Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-17 / 219. szám
iici 1987, szeptember 17., csütörtök Fonodát avattak Békéscsabán Üjabb ipari üzemmel gyarapodott megyénk, csaknem 100 millió forintos beruházásból elkészült a Patex békéscsabai gyárának új fonodaüzemrésze. Az ünnepi átadást tegnap délelőtt rendezték meg, melyen megjelentek a megye, a város és a textiles szakma párt- és gazdasági vezetői és a meghívott társvállalatok képviselői. Az üzemavató megnyitójaként Hricsovinyi Pál, a békéscsabai gyár igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Bakonyi György, a Patex vezérigazgatója mondott beszédet. Mondandójában kitért arra, hogy a békéscsabai gyár, amely az idén ünnepelte alapításának 80 évfordulóját, már nagyon megérdemelt egy fonodát. A textiles szakmából a szövés, kötés, konfekcionálás már mind megvalósult ebben a gyárban, de a fonás művelete csak most válhatott valóra, pedig a már 1907-ben felépített üzemet selyemfonó gyárnak tervezték. Ma, 80 év múltán korszerű gépekkel berendezett, tágas üzemcsarnokban végre megindulhatott a termelés. A békéscsabai gyár most már helyben tudja majd előállítani a szükséges fonalmennyiséget, sőt egyéb szövőüzemeket is képes lesz ellátni alapanyaggal. Az új üzem elindulásával jelentősen csökkennek majd a szállítási költségek, hiszen nem kell Budapestről beszerezni a fonalat. Az üzem felfutási évében már 1700 tonna jó minőségű fonal előállítására nyílik lehetőség. — Külön öröm ez az átadás, hiszen a mai körülmények között egyre kevesebb üzemavatásra kerülhet sor — mondta Bakonyi György. — Bízunk benne, hogy a textilipar megtalálja majd a helyét az Ország- gyűlés előtt most megvitatott kormányprogramban. Reméljük, a mostani üzemavató is nemcsak új gépeket jelent majd, hanem szemléletbeli változást is a munkához való viszonyról. Az ünnepség végén a résztvevők végigjárták az új fonoda épületét és megtekintették az új üzem tevékenységét. B. A. Vadgazdálkodás és környezetvédelem „A fogoly egyszerűen éhen halt... 99 A vezérigazgató a nemzeti színű szalag átvágásával átadta a fonodát Gazdaságpolitikai tanácskozás Battonyán Tegnap a HNF megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága kihelyezett ülést tartott a Battonyai Petőfi Termelő- szövetkezetben. Elsőként Tóth Mihály, a Teszöv főmunkatársa a kisüzemi (háztáji) szarvasmarha-tenyésztés megyei tapasztalatait ismertette. Egyebek között szólt arról, hogy hosszú idő eltelte után 1986-ban először nőtt 6 százalékkal az állomány, sőt a tehenek esetében a szaporodás elérte a 9 százalékot. A kistermelők tavaly '25 ezer jószágot gondoztak, s a jövedelmezőség 10 százalék körül mozgott. A „közösön” keresztül való vágómarha értékesítéséből 137 millió és a tejből 171 millió forint bevételre tettek szert a háztáji gazdaságok. A legnagyobb gondot a tömegtakarmányok beszerzése okozza. Sajnos növekedtek a legeltetési költségek is. A tájékoztató további része az állami támogatással, a jószágkihelyezés és a hitel- felvétel kérdésével foglalkozott, s végül több hozzászólás hangzott el a témával kapcsolatban. A megye méhészeti tevékenységéről Erdei Lajos szaktitkár számolt be, felvázolva az eltelt évtizedek alatt bekövetkezett fontosabb változásokat. Míg 1945- ben csak kétezer, 1985-ben már 650 ezer méhcsalád volt az országban. A mézexportból 13—15 millió dollár bevétele származik az államnak, és 3 milliárd forint hasznot hoz a méhek meg- porzó munkája a népgazdaságnak. Békés megyében tavaly 750 tonna mézet vásárolt fel a kereskedelem. A 37 szakcsoportnak 950 tagja van. Szarvason, ahol legjobban halad a munka, a helyi szakcsoport tíz vagon mézre szerződött, ám ennél sokkal nagyobb mennyiséget értékesített, örvendetes az is, hogy javult a méhészek és a növényvédősök közötti együttműködés az utóbbi tíz évben. A harmadik napirendi pontban Jócsák István tsz- elnök, Kocsis Bálint főállattenyésztő és Sipos Péterné iskolaigazgató az 1987 februárjában megalakult battonyai úttörőszövetkezet tevékenységéről, valamint az eddigi tapasztalatokról tájékoztatták a munkabizottságot.- —y—n Kiosztották az őszi BNV díjait A kőbányai vásárvárosban tegnap ünnepélyes keretek között kiosztották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjait. Kelemen Lajos, a BNV díjbizottságának elnöke beszédében elmondta: évről évre mind jelentősebb kereskedelmi találkozóhellyé, piackutató fórummá válik az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A BNV vonzerejét növeli, hogy a vállalatok egy része a helyszínen árusítja termékeit, s így lehetőség nyílik a fogyasztók véleményének megismerésére is. Ezúttal 26 ország gyártói, kereskedői mutatják be kínálatukat a megfelelő üzletkötés reményében. Kelemen Lajos végül átadta a díjakat. Kukoricabemutati Szegeden A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet (GKI) minden év szeptemberében kukoricabemutatóra hívja meg a szakembereket, hogy beszámoljanak a legújabb eredményekről és a szegedi kísérletekből kikerülő hibridek vetőmag-ellátottságának helyzetéről. A GKI nemesítési programjában nemzetközi együttműködést valósít meg. Az NDK—magyar közös nemesítési program 20 éves. Lengyelország csatlakozásával háromoldalú együttműködés alakult ki. Az első közös lengyel—szegedi hibridet ebben az évben ismerték el mindkét országban. Az amerikai Pioneer céggel 1975 óta dolgoznak együtt. Kapcsolatban állnak jugoszláv, csehszlovák és szovjet intézetekkel is. yegnap fejeződött be Szegeden a GKI-ben megrendezett kétnapos kukoricabemutató. Az ország minden részéből több mint 200 szakember vett részt a rendezvényen. Az egyik tájékoztatón elhangzottak szerint Magyarországon a nyolcvanas években a kukorica vetés- területe számottevően csökkent. A jelenlegi ár- és szabályozórendszer nem segíti kellően a vetésterület növelését. Bár a fajlagos hozam 1971—1985 között évi 4 százalékkal nőtt, a vállalati versenyképesség mégsem elégséges. A vetőmagellátás gazdaságossága meghatározó a hibridek elterjedésében. Az idén néhány vetőmagfajtából hiány mutatkozik, de ezek helyettesítése megoldható. p. a. A megyei ifjúsági napok rendezvénysorozatának keretében Szarvason a környezetvédelmi videópályázatra érkezett filmeket levetítették, majd a zsűri eredményt is hirdetett. Az első helyezést elért csapat videoszalagra rögzített egy tarlóégetést. A gomolygó füstfelhőben riadt őzek, megperzselt nyulak próbálták menteni irhájukat. Néhányuknak sikerült ... A vadgazdálkodás és környezetvédelem kapcsolatáról kérdeztük Karakas Istvánt, (43 éves), a Mavosz Békés Megyei Bemutató Vadgazdaságának vezetőjét. * * * — Ügy tudom, hogy a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola szakosítóján néhány éve készített szakdolgozata is környezetvédelemmel foglalkozik. Mi volt a témája? — Az erdősítés és a fásítás jelentőségét kutattam az Alföld mezőgazdasági nagyüzemeiben. Sajnos megyénk azzal „dicsekedhet”, hogy itt van a legkevesebb erdő. A tiszta levegő és az élővilág megóvása érdekében több fára, erdőkre lenne szükség. Hiányolom az erdősávokat a mezőgazdasági üzemek területéről, amelyek nem engednék a széli által károsítani a termést, felfognák a port, s arról már nem is beszélek, hogy esztétikusabbá tenné a környezetet. Persze nem arról van szó, hogy a búzatáblákat ültessük tele fával... — Békés megye mezőgazdasági jellegű terület. Nagyarányú környezetszennyezésről tehát nem beszélhetünk. — Igen, hisz nálunk szerencsére kevés az igazán nagy, környezetszennyező ipari üzem. Ám szinte naponta tapasztalom, hogy a környékbeli termelőszövetkezetek és gazdaságok munkája egyáltalán nem bővelkedik környezetkímélő megoldásokban. A tarlóégetés, a túlzott műtrágya- és vegyszerfelhasználás, és még sorolhatnám, mind-mind környezetvédelem-ellenes tevékenység. Ezen persze nem csodálkozom, hiszen egy tsz abban érdekelt, hogy minél többet termeljen, nincs is idejük! a vezetőknek azon gondolkodni, hogy munkájukkal milyen kárt okoznak a környezetben, az élővilágban. Persze badarság is lenne azt képzelni, hogy egy fő- agronómus három-négyszeres költségek felhasználása árán környezetkímélő meg„A segítséget nem várjuk ingyen.. Fotó: Veress Erzsi oldásokat vezessen be. A túlzott vegyszerfelhasználás, az újabb és újabb kémiai beavatkozások későbbi esetleges hatása ma még senkit nem érdekel. A DDT nevű szer is micsoda károkat okozott. Ám erre is csak 20 év elteltével jöttünk rá. — Milyennek ítéli meg a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás kapcsolatát medvénkben? •— A vad — melyet valutáért külföldön is eladhatunk — az állam tulajdona, s ezért a vadászatra jogosultaknak érdeke és kötelessége is az állomány védelme. A mezőgazdaságnak tapasztalataim szerint ez nem érdé-. ke, sőt, ha szabad így mondanom, az állam tulajdonát károsítják. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vad- biológiai Állomása a közelmúltban egy 352 hektáros területen vizsgálta a fácánállományban a különböző mezőgazdasági munkák következtében okozott kárt. Kiderült, hogy a lucerna- és az őszibúza-betakarítás, valamint a tarlóégetés következtében elpusztult 883 fácán, és megsemmisült 5 ezer 735 fácántojás. Ezek tények. De mondok mást is. A betakarító gépekhez tartozékként adják a gyártók az úgynevezett vadriasztó berendezést, melyet a kombájn vágószerkezete elé kell felszerelni, s ez a láncos szerkezet figyelmezteti a búzában megbújó vadat. Évek óta egyetlen gépen sem láttam ezt a berendezést.. . — ön szerint mi lenne a megoldás? Lehet-e közelíteni egymáshoz a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás érdekeit? — Vannak országok, ahol okosabban gazdálkodnak. Nálunk szinte teljesen kiTanácsülés Gyomaendrödön Gyomaendrőd Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa tegnap délután ülést tartott. Először Jenei Bálint tanácselnök számolt be Gyomaendrőd megyei tanácstagjainak kétéves munkájáról. Elmondta, hogy a gyomaendrődi tanács 1985. június 24-i ülésén az endrődi születésű Szabó Bélát, .a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkárát és Jenei Bálint tanácselnököt. választotta megyei tanácstagnak. Szabó Béla. a megyei koncepciók előkészítő bizottsági ülésein — a sportpolitikai, a környezetvédelmi] mintamegye A Dombegyházi Petőfi Mgtsz vezetősége Értesítjük a gazdálkodó egységeket, értesíti a t. Érdeklődőket, hogy 100 ha-os gyümölcsösében téli almából szeptember 21-től valamint a kisvállalkozókat, hogy az ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL „Szedd magad” akciót biztosít! BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK Szedhető fajták: starkrimson delicious, goldenspúr. Egységesen 6 Ft/kg egységáron. telefonszáma: (66) 23-966-ra változott 1987. szeptember 17-től. Nyitva tartás: hétfőtől szombatig 7.00—15.30-ig, A belföldi társaságok osztálya elköltözött. vasárnap 7.00—13.00-ig. Új cím: Békéscsaba, Bartók B. u. 56. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Telefonszáma: (66) 28-144. koncepcióinak, valamint a középtávú szociálpolitikai terv előkészítő vitáin — ak- Itívan részt vett. Jenei Bálint az idegenforgalmi szak- * bizottságban a megye hosz- szú távú idegenforgalmi tervének előkészítése során r Gyomaendrőd kedvező adottságai és a helyi fejlesztési lehetőségek szűkösségének ellentmondásaira utalva kérte a megyei tanács támogatását a fejlesztési elképzelések megvalósításához. Ennek eredményeként a megyei tanács vb keres- delmi osztálya támogatja a gyomaendrődi kemping kialakítását. Jenei Bálint szólt arról a törekvésről, amelyet a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat gyomaendrődi gyáregységének dolgozói kezdeményeztek a gyáregység önállósodása érdekében. A felsőbb szervek a különválást nem támogatták, s végül a vitában nem sikerült érvényesíteni a gyomaendrődi érdekeket. A tanácsülés második napirendi pontjaként Gellai Imre, tanácselnök-helyettes számolt be a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetéről, termelési tevékenysépusztult a fogolyállomány. Ez a vad a szántóterületeket, al kisparcellák közti mezsgyéket kedveli. Tudni kell, hogy nem a nagyüze- mileg művelt, hatalmas táblák, vagy a tarlóégetés okozta pusztulásukat, hanem az, hogy kevés a táblák közti mezsgye, s ahol ez netalán megvan, ott a kémiai védekezés .a rovarokat szinte teljesen kiirtotta. A fogoly pedig a születése után 14 napig csak és kizárólag rovarokkal táplálkozik. Épp az előbb elmondottak miatt a fogoly egyszerűen éhen halt. Ezért is vagyunk kénytelenek fogolytenyésztéssel is próbálkozni. Angliában, Franciaországban és Dániában igaz a parcellák is kisebbek, ezekben az országokban viszont törvény írja elő, hogy a szántóterület szélén 6 méteres szélességben tilos a vegyszerezés. A mezőgazdaság ezen a keskeny, de elegendő sávon biztosítja a rovarokat mint táplálékot a fácán és a fogoly számára. Lám, minden lehetőség helyett kínálkozik egy másik, amely talán mindnyájunk számára hasznosabb lehetne. S ez az előbb említett megoldás véleményem szerint még csak nem is pénzkérdés. Nem kell a magyar mezőgazdaságot kiforgatni a sarkaiból. Mindehhez csak szemléletbeli! változásra, nagyobb szakmai felkészültségre és technológiai fegyelemre lenne szükség! — Keresik-e a kapcsolatot a vadásztársaságok a mezőgazdasági üzemekkel? — Tudok már jó együttműködésekről, ám az ilyen kapcsolatok száma ma még elenyésző. A Szarvasi Állami Tangazdaság csabacsüdi kerületének igazgatójával közösen egy környezetkímélő és vadgazdálkodást is segítő több száz hektáros mo- dellterületet kívánunk létrehozni. Ha ez megvalósul, és ebből nekünk, vadászoknak, hasznunk származik majd. akkor a kölcsönösség alapján ezt a segítséget nem várjuk ingyen ... * * * A téma szempontjából úgy véljük, nem érdektelen, ha a másik fél — a mezőgazdászok — véleménye is meg- hallgattatik. A j vadgazdálkodás, a környezetvédelem, valamint a mezőgazdaság kapcsolatára ezért lapunk egy későbbi számában még visszatérünk. Hornok Ernő gükről. Elhangzott, hogy a közgazdasági tényezők változása az állatállomány esetében a nyolcvanas évek fellendüléséhez képest visszaesést idézett elő, amelyet az év elején tartott összeírás adatai is igazolnak. Különösen szembetűnő a sertés- állomány csökkenése, amelynek hústermelése népgazdasági szinten is a legfontosabb. A baromfi létszámát a húscsirke- és a libatartás növelte nagymértékben. Az állattartás mellett a növénytermesztésben is átalakult a hagyományos struktúra. Megfigyelhető a háztáji földek megszokott növényének, a kukoricának a csökkenése, amely döntően az állatok takarmányozását szolgálta. Előtérbe kerültek a kifejezetten árutermelés céljából termesztett gyógy- és ipari növények . . . Gellai Imre tájékoztatója után Nagy Pál, a műszaki osztály vezetője ismertette a vásárokról és a piacokról szóló tanácsrendelet felülvizsgálatának főbb megállapításait. Ai tanácsülés bejelentésekkel zárult. H. E.
