Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

1987. augusztus 10., hétfő NÉPÚJSÁG Emlékezés Nagaszakiban Vasárnap reggel Nagasza­kiban pontosan 11 óra 2 perckor mintegy 25 ezer em­ber egyperces néma felállás­sal adózott azok emlékének, akik a 42 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 9-én Naga- szakira ledobott atombomba pusztítása következtében vesztették életüket. Az amerikai légierő egyik B—29-es típusú bombázója eredeti célpontként a Japán északkeleti részén fekvő Ko- kura várost kapta, ám a fel­hős ég miatt feladatát nem tudta végrehajtani, így Na- gaszaki felé fordult. Ott az ég elég tiszta volt ahhoz, hogy ledobják a „Kövér em­ber” becenevet viselő atom­bombát. A robbanás, majd az azt követő tűz és radioak­tív sugárzás következtében közel 70 ezer ember halt meg, és a város nagy része elpusztult. Az áldozatok emlékére Na­gaszakiban vasárnap meg­tartott misét követő nagy­gyűlésen a város polgármes­tere, Motosima Hitosi sür­gette Reagan amerikai elnö­köt és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt, hogy még az idén tartsanak újabb csúcstalálkozót, és felszólí­totta a nagyhatalmakat arra, hogy „tegyenek meg minden erőfeszítést a nukleáris le­szerelés megvalósítása érde­kében”. A vasárnapi ceremónián a békeemlékmű melletti hely­re. ahol az áldozatok neveit sorolják fel, újabb 2359 név került. Ezek az emberek túl­élték az atomrobbanás bor­zalmait, de szervezetükben halálos folyamatot indított el a radioaktív sugárzás. Ök tavaly, a robbanás után 41 évvel haltak meg. Szovjetunió és a Földközi-tenger medencéje A Szovjetunió fontosnak tartja, hogy az európai fegy­veres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalásokon valamennyi, az európai biztonsági és együttműködési értkezleten részt vett Ország képvisel­tesse magát — hangsúlyoz­ta a földközi-tengeri térség el nem kötelezett országai­hoz intézett válaszüzeneté­ben a szovjet kormány. A térség országai június elején a jugoszláviai Brioni szige­tén tartottak tanácskozást és ezen fogalmazták meg a sezovjet vezetéshez intézett üzenetet. A szovjet kormány teljes megértéssel viseltetik az el nem kötelezett országok azon törekvései iránt, ame­lyek . a feszültség jelentős csökkentését, a katonai kon­frontáció szintjének leszállí­tását, a biztonság erősítését célozzák a Földközi-tenger térségében. Ezek a törekvé­sek egybeesnek a szovjet külpolitkia céljaival is — mutat rá a nyilatkozat. A Szovjetunió támogatásá­ról biztosította azt a Málta, Ciprus és Jugoszlávia által előterjesztett javaslatot, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekez­let résztvevői külön tanács­kozáson vitassák meg a földközi-tengeri térség biz­tonságának és együttműkö­désének kérdéseit. Kirgiz Legfelsőbb Tanács A Kirgiz SzSzK LegfelT sőbb Tanácsának szombati ülésszakán a 49 éves Tastan- bek Akmatovot választották a köztársasági parlament elnökségének elnökévé. Akmatov korábban az isz- szik-kuli terület egyik kol­hozának főjuhásza volt. Munkája mellett elvégezte a mezőgazdasági főiskolát, több szakkönyvet írt. A modern munkamódszerek terjesztéséért két ízben meg­kapta a Szocialista Munka Hőse címet, egyszer pedig a Szovjetunió Állami Díját. Eltemették Libanon volt elnökét Vasárnap szülőfalujában, a Suf-hegységbeli Deir el-Ka- marban temették el Camille Samun volt libanoni elnö­köt, a jelenlegi ügyvezető kormány pénzügyminiszte­rét. A temetési szertartásra csak Samun legközelebbi családtagjai érkeztek meg, katonai helikopteren: a Suf hegység jelenleg a muzul­mán erők kezében van. Libanon politikai pártjai, kivétel nélkül, részvétüket fejezték ki Camille Samun családjának. Mitterrand francia elnök, Husszein jor- dániai király, II. Hasszán marokkói király ugyancsak részvéttáviratot intézett a libanoni államfőhöz, az ame­rikai külügyminisztérium nyilatkozata pedig Samunt Libanon legkiemelkedőbb államférfiénak nevezte. „Ki Indiából” Ünnepélyes keretek között országszerte megemlékeztek vasárnap Indiában a nem­zet függetlenségi mozgalmá­nak sorsfordulós eseményé­ről: 1942. augusztus nyolca­dikén Mahatma Gandhi kezdeményezésére adták ki a brit gyarmatosítók elűzé­sére a „Ki Indiából” jelszót. A nevezetes napon kezdő­dött meg a függetlenségi harc utolsó, döntő szakasza. A vasárnapi megemlékező ünnepségek egyben már kapcsolódnak az ország ön­állóvá válásának negyve­nedik és, a nemzetalapító A jelenlegi ügyvezető kor­mánynak négy muzulmán és négy keresztény minisztere van — Abdullah Raszi ke­resztény belügyminiszter azonban fő kérdésekben, a Szíriával való együttműkö­dés ügyében a muzulmán miniszterekkel tart. Camille Samuntól a pénzügyi tárcát Joseph al-Hasem, a lakás- és szövetkezetügyi » tárcát pedig Joseph Szkaff vette át. A jórészt hivatalát név­legesen ellátó ügyvezető kor­mány képtelen arra, hogy Libanon jelenlegi gondjain segítsen. A nagy „mérséklő és közvetítő” személyiségek — Karami, Samun — távo­zása pedig veszélyesen ki­élezheti a feszültséget a mu­zulmán és a keresztény tá­borban’’ egyaránt. Dzsavaharlal Nehru szüle­tésének századik évforduló­jához. A központi nagygyűlést Bombay-ben rendezték meg, ott, ahol az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Pártnak a „Ki Indiából” felhívást meg­hirdető tanácskozását tar­tották. Az ünnepségen fel­szólalt Radzsiv Gandhi kor­mányfő is. A szabadsághar­cosok hősies • küzdelmére emlékeztetve kérte a nem­zetet, hogy az egység és ösz- szefogás megerősítésével vi­gye teljes győzelemre a füg­getlenségi mozgalom célját: a politikai és gazdasági sza­badság, a társadalmi és szo­ciális igazságosság megte­remtését. Nyugat-berlini irániak Több iráni személyt kiuta­sítottak, illetve kitiltottak szombaton Nyugat-Berlinbcl a nyugati megszálló hatósá­gok „a város belső biztonsá­gával kapcsolatos kötelezett­ségeikre” hivatkozva. A döntést bejelentő amerikai szóvivő nem közölte az érin­tett személyek pontos szá­mát, csupán annyit mondott, hogy többen közülük Irán nyugat-berlini konzulátusán dolgoznak, míg mások az NDK fővárosában lévő nagykövetségen. Egyes for­rások szerint a rendelkezés 10—15 személyre vonatkozik. A hivatalos indoklásban csupán annyi szerepel, hogy a lépés „a közrend és a biz­tonság érdekeit” szolgálja. EGK: vita az autópálya-díjról A belga kormány — hogy az állami költ­ségvetés óriási deficitje további csökkené­se érdekében növelje az állami bevételeket — azt tervezi: 1988-tól úthasználati díjat vezet be az eddig ingyenes belga autópá­lyákon. A belga rendszámú kocsik az eddig is kötelező gépkocsiadó évi díjának befize­tése fejében kapják meg szélvédőjükre az autópálya használatára jogosító kártyát, a külföldiek pedig 500, a kamionok 1000 bel­ga frankért kötelesek az egy évre érvényes engedélyt megváltani. Belgiumnak nem is annyira turistafor­galma, mint inkább a Nagy-Britanniából, Hollandiából és az NSZK-ból való tranzit- forgalma igen nagy, a kormány az autópá­lyadíjakból évi kétmilliárd belga frank jö­vedelmet remél, valamint a nagy kamion- forgalom okozta károk kijavításának fede­zetét. Belgium szomszédai meglepő gyorsaság­gal és szokatlan élességgel reagáltak. Hol­landia szerint a belga lépés súlyos csapás a Benelux országok között évek, sőt évti­zedek óta jól működő gazdasági együttmű­ködésre, amely többek között az egymás­közti út- és vasútforgalom szabadságában is testet öltött. Az NSZK pedig szemére veti a belga kormánynak: amikor a Közös Piac a tagországok közti személy- és áru­forgalom egységesen teljes szabadságára tö­rekszik, Belgium — ellenkezőleg — sorom­pót állít fel. Ha az NSZK is követné ezt a példát és nyomában a Közös Piac többi tagországa, akkor a gépkocsiknak tizenkét ország autópálya-használati kártyáját kelle­ne megváltani és kitapétázni azokkal a szélvédőüveget. Bonn bejelentette: ha a belga kormány kitart elhatározása mellett, panaszt tesz az EGK-bizottságnál, s az ügyet a tagországok közlekedésügyi minisz­terei októberben esedékes ülésének napi­rendjére tűzeti. Ez a szemrehányás azonban — hangzik a belga védekezés — nem jogos. A Közös Piac tizenkét tagországa közül ugyanis öt­ben — Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Francia­országban (az utóbbi kettőben nem is ke­veset) — kezdettől fogva fizetni kell az autópályák használatáért. Ezért Brüsszel­ben különösen zokon Vették és furcsálot- ták a Párizsból érkezett ellenvetést a bel­ga terv ellen. A francia hatóságok azonban nyomban magyarázattal is szolgáltak: az ő autópályáikat magántársaságok pénzelték és építették, azok tartják is fenn, mindennek feltétele, hogy kiadásaik a beszedett dí­jakból megtérüljenek. Míg az a néhány francia autópálya-szakasz, amit az állam építtetett ingyenes — mondják, s hozzáfű­zik, hogy ingyenesek az állam által épített összes autópályák az NSZK-ban, Nagy- Britanniában, Dániában, Hollandiában és — mindeddig — Belgiumban. Sőt — teszik hozzá —, ingyenes az állam által épített autópálya olyan nem közös piaci országban is, mint Svédország, vagy — az Olaszor­szágba vezető speciális hegyi átkelőszakasz kivételével — Ausztria. Ausztria — szintén hallatja hangját a vitában. A Kronen Zeitung a belga példát követésre érdemesnek találja. Utal Robert Graf gazdasági miniszter javaslatára: az osztrák kormány fontolja meg, hogy beve­zesse az autópályadíjat és a befolyó pénzt fordítsa az autópálya-hálózat bővítésére. Megszólalt a belga szállítóvállalatok szö­vetségének vezetősége is. Egyértelműen el­lenzi az úthasználati díj bevezetését, mert attól tart, hogy a kis területű Belgium sűrű autópálya-hálózatán a belföldiek ellenőrzé­se és a külföldiek kártyavásárlási kötele­zettsége alaposan lelassítja majd a forgal­mat, s a szállítók többet veszítenek időben és üzemanyagban, mint amennyit az ál­lam pénzben nyer. • Az EGK bizottsága egyelőre nem nyil­vánított véleményt. A gazdasági közösség brüsszeli központjában úgy vélik, hogy amíg a belga kormány nem mondja ki rendeletileg az autópályadíj fizetésének kö­telezettségét, nem is várható a bizottság állásfoglalása. Végtére is, az egész egyelőre csak tervezet. Fábián Ferenc Bálnatitkok nyomában i A bálnarejtélyt, a tengeri em­lősök szokatlan viselkedését kutatják amerikai biológusok, akik most úgy érzik, hogy vég­re közelebb kerültek a titok nyitjához. Sikerült ugyanis meg­gyógyítaniuk három úgyneve­zett öngyilkos bálnát azok közül, amelyek tavaly decemberben, eddig megmagyarázhatatlan módon, tömegesen partra vetet­ték magukat az Atlanti-óceán menti Cape Cod közelében. A három tengeri emlőst jú­nius 29-én egy kutatóhajóról visszatették az Atlanti-óceánba, de előzőleg nyomkövető beren­dezéssel, különleges adókészü­lékkel szerelték fel őket. James Meade, a washingtoni Termé­szettudományi Múzeum kutató- intézetének szakértője a várha­tó adatoktól azt reméli, hogy gyökeresen átformálják majd az ismereteket e tengeri emlősök­ről. Vannak olyan tudósok, akik már most is sikeresnek tartják az akciót, hiszen a bostoni New England Aquarium fel tudta gyógyítani a három sokkos nö­vendék bálnát, s végül a kísér­leti állatok annyira felépültek, hogy túlélhették a visszatérést a tengerbe. Igaz történt egy ki­sebb „baleset”: az egyik bálna elvesztette adóberendezését. A másik két nyomkövető berende­zés azonban sértetlen, sőt, az egyik bálnán két szerkezet is van, s az egyik olyan elemmel működik, amely akár hat hó­napig is üzemképes. Már ko­rábban is megpróbáltak fog­ságból szabadon engedni delfi­neket, bálnákat, de egy-két esettől eltekintve nem lehetett megállapítani, hogy életben maradtak-e. Most pedig először kísérleteznek úgy, hogy egy­szerre három bálnát mentettek meg s juttattak vissza a ten­gerbe, ami rendkívül megnövel­te túlélési esélyüket. A hyom- követés segíthet beigazolni egy széles körben igaznak tartott feltételezést, miszerint a vissza­segített bálnák társaik közt szé­pen fejlődnek. cC! T1EH3EHCKA5I riPABflA T, ‘•""Z Qsse í'f ^TOiffurterAllgemtíí1’ mit " ­SOK A SZEGÉNYSORSÜ DÁNIÁBAN Mintegy 30000 dán él a legmélyebb gazdasági, kul­turális és szociális nyomor­ban, s a társadalomtól nagy­mértékben elszigetelődve — adta hírül a dán szociális kérdésekkel foglalkozó in­tézet. Egy kutatás alapján kimutatták, hogy a ’80-as években még inkább növe­kedett azoknak a száma, akik lakás vagy munka nél­kül maradtak. A nők közül sokan az alkohol, kábítószer rabjai, egyre több a prosti­tuált, s egyre több a családi probléma. REKORD ÁR EGlY DALI-KÉPÉRT Egy japán művészetbarát 2,3 millió dollárt fizetett Salvador Dali festményéért. Ez eddig a legnagyobb ösz- szeg, amelyet a spanyol festő képeiért adtak. Az elkelt kép 1974 és ’76 között ké­szült, s a címe: Gala a Földközi-tengert szemléli, s amely 20 méterről nézve Abraham Lincoln arcképére hasonlít. ELŐKERÜLT Másfél évig porosodott a brit rendőrségen egy körül­belül 32,4 millió dollárt érő El Greco-festmény, amelyet 1981-ben loptak el, miközben francia tulajdonosai London­ba szállították. Az alkotást csak most ismerték fel és becsülték fel reális értékére. Tulajdonosai, két francia polgár csupán 243 ezer dol­lárra becsülte a festményt. A rendőrség egy brit bank páncélszekrényében bukkant rá, ahová a tolvajok rej­tették el. ÖTLET A dán Anders Andersen meglepetéssel vette tudomá­sul, hogy a hatóságok nem hajlandók neki önálló útle­velet kiállítani, s azzal az ötlettel álltak elő, hogy íras­sa be magát szülei egyiké­nek útlevelébe. Ami egy­szerűen lehetetlen, mert An­dersen március 30-án töl­tötte be . .. 100. életévét. A baj onnan eredt, hogy az útlevelekkel foglalkozó tiszt­viselő születési évszámából csak az utóbbi két számje­gyet vette tekintetbe, így Andersent néhány hónapos csecsemőnek tekintette, akit a szabályok szerint szülei útlevelébe írnak be. A bo­nyodalom csak akkor oldó­dott meg, amikor kiderült, hogy a kérvényező ... 1887- ben született. KULCS AZ AJTÓBAN Svájcban tavaly naponta 807 lopást követtek el. A lopások száma az év folya­mán 294 815 volt, amiből 106 094 esetben gépkocsit „kötöttek el”. Közreadva ezeket az adatokat, a Tri­bune de Génévé megjegyzi, hogy a Securitas Biztosító Vállalat szakemberei megál­lapították: 8256 esetben a tulajdonos a kirabolt lakás ajtajában felejtette a... kulcsot. DINNYEEVÉS A Parma tartományi Sis- sában megrendezték az ötö­dik világbajnokságot, hogy kiderítsék, ki eszik meg több dinnyét egy perc alatt. A versenyen hat ország 93 „atlétája” vett részt. A fér­fiaknál a győztes az olasz Paolo Magri volt, aki egy perc alatt 1,35 kilogramm dinnyét kebelezett be. A nőknél ugyancsak olasz ver­senyző, Rita Riccoza győzött, aki 746 gramm dinnyét evett meg egy perc alatt. A nézők tapsa és kacagása közepette a győztesek átvet­ték a hagyományos „arany­dinnyét”. CSŐD öt hónappal ezelőtt jelent meg először a The London Daily News c. lap azzal a bevallott céllal, hogy kiszo­rítja a piacról az Evening Standard esti lapot. Terve azonban csődöt mondott, s kénytelen volt feladni a küzdelmet. A hónap elején újabb próbálkozásnak lehet­tek tanúi a londoniak: 15 hónapos működése során a Today lap másodszor is gaz­dát cserélt, mert a csőd ve­szélye fenyegette. Most rév­be jutott — vélik egyesek —, mert Rupert Murdoch ausztrál sajtómágnás biro­dalmába került... A kérdés csak az: mi lesz belőle? HIBRID Az Egyesült Államokban megkezdték egy olyan gép kipróbálását, amely a heli­kopter és a repülőgép keve­réke. A hibridet a Sikorski cég állította elő a NASA szakembereinek bevonásá­val. Amikor óránként 55 km-nél kisebb sebességgel akar repülni, akkor helikop­terként működik, amikor pe­dig „siet”, s 750 km/óra se­bességgel közlekedik, akkor repülőgép. Az átálláshoz 30 másodpercnél kevesebbre van szükség. A gép előnye az is, hogy helyből képes felszállni, majd repülőgép­ként felytathatja útját. A CÉL: 60 GYEREK Nem halhatok meg, amíg legalább 60 gyermekem nem lesz — ebben áll egy ma 44 éves Abu Dhabi-i férfiú életcélja. Szalim Mubarak eddig tizenegyszer házaso­dott és 32 gyermeke van. Egyszerre azonban mindig csak négy felesége van: tiszteletben tartja az iszlám rendelkezéseit, hiszen fog­lalkozása — müezzin. ÉPÍTKEZZEN ENERGIA­TAKARÉKOSÁN! Az előírásnál 30%-kal jobb hőszigetelésű falazóblokk telepünkről azonnal elszállítható. Békéscsaba, Kossuth utca 23. Telefon: 26-613. A Békés Megyei Tanács V. B. ipari osztálya árhatósági csoportjába OKLEVELES ÁRSZAKÉRTŐI KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ MUNKATÁRSAT KERES Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. JELENTKEZNI ÍRÁSBAN: a Békés Megyei Tanács V. B. ipari osztályán, 5601 Békéscsaba, Pf. 118. 1987. augusztus 14-ig lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom