Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 1., szombat CSALÁD - OTTHON Alkohol és kreativitás Az emberiség jó néhány géniusza (Mozart, Beethoven, Goethe) szívesen nézett a pohár fenekére, és így van ezzel manapság is sok alkotó. Van-e okozati összefüggés az alkoholfogyasztás és a nagy kreativitás között? —■ erre az érdekes kérdésre keresett választ Geoff Lowe, az angliai Hull egyetemének pszichológusa. Tizenhat kísérleti személyt választott ki, férfiakat és nőket, 18 és 30 év között és és saját keverésű italt kínált nekik: vodkát tonikkal, méghozzá olyan mennyiségben, hogy körübelül 0,8 ezrelékre nőjön a véralkoholszintjük. A másik kísérleti csoport ugyanolyan szintű víz—tonik keveréket kapott, és még a pohár szélét is bevonták vodkahártyával, így senki sem tudta, voltaképpen mit iszik. Elfogyasztva az italt, a kísérleti személyeket kreativitásteszt alá vetették. Először semmiféle egyértelmű összefüggés nem mutatkozott az alkohol és az alkotóerő között. De amikor a kísérleti személyeket a teszt eredménye szerint újra két csoportba sorolták — az átlagosnál kisebb és az átlagosnál nagyobb kreativitásúak ' csoportjába —, érdekes eredmény született. Azok, akik az átlagosnál nagyobb krea- tivitásúaknak bizonyultak, alkoholfogyasztás után elveszítették gondolati gazdagságuk egy részét, a kevésbé kreatívok viszont szokatlan gondolatgazdagságról tettek tanúbizonyságot. Lowe ezt azzal magyarázza, hogy a félelem és a feszültség akadályozza egyes kreatív emberek tehetségének kibontakozását. Az alkohol oldja a gátlást, és teljes áttöréshez segíti a kreatív potenciált. Azok viszont, akik józanul is alkotóerejük teljében vannak, az alkoholfogyasztásra teljesítménycsökkenéssel reagálnak. Persze Lowe se ajánlja általános receptnek az alkoholfogyasztást a kreativitás növelésére, mert ez az adott személyiségtől, hangulattól és sok más körülménytől is függ. Dzsemek télire CITROMDZSEM Tisztítottan egy kiló gyenge spárgatököt legyalulunk, és 90 deka cukorral 20 percig forralunk. Három érett, szép nagy citromot nagyon gondosan megmosunk, majd egészben, azaz mindenestől lereszelünk, a magokat kiszedjük közüle és a tökhöz adjuk, s együtt még 10 percig főzzük. Melegített üvegekbe rakjuk, tetejét cukorral beszórjuk és lekötjük. Száraz helyre tesszük. GŐZÖLT ÖSZIBARACKDZSEM Egy kiló gyümölcshöz 50 deka cukrot és egy citrom levét használunk fel. Az őszibarackot meghámozzuk, félbevágjuk, rétegenként cukrozva lerajuk porcelán, vagy hibátlan zománcú edénybe, hozzáadjuk a citromlevet és 10-12 órát állni hagyjuk. Utána a gyümölcsöt a levével együtt üvegekbe tesszük, kevéske szalicilt szórunk a tetejére, s 1 lezárjuk. A szokásos módon a gőzölőfazékba állítjuk, sa gyöngyözéstől számítva 30 percig kis lángon, óvatosan dunsztoljuk. Kihűlni is az edényben hagyjuk. ÖSZIBARACKDZSEM MÁSKÉPPEN A teljesen érett, apró szemű, kásás őszibarackot egy pillanatra forró vízbe mártva lehéjazzuk, kimagvaljuk, majd kilónként 50 deka cukrot számítva rétegesen lerakjuk, de úgy, hogy legfelül cukor legyen. Másnap forrástól kezdve 25 percig főzzük, majd azon forró állapotban, az ugyancsak át- forrósított üvegekbe rakjuk. Száraz dunsztba rakjuk, egy napig benne hagyjuk. TÖKDZSEM A sárgatököt meghámozzuk, kivájjuk, s a húsát apró kockákra vagdaljuk. Tálba tesszük és minden kiló tökre 50 deka cukrot és egy citrom levét és lereszelt héját számítva, ezekkel összekeverjük. Egy napig állni hagyjuk, majd a levét előbb felforraljuk, utána belerakjuk a tökkockákat, s az egészet • sűrűre főzzük. Beüvegezzük és száraz gőzbe rakjuk egy napra. SÁRGABARACKDZSEM A jó érett, megmosott, ki - magozott, de héjas sárgabarackot félbevágva hibátlan zománcú lábasba rakjuk. Kilónként 60 deka cukorral összevegyítve, letakarva, hűvös helyen egy napig állni hagyjuk. (Ha azt akarjuk, hogy a dzsem ne legyen túl darabos, cukrozás előtt a gyümölcsöt daráljuk át.) Másnap forrástól számítva 30 percig főzzük. Még forrón, előmelegített üvegekbe tesszük, lezárjuk és száraz gőzben hagyjuk 48 órán át. Ha nem keserű a barackok magja, a forrázva lehéjazott magokból is főzhetünk valamennyit a dzsembe. Vass Márta Vakáció — unatkozás nélkül GYEREKEKNEK A szünidő a gondtalan pihenés, a kikapcsolódás időszaka, de azért ezek mellett hasznos tartalmat is adhatunk a gyorsan elfutó heteknek. Ilyen például, ha a kellemes élményt, egészséges mozgást nyújtó kirándulások alkalmával a biológiát tanuló diákok leveleket, terméseket gyűjtenek. A gazdag gyűjtemény segítséget jelent majd az iskolában. A gyógynövénygyűjtés pedig kétszeresen hasznos tevékenység. Megismeri a diák a „természet patikájában" található gyógynövényeket a népi gyógyászatban elfoglalt gyógyító szerepét, és pénzt is kaphat érte, ha szakszerűen gyűjti és átadja a gyógynövénygyűjtő telepeken. A kirándulások alkalmával sokszor találunk érdekes formájú, állatra vagy emberre hasonlító gyökereket. Ezeket jól tisztítsuk le, szárítsuk meg, majd kenjük be színtelen lakkal. Szép, természetes díszünk lesz a falon vagy asztalon. A gyökerek lakkozását el is hagyhatjuk. Találhatunk az erdőben érdekes formájú köveket, csillogó kristályréteggel. Ezekből készíthetünk egy kis dísz sziklakertet. Erre a célra megfelel egy régi műanyag tálca. A köveket, üres csigaházakat ízlésesen helyezzük el a tálra, majd ragasszuk rá. Közéje pici műanyag cserépben tegyünk zöld növényeket. A cserepeket magunk is elkészíthetjük üres és színes műanyag flakonokból. Az ügyesebb fiúk és lányok elemmel hangulatvilágítást szerelhetnek a mini sziklakertbe. Szünidei közös szórakozás lehet a sportvetélkedő. A kertes házban lakó fiatalok hívják meg társaikat erőt és ügyességet igénylő versenyekre (tollaslabda, futás, talajtorna, zsákban futás, akadályverseny, foci, ügyességi játékok stb.). Ha a lányok egyedül vannak, akkor sem kell unatkozniuk. Fűzzenek gyöngyöt. A Röltex-üzletekben kapható apró, színes gyöngy, többféle színben. Készítsenek több soros, divatos nyakláncot, fülbevalót vagy a fejre divatpántot. Divat a hímzés is. Ruhára, farmer- nadrágra hímezzenek virágokat, fantáziamintákat. Rendezhetnek a fiatalok sültburgonya- vagy pala- csintazsúrt. A lányok büszkélkedhetnek palacsintasütési tudományukkal, a fiúk pedig elkészíthetik a citromos teát vagy az üdítőket (ha olcsó már a paradicsom, sajtoljanak ki paradicsomlevet). Utána természetesen tegyenek rendet a konyhában, ne legyen felfordulás. A gyermekzsúrra gyorsan elkészíthető édesség lehet a gyümölcsös túró (a túrót cukorral és gyümölccsel ösz- szekeverjük, a tetejét gyümölcsszemekkel, tejszínhabbal díszítjük). Minden fiatal szeretné, ha szép alakja lenne. Hasznos szünidei időtöltés, ha különböző edzésterveket dolgoznak ki izomzatúk fejlesztésére. A rendszeres torna alakszépítő eredménye már néhány hét, a szervezetre és közérzetre gyakorolt jó hatása már néhány nap múlva mutatkozik. Sportnaplóba rögzítsük az eredményeket. Fiúknak az egyik legkedvesebb szórakozás: a barkácsolás. Az alkotás örömét is nyújtja. A lakásban, a kertben, a pincében, a padláson mindenhol található barkácsolásra szoruló holmi (konyhabútort átfesteni vagy tapétázni, a kerti székeket megjavítani, a pincében, padláson található régi holmit felújítani, például faháncsból virágcserépre dísz- burkolatot, deszkalapokból a konyhába polcot készíteni stb). Ne feledjük azt sem, hogy a könyv a legjobb barát, mindig kéznél van. Az is jó dolog, ha beiratkozunk a könyvtárba, ahol kedvünkre válogathatunk a sok érdekes olvasnivalóból. Nagyszerű módszer, ha a következő év kötelező irodalmát — nyáron elolvassuk. A vakáció örömeiből juttassunk a szülőknek is azzal, hogy többet segítünk otthon. Milyen kellemes meglepetés az édesanyának, ha kitakarított lakásba jön haza az egész napi fárasztó munkából, vagy ha az esti szennyes edényt tisztán találja a konyhában (a fiúk is elmosogathatják). Nemcsak a lányoknak, hanem a fiúknak is érdemes bekukkantani a főzési tudományt tartalmazó szakácskönyvekbe, és lássanak merészen hozzá az egyszerűbb ételek elkészítéséhez. A jól sikerült étel siker- é.lmény; ha nem sikerült, nem szabad elkedvetlenedni, újra meg kell próbálni. Nagyszerű sport, ha a fiúk összevágják a téli tüzelőfát, s ügyességüket bizonyítja, ha lefestik a megkopott ajtókat, ablakkereteket, vagy más módon szépítik, díszítik az otthonukat — a család és saját maguk örömére. Fási Katalin Divatban is fontos: Gyakran tapasztaljuk, hogy némelyik nő — hiába vásárolja a legdrágább holmikat — slamposnak, rosz- szul öltözöttnek hat, míg az önismeret mások a legolcsóbb konfek cióban is remekül mutatnak. elegáns, divatos benyomást keltenek. A titok nyitja abban rejlik, hogy az a nő öltözik jól, aki ismeri saját magát, alaposan kitapasztalja: mi illik az egyéniségéhez, s önkritikusan eláll a legújabb divattól is, ha tudja, hogy az az alakjának, alkatának egyáltalán nem felel meg. Megkönnyíthető ez az önismereti vizsgálat, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a négy kategória közül (amelybe alkatilag minden nő besorolható) mi magunk melyikbe tartozunk. a) Körtealkat: jellemzője a keskeny, néha lapos felsőtest, rendszerint vékony derék, széles csípő. Ez esetben tartózkodjunk a zsebes holmiktól, semmiféle keresztvonalat ne alkalmazzunk a csípőn. Ugyanakkor a felsőtestet kell erősíteni a zsebbel, zsabóval, vízesésfodorral — mindig a divatnak megfelelően. b) Galambalkat: mivel szinte a körte fordítottja, a csípőt kell érdekes megoldásokkal szélesíteni, hogy elterelje a figyelmet a felsőtestről. A dús keblek miatt mellőzendő a fodor, a bizsu, a vízszintes szabásvonal a ruha felső részén. Olyan holmik előnyösek, amelyeken a szabás- és tűzésvonal hosszában fut a mellen, és a modell jellemzője a nyújtott nyakkivágás. c) Hengeralkat: nincsenek szembetűnő hajlatai, így olyan ruhák viselete célszerű, amelyek nem hangsúlyozzák az alakot. Még a keskeny öv sem szerencsés. Legfelejbb, ha a derékbőség 80 cm alatt van. d) Deszkaalkat: sem elöl, sem hátul nincsenek kiemelkedő domborulatai. A legjobban öltöztethető alkat, mindent nyugodtan felvehet. Bányai Katalin Könyvállvány — olvasáshoz Olvasáskor a tekintetet megfelelő szögben kell a könyv felületére irányítani, ezért is jó egy speciális állvány, s azért is, hogy ne kelljen egy vastag könyvet órákon át tartani a kezünkben. Ábránk egy összecsukható könyvállvány műhelyrajzát mutatja be. A hátsó oldal felőli állványt az A ábrán, míg az oldalnézetet a B ábrán láthatjuk. Vékony furnérból vagy vastagabb kartonból kivágunk a nyitott könyv nagyságának megfelelő téglalapot (1.). A hátsó oldalfal felől a furnirhoz rögzítünk kb. 2,5 mm vastag acéldrótból meghajlított két konzolt (2. és 3.). E két konzol az ábrán nyilakkal megjelölt irányban összecsukható. Figyeljük meg, hogy a konzolok csak a 2a és 2b, továbbá a 3a és 3b pontokon vannak felerősítve. Ha a támasztólapot (1) kartonból készítjük, akkor a konzol drótjait (4.) erős cérnával vagy Vékony dróttal kell a kartonhoz varrni a C ábra szerint. Amennyiben a támasztólapot furnérból szabjuk le, a 2 és 3 konzol más csatlakozási módon készülhet. A vékony lemezből kivágott bilincseket (5.) áttoljuk a furnér nyílásain és azok végeit aldalra kihajtjuk a D ábra szerint. B. K. n vizek élete Sajátos a természetes vizek élővilága. Ha egy tó vagy folyó nincs különösen erős emberi, úgynevezett kultúrhatásnak kitéve, akkor a vízi élővilág olyan egyensúlyt tart fenn, amely bonyolult öntisztító folyamat eredményeként állandóan üde, friss vizet biztosít. A vízi élettérben nagyjából termelő, raktározó és elbontó szerkezeteket különböztetünk meg. A vizek legfontosabb termelő szervezetei a vízben élő planktonnövények, az algák. Az algák apró testtömegükhöz viszonyított nagy felületükkel kiválóan alkalmazkodtak az igen gyenge fényenergia hasznosításához is. Viszont apró testükben a fotoszintézissel termelt szerves anyagot tárolni nem képesek. így a jó növényi táplálékra (foszfor-, nitrogén-, szénvegyületek) és az optimális fényellátásra szaporodással reagálnak. Utódaikban, a populációban raktározzák tehát a felépített szerves anyagot. Biomasszájuk növekedése tehát elsősorban számbeli növekedés. Az algák vetélytársai a növényi tápanyagokért és fényért a vizek magasabb rendű növértyei. A raktározó szervezetek (másodlagos termelők) táplálkozás útján átveszik az építő szervezetek által felépített szerves anyagokat, azokat a testfenntartáshoz szükséges energia kivételével saját testükben halmozzák fel — raktározzák. A raktározó szervezet gyűjtőnéven az állatokat értjük. Vannak rövid élettartamú raktározók, például az egysejtű állatok, kerekesférgek, alsóbb rendű rákok. Vannak hosszabb és hosszú életű raktározó szervezetek, mint a gyűrűsférgek, a vízicsigák, a kagylók, a magasabb rendű rákok, halak. A rövid élettartamú, kis testű raktározók a jó táplálkozási feltételekre intenzív szaporodással reagálnak. Ezek is tehát a testükön kívül, az utódaikban raktároznak, így növelik populációjuk biomasszáját. Nagy egyedsűrűségük mindenképFontos haltáplálék a vizek gya-« kori raktározó szervezetei, az alsóbb rendű rákok, a kandi- csők. Nagyon szaporák, petecsomóikat testükön cipelik. pen a víz nyújtotta jó táplálkozási viszonyokat jelzi. Egyes kutatók az alsóbb rendű rákoknak tulajdonítanak víztisztító szerepet. Az alsóbb rendű rákok ilyen szerepe azonban csak ideig- óráig tart. Ha más állat meg nem eszi azokat, és öregségben pusztulnak el, a testükben levő tápanyagok gyors baktériumos vagy enzimes elbontás után visszajutnak a vízbe, és újra bekapcsolódnak a biológiai termelés körforgalmába. A tartósan raktározó szervezetek közül kiemelkednek a halak. Produkciós biológiai tevékenységüknek a termékét, a halhúst, az ember kitermeli és táplálékként használja fel. Az elbontó szervezetek a vízben levő (vagy oda jutó) oldott és szilárd, élettelen szerves anyagokat bontják el, amelyek megkötött energiatartalmát testük fenntartására és szaporodására használják fel.