Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-18 / 220. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM Folytatta munkáját az Országgyűlés Tegnap délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A padsorokban helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Sarlós István bejelentette: valamennyi képviselő megkapta a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság ülésén megtárgyalt javaslatok jegyzékét. Az ebben szereplő — az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok tárgyában benyújtott — indítványokkal a javaslatot tevő képviselők, a bizottság és a kormány egyetértenek. Az előterjesztés tartalmaz két olyan indítványt is, amelyet a bizottságok elvetettek, de a képviselők továbbra is fenntartják javaslatukat. Ezenkívül az Országgyűlés elnökének további két képviselő jelezte: élni kíván azzal a jogával, hogy az általa benyújtott javaslatot a Parlament megtárgyalja. Vila a kormányprogramról Ezután a kormány munkaprogram-tervezete feletti vitában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. A mezőgazdaság munka- programja — amely szervesen kapcsolódik a kormányéhoz — az ágazat eredményeire épül. Ugyanakkor számot vet azokkal a külső és belső folyamatokkal is, amelyek kedvezőtlenül hatottak az élelmiszer-termelésre — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — A verseny éleződése a külpiacon, a több éve tartó aszály, a szakmai munka hiányosságai, a gazdálkodás feltételeinek szigorodása felszínre hozták a gyengeségeket. Ugyanakkor a mező- gazdaság dolgozói számára fontos és biztató, hogy munkájukra, az ágazat termékeire nagyobb szükség van most, mint valaha. További, ám a mainál gazdaságosabb, magas minőségi követelményeknek megfelelő, dinamikus és szelektív termelésnövekedést vár tőlük a társadalom. Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer tsz-tag, háztáji gazda, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozó alkotóereje biztosíték arra, hogy az ágazat dolgozói végrehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.), a Nógrád Megyei Tanács elnöke szerint a munkaprogramban szereplő elgondolások megvalósításához több feltétel egyidejű megteremtésére van szükség. Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m., 11. vk.), a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének igazgatója kiemelte: mélyre ható viták után az ipari vezetés rendszerszemléletű, a fejlesztéseket és visszafejlesztéseket meghatározó, ezek konzekvenciáit vállaló elképzeléseket dolgozott ki. Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa felhívta a figyelmet arra a fontos politikai követelményre, hogy minden lehető eszközzel törekedni kell a növekvő társadalmi feszültségek mérséklésére. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyebek között a gazdaság lehetőségeit, a termelő kapacitások kihasználását akadályozó jelenségekre hívta fel a figyelmet, majd az adóreformmal kapcsolatban tett különféle javaslatokat. Antal Ferenc (Veszprém m„ 7. vk.), az Elekthermax vállalati igazgatóhelyettese megállapította: a programban meghatározottak jelentősége alighanem túlzás nélkül megfelel annak a feladatnak, amikor a háború után az új pénzt, a forintot kellett megteremteni. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezér- igazgatója felszólalásában történelmi jelentőségűnek ítélte a népgazdaság, illetve a társadalom stabilizációját szolgáló programot. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője kifejezve egyetértését a kormány munkaprogramjával, javasolta, hogy a stabilizációs időszakban az éves költségvetések tárgyalásával egy időben kerüljön az Országgyűlés elé a Miniszter- tanács operatív, éves szintű munkaprogramja. Lakatos László (Győr-Sop- ron m., 4. vk.), a Győr-Sop- ron Megyei Pártbizottság első titkára javasolta a kormánynak az új vállalatirányítási rendszer egyes részeinek alapos elemzését. Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.), a békéscsabai Unicon Ruhagyár meo-cso- portvezetője szólalt fel. (Felszólalását a 3. oldalon közöljük.) Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a Bonyhádi -Pannónia Tsz elnöke szűkebb hazája választópolgárainak véleményét tolmácsolva a fő- munkaidőben végzett munka nagyobb megbecsülését szorgalmazta, a továbbiakban pedig a mezőgazdaságnak a stabilizációs időszakra vonatkozó célkitűzéseiről szólt részletesen. Szirtesné dr. Tomsits ErikaJ (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kifejtette: — Korábban sokszor tettük fel magunknak azt a kérdést; hogy gazdasági gondjaink megoldásában radikális kúrára vagy szolid kezelésre van-e szükség. 1968-at követően, ahogy a gondok halmozódtak, s legtöbbször a szolid kezelést választottuk. A kormányprogramból és a miniszter- elnöki expozéból is kiderült, hogy most mélyebbre kell hatolnunk, oki kezeléshez kell folyamodnunk, még akkor is, ha ez sok fájdalommal jár. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.), azí Ercsi Cukorgyár osztályvezetője hozzászólásában néhány statisztikai adat felsorolásával illusztrálta a magyar gazdaság helyzetéta nemzetközi rangsorolásban. Kulcsár Sándor (Komárom m., 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára arról számolt be, hogy a választópolgárok és a megyék szakszervezeti tagsága körében a kormányzat eddigi lépései, törekvései — a korábbinál szélesebb konzultáció, a társadalmi jelzésekre történő reagálás, a rugalmasság és az önkritika erősöcjpse — kedvező fogadtatásra találtak. Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerel,- vénygyár vezérigazgatója kifejtette: a stabilizációs program sikeres megvalósítása nem engedi meg, hogy a feladatok végrehajtásakor megtűrjük a következetlenséget, azt, hogy parciális érdekeket népgazdasági érdekekként tüntessenek fel. Morvay László (Budapest, 53. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke bevezetőben a kőolaj-feldolgozó ipar tevékenységéről szólt. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának igazgatója az idegenforgalom gazdasági jelentőségét néhány kevéssé ismert ténnyel érzékeltette felszólalásában, s ennek megfelelően az ágazat fejlesztése mellett érvelt. Nagy László (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 76. vk.), a Krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke szerint ahhoz, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a programban támasztott magasabb követelményeknek megfeleljenek, nélkülözhetetlen a feltételek egyértelmű meghatározása. Novák Lajos (Szabolcs- Szatmár m., 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai osztályvezetője kérdéssel kezdte felszólalását: mi a garancia arra, hogy a nagy elszántságról, eltökéltségről tanúskodó munkaprogram megvalósul? A válasszal sem késlekedett: garancia csak egy létezik, ha minden magyar állampolgár jól elsajátítja e fogalmakat: rend, fegyelem, tisztesség. Koltai Imre (Pest m., 28. vk.), a Váci Cement- és Mészművek vezérigazgatója a foglalkoztatáspolitikáról szólva hangsúlyozta: nem szabad alábecsülni azoknak a munkásoknak a számát, akiket a keresetszabályozás megszüntetése hátrányosan érint majd. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizottságának titkára a program meg(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik az Országgyűlés A Sarkadi Cukorgyárban 20 millió forintos beruházás eredményeként tavaly készült el az úgynevezett nyersoldali vezérlőközpont. Az ipari folyamatszervezés mellett az elektronikus táblákon állandóan figyelemmel kísérhető az automatikus berendezések működése. (Cukorgyári riportunkat lapunk 5. oldalán olvashatják) Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa óta. végzett munkáját tekintette át a szervezet országos vezetősége tegnapi ülésén. A testület dr. Hantos János főtitkár szóbeli kiegészítése után megvitatta az ötévi munkát elemző beszámolót. Az országos vezetőség a szóbeli kiegészítést és a javaslatokat figyelembe véve elfogadta a beszámolót és egyetértett azzal, hogy azt előterjesszék a szervezet VII. kongresszusán, amelyet ez év december 5-én tartanak. Az általános iskola helyzete, fejlesztésének feladatai A Békés Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében értekezletet tartottak tegnap délelőtt Békéscsabán az SZMT székházában megyénk szaktanácsadói. Az értekezleten Az általános iskola helyzete, fejlesztésének feladatai címmel előadást tartott dr. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési főosztályának vezetője. Előadásának alapját a hasonló címmel készített előterjesztés képezte. A nyolcvanas évek első felében meghatározó módon befolyásolta az általános iskola munkáját az iskolás korú népesség számának növekedése. A tanulói létszám növekedését meghaladó ütemben nőtt 1980-tól a veszélyeztetettként nyilvántartottak aránya. A létszám- emelkedés mellett más gondok is növelték az iskolák terheit; jelentős szociális ellátási feladatokat vállaltak, 1970-hez képest több mint duplájára emelkedett az étkeztetésben részesülő és a napközi otthoni ellátást igénybe vevő gyermekek aránya. Ugyanakkor talán a legnagyobb teher a tulajdonképpen már az ötvenes évek legelejétől máig „cipelt” krónikus tanteremhiány, mely az általános iskola működési zavarainak- egyik alapvető oka. Az állandósult pedagógushiány is közrejátszik abban, hogy az általános iskola nem képes betölteni maradéktalanul funkcióit, a pálya elnőiesedett — mintegy 83 százaléka a pedagógusoknak nő —, s egytized részük tartósan távol van (gyes, gyed). így a többiekre jelentős többletmunka hárul. Az általános iskola működési zavarai az objektív feltételek tartós hiánya, illetve egyenlőtlen megoszlása mellett belső okokra is visszavezethető. Az 1970-es évek végén bevezetett nevelésioktatási tervek sok tekintetben figyelmen kívül hagyták az általános iskola alapozó funkcióját, a gyerekek fejlődésének sajátosságait, teherbíró- és tűrőképességeit. Túlméretezett tananyaggal s maximalizmussal kell birkózniuk nap mint nap a gyerekeknek, miközben egyre inkább a háttérbe szorul képességeik és készségeik fejlesztése. Figyelmeztető jel az is: egyré több a személyiségsérült gyerek, s ebben az illúzióktól terhelt, maximalista tantervek, követelmények is közrejátszanak, egyéb okok mellett. A fejlesztés feladatai a tapasztalatokból adódnak. Az általános iskola kezdő szakaszában sürgősen rendezni kell a nevelési-oktatási problémákat, hiszen minden továbbhaladás feltétele itt alakulhat ki megfelelően. Mindenekelőtt az alapvető készségek és képességek, elsősorban a nyelvi-kommunikációs képességek, a matematikai alapkészségek fejlesztését kell megnyugtatóan megoldani, a követelmények differenciálása, kellő súlyozása mellett. Az előadó hangsúlyozta, korunk parancsa, hogy az általános iskolai követelményeket a realitásokhoz igazítsuk, leválasztva róla a hosszú évek során reá tapadt utópisztikus elképzeléseket. Délután a megyei könyvtárban iskolaigazgatókkal, az oktatásügy megyei, városi irányítóival találkozott dr. Kelemen Elemér. A résztvevők sok kérdést vetettek fel, de az írásos dokumentum leglényegesebb pontjaival egyetértettek, s a megújulás szükségességét hangsúlyozták. P. F.
