Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-21 / 222. szám
NÉPÚJSÁG i 1987. szeptember 21., hétfő Elfogadták a két adóról szóló törvényjavaslatot (Folytatás az 1. oldalról) selői javaslatokra válaszolt. A parlamenti vitában sokan foglalkoztak a családok anyagi helyzetének alakulásával. A kormány nagy felelősséggel munkálkodik azon — mondotta —, hogy a társadalom legfontosabb egységei, a családok számára megfelelő életfeltételeket biztosítson. A kormány azt javasolja, hogy a bevezetendő személyi jövedelemadórendszerben első lépésként a három- és többgyermekes családok esetében gyermekenként havi ezer forintot az adóalapból le lehessen vonni. Természetesen az lenne az igazán jó, ha minden gyermek után járna ez a kedvezmény. De figyelembe kell venni a realitásokat. Jelenleg csak arra van lehetőség, hogy egy ilyen jövedelemarányos kedvezményt biztosítsunk. Ebből természetesen nem részesülnek azok, akik nem dolgoznak, de minden becsületesen dolgozó nagy család számára segítséget jelent. így a legszo- rítóbb helyzetben levő társadalmi réteg helyzetét sikerül bizonyos mértékben javítani anélkül, hogy más területen az adórendszert jelentősen szigorítani kellene. S ugyanakkor a családi pótlék 400 forinttal történő megemelése valamennyi család anyagi helyzetét — ha kismértékben is — javítja. Ennek ellenére vannak olyan képviselők, akik komolyabb intézkedést tartanak szükségesnek. Egy javaslat szerint például minden gyermek után számoljanak el 8400 forintos évi adó- kedvezményt. Ennek azonban nemcsak az a hátránya, hogy a javaslat megvalósítása esetén szigorítani kellene az adótáblát, hanem a leginkább rászorulók — a három- és többgyermekesek — számára is kedvezőtlenebb feltételeket biztosítana. A kormány javaslata alapján ugyanis ők évi 12 ezer forintos adókedvezményben részesülnének gyermekenként. A pénzügyminiszter újólag megerősítette, hogy a kormány nyitott hosszabb távon a családi jövedelem- adó bevezetése iránt. Ezt azonban alapos vizsgálatnak kell megelőznie, feltárva az új rendszer minden előnyét; de hátrányait is. Az a javaslat, amely szerint az adómentes jövedelemsáv határát 48 ezer forintról 70 ezer forintra terjesszék ki — folytatta a miniszter —, azt jelentené, hogy az állampolgárok 44 százaléka nem fizetne adót, sőt, az alkalmazotti kedvezményt is figyelembe véve, ez az arány 50 százalék fölé is emelkedne. így igen hátrányosan érintené az adófizető rétegeket. Emellett, e megoldás alkalmazása esetén a 70 ezer forintnál kisebb évi jövedelemmel rendelkezők fizetését nem bruttósítanák. Ám a következő években az ő jövedelmük is emelkedik, belekerül az adózó sávba, egyszerre jelentős adót kellene fizetniük, ami hirtelen nagy megterhelést jelent. Ennek a megoldásnak az is hátránya, hogy a kedvezmények egy bizonyos körét semlegesítené. Ilyen lenne a fiatalok egy részénél a lakásmegtakarítási kedvezmény vagy a közművel kapcsolatos kedvezmények, illetve a nagycsaládosok kedvezményeinek egy része is. Ilyen indokok miatt az indítványt nem támogatja a kormány. Egy másik javaslat szerint a 48 ezer és 3 120 ezer forint közötti évi jövedelem adókulcsa lineáris legyen a progresszív elvonás helyett. Ennek az elgondolásnak a megvalósítása azonban igen nehéz helyzetbe hozná az alacsony átlagbért fizető ágazatokat, a többi között a könnyűipart. Elhangzott olyan vélemény is, hogy támogassuk a viszonylag alacsonyabb mértékeket tartalmazó adótáblát, s ugyanakkor a magasabb lakásmegtakarítási kedvezményt fogadja el az Országgyűlés. Érthető ez a fajta közelítés is — mondta a miniszter —, azonban nem biztosít igazi alternatívát. Elfogadása ugyanis másfél-kétmilliárd forintos terhet jelentene a költségvetés számára, s ennek finanszírozására jelenleg nincsenek meg a források. A kormány egyetért azzal, hogy a nyugdíjasok számára lehetőséget kell biztosítani nyugdíjuk kiegészítésére. Fontos, hogy ne csökkenjen sem az alacsony, sem a magas nyugdíjjal rendelkezők érdekeltsége a munkavállalásban. Ebből a szempontból egyaránt hátrányos a 96 ezer forintos, vagy a 120 ezer forintos adómentes határ megállapítása. Amikor ugyanis a nyugdíjas évi jövedelme meghaladja a megállapított adómentes sávot, akkor jelentős mértékű adót kell fizetnie. Ezért a pénzügyi kormányzat semmiképpen sem ajánlja az ilyen korlátot állító variáció elfogadását. E téren azonban egyszerűen ’ nem áll rendelkezésre több pénz a kedvezmények nyújtására. Célszerűbb, hogy a költségvetés valamilyen formában közvetlenül kapcsolódjon be a finanszírozásba. A vitában elhangzott egy olyan képviselői javaslat is, amely kérte, hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben — ha ez nem szándékosan történik — ne alkalmazzanak büntetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a törvénytervezet az első esztendőben. Végezetül megköszönte a képviselők észrevételeit, javaslatait, és Széchenyi István gondolataival zárta válaszát: „Éljenek a haladás emberei és szaporodjanak, a tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak.” Határozathozatal következett. Az Országgyűlés elsőként a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó 23 módosító javaslat sorsáról döntött. Mivel ezek közül 19-re a plenáris vita során újabb észrevétel nem érkezett, az Országgyűlés elnökének javaslatára ezekről az indítványokról együttesen szavaztak: a képviselők, a bizottságok és a kormány — együttesen kezelt — 19 módosító javaslatát az Ország- gyűlés 7 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Ezt követően rátértek azokra az indítványokra, amelye- lyeket a kormány és az* országgyűlési bizottságok nem fogadtak el, illetve azokra a pontokra, amelyek a törvényjavaslatban eleve alternatívákat tartalmaztak a nyugdíjasok adózására és a lakásépítéssel kapcsolatos adókedvezményre vonatkozóan. Polgárdi József (Pest m., 17. vk.) indítványozta, hogy az újításból származó jövedelem elkülönítetten, más jövedelmekkel való összevonás nélkül 20 százalékos kedvezményes kulccsal adózzon. A kormány javaslata szerint az újításból származó jövedelem után az adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Az Országgyűlés — 21 ellenszavazattal és 11 tartózkodással — a kormány eredeti javaslatát fogadta el. Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) javasolta, hogy a takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelmek adóztatását 1990-től vezessék be. A kormány fenntartotta eredeti elképzelését, amely szerint W)88-ban az adót a takarékbetétek kamata után a pénzintézetek fizetik meg, a lakosság csak 1989-től tartozik adót fizetni. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodással a kormány eredeti javaslatát támogatta. Módosító indítványok érkeztek a képviselőktől a három- és többgyermekes családok adóalap-csökkentő kedvezményére vonatkozóan is. Szentágothai János (országos lista) indítványozta, hogy ezek a családok három gyerek után 5 ezer forint és minden további gyerek után újabb 5-5 ezer forint adóvisszatérítésben részesüljenek. Viola Károly (Pest m., 14. vk.) azt javasolta, hogy a családban élő gyermekek, valamint minden eltartott időskorú után — akinek havi jövedelme a minimális nyugdíj összegének 80 százalékát nem éri el — havi 700, összesen évi 8400 forint adóalap-csökkentést állapítsanak meg. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.) indítványozta, hogy az egy családban élő gyermekek számától függetlenül adjanak 12 ezer forint adóalap-csökkentő kedvezményt. Szentágothai János elállt eredeti indítványától, Zsigmond Attila pedig fenntartotta javaslatát, azzal a megjegyzéssel, hogy a kedvezményt a gyermekek iskoláztatásának befejezéséig kapják a családok. Viola Károly javaslatának a gyermekekre vonatkozó részét fenntartotta, szavazás után azonban az Országgyűlés — a képviselői indítványokkal szemben — a kormány állásfoglalását támogatta. Ezt követően a nyugdíjak ügyében határoztak a képviselők. Az eredeti törvény- tervezet egy a) és egy b) változatot javasolt. Ez további képviselői indítványnyal egészült ki arról, hogy a nyugdíjasok 120 ezer forint évi jövedelemhatárig kapjanak adómentességet. A kormány az a) pontban megjelölt javaslatot tartotta támogatandónak. Ennek lényege, hogy a fizetendő adó aszerint állapítandó meg, hogy a külön kereset hányad részét teszi ki a nyugdíjasok jövedelmének. A b) pont pedig évi 96 ezer forint összjövedelemig ad lehetőséget az adómentességre. A határozathozatal eredményeként az Országgyűlés szavazat- többséggel a b) variációt fogadta el. E témakört lezárva a képviselők a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat egészéről szavaztak: a törvényhozó testület — 10 ellenszavazattal és 21 tartózkodással — általánosságban és részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot. A továbbiakban az általános forgalmi adóra vonatkozó — a képviselők, a bizottságok és a kormány által előterjesztett, módosító javaslatok egy részéről együttesen szavaztak, e javaslatokat elfogadták. Ezután azokat a javaslatokat vizsgálták meg, amelyekben nem alakult ki egység az előterjesztők között. Az Országgyűlés az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot egy ellen- szavazattal és öt tartózkodással, általánosságban és részleteiben elfogadta. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a két ülésszak között alkotott törvényerejű rendeletéiről. Szombaton befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen a képviselők négy napon át tanácskoztak, s jóváhagyták a kormány munkaprogramját, valamint törvényt alkottak az általános forgalmi adóról és a magán- személyek jövedelemadójáról. Az ülésszakon Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Parlamenti mozaik Adó és szociálpolitika Az elképzelések szerint jövőre mintegy 13-15 százalékos áremelkedésre számíthatunk, és a jövedelmek összevont adóztatása is megterheli a lakosságot. A szociálpolitikai csomagterv a leginkább rászorulókat segíti. Mit szól ehhez Magyar Pál, a mezőberényiek képviselője, a helyi Mezőgép művezetője? — Az a véleményem — kezdi a fiatalember —, hpgy az elfogadásra ajánlott szociálpolitikai terv segít valamit, de nem oldja meg a feszítő gondokat. Jelentősnek tartom a lakásépítéshez) és -vásárláshoz kapcsolódó kedvezményeket. A három- és több gyermekes családoknál a 400 és a további 170 ezer forint kedvezmény már figyelemre méltó. Ugyanakkor aggódom is. — Talán soknak tartja a segítséget? — Dehogy. Az emberek már most is 12 órát dolgoznak naponta, félek, hogy ez az idő csak emelkedik, hiszen a megszokott életszínvonalat senki sem akarja feladni. Ehhez még vegye hozzá, hogy nálunk a megyében az átlagbérek legalább 5 százalékkal alacsonyabbak, mint az országos átlag. — Ügy gondolom, a vállalati szociálpolitikának is meg kell újulnia. — Egyetértek. Ezt viszont csak úgy lehet elérni, ha a termelést is új alapokra helyezzük. Ezért szükséges a szerkezetváltás, a hatékony munka, a népgazdaság minden területén, a herényi Mezőgépnél is. Száraz a föld, szikrázik Ancsin Károly, a csorvási, a gerendási, a telekgeren- dási, az újkígyósi embereket képviseli a Parlamentben. Fiatalember, a Csorvási Lenin Termelőszövetkezet szere-" lője. Vele még pénteken váltottunk szót. — Éppen most beszéltem telefonon a hazaiakkal — újságolja. — Az elnök leállította a répaszedést, mert tönkremegy a gép, az ember, a költségek óriásiak. Száraz a föld, szikrázik, várják az esőt. — De nem akar jönni... — Sajnos, igaz. Luca-napjától figyelem az időjárást, feljegyzéseket készítek. Ezek szerint szeptember 20. körül lesz kevés csapadék, utána csak novemberben esik' majd. — Mindez összefügg az adózással is? — Természetesen. Képzelje: naponta 60 ezer forint az anyagköltségünk. Ezt a ráfordítást azonban nem építhetjük be a termékek árába. Az importkorlátozás is sújtja a mezőgazdaságot, hiszen a gépek 30-40 százaléka nyugatról származik, szocialista országból nem tudjuk beszerezni. A mostani adótörvény ezt részben figyelembe veszi. — Mit szóltak a választói az adóreformhoz? — Nem tapsoltak, de tudomásul vették. Azt is kifejtették; szélesebb társadalmi vitára lett volna szükség. Annak viszont bizonyára örülnek, hogy a törvénytervezetben a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem 500 ezer forintig adómentes lesz. Ha megszavazzák. Én mind a két kezemet felemelem, mert tudom: a háztáji termelés visszaszorítása nagy gondof okozna az élelmezésben. Ezek az emberek a földből, az állattenyésztésből élnek. Kár lenne elvenni a kedvüket. Szavazás — fokos nélkül Szombaton reggel az adóreform vitájában az utolsó felszólaló Bánffi György színész, budapesti képviselő azt fejtegeti: Kossuth idejében kiélezett fokossal jöttek az Ország- gyűlésbe. Neki nincs fokosa, de tudja: adózni kell! Ez meg is adta az alaphangot a határozathozatalhoz, vagyis a szavazáshoz. Mindenütt feszült várakozás, csend. Az ülésteremben, a karzaton ülők, az elnöklő Sarlós Istvánra szegezik tekintetüket. Először a személyi! jövedelemadó kerül terítékre. Gyorsan eldöntik, hogy a kormány alternatív^ és a képviselők módosító javaslatait külön-külön szavazzák meg. Élénkül a terem. Mozgolódás. Valaki szólni akar. Zsigmond Attila, fővárosi képviselő, a Budapest Galéria főigazgatója azt kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter nem válaszolt arra a felvetésére, hogy a sokgyermekes családok gyermekeik taníttatásáig kapjanak adókedvezményt. Az elnök megnyugtatja: minden módosító javaslat felett most döntenek, hiszen 23 ilyen pont van a listán. És megkezdődik a szavazás. Az újítók, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a közműtársulások tagjainak kedvezményéről, a takarékbetétek kamatainak adóztatásáról. A kezek a magasba lendülnek, mások összefont ujjakkal ülnek. Van ellenszavazat és tartózkodás. Közben Boldizsár Iván és Zsigmond Attila visszavonja a művészek, írók jövedelemszabályozására vonatkozó javaslatát. De ezután következik a java. A honatyáknak dönteniük kell: Magyarországon 1988. január 1-jétől lesz-e személyi jövedelemadó? — Ki szavaz mellette? — kérdezi Sarlós István. A szemek végigpásztázzák az üléstermet. Ügy látszik, a többség feltette a kezét. — Ki szavaz ellene? — Egy, kettő, három .. . Tíz — vonják le a végső következtetést. — Ki tartózkodik? A számlálás eredménye: huszonegy. Az általános forgalmi adónál már egyszerűbb a képlet. A törvényjavaslatot) egy ellenszavazattal és öt tartózkodással elfogadta az Országgyűlés. A parlamenti tudósításokat készítette: Gál Edit, Seres Sándor. fl külföldiek mondják... A mostani Országgyűlés a szokásosnál' nagyobb nyilvánosság előtt zajlott. Hangulatában szintén újat hozott. Az ülésszakon 380 képviselő és 460 újságíró vett részt. A külföldi érdeklődés is növekedett. Régebben öten-tízen tudósítottak, most 32-en igyekeztek eljuttatni az itteni események híreit az NDK-tól Kínáig. A szünetekben a képviselők, a politikusok nyomába eredtek: kattogtak a magnók, teltek a jegyzetfüzetek. Ugyanakkor saját maguk is nyilatkoztak benyomásaikról. Fenn a karzaton éppen az Esti Hírlapnak nyilatkozik Alekszander Melnyikov, a TASZSZ tudósítója: — Tetszik a vita hangulata — mondja. — Olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyek ma a Szovjetunióban is napirenden vannak. — Mire gondol? — Például a gazdaság gyökeres átszervezésére, a struktúraváltásra, a munka szerinti elosztás következetes megvalósítására. A kínai népi gyűlés külügyi bizottságának egyik tagja készségesen áll' a sajtó rendelkezésére. — Milyennek látta az Országgyűlés munkáját? — Jó hangulatú az ülés, nagyon tetszik. A résztvevők aktívak, közvetlen a légkör. Most Magyarország is abba a szakaszba jutott, amikor a nehézségekkel szembe kell nézni. Ezzel mi is tisztában vagyunk. Nekem az a véleményem: ha a nép észrevételeit magukévá teszik, állandóan figyelemmel kísérik, akkor megoldják a felgyülemlett gondokat. Azt kívánom, hogy érjenek el szép sikereket, mert ez nekünk is kedvező lenne. II kormányfő nem pihen Szombat dél van. Az Országgyűlés elnöke berekeszti az őszi ülésszakot. Sokan az órájukra pillantanak, sietnek haza a családjukhoz. Hiába, fárasztó lehetett ez a három és fél nap. A tévések, a rádiósok is pakolnak, a sajtóirodán néhány kolléga a szavazás izgalmait ecseteli. A Gun- del felszolgálói is rámolnak. Persze, van aki nem rohan, kényelmesen elfogyasztja az orosz hússalátát, esetleg a stefániaszeletet. Grósz Károly kormányfő azonban nincs közöttük. Éppen pénteken, a Parlament folyosóján mondotta: — A hét vége további munkával telik. Az elmúlt héten a zsúfolt program miatt rengeteg elintézetlen irat gyűlt össze az asztalomon. így aztán, amit tudok, pótolok. Ez a hetem is összefolyik az előzőekkel. Hétfőn kimegyek a BNV-re. De nemcsak nézelődöm, hanem segítségével is fel akarok készülni a külföldi útjaimra, a gazdasági tárgyalásokra. Pihenés? Talán majd decemberben kiveszem a szabadságomat.
