Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

I 1987. .szeptember 28., hétfő------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-------------------------------------u Mezökovácsházán és környékén Mérséklődött az elvándorlás — Új munkahelyek — Pályakezdők dilemmái A foglalkoztatáspolitika előtérbe kerül az elkövetke­zendő években. Hogy min­denki találja meg azt a mun­kát és munkahelyet, ahol a saját és a szélesebb- közös­ség javára a legjobban hasz­nosíthatja tudását, közös cél, amiről nem mondhatunk le. A gazdasági feladatok meg­oldása előrelátó foglalkozta­tási politikát igényel — fo­galmazza meg az MSZMP KB állásfoglalása a gazda­sági-társadalmi kibontako­zás programjáról. A terme­lési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő át­csoportosítását. A munka­helyválasztást az állampolgá­rok sérelme nélkül, jobban összhangba kell hozni a tár­sadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas for­mák kialakításával bővíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. E kívánalom jegyében kí­séri figyelemmel és elemzi a munkaerő-gazdálkodást a Mezőkovácsházi Városi Ta­nács is. A legutóbbi felmé­rések szerint a volt járási székhelyen 1960-tól 1970-ig jelentősen csökkent a lakos­ság száma. Ez a tendencia a nyolcvanas években meg­állt, olyannyira, hogy nap­jainkban már lassú emelke­désről számolhatnak be. Ha­sonlóan alakult az aktív ke­resők aránya. A város von­záskörzetéhez tartozó tele­püléseken azonban más a helyzet. Itt még az 1980-as népszámlálás után is jócs­kán csökkent a lakosság szá­ma, főleg az aktív keresők fogtak vándorbotot. Mára viszont mérséklődött az el­vándorlás. A termelőszövet­kezetek megerősödésével, ki­sebb üzemek idetelepítésé­vel, a tsz-melléküzemágak fejlődésével javultak a mun­ka- és' megélhetési lehetősé­gek. Mezőkovácsházán 59 gaz­dasági, kereskedelmi, szol­gáltató egység, illetve intéz­mény található. A legtöbb embert az áfész, az Üj Al­kotmány Termelőszövetke­zet, az Évig gyáregysége fog­lalkoztat. Utánuk következik az ÉSZKV, a Mezőgép, a ga­bonaforgalmi vállalat és a Béköt itteni telepe. Két-há- rom éven belül 380-480 új munkahelyet létesítenek. Je­lentősebb fejlesztést valósít meg az építőipari szövetke­zeti közös vállalat, a Mező­gép gyáregysége. A két he­lyen összesen legalább 60- 70-nel növelik a létszámot. Az Üj Alkotmány Tsz tár­gyal egy sertésfeldolgozó üzem létesítéséről, ahol évente 150 ezer sertést vág­nának le és dolgoznának fel. Ehhez 300-400 szak- és be­tanított munkásra lenne szükség. A Béköt telepén a ha'rmadik műszak beindítá­sával 25 varrónőt tudnának még foglalkoztatni. A gaz­dálkodó egységek leginkább felsőfokú végzettségű szak­embereket és szakmunkáso­kat keresnek. Jelenleg négy szakorvosi, három tanári ál­lás betöltetlen, kellene hat műszaki egyetemet, vagy főiskolát járt szakember, va­lamint építőipari, fémipari szakmunkások, tehergépko­csi-vezetők. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedése itt sem könnyű. Nem mindig kapnak képzettségüknek megfelelő munkát. Tavaly 81, az idén az első fél évben 63, első ízben munkát válla­ló fiatalnak adtak munka­könyvét. Mivel pontos ada­tok erről nincsenek, csak feltételezik, hogy mindegyi­küknek sikerült munkát ta­lálni. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a bejárók szá­ma eléri a 620-at, amely az összes foglalkoztatottak több mint 16 százaléka. A város­ban 113-an várnak valami­lyen munkaalkalomra. Csak­hogy ezek nagy része szak­képzetlen, segéd- és betaní­tott munkásként alkalmaz­hatók. A vonzáskörzethez tartozó községekben 757 szabad munkaerőt tartanak nyil­ván, de ehhez hozzá lehet számítani a háztartásban dolgozók egy részét és az al­kalmi munkásokat. A helyi tanácsok nagy erőfeszítése­ket tesznek, hogy ' ezeket az embereket minél előbb fog­lalkoztassák. A gazdaságilag elmaradott térségekben eh­hez központi segítséget is kapnak, illetve igényelnek. Így kerül sor Kevermesen a Patex telepének a bővítésé­re, ahol jövőre újabb 30 munkahely létesül. Ugyan­csak Kevermesen, a Lenin Tsz-ben 40, majd 70 embert foglalkoztató üzem kezdi meg működését a Mezőgép mezőkovácsházi telepének közreműködésével. Ezzel a két fejlesztéssel számottevő­en javulnak Kevermes, Dombiratos és a környező községek lakóinak elhelyez­kedési lehetőségei. Batto- nyán a Petőfi Tsz körkötő­üzemét már bővítették, itt 40-50 lány és asszony talált munkaalkalmat. Ugyanak­kor a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése itt is gondot okoz, mert ezeken a telepü­léseken még szűkebbek a le­hetőségek, mint a városban. Egyébként a gazdasági szervezetek, intézmények a közeljövőben nem terveznek említésre méltó létszám- csökkentést. (seres) Új név, azonos minőség ÉTI helyett Thermotéka A békéscsabai Körös Ka­zángyártó és Gépipari Vál­lalat csaknem 20 éve gyárt­ja az ÉTI típusú, országszer­te ismert kazáncsalád tag­jait. önhibájukon kívül most új fantázianévre kellett ke­resztelniük terméküket. Az elnevezésre pályázatot írtak ki, mely megjelent több or­szágos napi- és hetilapban. Az eredményhirdetésre a BNV-n megtartott sajtótá­jékoztató keretében került sor. Mint megtudtuk, a sze­rencsés nyertes Zsákai Zsolt kaposvári lakos lett, aki egy ÉTI—35 típusú kazánt ka­pott a vállalattól ajándék­ba. Az ÉTI kazáncsalád pe­dig ezután a Thermotéka nevet viseli majd. Az új elnevezés megszü­letéséről dr. Faddi Lászlót, a vállalat főkönyvelőjét kér­deztük meg. — Pályázati felhívásunk­ra alig három hét alatt 15 800 levél érkezett. Termé­szetesen az elnevezést illető­en több azonos vagy hasonló is akadt. A beérkezett pá­lyázatokat vállalati zsűri vé­leményezte. Ezenkívül be­vontunk az elbíráláshoz nyelvtanárt és reklámszak­embert is. A beérkezett el­nevezésekből először 5000-et választottunk ki, majd pe­dig 300-at, végül is 5-féle címből sorsoltuk ki a Ther­motéka nevet. — Szerepeltek-e ezzel a kazánnal az idei őszi BNV-n? — Vállalatunk önálló ki­állítóként főleg a tavaszi vá­sáron mutatkozik be. A ke­reskedelmi partnereinkkel közösen azonban ott voltunk most is a BNV-n. Ezek kö­zül is megemlíteném a Va­sértet, az Épteket és a Szén­forgalmi Iroda G. T.-t, akik kiállítóstandjaikon árulták termékeinket. így megvásá­rolhatók voltak a BNV-n a GR padlófűtéses kazánjaink, a Simplex és a Rival sze­neskazánok, a Kombi kazá­nok és természetesen az ÉTI, vagyis új rfevén a Thermotéka gázkazánjaink. — Versenyképesek-e a Kö­rös-kazánok? — Nem tagadjuk, hogy lé­tezhetnek ma a piacon olyan gyártmányok, melyek saját gázkazánjaink bizonyos pa­ramétereivel felveszik a ver­senyt. Bizonyára nem vélet­len azonban, hogy terméke­ink stabil, jó minőségével, megbízhatóságával, üzem- biztonságával, a gyártmány- család egyes tagjainak fo­lyamatos korszerűsítésével, a garanciális és garanciaidőn túli szervizelés kiegyensú­lyozott ellátásával hazánk­ban a gázetázsfűtésű kazá­nok piacának több mint 90 százalékát a Körös Kazán­gyártó Vállalat látja el, még­hozzá ÉTI-típusú kazánjai­val. Az elmúlt 20 év során közel 100 ezer kazánt gyár­tottunk mind hazai, mind külföldi megrendelőink leg­nagyobb megelégedésére. (bacsa) adóreformról — mindenkinek Mennyit fizetünk? Hazánkban 1988. január 1- jével új adórendszer lép ér­vénybe. Másként adóznak a gazdálkodó egységek, más­ként a vállalkozók és a ma­gánszemélyek, a lakosság is. Az új adóformák közül a legmarkánsabb változásokat az általános forgalmi adó bevezetése jelenti, ezzel szo­ros kapcsolatban áll a sze­mélyi jövedelemadó, ami a közvéleményt leginkább fog­lalkoztatja. Cikksorozatunk­ban ennek elveit, alapvoná­sait, illetve az adózás tech­nikáját szeretnénk ismertet­ni, megkönnyítve ezzel az eligazodást az új fogalmak között. Mi a személyi jövedelem- adó? A személyi jövedelemadó (SZJA) olyan adó, amely a magánszemélyeket összes jövedelmük után adófizetés­re kötelezi. Az adó sávos rendszerű, ami annyit je­lent, hogy az eltérő jövedel­mekhez eltérő nagyságú adó (adókulcs) tartozik. Minél nagyobb a jövedelme vala­kinek, annál több adót kell fizetnie, tehát az SZJA progresszív adó, igazságos­ságra törekszik. Az SZJA általános jelle­gű, minden jövedelmet fi­gyelembe vesz, függetlenül attól, hogy az milyen for­rásból származik. Ma Ma­gyarországon a lakosság jö­vedelme alapvetően három részből adódik: a munkajö­vedelmekből, a pénzbeni, valamint természetbeli tár­sadalmi juttatásokból. A meghatározó a pénzjövede­lem, ezen belül pedig a munkajövedelmek szerepe döntő. Az utóbbi időben nö­vekvő a vállalkozásokból és a tulajdonból származó jö­vedelmek jelentősége is. Hazánkban eddig a fő­munkahelyen szerzett jöve­delem után nem adóztunk. (A nyugdíjjárulék nem adó!) A mellékállásokban az általános jövedelemadó ter­helte a kereseteket. A mel­lékkeresetek külön-külön adóztak, így érdemesebb volt több forrásból jövede­lemhez jutni, hiszen így az adó együttes összege keve­sebb volt, mint egy adott munkahelyen a magasabb jövedelemből történő elvo­nás. A jövőben a jövedel­mek összevont adóztatása miatt ez a vonzerő eltűnik. Megszűnik a főállás hátrá­nyos megkülönböztetése a mellékjövedelmekkel szem­ben. Előzetes számítások sze­rint a jövedelmek összevont adóztatása miatt a költség- vetés mintegy 5 milliárd fo­rint többletbevételhez jut. A mellékállások „piacán” két­ségkívül új helyzet alakul ki, lehet, hogy kisebb lesz az ilyen irányú foglalkoztatásra az igény, illetve magasabb bérek mellett alakul ki az egyensúly. Mi az adótábla, és hogyan használjuk? A személyi jövedelemadót a mindenkor .érvényes adó-< tábla szerint lehet kiszámí­tani. A pénz értékének csökkenése megköveteli az adótábla „karbantartását”, újra szabályozását, aminek során az adómentes jövede­lem alsó határa változhat, módosulhat az adótábla. Az Országgyűlés a következő adótáblát fogadta el: 0—48 000 Ft 0% 48 001—70 000 Ft a 48 000 ,Ft-on felüli rész 20%-a 70 001—90 000 Ft 4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 25%-a 90 001—120 000 Ft 9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30° ()-a 120 001—150 000 Ft 18 700 Ft és a 120 000 Ft-on felüli rész 35%-a 150 001—180 000 Ft 28 900 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 39%-a 180 001—240 000 Ft 40 600 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 44%-a 240 001—360 000 Ft 67 000 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48%,-a 360 001—600 000 Ft 124 600 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52%-a 600 001—800 000 Ft 249 400 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56%-a 800 001— 361 400 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60" 0-a Nézzünk egy egyszerű pél­dát az adótábla használatá­ra: tegyük fel, hogy az ál­lampolgár összes évi jöve­delme 85 000 Ft. A jövede­lem egy része, 48 000 Ft adómentes. A 48 és 70 ezer Ft közötti részt 20%-os adó terheli, ennek összege: 22 000/100 X 20 = 4400 Ft. A 70 ezer forint fölötti sáv­ba 15 ezer forint esik, en­nek adója 25 százalék, tehát: 15 000/100 X 25 = 3750 Ft. A 85 000 forintos évi jövede­lem adója eszerint: 4400 + 3750 = 8150 Ft. Az SZJA humánus voná­sa, hogy szűk körben ugyan, de ad kedvezményeket, ilyen például az alkalmazot­ti kedvezmény. Ennek alap­ján a bérből és fizetésből élőknek a főmunkahelyen elért jövedelméből további 12 ezer forint adómentes. Ezt az összeget „felülről” vonhatja le az adófizető. Előző példánk szerint: 85 000 — 12 000 = 73 000. Az adó 4400 + 3000/100 X 25 = 5150 Ft. Meg kell jegyeznünk, hogy a személyi jövedelemadóval kapcsolatosan mindig brut­tó, azaz levonások nélküli jövedelemről beszélünk. Ma a bruttó és a nettó (kézhez kapott) jövedelmek között nincs lényeges eltérés. Leg­alábbis ahhoz képest nincs, amekkora a jövőben lesz. Áz SZJA bevezetésének egyik alapkövetelménye az, hogy emiatt a főmunkahelyen a dolgozó kézhez kapott név­leges keresete nem változ­hat. Vagyis: a munkáltató annyival növeli dolgozója keresetét, amennyi személyi jövedelemadót azután fizet­ni kell. Tehát (új szakszót tanul az ország) felbruttó- sítja a béreket. Vagyis az SZJA bevezetésének adóter­heit a vállalat viseli. A dol­gozó gyakorlatilag nem kap több bért kézhez, mint ed­dig, nettó keresete (elte­kintve a béremeléstől) nem változik. Bruttó keresete vi­szont a személyi jövedelem- adóval és nyugdíjjárulékkal megnövelt résszel magasabb lesz. (Arra a szokványos kérdésre, hogy „mennyit ke­resel?”, nem is lesz olyan egyszerű felelni, mert brut­tó és nettó bér eltér egy­mástól.) Azzal, hogy a bruttósítás mit jelent a gyakorlatban, hogyan valósul meg, és mi­lyen problémákat vet fel, a következő részben foglalko­zunk. (Folytatjuk) Ismét megnyílnak a népfőiskolák Űjra megnyitják kapuikat a népfőiskolák novembertől az ország számos községé­ben. Ismét megszervezik az elmúlt év sikeres kurzusait, több településen pedig most indul először szeminárium. A legkülönfélébb művészeti, tudományos, politikai, gaz­dasági és gyakorlati ismere­teket kötetlen beszélgetése­ken, vitákon sajátíthatják el a hallgatók. Elöljáróságon dolgozóknak, nyugdíjasok­nak, nemzetiségi és cigány származásúaknak is szervez­nek népfőiskolát. Ezzel a parasztság kultú­rájának emelését szolgáló művelődési formának a meghonosításával hazánk­ban a század elején próbál­koztak először, majd az 1930-as évek közepétől a fel- szabadulásig terjedő évtized volt a mozgalom legmara­dandóbb. leggazdagabb pe­riódusa. Ezt követően évti­zedekig nem működött ez a közművelődési forma. A gondolat az 1980-as években éledt újjá. A Körös Szállóban megrendezésre kerülő v zrenjanini gasztronómiai napok 1987. szeptember 28-tól október 3-ig kerül megrendezésre. Naponta: 18—24 óráig. Ételeket készítik: Hotel Vojvodina mesterszakácsai. Zenét szolgáltatja: Hotel Vojvodina zenekara. Asztalfoglalás: a 21-777-es telefonszámon. FIGYELEM! t Engedményes őszi vásár ! 1987. SZEPT. 28-TÓL i A Vídia 21. sz. Raktáráruházában, Békéscsaba, Szerdahelyi út, valamint az Univerzái- és az áfész-szaküzleteiben. 4000,— Ft engedmény! Régi ár Üj ár ETZ 125 köbcentis, luvus tip., tárcsafékes motorkerékpár 22 100.— 18 100,— ETZ 150 köbcentis, luxus tip., tárcsafékes motorkerékpár 23 700,— 19 700,— SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. tr Figyelem! ENGEDMÉNYES ŐSZI VÁSÁR * 1987. SZEPT. 28-TÓL A VlDIA 21. SZ. RAKTÁRÁRUHÁZÁBAN. BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út. 4000,— Ft ENGEDMÉNY! Valamint 10 százalékos Kondorosi Takarékszövetkezet­előleg befizetésével. ETZ 125 köbcentis, luxus tip.. Régi ár Üj ár tárcsafékes motorkerékpár 22 100.— 18 100 — ETZ 150 köbcentis, luxus tip.. tárcsafékes motorkerékpár 23 700.— 19 700,— SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom