Békés Megyei Népújság, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

1987. szeptember 2., szerda o Munkásarcok II főmagtáros Hosszú évek óta mindig újraválasztják tanácstagjuk­nak a kondorosiak Brachna Mihályt, az Egyesült Tsz főmagtárosát. Tisztelik őszin­teségéért, feddhetetlensé­géért, az emberekkel kiala­kított még emberibb kap­csolatáért, a pártszervezet­ben végzett munkájáért, és erőfeszítéseit Kondoros gaz­dagodásáért. Vitális Pál, a párt községi bizottságának titkára ehhez a rövid jellemzéshez még azt is hozzátette; nagyon jó beszélgető partner, de ő nemcsak beszél, hanem cse­lekedeteivel, tetteivel bizo­nyítja gondolkodása igazát. Később a tsz termelési központjában találkozom ve­le. Az irodában éppen veze­tői megbeszélést tartanak. Ilyenkor minden reszortos beszámol a területén végzett munkáról, megbeszélik a következő napok feladatait, történetesen azt, hogy a szö­vetkezet vezetése milyen helytállást kér a magtár dolgozóitól a határban folyó mezőgazdasági munka zök­kenőmentességének biztosí­tására. Miután a tanácsko­zást befejezték, mindenki elindult munkahelyére. Idő­közben segítőm akadt, aki bemutatott Brachna Mihály­nak. ö akkor már nyúlt a kerékpárja után azzal, hogy máris megy a magtárba, ahol éppen' lencsét tisztíta­nak, készítenek elő szállí­tásra. — Fiatal éveimben kato­naember voltam. A határőr­ségnél főhadnagyi rendfoko­zattal teljesítettem szolgála­tot. Az ellenforradalom a budapesti Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémián ért. Elő­adó voltam. Az ellenforrada­lom alatt és után napokon át ott teljesítettem szolgála­tot. Felségemről, gyermeke­imről semmit sem tudtam, s egy alkalommal eltávozást kértem, hogy felkutassam őket. Abban az időben BM államvédelmi igazolvánnyal nagy rizikó volt közlekedni, de a személyi igazolványban 7 lévő foglalkozási bejegyzés sem volt életbiztosítás. Hát ezek nélkül indultam el, s maradtam családom unszo­lására Kondoroson, minden­től távol. Később katonatársaim fel­kerestek, és ismét hívtak a testületbe. A feleségem ilyenkor mindig elővette á soroksári lakásban cafattá lőtt katonai bőröndöt, és azt mondta: válasszak ók, vagy a bőrönd között. Én hiába mondtam, hogy az az út, melyre 1945-ben léptünk, nagyon nehéz út, hogy mindenért alaposan meg kell küzdenünk, meg, hogy ez az út áldozatokkal jár, amit nekünk, ennek a nem­zedéknek keil viselnie, vál­lalnia. Sohasem felejtem el* amit apám mondott: Kondo­roson is van és lesz munka bőven. Hőssé itt is válhatsz. Maradtam! itthon, s ahol csak tudtam, segítettem a politikai munkát. Szükség is volt felkészültségemre, mert a szövetkezetek szervezése­kor sok volt a tisztázatlan kérdés a paraszti jövőről. — És ezeket a kérdéseket tisztázták végül is? — Tisztáztuk. Érveink és tetteink súlya alatt az utób­bi harminc évben nagyot változott a mezőgazdaság szervezete, munkaintenzitá­sa, teljesítménye. A társa­dalom a harminc évvel ez­előtti életszínvonalnál .lénye­gesen jobbat biztosít min­denkinek, lakjon az ember falun, városban, dolgozzon az iparban vagy az élelmi­szergazdaságban. Igaz, ma sokan bírálnak bennünket, hogy így, meg úgy, valamit elrontottunk, nem jól csi­náltunk. A munkában ilyes­mi is előfordul, hiszen az ember nem tudhat mindent, nem érthet mindenhez, esen­dők vagyunk, bármilyen be­osztást töltsünk is be. De meggyőződésem, hogy adott helyzetben pártunk vezetésé­vel mindig jó irányba lép­kedett az ország. És meny­nyivel állnánk ma jobban, ha a korábban hozott! KB- határozatok kritikája helyett annak idején a megvalósí­tással törődtünk volna leg­alább annyit! Kemény szavak, de mind­egyik ül, valós tényeken ala­pul, Nem szálltam vitába Brachna Mihállyal, hiszen ő, aki Kondorosról szem­lélve, dolgozva így látja az ország és valamennyiünk helyzetét, élesen tapint tár­sadalmi; valóságunkra. — De tudja meg, hogy ezért is bennünket terhel a felelősség. A pártnak job­ban, agitatívabban kellene vinnie az országépítő munka szervezését. Én nem értek egyet az olyan munkastílus­sal, hogy bízzunk mindent a gazdasági vezetőkre, meg a közgazdászokra. Jó, jó — emeli fel a kezét —, tu­dom, hogy csak velük, az ő szakmai hozzáértésükkel hidalhatjuk át a legrövidebb időn belül gondjainkat, de azért néha nézzünk rájuk, számoltassuk be őket, hogy a társadalom életkörülmé­nyeinek javítására helyesen gondolkoznak-e. Mert mégis­csak az a lényeg, hogy az emberek, akik építik az or­szágot, a nehézségek ellené­re hogyan érzik magukat, mert ez a közeg csak az ő munkájuk, a mi helytállá­sunk révén változik meg, lesz emberarcú. — Azt hallottam, hogy 1959-től a szövetkezet mag- tárosa, majd főmagtárosa. Egy beosztásban aogyan bü­ki az ember ennyi időt? — Becsületes munkával. kitaposott ösvényén járó or­voskollégák. Gyakorlott mozdulattal kí­nál hellyel, páciensnek néz. Még mielőtt bemutatkozhat­nék, megcsörren a telefon. Válaszából kiveszem, hogy egy beteg érdeklődik a szer iránt. — Nem szívesen nyilatkozik Kovács Ádám nélkül. Meg­nyugtatom, hogy a kutató- csoport vezetőjét i§ fel fo­gom keresni. Most azonban a csoport főgyógyszerészének a véleményére lennék kíván­csi: Újból meg újból csörög a telefon. Bábeli hangzavar. — A legmesszebbmenő fel­világosítással szolgálunk a telefonon érdeklődőknek. Ud­varias, mértéktartó hangvé­tellel. Tudniillik az érdeklő­dők mindig pánikban van­nak: legközelebbi hozzátar­tozók: dnyukák, a gyerek, a férj vagy a feleség szeretne megnyugtató választ kapni tőlünk. — Hogyan fogadták a gyógyszerészeti társaságban, amelynek, feltételezem, tag­ja, hogy ön ilyen zavaros vi­zekre evezett? — faggatom. — Hát, kérem szépen, a Magyar Gyógyszerészi Társa­ságból egyedül én vagyok a csoport tagja, és ez nagy fel­tűnést keltett. — Nem citálják becsület­bíróság elé? — Ennek a lépésemnek nem volt semmi ilyen követ­kezménye. Ellenkezőleg, én továbbra is nagyon szoros kapcsolatban vagyok velük, és huszonnégy országgal le­velezek a témával kapcsolat­ban. Dr. Tatár János határozot­tan elveti a vádat, hogy em­bereken kísérleteznek: — Amit külföldről behoz­nak — italokat, konzerveket —, azt megvizsgálják előbb állatokon? Mégis „beadják” embernek. A cigarettát ho­gyan ellenőrzik? — érvel. _ Mi mindenre „képes” ez a Celladam? — fordítom a szót egyértelműbb dolgokra. — Maga a CDM-molekula sok érdekes tulajdonságot hordoz, de mi csak a rák el­leni küzdelemre fogjuk fel­használni. Nagyon sok em­ber azonban félreérti a dol­gokat. Mi az immunrendszer felébresztésére, erősítésére alkalmazzuk a készítményt. — Ezek szerint az AIDS elleni küzdelemben is van jö­vője? — Egészen biztos, hiszen ott is az immunrendszer ká­rosodásáról van szó. Bár mi ebbe egyelőre nem akarunk belemenni, mert még ezt a harcot sem nyertük meg ... — Az injekción kívül mi­lyen formában adagolják még a Celladamot? — érdek­lődök a csoport főgyógysze­részétől. — Van tea, injekció ... Tulajdonképpen alakulnak a gyógyszerformák: végbélkú­pokat, kenőcsöket is készí­tünk. — Van laboratóriumuk, ahol ezeket előállítják? — Természetesen, és eb­ben a laboratóriumban ren­des körülmények között dol­goznak. — Hogyan győzik ezt a rengeteg készítményt le­gyártani? — Eddig még se mennyi­ségben, se időben nem ma­radtunk alul. Köszönjük per­sze a lakosság, a betegek tü­relmét, akik némán, fegyel­mezetten állnak sorba. Derűre ború A nagy sietségben azonban könnyen becsúszik a hiba. Furcsállom, és nem vagyok egyedül véleményemmel, hogy bár nincsenek meg a kellő feltételek a készít­mény ilyen nagyüzemi szin­ten történő gyártásához, mégis kiadják. A kezdeti biztató sikereket most már beárnyékolják az ügyeske­dők- is, akik desztillált vizet j tartalmazó fecskendőket E árulnak Celladamként. Éppen Jugoszláviában tör- | tént az eset, a Celladam olyan erős mérgezést oko­zott, hogy alig mentették meg a szerencsétlen páciens életét. Magyarázatot kívánok kapni ennek okára is. Megtudom, hogy a készít­mény nem megfelelő tárolá­sa, illetve, ha a háromnapos szavatossági időn túl hasz­nálják, már más esetekben is bajt okozott. Magyarán, az ismeretlen vegyi anyag gyor­san romlik, ezt még nem si­került kiküszöbölnie az elő­állítóknak. _ A nem kívánatos koc­kázatot kívánjuk elkerülni a végbélkúpokkal. A Celladam- kúp veszélytelen — értesülök róla a főgyógyszerésztől. Azért őszintén szólva még­iscsak veszélyes játék egye­nesen a vénába fecskendezni egy olyan, változó tulajdon­ságot mutató szert, aminek a szemcsemérete sem egyfor­ma. Az orvosok jól tudják, hogy ez utóbbi mit jelent. • G. Miskolczi Zsuzsanna (Következik: Ami toxikus, az hat is.) Tea, kúp, injekció Itt, ebben a termelési köz­pontban évente csak ter­ményből 30 000 tonna megy át a kezünk között. Lát-e ebből egy szemet is a te­nyeremhez tapadva? — Nem. — Na látja, ez a főmag- tárosi munka titka. De itt nemcsak az én kezemhez nem tapad semmi, hanem munkatársaim is ilyen em­berek. Részünkre a szövet­kezet mindent biztosít, ezért mindig azt mondom a körü­löttem dolgozóknak, marad­jon az ő kezük is tiszta. — Politikai felkészültsége, tisztánlátása azt sejteti, hogy közéletünkben benne él. Mi­lyen megbízatásai vannak? — Tagja vagyok Kondoros tanácsának. Megtisztelő, hogy a korelnöki tiszt is az enyém. Közel járok a hat­van évhez. Bármilyen fur­csán is hangzik, de tagja vagyok a párt békéscsabai végrehajtó bizottságának is, tekintve, hogy a mi pártszer­vezetünket a csabai pártbi­zottság ellenőrzi, irányítja. A szövetkezeten belül működő MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke vagyok 1971-től, és négy unoka nagyapja. Az én házasságom csodálatosan jól sikerült. Feleségem az áfész- ABC-ben pénztáros. Ideális család vagyunk, hiszen két gyermekünk született: egy fiú és egy lány. ök is csalá­dot alapítottak. A lányomék, a vömmel együtt természe­tesen itt tsz-tagok. A fiam Komlón él, a bányánál gép­jármű-villamossági műsze­rész. Háromszobás lakásuk van. Mi is jó körülmények között lakunk. Üjabb fel­adatokra kész, elégedett em­ber vagyok. Ennyire vittük és ez nem szégyen, még akkor sem, ha országos méretekben koráb­bi önmagunkhoz vagy má­sokhoz mérjük magunkat. Erőnkből így tellett. Ha a jö­vőben jobban, eredménye­sebben dolgozunk, többre visszük. A jobb lét kulcsa a kezünkben, a munkánkban van. Azt mondom mindig az embereknek, ’45 óta itt egy­folytában süt a Nap. Most néhány felhő eltakarja a fényt, de eddig még minden beborult ég kiderült. Most is így lesz, de a derűért, ke­ményen meg kell dolgoz­nunk. Dupsi Károly HÍREK n VILUGGQZDflSQGBÓL Mexikói infláció. Mexikó­ban az év első hét hónap­jában 67,5 százalékkal emelkedtek az árak — ez derül ki a statisztikai ada­tokból. A szakszervezetek sürgetik a kormányt, hogy az ilyen ütemű pénzrom­lásra való tekintettel térjen át a havi bérkorrekció rendszerére. Az országban az idén már háromszor emelték a bérek legalsó ha­tárát, amely most napi 4500 peso. Hanyatló profit. Jelentős mértékben — csaknem 60 százalékkal — visszaesett az áprilisban kezdődött pénzügyi év eddigi idősza­kában a Sony profitja a ta­valyi hasonló időszakhoz képest — közölték a világ­hírű japán elektronikai vállalatnál. cég vezér- igazgatója szerint a yen erősödésének hatása 175 millió dollárnyi bevételtől fosztotta meg a Sonyt, s a haszon ebben az időszak­ban így 25 millió dollárra apadt, az előrejelzések ugyanakkor kedvezőbb foly­tatást ígérnek: a pénzügyi év végéig az összhaszon várhatóan eléri a 225 mil­flz áfészek félévi mérlege Több bútor és színes televízió fogyott Megyénk fogyasztási szö­vetkezetei az év első hat hó­napjában 5 milliárd 917 mil­lió forint árbevételt értek el. A kiskereskedelmi üzle­tek élelmiszerekből 4,7, ru­házatból 12,1, vegyes ipar­cikkekből 7,9 százalékkal növelték a forgalmat, míg a vendéglátás bevétele 4,5 szá­zalékkal emelkedett. Szép eredményt ért el a Békés­csaba és Vidéke Áfész, amely különösen a ruházati cikkek forgalomnövekedésében je­leskedett. A vendéglátás te­rületén figyelemre méltó a gyulai és a kondorosi szö­vetkezet eredménye. Mező- berényben és Vésztőn vi­szont nem sikerült annyi árut értékesíteni, mint ta­valy ilyenkor. Az élelmiszerek kínálatát a kiegyensúlyozottság jelle­mezte. A kedvezőtlen téli időjárás sem befolyásolta az alapvető élelmiszerek ellá­tását. Az áprilisi húsáreme­lés miatt kevesebb tőkehús fogyott, az olcsóbb termé­kekből azonban nem sike­rült mindig kielégíteni az igényeket. Gondot jelentett, hogy a kolbászfélék, a sza­lámik központilag meghatá­rozott keretét 20 százalékkal csökkentették. Tejből és tej­termékekből elegendőt kí­náltak, a féltartós tej áru­sítása könnyítette a válasz­tékosabb ellátást. Sajnos,' most sem volt korlátlanul napraforgó-étolaj, margarin, fényezett rizs és diabetikus édesség. Ruházati termékek közül elsősorban a divatáru­kat, a fonalakat, a méter­árukat keresték. Csökkent a kereslet a készruhák és a kötöttáruk iránt. Bővült a lakástextíliák választéka. Nem volt hiány szőnyegből és bútorszövetből. Akadozott az ellátás gyermekzokniból és női harisnyából, időnként eltűnt a polcokról az alsó kötöttáru. Tartós fogyasztási cikkekből nőtt a forgalom. Az átlagosnál is jobban emelkedett a bútor, a fa­gyasztószekrények, a motor- kerékpárok és a színes tele­víziók értékesítése. Szilárd tüzelőanyagok közül brikett­ből adtak el legtöbbet, tü­zelőolajból 20 százalékkal növelték a forgalmat. Sike­res volt az engedményes tü­zelőakció is, mintegy 30 ezer tonna szén, brikett és tűzifa talált gazdára, a lakosság megtakarítása elérte a 4 millió forintot. Javult a szerszámok, a háztartási edények választéka, vegyi és papírárukból viszont nem mindig volt elegendő. A megye áfészeinek közös vállalata, a Békésszövker, 212 millió forint értékű árut adott a tagszövetkezeteknek, amely csupán 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Növekedett a Ská­la GT-től beszerzett áruk mennyisége. Színesítette az áruválasztékot az Éptekkel, az Agrokerrel, a Piérttel kö­zösen fenntartott boltok 316 milliós forgalma, amely csaknem 20 százalékkal nö­vekedett. Ebben az évben hét áfész folytat nagykeres­kedelmi tevékenységet, az első félévben 117 millió fo­rint értékű árut adtak el, 32 százalékkal többet, mint 1986 hasonló időszakában. Teret hódítottak az új üze­meltetési formák. Ma már a bolti kiskereskedelem árbe­vételének 60,7, a vendéglá­tásénak 65,6 százalékát a szerződéses, a jövedelemér­dekeltségű rendszerben mű­ködő üzletek adják. A felvásárlási ágazat 3,7 százalékkal növelte bevéte­lét. Több szövetkezet bőví­tette tevékenységi körét. Bé­késcsabán és Szarvason meg­kezdték a broylercsirke ter­meltetését, Orosházán és Kondoroson a tollfelvásár- lást és -feldolgozást szélesí­tették ki, Mezőberényben kedvezően alakult a hörcsög­bőr kikészítése, konfekcio­nálása. Vágónyúlból és méz­ből a vártnál kisebb forgal­mat értek el a szövetkeze­tek, a Tszker egyre nagyobb konkurenciát jelent ezen a területen. Burgonyából, zöld­ségből és gyümölcsből ugyanannyit vásároltak meg, mint tavaly, a szemes­termény, a gyógynövény fel­vásárlása viszont növeke­dett. A mezőgazdasági cik­kek felvásárlásából, az ipa­ri termékek értékesítéséből származó nem rubelelszámo­lású export 568 millió forin­tot tett ki, amely 32,5 száza­lékkal több a tavalyinál. Jól alakult az exportterv telje­sítése Mezőkovácsházán, Me­zőberényben, Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Kon­doroson. A mezőkovácsházi áfész pehelypaplanokból öt­szörösére emelte az értéke­sítést, de kedvezően alakult a cirokseprű és a baromfi­termékek eladása is. A 20 százalékos ipari árbevétel­növekedés kedvezően befo­lyásolta az összes megyei exportteljesítést, hiszen ez a szövetkezet adta az összes áfész ipari termelése 60 szá­zalékát. S. S. lió dollárt, elsősorban a szórakoztató elektronikai és a professzionális videoter- mékek eladásának valószí­nű felfutása miatt. A lassan feledésbe menő szakmák egyikének, a nádazásnak — a háztetők náddal való befedésének — művelője a Győr megyében élő Domán Pál. A Kisalföldön számos épület nádazott teteje dicséri tehetségét. A képeken: Domán Pál nádtetőt készít (MTI-fotó: Matusz Károly — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom