hetedik alkalommal ren­dezik meg a Műcsarnokban a nemzetközi kisplasztikái kiállítást, e műfaj külföldön is egyre tekintélyesebbé váló budapesti seregszemléjét. Mint azt a csütörtöki meg- ' nyitót megelőző sajtótájé­koztatón a rendezők elmond­ták: idén minden eddiginél több, összesen 39 ország mű­vészei vesznek részt a be­mutatón. A kiállítás szobor­anyagát az egyes nemzeti bizottságok válogatták ki, egy-egy országot négy otta­ni művész alkotásai képvi­selnek. Első alkalommal je­lentkezett a budapesti trien- náléra Irak, Izland, Nicara­gua, Szíria, Thaiföld, Viet­nam és Zimbabwe. A hazai kisplasztikát ezúttal Harasz- ty István, Jovánovics György, Lugossy Mária és Samu Géza munkái repre­zentálják. A kiállítás rendkívül gaz­dag anyaga — csakúgy, mint az ezt megelőző, 1984-es tár­laton — nem országok sze­rint csoportosítva kerül a látogatók elé, hanem az egyes tendenciák, irányzatok és stílusok rokonsága alap­ján. E mellett a rendezési elv mellett szólt az az im­már többéves felismerés is, hogy e műfaj fő vonulatai­ban egyre egyetemesebbé vá­lik. Több mint félezer alko­tás sorakozik a termekben, áttekintést nyújtva a kis­plasztika legújabb áramla­tairól és irányzatairól, míg az eligazodást gazdagon do­kumentált, szép kivitelű ka­talógus segíti. Kondorosi hét BÉKÉS MEGYEI a EESSa-ban Aligha akad a megyében még egy olyan hátrányos helyzetű település iskolai tantermek dolgában, mint Kon­doros. Roppant nehéz, sok túlórát igényel minden peda­gógustól ez az állapot. Ráadásul néhány héttel ezelőtt újabb két tantermet életveszélyesnek nyilvánítottak. Az általános iskolások tanítását fele-fele arányban szükség- tantermekben oldják meg. Hogyan? E gond megoldásá­ról szól lapunk 4. oldalán közzétett írásunk, melyben az újságíró kitért a pedagógusállások elnéptelenedésére is. Kondoros betöltetlen állásokat kínál. De minderről rész­letesebben ír B. Sajti Emese. A lap 3. oldalán a kondo­rosi csárda jelenéről szólunk. A múltról valló tárgyaink, kondorosi adomák, híres történetek összegyűjtésével kapcsolatos felhívásunkról a 6. oldalon olvashatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom