Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1987. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT . Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 186. SZÄM Pál Lénárd látogatása megyénkben A minőség a versenyképesség elengedhetetlen feltétele Művelődési házat avattak Gyomaendrödön Pál Lénárd, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára tegnap hivatalos látogatáson megyénkben tartózkodott. A vendéget — aki csütörtökön az esti órákban érkezett a megyeszékhelyre — Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta, majd tájékoztatták a térség politikai, gazdasági és társadalmi életéről. A fogadáson részt vett Nagy Jenő és dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, valamint Kemény Sándor, a Központi Bizottság instruktora is. A tegnap délelőttöt Pál Lénárd Szarvason töltötte, ahol az Öntözési Kutatóintézet és a Dózsa Termelőszövetkezet életével ismerkedett. A Központi Bizottság titkára délután Gyomaendrődre látogatott. Ott megtekintette a Kner Nyomda múzeumát, részt vett a Corini Margit festőművész és Pásztor János szobrászművész munkáiból rendezett kiállításon, majd avatóbeszédet mondott a felújított művelődési ház átadási ünnepségén. A Központi Bizottság titkárának Békés megyei programja tegnap Szarvason kezdődött. A közel 20 ezer lelkes városban Sebő János, a pártbizottság titkára és dr. Pataki István tanácselnök fogadta a kedves vendéget, valamint a kíséretében tartózkodó Csatári Bélát, Gyulavári Pált és Kemény Sándort. A 21 éve városi ranggal bíró település életéről a pártszékházban Sebő János adott tájékoztatót. Részletesen szólt a város és a város vonzáskörzetéhez tartozó települések gazdasági-kulturális életéről, a térségben élő közel harmincezer ember élet- és munkakörülményeiről és a pártélet kérdéseiről. Tájékoztatójában többek között kitért az öt ipari, hat mezőgazdasági, egy fogyasztási szövetkezet, a tangazdaság és a két szakszövetkezet gazdálkodására, ezen belül különösen a termelés eredményességére és az exportteljesítésekre. Szólt a kutatóintézetek — az öntözéssel és a haltenyésztéssel foglalkozó kutatóműhelyek — tevékenységéről, az oktatás, a közművelődés, és a városépítés időszerű feladatairól, a sikerekről és a gondokról. A tájékoztatót élénk eszmecsere követte. Pál Lénárd már a tájékoztató közben, majd annak befejeztével is több kérdést tett fel: milyen a termés- a kalászosokból, hogy alakult az első félévben a tőkés export, hányán tanulnak a városból felsőoktatási intézményben, vagyis milyen. a szövetkezetek és a kutatóintézetek szakember-utánpótlása, a főiskolát végzettek hány százaléka marad a pályán, van-e elegendő munkahely a végzősöknek, hogy fogadták a térségben élők a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalását a gazdaságitársadalmi kibontakozás programjáról, milyen a lakosság hangulata, melyek az embereket leginkább foglalkoztató kérdések. A házigazdák az idő szabta szűk keretek között igencsak gondban voltak, amikor kimerítő válaszra törekedtek. Mégis sikerült teljesebbé tenniük a városról és környékéről a tájékoztatóban felvázolt képet. TöbbeM között elmondták, hogy a párttagok és a pártonkívüli- ek egyaránt nagy várakozással fogadták az állásfoglalást. A taggyűléseket azonban, amelyeken a dokumentumot feldolgozták, a visszafogottság jellemezte. Miközben érezhető volt az állásfoglalás elfogadásában és végrehajtásának támogatásában megnyilvánuló egység, tapasztalhatók voltak bizonyos kételyek is: lesz-e erőnk végrehajtani, megvalósítani a programot. A tagság annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az állásfoglalás kezelésében nincs, nem lehet más út, csak a következetes végrehajtás. Az elmondottakat mintegy kiegészítette Pál Lénárd megjegyzése: — Az embereket legtöbbet foglalkoztató kérdés az, hogy mi a garancia a végrehajtásra. Egyértelmű a válasz: a cselekvés. És ezt a cselekvést kell biztosítani és megkövetelni minden szinten. A várakozás most bénít. A hetvenes évek közepétől folyamatosan többet fogyasztottunk, mint amit megtermeltünk. Válság előtti állapothoz érkeztünk. E folyamatot kell most lefékezni, majd lassan megfordítani. Ehhez vissza kell fogni — a közkiadásoknál és a lakosságnál is — a belső fel- használást. Ezért minden egyes gazdálkodó egységnél a legfőbb kérdés most az kell hogy legyen: miként lehet alkalmazkodni a változó körülményekhez. A végrehajtás legfőbb garanciája tehát a vállalatok, a vállalati kollektívák kezében van. A jó példáért ezúttal nem kellett messzire mennie a Központi Bizottság titkárának. Csak a város széléig, az öntözési kutatóintézetbe, ahol dr. Marjai Gyula igazgató, a pártszervezet titkára, dr. Szító János és az általános igazgatóhelyettes, dr. Sári László jelenlétében bizonyságot is adott a korszerű gondolkodásról. De mielőtt erről szólnánk, hadd említsük meg, hogy a szokásos üdvözlő szavak ezúttal különösen kedvesen csengtek, hiszen régi ismerősként köszöntötték az intézetben Pál Lénárdot. Ugyanis öt évvel ezelőtt járt már itt, igaz, akkor még mint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ügy tűnt — bár azt maga Marjai Gyula is előrebocsátotta — a régi beidegződés és szakmai tisztelet még hatott, mert inkább a tudós embernek szólt ^a tájékoztató, . mint a politikusnak. (A megfelelő egyensúlyról aztán később, amikor a kérdésekre került sor, jócskán gondoskodott a Központi Bizottság titkára. Itt is —* és ezek után nem volt nehéz megjósolni, hogy a nap folyamán később is — a KB-állásfoglalás fogadtatása, az emberek élet- és munkakörülményei, valamint a megújulás iránti vállalati-intézményi készség felől érdeklődött.) _ A 400 dolgozót — ezen belül 52 felsőfokú végzettségű szakembert foglalkoztató kutatóintézet egyébként — nevével ellentétben — nemcsak öntözési-vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozik, hanem a biológiai alapok fejlesztésével is, különösen a gyepek, a pillangósok és a rizs vonatkozásában. Fontosak az agrokémiai kutatásaik, a talaj- és növénysugárzással végzett kísérleteik. A kutatóintézet két országos programban vesz részt. _ Legfőbb törekvésük az, hogy a kutatási eredményeiket mihamarabb termelő erőre váltsák. Ezt, a korábban főleg az üzemek hozzáállásán múló folyamatot az utóbbi években igyekeznek mind jobban maguk is szervezni, amit mi sem bizonyít jobban, mint, hogy az eredményérdekeltségű költségvetési intézményként működő intézet működési költségei 85 százalékát már saját árbevételből fedezi. Tehát szó szoros értelemben véve is gazdálkodnak, folyamatosan végzik, elemzik, mi mennyit ér, miből, hogyan lehetne pénzt csinálni. Ehhez a hazai termeltetési-kutatási együttműködések mellett, nemzetközi kapcsolatokat is kialakítottak. (Folytatás a 3. oldalon) Rekordtermést ígér a Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 50 hektáros meggyese; 25 vagon export minőségű meggyet szállítanak a Hungarofructon keresztül Csehszlovákiába Fotó: Sarkadi László Parenyica tőkés exportra Nagybánhegyesről Igazgatótanács-ülésen tekintették át tegnap, augusztus 7-én a tejüzem első félévi munkáját a Nagybán- 'hegyesi Zalka Tsz-ben. Horváth, Endre, az igazgatótanács elnöke elmondta, hogy kereken 22 millió liter tejet vásároltak, dolgoztak fel, s 273 millió forint árbevételt értek el. Ez a tejmennyiség és az árbevétel jóval meghaladja az 1986. első félévi mért adatokat. A nyereség is kedvezően alakult. Ez év második felében hasonló teljesítmény elérésével számolnak. Indítványára az igazgatótanács elismerését fejezte ki az ágazat dolgozóinak, akik a technikai berendezéseket ésszerűen, nagy hatékonysággal használták ki. Bejelentette, hogy a gyo- párosi tejüzem átvételével, a tejfeldolgozás feltételeinek bővítésével a jövőben csökkentének a nagybánhegyesi üzem terhelésén. Gyopároson 25 milliós beruházással a folyadéktej kereskedelmi előkészítésének, feltételeit teremtik meg. Nagybánhegyesről Kaszaperre telepítik a tsz tehenészetét, melynek létszámát 400-al, tehát ezerre növelik. Ezzel az intézkedéssel Nagybánhegyesen a tejüzem továbbfejlesztésére újabb feltételeket teremtenek. Szó van arról is, hogy a közkedvelt parenyica sajtból kis tételű exportot szerveznek nyugat-európai országokba. Dr. Mile Sándor, a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat igazgatója felszólalásában a tejfeldolgozás műszaki feltételeinek korszerűsítésére tett javaslatot, melyet a hazai fogyasztás növekvő igényességével és az export- lehetőség kihasználásával indokolt. Az igazgatótanács a termeléssel és az értékesítéssel összefüggő határozatok meghozatalával fejezte be munkáját. D. K. Több száz érdeklődő Nagyszénáson A Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet folytatva a hagyományt, az idei nyáron is megrendezte a nyitott paprikabemutató napot. A tegnapi, pénteki rendezvényre az ország szinte valamennyi tájáról érkeztek az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek képviselői és a kistermelők. Nagyszénáson 1979 óta folyik paprikakísérletezés, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet hazai és külföldi fajtáit, törzseit vizsgálják a szakemberek. Mint Szente Béla, a nagyszénási szövetkezet főkertésze, az egyik házigazda elmondotta, több mint háromezer törzset láthatnak a parcellákon az érdeklődők. A kutatóintézet jelenlévő szakemberei az egyes fajták és törzsek magjaiból adtak a jelenlévőknek otthoni kipróbálásra. A kutatóintézetnek az a kérése, hogy a betakarítás után írják meg véleményüket, termelési tapasztalataikat az egyes fajták és törzsek terméseredményeiről, betegségekkel szembeni ellenállóképességükről. A napjainkban termesztett külföldi és hazai fajták terméseredményei lényegesen felülmúlják a korábban termesztettekét. A bemutató, résztvevői a kiállított tablókon is tanulmányozhatták a legújabb növényvédelmi technológiai előírásokkal. A nagyszénási paprikabemutató hozzájárulhat a hazai zöldségtermesztés továbbfejlesztéséhez. V. L. BÉKÉS MEGYEI Gyomaendrödi hét a HSDE3-ban Jelentős esemény történt tegnap a településen, a felújított Katona József Művelődési Központot vehette birtokába a nagyközönség. Az intézményt ünnepélyes keretek között Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára adta át, erről az eseményről lapunk harmadik oldalán számolunk be. Az ötödik oldalon pedig Jenei Bálinttal, a városi jogú nagyközségi tanács elnökével készített interjú olvasható, melyben a nagyközség jelenéről, jövőjéről tájékozódhatunk. A 7. oldalon, a Szülőföldünk rovatban képriportot közlünk a településről.
