Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

V 1987. szeptember 16., szerda Szobrász, grafikus és költő Századunk művészetének formáléja: Jelenet Csehov Leánykérésé bői Fotó: veress Erzsi „Orfeum” a Gyopárban A modern képzőművészet absztrakt ágazata a század elején1 alakult ki. A világ szakadatlan változásával nemcsak a valóságnak a művészetben tükröződő képe módosul, hanem maga a tü­kör, a művészet is. A kor­szerű tudomány és technika eredményeit a századelő nagy absztrakt művészet, az európai avantgarde első hul­lámának tagjai olvasztották be először kifejezésmódjuk­ba, melyet mindenütt nagy botrány fogadott. Szokatlan. ábrázolásmódjuk változatai azóta állandó kísérői a kép­zőművészeti világképnek, eredményeiket a látáskultú­ra minden területén haszno­sította már. A művészeti I absztrakció lényegében két nagy cso­portra osztható, a pusztán a színekre és a valamelyest organikus formákra emlé­keztető, romantikus, vagy lírai non figuratív (nem áb­rázoló) és a különféle, mér­tani formákból építkező, szerkesztő, konstruktivista irányzatokra. Az előbbi leg­nagyobb alakja volt Hans Arp, aki Kandinszkijjal együtt az úttörés munkáját is elvégezte. A konstruktív, mértani, szerkesztő irányzat legnagyobb képviselői az oroszok és a hollandok kö­Téka Szociológia — „Olvastam valahol, talán éppen egy szociológiai vizs­gálat záró tanulmányában, hogy az emberek egy része hátulról kezdi a napilapok, folyóiratok, könyvek olvasá­sát. Be kell vallanom, e?zel sokáig én is így voltam. Amint látja, gondoltam ön­re. Ne keseredjen el! Ez csak valami rossz beidegző­dés, amiről könnyűszerrel leszokhat, akár most, azon­nal. Ha van hozzá kedve, la­pozzon az elejére és türel­mesen folytassa az elején.” — írja Kalapács János azok­nak, akik hátulról kezdenék „A szociológiáról — alapfo­kon” című könyv olvasását. Főiskolások és egyetemi hallgatók a megmondhatói, hogy szeptembertől szep­temberig, Nyíregyházától Sopronig keresik a jegyzete­ket, tankönyveket, de nem sok eredménnyel. Ha neta­lán valamelyik tankönyvből van elegendő, nem érdemes előre örülni. Mert itt van példának okáért az egyete­zül kerültek ki az első vi­lágháború körüli időkben. A különféle absztrakt irányza­tok képviselői erősen hatot­tak egymásra, csoportosulá­saikban mindkét törekvés eredményeit felhasználták. Forradalmasították az építé­szet, az iparművészet forma­nyelvét, az előregyártott, kubisztikus elemeket fel­használó Bauhausban. Ered­ményeik máig élnek a lakó­telepek ma már ugyancsak fantáziátlan óriástömbjeiben. Az absztrakció nyitott utat a szubjektív önkénynek is a művészi kifejezés terén a szürrealizmus ma is élő különféle áramlataiban, me­lyek itthon is bőven tanul­mányozhatók a festészetben és a szobrászatban. Arp 1887. szeptember 16- án született Strassbourgban. Szobrász, grafikus és költő volt. Kevés valódi követőjé­ről tudunk, de mint Mond- riannak, neki is nagy sze­rep jutott á művésztársak inspirálásában. Ösztönzéseit ma is követik. A modern művészeti tö­rekvésekkel . a századelő nagy kohójában, Párizsban került kapcsolatba 1904-ben. Előtte a weimari akadémia növendéke volt, 1908-ban megannyi közép-európai alapfokon mek és főiskolák részére ké­szített Szociológia című egy­séges jegyzet. Nos, aki eb­ből tanul(t), igen nehéz hely­zetbe kerül (t). Ugyanis a szociológiakutatások fejlődé­se és legújabb eredményei, a magyar társadalomra vo­natkozó ismeretek bővülése, a társadalmi struktúra dif­ferenciáltabb megközelítése és a jegyzetben történő ki­fejtése sok esetben a „törzs­anyag” megtanulásában is gondokat okoz. £s ekkor, csodák csodája, a Gondolat Könyvkiadó megjelentet egy művet, amelv a szociológia fogal­mai, összefüggései között se­gít eligazodni. Kalapács Já­nos A szociológiáról — alapfokon című könyve em­berközelbe hozza a szocioló­giát. A fiatal szerző köny- nyed hangvételű, olvasmá­nyos könyvet írt. A mű al­kotójának bevallott célja: az érdeklődőket, a tanulni vá­gyókat akarja beavatni a szociológia tudományába. Hans Arp művésztársához hasonlóan a párizsi Julian akadémiát lá­togatta. Svájcban találkozott Paul Kleevel, aki erősen ha­tott látásmódjára. 1912-ben Kandinszkijjal került kap­csolatba. Vendégként részt vett a korszakalkotó Blaue Reiter kiállításon. Berlinbe utazott. Rajzait a híres Sturm folyóirat publikálta. Ezek az orosz művészek szerkesztett kubisztikus tér­képzésétől eltérően már hul­lámvonalas kialakítást mu­tatnak. 1914-ben újra | Párizsban találjuk Max Jacob, Modig­liani, Apollinaire és Delau- ney társaságában. Az első világháború idején Svájcba vonult vissza, és már ekkor megkezdte tört formájú tor­zóinak festését, melyek az 1916-ban Tzaraval és Hül- senbeckkel együtt alapított Jada kifejezésmódjához kö­zelítettek. Találkozásaikat a hirhedtté vált zürichi Ga- baret Voltaire-ben tartották. 1916-tól illusztrált is. 1917- től alkotta amorf formákat mutató színes reliefjeit. Fe­leségével, Sophie Tauberrel együtt készítette ragasztott képeinek sorát. Ezek nagy visszhangra leltek kortársai körében. A ' húszas években a Merz-mozgalom híve Schwitterssel együtt. 1926- ban lett a meudoni * szür­realista csoport tagja. Ez időben dekorációkat is fes­tett egy strassbourgi zenés kávéházba. 1931-ben az Abstraction- Creation csoportosulás szer­vezője. Képein tépett papír­darabkákat szerepeltetett, és ekkor mintázta korszakalko­tó amőba formájú szobrait, melyeknek nemzetközi hírét köszönhette. Költeményeket is írt, német és francia nyel­ven. Nagy sikereit a máso­dik világháború után aratta, amikor Amerika nagy váro­saiban mutatták be műveit. 1953-ban Caracasba nagy bronzplasztikát készített, Felhöpásztor címmel. Művei szellemes, erőteljes formaorganizmusok, a növé­nyi világ szerkezeti felépí­tésének variációival. Művé­szete sajátos világ, sajátos törvényekkel, melyek alap­jaiban rokonok századunk tudományos felismerésével, mindenekelőtt a mikroszkóp feltárta világgal. Könyvében ismerteti, hogy a XIX. században hogyan született meg a szociológia, miként vált le a filozófiáról, és milyen utat tett meg ön­álló tudománnyá válásáig. A kezdetektől napjainkig be­mutatja a szociológia legje­lesebb művelőit, majd a tu­dományág legfontosabb ren­dező elveit. így többek kö­zött megismerkedhetünk a szociológiai alapfogalmakkal (társadalmi struktúra, rend­szer, osztály, réteg, társadal­mi mobilitás, társadalmi csoport, szervezet stb.), majd információt kapunk a kuta­tási módszerekről. Közérthe­tően, példákkal illusztrálva írja le a szükséglet, érdek, attitűd, szerep, a kultúra, a művelődés fogalmát. Mindezt úgy teszi, hogy a szociológiáról alapfokon vi­dáman társalog' az olvasó­val. Könyve oldott hangú, szinte „baráti” kalauz, derű sugárzik belőle. Nemcsak szakirodalom, hanem iroda­lom Is, melyet érdemes elol­vasni. A könyv régi hiányt pótol. Bárcsak több ilyen vállalkozó kedvű szerzőnk és kiádónk lenne más tudor mányágakban is. Rózsa János Félhomány, udvarias ki­szolgálás, halk zsongású cse­vegés, orfeumi a hangulat a Kiszöv békéscsabai Gyopár klubjában. Egy kísérleti szándékot próbálnak valóra váltani a klub Féling szín­padának tagjai. „Előbemuta- tót” hirdetett a hétfő esti program. — Mit rejt ez a fogalom, az elhatározás? — kérdeztük a rendező klub­vezető, Steiwender Józseftől. — Remélem., a műsorból kiderül a szándékunk. írás­tudó partnereket keresünk aktuális témájú jelenetek, művek alkotásához, színre viteléhez. Az abszurd, a gro­teszk, a realitás irodalmi köntösében nálunk napja­ink minden problémája te­ret kaphat. Most előbemuta­Év végén nyit a „Tégla” is Szezonkezdés központban A napokban vehették kéz­be az érdeklődők a Békés Megyei Művelődési Központ 1987 88.' évadját hirdető ti­zenhat oldalas leporellóját. Az igen gazdag ajánlat tar­talmáról kérdeztük: dr. Pap Istvánt, az MMK igazgatóját. — A közönség is érzi — bőr egyelőre csak apróbb je­leit érzékeli —, hogy közmű­velődésünk is alapjaiban változik, reformálódik. Mindez hogyan valósul meg a békéscsabai városi műve­lődési központ feladatkörét is ellátó MMK most kezdő­dő évadjának programjá­ban? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy erősödik, s re­mélhetőleg kiteljesedik a „szolgáló közművelődés” igen sokrétű és a társadalmi vál­tozásoknak több vonatkozás­ban is bizonyos feltételeket biztosító gyakorlata. Az új-évadban a legmesszebbme­nőkig próbáljuk megvalósí­tani a nyitottság elvét: min­dig és mindenkinek rendel­kezésére állunk szolgáltatá­sainkkal is. Ehhez jelentős segítséget nyújthat az is, hogy a hazai műsorrendezé­si jogot decentralizálják: ha­marosan ilyen joggal intéz­ményünk is rendelkezhet. Ez részben azt is jelenti, hogy bizonyos áttételek kiik­tatása okán mérséklődhet­nek a nagy rendezvények jegyárai. A továbbiakban is elsődlegesen fontosnak tart­juk a már működő művé­szeti. együtteseink, kiscso­portjaink létének garantálá­sát, ami — hiszen ezt va­lamennyien tudjuk — nem is annyira kis feladat. S mi több: újak is az MMK irá­nyítása alá kerültek. Ilyen a KPVDSZ Napsugár báb­együttese, amelyet a közön­ség „nyomására” félprofesz- szionális csoporttá kívánunk fejleszteni, valamint a ti­zenévesek kedvenc pop­együttese, a Pbmflet. — Hazánkban egyedülálló­an a Békés Megyei Művelő­dési Központ igen rossz technikai körülmények kö­zött működik. Ebben várha­tó-e valamilyen javulás, vál­tozás? tót látott a közönség; Cse­hov Leánykérés című egy- felvonásosát, és egy kevéssé ismert jelenetet, Schnürre: Előcsatározások című mű­vét. Mindkét produkciót még érlelnünk kell. Szeret­nénk sokfelé elvinni, sok embernek megmutatni, mire képes ez a kis csapat, hát­ha mások is kedvet kapnak az íráshoz, a színjátszáshoz. összeszokott, szívvel-lé- lekkel, sőt tehetséggel ját­szó amatőröket láttunk Bu­ga Ildikó, Szuromi László, Skorka Tibor, Csipke Sándor személyében] ezen az estén. Szívesen nevettünk átéléssel formált figuráikon, bár a hangerő állandó fokozására nem lehet a tempó, a fe­szültség megtartását ala­— Az elmúlt évhez hason­lóan most is több épületben kezdjük az új évadot. A Bé­kési úti Nemzetiségi Klub­ház — amely mindennap 14 és 20 óra között van nyitva — a már „bejáratódott” kis­csoportjainak, közösségeinek lesz a jövőben is otthona. Központi, a Luther utcai épületünk adottságai nem változnak: itt elsődlegesen a mozgásművészeti csoportok — a Balassi és a Rábai táncegyüttesek, a társas­táncosok és a balettiskola —, valamint a szimfonikus zenekar, a most alakuló mentálhigiénés körök stb. tartják majd továbbra is próbáikat, foglalkozásaikat. A Lencsést lakótelepi bar- kácsmühelyünk szintén „vál­tozatlan" marad: szombaton és vasárnap 9 és 13 óra kö­zött fogadja a szolgáltatások iránt érdeklődőket; nem­csak a lakótelepieket! — Az V. kerületi „Tégla” Közösségi Ház felújítása azonban1 már lassan egy éve tart. Mikorra várható a munkálatok befejezése? — A Békés Megyei Tanács segítségére számítva szóbeli ígéretünk van rá, hogy még ebben az esztendőben elké­szülnek a felújítással. Ez — sok egyéb mellett — azért is fontos, hiszen a megyeszék­hely legnagyobb és munkás­kerületének közművelődési intézménye is a „Tégla”. Megannyi programot még tervezni sem nagyon tudtunk, hiszen az átadgs időpontja meglehetősen távoli és bi­zonytalan. így a tavasszal megtartott és igen nagy si­kerű . videófelvétel-készítői és -szerkesztői tanfolyamun­kat sem tudjuk újra indíta­ni. Ha úgy tetszik, „pótlás­ra” csupán egy 10 órás, a videózás alapismereteibe be­avató tanfolyamot tudunk szervezni. * — Szinte minden megyé­ben az tapasztalható, hogy csökkentik a kiscsoportok számát, addig az MMK meg­annyi újat is indít... — Meggyőződésem, hogy a már említett szolgáló köz- művelődés elve csak akkor pozni. A játszók mellett szól, hogy a különleges kö­rülmények, az előadók és á befogadók klubbeli közelsé­ge másféle, rendkívül ösz- szetett színészi eszközöket is igényelnek, amelyet keres­nek a kísérletező kedvű amatőrök. Tetszett a látha­tóan rutinnal konferáló, a hangulatokat sokszínűén váltó Józsa Mihály is. A hagyományteremtő szándék ez esti gondolatai az örök ak­tualitáshoz, a házasság és szerelem témaköréhez kap­csolódtak. A záró pantomim képsor szellemes, bizonyos részleteinél még csiszolásra érdemes. Az amatőr színjátszás nem­igen kényeztet el bennünket manapság. A Féling színpa­dosok műsorában — főként, ha folytatják és tökéletesítik a látottakat — viszont nem csalódnak a műfaj kedvelői. B. Zs. válhat tevőleges és hatni is képes gyakorlattá, ha a ránk háruló társadalmi igényt merjük és tudjuk kielégíte­ni. Még akkor is, ha sok­szor a „nincs miből” akadá­lyába kell ütköznünk. S bár ebből aligha lehet gya­korlat, mégis el kell mon­danom: a különböző társa­dalmi intézmények és szer­vezetek támogatásával sike­rülhet az új csoportok elin­dítása. Ezelj_ úgynevezett mentálhigiénés kisközössé­gek. A legelső a városi egyesített egészségügyi in­tézmények igazgatóságával közösen jött létre, az úgy­nevezett szívesek klubja. Ennek találkozásaira a szív­es érrendszeri megbetege­désben szenvedőket, illetve a gyógyulóban lévőket vár­juk: egészségügyi szakembe­rek várják őket a foglalko­zásokon. Szintén a városi egészségügyi szakemberekkel közösen szeretnénk indítani a cukorbetegek klubját. Pszichológus doktor vezeti majd az önismereti klubot, a szülésre váró kismamák­nak tanfolyamot indítunk, kozmetikai tanfolyamot is kezdeményezünk — termé­szetesen a „gyengébb nem” tagjainak. Az elváltak sze­mináriuma is új, ahogyan gyermekeik köre, amely a „Vihar után” — szerintem — találó nevet kapta. A „Hogy egészségesebb légy!" nevű kört az elhízott, vagy túlsúlyos gyermekeknek, a „Dühöngő” elnevezésűt pe­dig a nyolc éven felüli, ma­gatartási-beilleszkedési prob­lémákkal küzdőknek. S per­sze minden gyereket várunk októbertől minden hónap el­ső és harmadik szombatján az egész napos Játékturmix című színes és változatos programú rendezvényeinkre. Több kiscsoportot nem említettem, de ezek mind olvanok. amelyek — túlzás nélkül állíthatom — propa­ganda nélkül is népszerűek. Ilyen például a most negyed- százados jubileumát ünneplő kertbarátszakkörünk: egy­egy foglalkozásán „telt ház” van . .. (nemesi) a művelődési

Next

/
Oldalképek
Tartalom