Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

1987. szeptember 29., kedd Magyar salakmotoros siker Neuenknickben (Telefonjelentésünk) Szép magyar salakmotoros siker született vasárnap dél­után a Hannover-közeli Neuenknickben rendezett nemzetközi versenyen. A ti­zennyolc tagú mezőnyt dán, magyar és nyugatnémet vas- papucsosok alkották, akik 3-3 párt alkotva 12 futamos csapatviadal keretében mér­ték össze tudásukat. Az ér­dekes, széles, de nem túl hosszú pálya „tojásköre” jól fekszik a mieinknek, mert a hosszú, fáradtságos utazás után is nagyon jól ülték meg Jawaikat. Először minden páros 3-3 alkalommal bizo­nyíthatott, és ezek után még egyszer mindenki indulha­tott a ráadásfutamban. A hat magyar — Hajdú—Ores- kó, Bódi—Kócsó, Gyepes— Rusz — páros közül a Bódi— Kócsó kettős különösen ered­ményes volt, így az úgyne­vezett döntőben ők lehettek ott a mieink részéről. Végül a debreceni Bódi László itt második futamgyőzelmét aratva, biztos elsőséget har­colt ki, és ezzel a magyar csapát 74 ponttal első lett, és elnyerte a rendezők mutatós •kupáját. Mögöttük az esb- jergergiekből álló dánok kö­vetkeztek 61 ponttal (leg­jobbjuk Axel Jespen volt), míg 3. helyen a vendéglátók egyébként jól ismert, új-zé- landi származású MitsChs- shirával erősített gárdája lett, 42 ponttal. A Békéscsa­bai Volánt képviselő Rusz 3, 3, majd 2 pontot gyűjtve végül a már említett plusz futamban bizonyította, hogy jó formában van, ezt ugyan­is megnyerte. Fábián István fl gyulaiak nem léptek vissza Nehéz őszi forduló vár az 1987—88-as bajnoki évben a gyulai NB Il-es férfiteke- csapatra, amely az előző baj­nokságban az előkelő 5. he­lyen végzett: az őszi forduló minden mérkőzését „idegen” pályán kénytelenek leját­szani, mivel a — különbé í korszerűtlen — gyulai kór­házi pályát szanálták. A „ha­zai” mérkőzéseket Hódmező­vásárhelyen, a Hódgép segí­tő szándékának köszönhető­en, játssza a csapat. Az eddig lejátszott két bajnoki forduló eredményei: egy vereség az Ózdi Sparta- custól, 5:3-ra (12 fa különb­séggel) és egy győzelem „ha­zai” pályán az Ózdi Kohász ellen, 6:2-re (35 fa különb­séggel). A tekézők sportszeretete igazi sportembereket pél­dáz, hiszen a kollektíva egy­séges döntése: a nehézségek ellenére nem lépnek vissza a bajnokságtól, hanem Gyulá­tól 90 kilométerre vállalják az edzésekre és mérkőzések­re való utazást és a bajnoki szereplést. A tavaszi fordulókat re­mélhetőleg már Gyulán, a Békéscsabai Állami Gazda­ság Aranykereszt Szálló és vendéglő mellett épülő auto­mata tekepályán — bérlő­ként — játszhatja a csapat. Tornászgyőzelem Göteborgban Az október 18-án kezdődő rot­terdami világbajnoksás előtt az elmúlt hét végén Göteborgban tartott főpróbát a magyar férfi- tornászválogatott, s szoros küz­delemben értékes győzelmet ara­tott Románia ellen, míg a ven­déglátó Svédországot könnyedén előzte meg. Minderről Gerber László, a magyar válogatott egyik edzője, az Európa-bajnok Borkai Zsolt mestere számolt be: — Az előírtak után 1,05 pont előnyt szereztünk Romániával szemben, amiből a verseny vé­gére. a szabadon választottak be­mutatását követően mindössze 5 század pont maradt meg. A küz­delem azért vált ilyen szorossá, mert a második versenynapon elég sok hiba csúszott a gya­korlatokba. Értékes ez a siker, hiszen Guczoglfy György nélkül harcoltuk ki a teljes világbaj­noki csapatát felvonultató Ro­mániával és Svédországgal szem­ben. Az is a verseny krónikájá­hoz tartozik, hogy a svéd ponto­zók enyhén szólva segítették el­ső számú esélyesüket, Johan Jonassont, így a svéd nyerte az egyéni összetettet. Többek kö­zött a talajon súlyosan hibázott, mégis 9,65 lett az érvényes pont­száma. A magyar válogatottból Borkai Zsolt a győztestől hét ti­zeddel lemaradva második lett, nyújtógyakorlatát 9,90 ponttal díjazták. Hasonló értéket érde­melt volna lólengésben, ott vi­szont, hogy be ne fogja Jonas­sont. lepontozták. ÜJ SPORTSZER. Helytakarékos erőfejlesztő gépet álmodott meg Győrött Király Tibor, az Apáczai Csere János Tanító­képző Főiskola testnevelő tanára. Az új, különleges beren­dezésen egyszerre hét ember végezhet gyakorlatot, A sport­eszközt Sáhó Árpád kisiparos állította elő. A győri főisko­lán már használják a gépet (MTI-fotó, Matusz Károly felvétele — KS) SP ŐRT A1 Ökölvívás Tíz nappal ezelőtt Buda­pesten, most hét végén pe­dig Hajdúböszörményben léptek kötelek közé a Béké­si SE utánpótlás korú öklö- zői. A budapesti emlékver­senyről már beszámoltunk, a most hét végi pedig a ko­rábbihoz hasonlóan egy em­lékverseny volt, amelyen Lé­vai Sándornak tisztelgett a 16 egyesületből érkezett csaknem 90 ifjú sportoló. Csutai Imre tanítványai kö­zül nyolcán léptek kötelek közé, s heten értek el dobo­gós helyezést. Mi több, az úttörőkorosztályú 52 kg-os Nagy Gyula nemcsak a győ­zelmet harcolta ki, hanem ő nyerte él a legharcosabb ökölvívónak járó különdíjat is. A nyolc békési öklöző együttesen mindössze három vereséget szenvedett, 2:1 arányú pontozással, s ezek közül is kétszer hazai „le­génytől” kaptak ki. A békésiek eredményei. Ser­dülők. 45' kg: 1. László Gábor. 57 kg: í. Római József. Üttörők. 38 kg, A csoport: l. László Zsolt. B csoport: 2. Kiss Mihály. C cso­port: 3. Szabó Attila. 43 kg: 3. Püski Zoltán. 52 kg: l. Nagy Gyula. Röviden # A gyopárosf új versenyme­dence átadásával egy időben az egykori orosházi úszók részvé­telével baráti találkozót szervez­nek október 17-én, szombaton délután, amelyre a rendezők vár­ják a volt sportolók jelentkezé­sét. # Nemrégiben rendezték meg Orosházán a diáksportolók lab- darúgókupa-döntőjét, amelynek során a Deák Ferenc utcaiak 7—0-ra győztek a rákóczitelepiek ellen. A győztes csapat jutalma: egy szlovákiai téli sítúra. A 3. helyen a Liget, 4.-en pedig a Tas utcaiak kötöttek ki. A legered­ményesebb góllövő Orovecz Sán­dor lett. Diáksport A Békés Megyei DST elkészí­tette a középiskolák és szak­munkásképző intézetek 1987—88. évi megyei diákolimpiái verseny- sorozatának sorsolását, kézilab­da és labdarúgás sportágakban. A versenysorozat a megyei via­dalokkal kezdődik, amely orszá­gos szinten sok ezer diákot szó­lít a pályára és több száz szak­embert a pálya szélére. A fiúk és leányok becsületes játékból, küzdőszellemből, lelkesedésből, a sport szeretetéből vizsgáznak. Tudásuknak, felkészültségüknek megfelelően ki hamarabb, ki ké­rőbb mond búcsút a küzdelmek­nek, a legjobbak pedig a diák­olimpiái döntőn átvehetik a meg­érdemelt érmeket. Valamilyen formában azonban mindenki győztesen — még a vesztes is — kerül ki a versengésből, edzet­tebb, erősebb lesz, közelebb ke­rül a sporthoz. A legyőzetés is hozhat — minden bizonnyal hoz is — tanulságot: a jövőben még magasabbra kell állítani a mér­cét. A diákolimpikonok és a he­lyezettek között minden bizony­nyal találkozunk olyanok nevé­vel, akiket előbb vagy utóbb a magyar nemzeti válogatottban látunk viszont. A többiek — re­mélhetően — pedig tovább vi­szik majd iskolájukban a snort szeretetét, és bevonják a rend­szeres testedzésbe azokat a diá­kokat is, akik korábban, vagy a mostani versenysorozatok alatt csupán szurkoltak, szurkolnak iskolájuk csapatának. A megyei diákolompiai verse­nyek Békés megyében a IV. (I.— II. o.) és az V. (in.—IV. o.) kor­csoportokban, a leány- és fiúké­zilabdában és a fiúlabdarúgás­ban már megkezdődtek. Mii fizet a totó? A Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság közlése szerint a 39. he­ti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 plusz 1 találatds szelvény nem volt. 13 találatos szelvény 1 da­rab, nyereménye 6 325 112 forint; 12 találatos szelvény 146 darab, nyerményük egyenként 28 882 fo­rint; '1 találatos szelvény 2387 darab, nyereményük egyenként 1767 forint; 10 találatos szelvény 20 971 darab, nyereményük egyenként 302 forint. Machalek István: Békéscsabai Elére 75 év krónikája A sportszereiét könyve A múló időben mozgunk, élünk, terünk a hely, ahol vagyunk, ahol gyökeret eresztünk, s tesszük a dol­gunk, amelybe belenő az ember környezetét formálva, amint az is — akarva, aka­ratlanul — hatást gyakorol rá. Ez a folyamat, ez a köl­csönösség nem csak az egyes ember életét szövi át, ha­sonló játszódik le a közös­ségekben is. S micsoda erőt jelent egy egyesület! Mi minden munkál benne... A kezdés, a kialakulás szinte gyermeki örömétől az együttlét, az együvé tarto­zás, a közös sportolás ered­ményeinek, a sikereknek megéléséig. De a gond és nehézség megoldása, elvise­lése szintén a közösségi ér­zést erősít, akár az utána következő fejlődés, s a min­dig előrelépés egyre na­gyobb méretben. Olyan ez, mint egy nagy család szüle­tése, gyarapodása, virágzá­sa ..., mint a Békéscsabai Előre Spartacus 75, esemé­nyekben gazdag esztendeje. Háromnegyed évszázad nagy idő egy klub életében, s ez az 1912-től 1987-ig ter­jedő korszak nem is akár­milyen időszak volt. Két háború és egy gyökeres rendszerváltozás esik bele. Az előbbiek hatása átme­neti, az utóbbié maradandó, mert az újrakezdés után — ha előbb rögös úton is — a felemelkedés, a kiteljese­dés lehetőségét adta. S együtt az egész minden­képp — nem csak a jubile­um okán — méltó a meg­örökítésre. Az már külön szerencse, hogy a nagy té­ma megtalálta a maga kró­nikását, s így születhetett meg a város és a megye legnagyobb sportklubjának történetével együtt a város sportéletének históriája is. Mert erről van szó ebben a műben, attól fogva, hogy: „A 100 főre tehető, zömük­ben mesteremberekből, se­gédekből, kétkezi munká­sokból, néhány tucat keres­kedőből és a velük szimpa­tizáló diplomás emberekből álló tagság 1912. október 22- én elfogadta az egyesület alapszabályát és megválasz­totta tisztikarát." Ez volt hát a nevezetes dátum, s ekkor indult útjára a Bé­késcsabai Előre Munkás Testedző Egyesület, s kap­Machalek István BÉKÉSCSABAI ELŐRE 75 év krónikája 1912-1987 A könyvet a Békéscsabai Elő­re Spartacus Kórház utcai szék­hazában, az egyesület rendez­vényeinek színhelyén és a Ta­nácsköztársaság útja 24—28. alatti (U alakú ház) rövidáru-, sportfelszerelések boltjában le­het megvásárolni csolódott be a vidéki fut- ballsportba, azonban az alapszabály szerinti cél — az atlétika, játékok, vívás, tornászás és általában a testedző sportok gyakorlása, tanítása, és ezzel együtt a hazai sportügy fejlesztése — már akkor jóval tovább és magasabbra mutatott. Egé­szen a mai napig. A könyv négy részre osz­lik, háromban a szerző kor­szakokra bontva tárgyalja a klub munkáját, a negyedik pedig az eredmények adat­szerű összefoglalását tartal­mazza az atlétikától a vívá­sig, továbbá á játékos ke­reteket, az egyesületi tiszt­ségviselők névsorát és a ki­tüntetett sportemberek lis­táját. A három korszakra tagolást — 1912—1944; a fel- szabadulástól 1963-ig, majd Innen 1986-ig — a történe­lem és az egyesületi élet alakulása szabta meg, a ne­gyedik rész viszont a teljes 75 évet fogja át. A kötetet a fényképalbum zárja, csu­pa érdekességgel. E szaka­szokon belül tömörül a hős­kor, s utána minden fontos eseménye az egyre több sportágnak; a legendásan híres játékosok, sportolók olykor anekdotikus ismer­tetése, s a mindenkori klub­vezetés, a maga kimagasló egyéniségeivel, szakosztály- vezetőkkel, edzőkkel, akik maradandó nyomot hagytak maguk után. Mindez hatalmas gyűjtő munkát kívánt. Lelvéltári é sajtóforrások felkutatását rögzítését, számtalan interji készítését. S tízesztende munkát, melynek eredmé­nye egy 1300 gépelt oldala; dokumentáció lett, s ezt a; óriási anyagot kellett aztár a 245 nyomtatott oldalas könyvvé formálni. Talár még nehezebb volt ez, mint az aprólékos adatgyűjtés, vi­szont siker koronázta a munkát, mert egy regény- szerűen izgalmas könyv ke­rült az olvasó kezébe, olyan, amelynek minden sora ér­dekes, még a sporttól távol állók számára is. Titka — az adat- és eseményhűségen túl — a vonzó stílus, az ol­vasmányosság, a sztorik jó­ízű és humorú formálása, a remek alcímek özöne, me­lyek nemcsak azonnal fel­keltik a figyelmet, de ap­róbb részekre is tagolják a nagyobbakat. S a titok nyit­ja még a sportélet belső is­merete, a több évtizedes benne élés. S itt jutottunk el a szer­ző személyéhez, a sportem­berhez és újságíróhoz, mert Machalek István e kettő egy személyben. így is be­szél magáról az Esti Hírlap­ban nemrég megjelent cikk­ben. „Édesapám egy napilap kifutója volt. Jómagam már tizenéves koromban eltökél­tem, hogy zsurnaliszta le­szek. Igaz, erre további másfél évtizedet kellett vár­ni. Addig is edzősködtem, játékvezetői vizsgát tettem a kézilabda-sportágban. Sőt, 19 évesen a megyei szövetség titkára lettem, majd tíz éven át az elnöke. Gyönyö­rűek voltak azok az évek is, amikor a békéscsabai NB I- es női kézilabdacsapatnak voltam vezető edzője. 1964- ben kerültem a Békés Me­gyei Népújsághoz, tizenöt évig dolgoztam a lapnál, sportrovatvezető voltam. Mígnem nyugdíjas lettem." Nagyon korán. Mindössze 40 éves, amikor a betegsége miatt elveszti látását. De élet- és munkakedvét nem. Hamarosan dolgozik tovább, sdkak segítségével, úgy, amint az utószó említi: „Az élet szülte nehézségeket le­győzve, hallatlan szeretettel írta meg és adja át emlék­iratát az utókornak." Vass Márta Sporttalálkozó — a népfront szervezésében Az elmúlt szombaton jól sikerült sporttalálkozót ren­dezett a Hazafias Népfront megyei bizottsága Békéscsa­bán, a KISZ-vezetőképző is­kola melletti téren, ahol ösz- szesen hat megye (Borsod, Csongrád, Hajdú-Bihar, He­ves, Nógrád és Szolnok) HNF-apparátusainak vezetői és munkatársai, valamint gyermekeik mérték össze tu­dásukat a különböző ver­senyágakban. Egyénileg le­hetett benevezni légpuska- lövészetre, ügyességi kerék­párversenyre, ■ kispályás fut­ballra, teniszre és így to­vább. (Felvételünk a súlylö- kőversenyen készült.) A nyertesek okleveleket, pla­ketteket és egyéb emléktár­gyakat vehettek át a ver­senybizottságtól. A HNF VI. sporttalálkozó­jának résztvevői megismer­kedtek a megyeszékhely és Gyula város nevezetességei­vel, s a program zenés is­merkedési esttel fejeződött be. Fotó: Kovács Erzsébet BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 21-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: égy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: .Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom