Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-03 / 207. szám
i987. szeptember 3., csütörtök 1 Virágzó kertészeti ágazat Kondoroson A Kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet megyénk egyik kedvező talajadottságú mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Erre alapozva az alaptevékenységen kívül a szövetkezet eredményeiből jelentős részt vállal a zöldségtermesztési íőágazat. Ennek tevékenységéről Szőke Gyuláné szakmérnökkel, a kertészeti üzemegység vezetőjével beszélgettünk. Fő vetésterületünk összesen 463 hektár — mondta. — Területünk legnagyobb részét a zöldbab teszi ki, amit 193 hektáron termesztünk. Foglalkozunk ezenkívül étkezési- és paradicsompaprika-előállítással, valamint paradicsom, sárgarépa, zöldbab és spárga termesztésével is. Másodvetésként 14 hektár petrezselyemdugványt és 17 hektár hagymadugványt is telepítettünk. _ Mennyire oldották meg e növények gépi betakarítását és milyen a munkaerőhelyzetük? — Mint ahogy a felsorolt adatokból is kitűnik, egyik legfőbb növényünk a területünk jelentős részén termesztett zöldbab, amelynek gépi betakarítási technológiája teljesen megoldott. Már pontos terméseredményekről is beszámolhatok: ebből a növényből 5,2 tonnát takarítottunk be hektáronként. Étkezési paprikával mindössze 24 hektáron foglalkozunk, paradicsomot pedig csak 30 hektáron termesztünk. Valamikor ezek százhektáros kultúrák voltak, azonban a kézi munkaerő csökkenése miatt képtelenek vagyunk ilyen nagyságrendben foglalkozni ezekkel a növényekkel. Sajnos, a kézi munkaerő hiányának problémája jelentkezik akkor, amikor a magpaprika-termő- területünket említem, ami 28 hektárt tesz ki. A magpaprika betakarítását szövetkezetünk a rendelkezésre álló állandó munkaerővel nem tudja ellátni, ezért idegen dolgozók közreműködésére van szükség. A nyári szünetben diákokat alkalazon csoportjának, amely gyógyítható a hagyományos módszerekkel (akár sugár-, vagy kemoterápiával, akár műtéttel), ezek megmentésére egyedül a szer kiadásának 'a szüneteltetését tudom elképzelni. Ha nem adták volna ki ezt a szert — nem is tudom, milyen nyomásra —, akkor most nem állna fenn ilyen veszély. De kiadják, és ezek tények! Azt is el tudom képzelni, hogy egy ilyen lépés a közvélemény számára nagyon megrázó esemény, ezért erre gondosan fel kell készíteni, és nem brutálisan cselekedni. Én nem szeretném azt, hogy azok az emberek, akik reménykednek ebben a szerben, most egyik napról a másikra összeomoljanak, de azt sem lehet tovább hagyni, hogy olyan betegek, akiken lehet, tudnak segíteni, ennek a szernek a létezése miatt meghaljanak. — Kovács Ádám csoportjában jó néhányon vannak olyanok, akik korábban itt dolgoztak... — Igen. A Szegő Pétert nagyon jól ismertem, az egyik legtehetségesebb tanítványom volt, mellettem dolgozott. Nagyon ígéretes pályán haladt. — Mit gondol, egy tehetséges onkológus végül is miért köt ki Kovács Adámnál? _ El tudom képzelni, h ogy jó fizetést kap, ezenkívül, mert egy ambiciózus gyerek, aki meglátott valamit ebben. — Hát egy kicsit hátba döfött bennünket, hogy tőlünk négy állandó dolgozó ment át a szer kivizsgálása után Kovács Ádámhoz, mert mi nem tudunk nekik akkora fizetést biztosítani, mint ott kapnak. — Engedjen meg egy nagyon laikus kérdést. Az eddigi ismeretei alapján lát-e mázunk, de felkérjük segítségre a szövetkezeti dolgozók családtagjait és nyugdíjasainkat is. Szorgalmi időszakban a legkülönbözőbb oktatási intézményekhez fordulunk segítségért. Szarvasról, Békéscsabáról, Gyuláról, Gyomáról és Kondorosról érkeznek hozzánk diákok, hogy részt vegyenek a betakarítási munkákban. Nem kevés emberről van szó, mert időszakonként ezer-ezerháromszáz embert is alkalmazunk. Egyébként, 180 állandó dolgozó áll rendelkezésünkre. — Az aszályos év milyen gondokat jelentett az ágazat számára? — Elmondhatom, hogy az egész kertészeti területünk öntözhető. Rendelkezünk egy ROTOMAT 110 S típüsú, valamint egy TURBÓMAT 90-es öntözőberendezéssel. Öntözőgépeink * java része azonban sajnos kézi áttelepítésül és ez fokozza munkaerőgondjainkat. Megemlíteném emellett, hogy ez utóbbi öntözőberendezések nem a megfelelő minőségben öntöznek. A paprikát 7-8-szor esélyt arra, hogy a Cella- damról kiderüljön, hogy valamire jó? — Erre azt tudom mondani, hogy mindennek, ami toxikus, annak van hatása. Hogy ez a szer hatástalan, hát, én azt soha nem mondtam. Most, hogy ez milyen. ezt kell kivizsgálni. Nem látok azonban olyan munkatársat, aki koordinálná, pedig egy ilyen dolgot koordinálni kell. Az egész kutatás lebonyolítása Kovács kezében van, ami nem jó. Hz állatkísérletek eredménye Sikerült rábírnunk Kovács Ádámot, hogy bocsásson rendelkezésünkre anyagot, hogy a minisztériumi rendeletre vizsgálhassuk a hatását. Természetesen nem mondta meg, hogy mi ez az anyag, és ezen egy kicsit meglepődtünk, mert ha valami szabadalmazva van, egyikünknek sem célja, hogy ellopja. Intézetünk rengeteg ilyen anyagot kap, és mindegyikének megmondják az összetételét különböző paramétereivel együtt. Ö ezt nem árulta el. Mégis vállaltuk a kipróbálását, sőt arra törekedtünk, hogy az egyik munkatársa mindennap maga is részt vegyen a vizsgálatokban. így is történt. Ezek a vizsgálatok úgy öt-hat hónapig folytak. — És milyen eredményeket mutatnak? — Negatív eredményeket, és ez volt az a pont, amit Kovács nehezen tudott elfogadni. De mi mindig hangsúlyoztuk, hogy ha egy gyógyszert ki kell próbálni, akkor végig kell menni ezeken a lépcsőkön. Ebben az első lépés az, hogy van-e laöntöztük meg, a paradicsomot kétszer, a zöldbabot háromszor, a magról vetett vöröshagymát pedig ötször. Ezzel a felsorolással is érzékeltetni akartam, hogy a szokatlan szárazság milyen többletgondokat jelent számunkra. Említenék még egy, a szokatlan időjárással kapcsolatos problémát. Ezt az jelenti, hogy egyes kultúrák — a paprika, paradicsom — érése körülbelül egy hónappal eltolódott. A betakarítás zavartalan lebonyolítása végett úgy számolt a szövetkezet vezetősége, hogy szeptember elseje és október másodika között mintegy 360 diák munkaerőt alkalmazunk. Az ekkora volumenű feladat egyébként igen jó szervező munkát kíván, mert egyszerre kell gondoskodni a személyszállításról és a göngyölegellátásról. ■— Hova szállítják a leszedett termést? — Termékeinket a megyei hűtőháznak és a konzervgyárnak szállítjuk. Állandó kapcsolatot tartunk a Zöldségtermesztési Kutatóintétens hatása állati tumorokon. Azt állapítottuk meg, hogy a Celladamnak nincs tumorgátló hatása. Körülbelül nyolcszáz állat került feldolgozásra, - tehát nem egy kis vizsgálat volt. In vitro,, vagyis, a szövettenyészetekben is figyeltük, persze, citosztatikumvizsgáló módszerrel. Elég nagy számú állat elhullott. Hatástalan szerek azonban nem csinálnak elhullást. Mi nem ijedünk meg, ha valamilyen anyag toxikus, hiszen a ci- tosztatikumok még mérgezőbbek ... De ez nem daganatellenes hatás abban a rendszerben, amelyben mi vizsgáltuk. Ez nem jelenti ■azt, hogy más rendszerekben nem lehet megnézni.. . Ettől eltekintve úgy érzem, itt történt egy eltávolodás attól, ahogy normális körülmények között egy gyógyszert vizsgálnak. — Gondolja, hogy Kovács Ádám megsértődött? — Nézze, én orvos vagyok, akinek az emberekhez van szimata. Azt hiszem, hogy ő nem »egy könnyű ember. Nem ítélem el, sőt tisztelem és főleg a szándékát tisztelem, de a módszereivel nem tudok egyetérteni. Ha nem történik ez az eltávolodás, akkor tudtunk volna neki tanácsokat adni, és segíthettünk volna a szer tökéletesítésében. Ám ez emberi bizalom kérdése. Ugye, nem ő az első, aki ide jött ilyen céllal. Az intézetbe kísérletre adott találmányok közül lehet, hogy sorrendben épp a századik volt, de mindenki igyekszik betartani ennek szabály- rendszerét. Hát őt erről nem sikerült meggyőznünk. Én, igaz, nem is próbáltam. G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: Vád éri a tájékoztatást.) zettel is. Nekik zöldségvetőmagot szállítunk. — Miként gondoskodik a szövetkezet a zöldségtermesztésben dolgozók állandó foglalkoztatásáról? — Évente 20 hektár sárgarépát és 15 hektár vöröshagymát termesztünk. Ezt a betakarítás után betároljuk a téli időszakra. A répával és a hagymával kapcsolatos válogatási és takarítási munkákat télen állandó dolgozóinkkal végeztetjük el. Termesztünk ezenkívül zöldspárgát is. Az ezzel járó munkák a kora tavaszi időszakra nyújtanak foglalkoztatási lehetőséget dolgozóink számára. — Milyen terveik vannak a jövőre nézve? — Állandóan keressük a jövedelmezőbb kultúrák körét. Nagy a termelési kockázat, ugyanis a zöldségvetőmagvak felvásárlási árai sok esetben nem egyenlítik ki a termesztés költségeit. Sajnos, egyelőre értékesítési problémáink is vannak. Árbevételi tervünk 44,5 millió forint, amiből eddig 19,5 millió folyt be. Mindenesetre tevékenyen bízunk .a jövőben. Marik Mihály BETANÍTOTT VARRÓNŐK, LAKATOSOK. A bátonyterenyei Zsinkó Vilmos Szakmunkásképző Intézetben kísérletként betanított- munkás-képzés kezdődött varrónő- és lakatosszakmában. Az osztály tanulói hetente két napot az iskolában, hármat a munkahelyen töltenek. A kísérleti osztályba olyan gyerekeket vettek fel, akik általános iskolai tanulmányaikat kisegítő, vagy egyéb speciális intézetben végezték. A képzés két esztendeig tart. A végzetteket a Salgótarjáni Ruhagyárba, a megyei állami építőipari vállalatnál, a Fű- tőbernél és a Ganz-MÁ^AG mátranováki gyárában várják. SZEZONRA KÉSZÜL A SZOLNOKI CUKORGYÁR. Befejeződéséhez közeledik a szezon előtti rekonstrukció Szolnokon, az ország második legnagyobb cukorgyárában. A szeptember második felében kezdődő idényre mintegy százhúsz millió forint költséggel újították fel az épületeket, műszaki és technológiai berendezéseket. Saját szakembereik tervezték azt az új szörpkeverő berendezést, melynek üzembe helyezése csökkenti a termelési veszteséget, s évente kétezer tonna többletcukrot eredményez. A hatékonyabb gyártást, s az energiamegtakarítást szolgálja majd a cukoripari kutatóintézet eljárásainak alkalmazása. Moszkvából közvetlen válasz még nem érkezett a néhány hónapja elküldött levélre, de _ és ez a lényeg — beindult egy gépezet. Ro- manyenkó az év első hónapjaiban járt Magyarországon, tárgyalásokat folytatott más ügyekben, de időt szakított a Hrabovszki-íéle vetési módszer tanulmányozására, megismerésére. A szórva vetés hazai irodalmát, fényképes dokumentumait magával vitte. Dr. Kuczik István, a Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Gépgyártó Vállalat kecskeméti vezérigazgatója ez év április 23-án levélben tájékoztatta Bognár Tibort, a Komplex Moszkvában dolgozó kereskedelmi tanácsosát arról, hogy idehaza milyen műszaki múltja van a Hrabovszki-féle szórva vetésnek. „Vállalatunk 1981- ben kezdett el foglalkozni a Békésszentandrási Zalka Tsz szolgálati szabadalmi licen- cének megvásárlásával. Időközben a mintagép működési elvét és konstrukcióját továbbfejlesztettük. Javult az adagolási és szórási egyenletesség, javult a munka minősége, és a konstrukciós tervezéssel kedvezőbb lett a gép gyárthatósága is. A gép a HSZV 12-es típusjelet kapta és eddig 80-at adtunk át a magyar mezőgazdasági nagyüzemeknek. A hazai bemutatók mellett próbavetést végeztek a géppel Csehszlovákiában, s a gépet kiállításon mutattuk be Moszkvában és Algériában. A múlt év szeptemberében egy IFA W 50-es teherautó billenőplatójának helyére szerelhető adaptert készítettünk, mely az őszi vetési szezonban jól dolgozott. A tapasztalatok alapján a szovjet mezőgazdaság számára mind az MTZ-traktorral üzemeltethető, félig függesztett, mind valamely járatos szovjet teherautó felépítményeként alkalmazott változat szóba jöhet.” Az üggyel Sári Mihály a MÉM Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályán foglalkozik, de tud róla dr. Doboczky István MÉM-miniszterhe- lyettes is, aki ezt a kezdeményezést támogatja — írja még többek között a kecskeméti vezérigazgató. Hrabovszki Mihály tsz-el- nök vetéstechnológiai módszere az utóbbi időben a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Szovjet újságírók keresték fel, érdeklődtek szolgálati szabadalma iránt. Várhatóan valamelyik szovjet lapban közre is adják a Szentandráson fogalmazott gondolatokat. Tény, hogy a hazai ágazati vezetés is újra érdeklődött a vetésmód iránt, melyet 200 mezőgazdasági nagyüzemben 200 ezer hektár búzavetésterületen már nemcsak próbálnak, hanem a hagyományosnál olcsóbb. hatékonyabb, költség- és energiatakarékosabb technológiai eljárásként alkalmaznak is. * * * Tudományos életünkben is — a korábbihoz képest — szemléletbeli változás tanúi lehetünk. Gödöllőn az agrár- tudományi egyetem géptani, valamint növénytermesztési tanszékén, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán a gyakorlatban bevált módszerként szólnak erről az eljárásról. Tudományos tanácskozások, szimpóziumok is napirendjeik közé sorolták e módszer széles körű megismerését, terjesztését. Ügy tudjuk, hogy a világ legjelentősebb búzatermesztő és -exportáló államaiban a békésszentandrásihoz hasonló szórva vető kísérleteket folytatnak, keresve a búza még olcsóbb termesztésáne'k legjobb, legcélravezetőbb megoldásait. Erről a múlt évben bizonyosodtunk meg, amikor az egyik bemutatón Kanadában és Amerikában használatos szórva vető gépeket diákon ismertettek. Ott már rájöttek, hogy a búza- termesztés költségeinek alakulása és a hozam értéke nem bírja el a rendkívül drága eszközöket. A verseny- képesség megőrzéséhez olyan olcsó módszerekhez, termeléstechnológiához nyúltak, mint a szórva vetés, mely a hagyományosnál mindenféleképpen olcsóbbá teszi a termelést, fokozza a jövedelem- termelő képességet. A külföld tehát váltott. Idehaza hat év alatt a 200 nagyüzem 200 ezer hektáros területe is a változást, a búzatermesztés olcsóbb útjainak keresését tanúsítja. Dupsi Károly Paprikaícldolgozás a kondorosi tsz-ben Hrabovszki Mihály levele Mihail Gorbacsovhoz Kedves Mihail Gorbacsov elvtárs! A búzatermesztés gondjait látva, melyek arra késztetik a Szovjetuniót, hogy lakossága ellátására jelentős mennyiségű kenyérgabonát importáljon, felajánlom termesztési módszeremet, mely elvezethet a behozatal megszüntetéséhez. Életemet a mezőgazdaságban töltöttem el. Huszonnégy éve vagyok termelőszövetkezeti elnök, tíz évet állami gazdaságban dolgoztam, kettőt pedig gyakorlati szervező munkával töltöttem. Az eltelt évek alatt a föld mellett maradtam és megfigyeléseim kimondottan a gyakorlatra korlátozódtak, bár az utóbbi években az élet kutató jellegű munkára is rászorított. E munka a búza termesztésével függ össze. Termelőszövetkezetünkben, a magyarországi Békésszent- andráson 1980 óta csak szórva vetjük el a búzát. Megfigyeléseim helyesnek bizonyultak, mert átlagaink 5 százalékkal emelkedtek. Mindezt sokszorosan hatékonyabb és olcsóbb munkával értük el más gazdaságokhoz képest. így a módszer előnye kétszeresen jelentkezik. Napi vetésteljesítményünk egy MTZ 80-as traktorral 80 hektár. Módszeremmel a vetésidő ötödrészre szűkíthető! Ez azt jelenti, hogy amit eddig öt héten át végeztünk, egy hét alatt is elvégezhetjük. Az optimális időben végzett vetés már maga biztosítéka — az azonos mennyiségű kemikáliák adagolása mellett — a hozamok emelkedésének. A gépkocsira szerelhető adapter teljesítménye napi 120 hektár. Javaslatom a következő: szeretnék lehetőséget kapni a bizonyításra, hogy önöknél különböző éghajlati zónákban, meghatározott területnagyságon bizonyítsam a módszer előnyeit. XJgy gondolom, hogy ehhez három év munkája, eredménye elegendő lesz! Baráti üdvözlettel Hrabovszki Mihály, a Békésszentandrási Zalka Tsz elnöke
