Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 1., szombat CSALÁD - OTTHON Alkohol és kreativitás Az emberiség jó néhány géniusza (Mozart, Beetho­ven, Goethe) szívesen nézett a pohár fenekére, és így van ezzel manapság is sok alko­tó. Van-e okozati összefüg­gés az alkoholfogyasztás és a nagy kreativitás között? —■ erre az érdekes kérdésre keresett választ Geoff Lowe, az angliai Hull egyetemének pszichológusa. Tizenhat kísérleti személyt választott ki, férfiakat és nőket, 18 és 30 év között és és saját keverésű italt kí­nált nekik: vodkát tonikkal, méghozzá olyan mennyiség­ben, hogy körübelül 0,8 ezrelékre nőjön a véralko­holszintjük. A másik kísér­leti csoport ugyanolyan szintű víz—tonik keveréket kapott, és még a pohár szé­lét is bevonták vodkahár­tyával, így senki sem tudta, voltaképpen mit iszik. El­fogyasztva az italt, a kísér­leti személyeket kreativitás­teszt alá vetették. Először semmiféle egyértelmű össze­függés nem mutatkozott az alkohol és az alkotóerő kö­zött. De amikor a kísérleti személyeket a teszt eredmé­nye szerint újra két csoport­ba sorolták — az átlagosnál kisebb és az átlagosnál na­gyobb kreativitásúak ' cso­portjába —, érdekes ered­mény született. Azok, akik az átlagosnál nagyobb krea- tivitásúaknak bizonyultak, alkoholfogyasztás után el­veszítették gondolati gaz­dagságuk egy részét, a ke­vésbé kreatívok viszont szo­katlan gondolatgazdagságról tettek tanúbizonyságot. Lowe ezt azzal magyarázza, hogy a félelem és a feszültség akadályozza egyes kreatív emberek tehetségének ki­bontakozását. Az alkohol oldja a gátlást, és teljes át­töréshez segíti a kreatív po­tenciált. Azok viszont, akik józanul is alkotóerejük tel­jében vannak, az alkoholfo­gyasztásra teljesítmény­csökkenéssel reagálnak. Persze Lowe se ajánlja ál­talános receptnek az alko­holfogyasztást a kreativitás növelésére, mert ez az adott személyiségtől, hangulattól és sok más körülménytől is függ. Dzsemek télire CITROMDZSEM Tisztítottan egy kiló gyen­ge spárgatököt legyalulunk, és 90 deka cukorral 20 per­cig forralunk. Három érett, szép nagy citromot nagyon gondosan megmosunk, majd egészben, azaz mindenestől lereszelünk, a magokat ki­szedjük közüle és a tökhöz adjuk, s együtt még 10 per­cig főzzük. Melegített üve­gekbe rakjuk, tetejét cukor­ral beszórjuk és lekötjük. Száraz helyre tesszük. GŐZÖLT ÖSZIBARACKDZSEM Egy kiló gyümölcshöz 50 deka cukrot és egy citrom levét használunk fel. Az őszibarackot meghámozzuk, félbevágjuk, rétegenként cukrozva lerajuk porcelán, vagy hibátlan zománcú edénybe, hozzáadjuk a cit­romlevet és 10-12 órát állni hagyjuk. Utána a gyümöl­csöt a levével együtt üve­gekbe tesszük, kevéske sza­licilt szórunk a tetejére, s 1 lezárjuk. A szokásos módon a gőzölőfazékba állítjuk, sa gyöngyözéstől számítva 30 percig kis lángon, óvatosan dunsztoljuk. Kihűlni is az edényben hagyjuk. ÖSZIBARACKDZSEM MÁSKÉPPEN A teljesen érett, apró sze­mű, kásás őszibarackot egy pillanatra forró vízbe márt­va lehéjazzuk, kimagvaljuk, majd kilónként 50 deka cuk­rot számítva rétegesen le­rakjuk, de úgy, hogy legfe­lül cukor legyen. Másnap forrástól kezdve 25 percig főzzük, majd azon forró ál­lapotban, az ugyancsak át- forrósított üvegekbe rakjuk. Száraz dunsztba rakjuk, egy napig benne hagyjuk. TÖKDZSEM A sárgatököt meghámoz­zuk, kivájjuk, s a húsát ap­ró kockákra vagdaljuk. Tál­ba tesszük és minden kiló tökre 50 deka cukrot és egy citrom levét és lereszelt hé­ját számítva, ezekkel össze­keverjük. Egy napig állni hagyjuk, majd a levét előbb felforraljuk, utána belerak­juk a tökkockákat, s az egé­szet • sűrűre főzzük. Beüve­gezzük és száraz gőzbe rak­juk egy napra. SÁRGABARACKDZSEM A jó érett, megmosott, ki - magozott, de héjas sárgaba­rackot félbevágva hibátlan zománcú lábasba rakjuk. Ki­lónként 60 deka cukorral összevegyítve, letakarva, hű­vös helyen egy napig állni hagyjuk. (Ha azt akarjuk, hogy a dzsem ne legyen túl darabos, cukrozás előtt a gyümölcsöt daráljuk át.) Másnap forrástól számítva 30 percig főzzük. Még for­rón, előmelegített üvegekbe tesszük, lezárjuk és száraz gőzben hagyjuk 48 órán át. Ha nem keserű a barackok magja, a forrázva lehéjazott magokból is főzhetünk vala­mennyit a dzsembe. Vass Márta Vakáció — unatkozás nélkül GYEREKEKNEK A szünidő a gondtalan pi­henés, a kikapcsolódás idő­szaka, de azért ezek mellett hasznos tartalmat is adha­tunk a gyorsan elfutó hetek­nek. Ilyen például, ha a kel­lemes élményt, egészséges mozgást nyújtó kirándulá­sok alkalmával a biológiát tanuló diákok leveleket, ter­méseket gyűjtenek. A gaz­dag gyűjtemény segítséget jelent majd az iskolában. A gyógynövénygyűjtés pedig kétszeresen hasznos tevé­kenység. Megismeri a diák a „természet patikájában" ta­lálható gyógynövényeket a népi gyógyászatban elfoglalt gyógyító szerepét, és pénzt is kaphat érte, ha szaksze­rűen gyűjti és átadja a gyógynövénygyűjtő telepe­ken. A kirándulások alkalmá­val sokszor találunk érdekes formájú, állatra vagy em­berre hasonlító gyökereket. Ezeket jól tisztítsuk le, szá­rítsuk meg, majd kenjük be színtelen lakkal. Szép, ter­mészetes díszünk lesz a fa­lon vagy asztalon. A gyöke­rek lakkozását el is hagy­hatjuk. Találhatunk az erdőben érdekes formájú köveket, csillogó kristályréteggel. Ezekből készíthetünk egy kis dísz sziklakertet. Erre a célra megfelel egy régi mű­anyag tálca. A köveket, üres csigaházakat ízlésesen he­lyezzük el a tálra, majd ra­gasszuk rá. Közéje pici mű­anyag cserépben tegyünk zöld növényeket. A cserepe­ket magunk is elkészíthet­jük üres és színes műanyag flakonokból. Az ügyesebb fiúk és lányok elemmel han­gulatvilágítást szerelhetnek a mini sziklakertbe. Szünidei közös szórakozás lehet a sportvetélkedő. A kertes házban lakó fiatalok hívják meg társaikat erőt és ügyességet igénylő verse­nyekre (tollaslabda, futás, talajtorna, zsákban futás, akadályverseny, foci, ügyes­ségi játékok stb.). Ha a lányok egyedül van­nak, akkor sem kell unat­kozniuk. Fűzzenek gyön­gyöt. A Röltex-üzletekben kapható apró, színes gyöngy, többféle színben. Készítse­nek több soros, divatos nyakláncot, fülbevalót vagy a fejre divatpántot. Divat a hímzés is. Ruhára, farmer- nadrágra hímezzenek virá­gokat, fantáziamintákat. Rendezhetnek a fiatalok sültburgonya- vagy pala- csintazsúrt. A lányok büsz­kélkedhetnek palacsintasü­tési tudományukkal, a fiúk pedig elkészíthetik a citro­mos teát vagy az üdítőket (ha olcsó már a paradicsom, sajtoljanak ki paradicsom­levet). Utána természetesen tegyenek rendet a konyhá­ban, ne legyen felfordulás. A gyermekzsúrra gyorsan elkészíthető édesség lehet a gyümölcsös túró (a túrót cu­korral és gyümölccsel ösz- szekeverjük, a tetejét gyü­mölcsszemekkel, tejszínhab­bal díszítjük). Minden fiatal szeretné, ha szép alakja lenne. Hasznos szünidei időtöltés, ha külön­böző edzésterveket dolgoz­nak ki izomzatúk fejleszté­sére. A rendszeres torna alakszépítő eredménye már néhány hét, a szervezetre és közérzetre gyakorolt jó ha­tása már néhány nap múlva mutatkozik. Sportnaplóba rögzítsük az eredményeket. Fiúknak az egyik legked­vesebb szórakozás: a barká­csolás. Az alkotás örömét is nyújtja. A lakásban, a kert­ben, a pincében, a padláson mindenhol található barká­csolásra szoruló holmi (kony­habútort átfesteni vagy ta­pétázni, a kerti székeket megjavítani, a pincében, padláson található régi hol­mit felújítani, például fa­háncsból virágcserépre dísz- burkolatot, deszkalapokból a konyhába polcot készíteni stb). Ne feledjük azt sem, hogy a könyv a legjobb barát, mindig kéznél van. Az is jó dolog, ha beiratkozunk a könyvtárba, ahol kedvünkre válogathatunk a sok érdekes olvasnivalóból. Nagyszerű módszer, ha a következő év kötelező irodalmát — nyá­ron elolvassuk. A vakáció örömeiből jut­tassunk a szülőknek is az­zal, hogy többet segítünk otthon. Milyen kellemes meglepetés az édesanyának, ha kitakarított lakásba jön haza az egész napi fárasztó munkából, vagy ha az esti szennyes edényt tisztán ta­lálja a konyhában (a fiúk is elmosogathatják). Nemcsak a lányoknak, hanem a fiúk­nak is érdemes bekukkanta­ni a főzési tudományt tar­talmazó szakácskönyvekbe, és lássanak merészen hozzá az egyszerűbb ételek elké­szítéséhez. A jól sikerült étel siker- é.lmény; ha nem sikerült, nem szabad elkedvetlenedni, újra meg kell próbálni. Nagyszerű sport, ha a fiúk összevágják a téli tüzelőfát, s ügyességüket bizonyítja, ha lefestik a megkopott aj­tókat, ablakkereteket, vagy más módon szépítik, díszí­tik az otthonukat — a csa­lád és saját maguk örömére. Fási Katalin Divatban is fontos: Gyakran tapasztaljuk, hogy némelyik nő — hiába vásárolja a legdrágább hol­mikat — slamposnak, rosz- szul öltözöttnek hat, míg az önismeret mások a legolcsóbb konfek cióban is remekül mutat­nak. elegáns, divatos benyo­mást keltenek. A titok nyitja abban rej­lik, hogy az a nő öltözik jól, aki ismeri saját magát, ala­posan kitapasztalja: mi illik az egyéniségéhez, s önkriti­kusan eláll a legújabb di­vattól is, ha tudja, hogy az az alakjának, alkatának egyáltalán nem felel meg. Megkönnyíthető ez az önis­mereti vizsgálat, ha tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a négy kategória közül (amely­be alkatilag minden nő be­sorolható) mi magunk me­lyikbe tartozunk. a) Körtealkat: jellemzője a keskeny, néha lapos fel­sőtest, rendszerint vékony derék, széles csípő. Ez eset­ben tartózkodjunk a zsebes holmiktól, semmiféle ke­resztvonalat ne alkalmaz­zunk a csípőn. Ugyanakkor a felsőtestet kell erősíteni a zsebbel, zsabóval, vízesés­fodorral — mindig a di­vatnak megfelelően. b) Galambalkat: mivel szinte a körte fordítottja, a csípőt kell érdekes megoldá­sokkal szélesíteni, hogy el­terelje a figyelmet a felső­testről. A dús keblek miatt mellőzendő a fodor, a bi­zsu, a vízszintes szabásvo­nal a ruha felső részén. Olyan holmik előnyösek, amelyeken a szabás- és tű­zésvonal hosszában fut a mellen, és a modell jellem­zője a nyújtott nyakkivágás. c) Hengeralkat: nincsenek szembetűnő hajlatai, így olyan ruhák viselete célsze­rű, amelyek nem hangsú­lyozzák az alakot. Még a keskeny öv sem szerencsés. Legfelejbb, ha a derékbőség 80 cm alatt van. d) Deszkaalkat: sem elöl, sem hátul nincsenek ki­emelkedő domborulatai. A legjobban öltöztethető alkat, mindent nyugodtan felvehet. Bányai Katalin Könyvállvány — olvasáshoz Olvasáskor a tekintetet megfelelő szögben kell a könyv felületére irányítani, ezért is jó egy speciális áll­vány, s azért is, hogy ne kelljen egy vastag könyvet órákon át tartani a kezünk­ben. Ábránk egy összecsukható könyvállvány műhelyrajzát mutatja be. A hátsó oldal felőli állványt az A ábrán, míg az oldalnézetet a B áb­rán láthatjuk. Vékony furnérból vagy vastagabb kartonból ki­vágunk a nyitott könyv nagyságának megfelelő tég­lalapot (1.). A hátsó oldal­fal felől a furnirhoz rög­zítünk kb. 2,5 mm vastag acéldrótból meghajlított két konzolt (2. és 3.). E két kon­zol az ábrán nyilakkal meg­jelölt irányban összecsuk­ható. Figyeljük meg, hogy a konzolok csak a 2a és 2b, továbbá a 3a és 3b pontokon vannak felerősítve. Ha a tá­masztólapot (1) kartonból készítjük, akkor a konzol drótjait (4.) erős cérnával vagy Vékony dróttal kell a kartonhoz varrni a C ábra szerint. Amennyiben a támasztó­lapot furnérból szabjuk le, a 2 és 3 konzol más csat­lakozási módon készülhet. A vékony lemezből kivágott bi­lincseket (5.) áttoljuk a fur­nér nyílásain és azok végeit aldalra kihajtjuk a D ábra szerint. B. K. n vizek élete Sajátos a természetes vi­zek élővilága. Ha egy tó vagy folyó nincs különösen erős emberi, úgynevezett kultúrhatásnak kitéve, akkor a vízi élővilág olyan egyen­súlyt tart fenn, amely bo­nyolult öntisztító folyamat eredményeként állandóan üde, friss vizet biztosít. A vízi élettérben nagyjából termelő, raktározó és elbon­tó szerkezeteket különbözte­tünk meg. A vizek legfontosabb ter­melő szervezetei a vízben élő planktonnövények, az algák. Az algák apró testtömegük­höz viszonyított nagy felüle­tükkel kiválóan alkalmaz­kodtak az igen gyenge fény­energia hasznosításához is. Viszont apró testükben a fo­toszintézissel termelt szer­ves anyagot tárolni nem ké­pesek. így a jó növényi táp­lálékra (foszfor-, nitrogén-, szénvegyületek) és az opti­mális fényellátásra szaporo­dással reagálnak. Utódaik­ban, a populációban raktá­rozzák tehát a felépített szerves anyagot. Biomasszá­juk növekedése tehát első­sorban számbeli növekedés. Az algák vetélytársai a nö­vényi tápanyagokért és fé­nyért a vizek magasabb ren­dű növértyei. A raktározó szervezetek (másodlagos termelők) táp­lálkozás útján átveszik az építő szervezetek által fel­épített szerves anyagokat, azokat a testfenntartáshoz szükséges energia kivételé­vel saját testükben halmoz­zák fel — raktározzák. A raktározó szervezet gyűjtő­néven az állatokat értjük. Vannak rövid élettartamú raktározók, például az egy­sejtű állatok, kerekesférgek, alsóbb rendű rákok. Vannak hosszabb és hosszú életű raktározó szervezetek, mint a gyűrűsférgek, a vízicsigák, a kagylók, a magasabb ren­dű rákok, halak. A rövid élettartamú, kis testű raktározók a jó táplál­kozási feltételekre intenzív szaporodással reagálnak. Ezek is tehát a testükön kí­vül, az utódaikban raktá­roznak, így növelik populá­ciójuk biomasszáját. Nagy egyedsűrűségük mindenkép­Fontos haltáplálék a vizek gya-« kori raktározó szervezetei, az alsóbb rendű rákok, a kandi- csők. Nagyon szaporák, pete­csomóikat testükön cipelik. pen a víz nyújtotta jó táp­lálkozási viszonyokat jelzi. Egyes kutatók az alsóbb rendű rákoknak tulajdoníta­nak víztisztító szerepet. Az alsóbb rendű rákok ilyen szerepe azonban csak ideig- óráig tart. Ha más állat meg nem eszi azokat, és öregségben pusztulnak el, a testükben levő tápanyagok gyors baktériumos vagy en­zimes elbontás után vissza­jutnak a vízbe, és újra be­kapcsolódnak a biológiai ter­melés körforgalmába. A tartósan raktározó szer­vezetek közül kiemelkednek a halak. Produkciós bioló­giai tevékenységüknek a ter­mékét, a halhúst, az ember kitermeli és táplálékként használja fel. Az elbontó szervezetek a vízben levő (vagy oda ju­tó) oldott és szilárd, élette­len szerves anyagokat bont­ják el, amelyek megkötött energiatartalmát testük fenntartására és szaporodá­sára használják fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom