Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-07 / 185. szám
l^^^ugusztus^J^j^ént^ n munkaidőalap védelme a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Emlék zsebóra Negyven éve a MflV-nál Régi szép szokást elevenített fel a MÁV vezérigazgatója. Azoknak a fizikai dolgozóknak, akik 40 évi, vagy ennél hosszabb szolgálati idő alatt példamutató munkát végeztek, egy zsebórát ajándékoz. Ilyen ünnepélyes alkalomra került sor az elmúlt napokban Szegeden, ahol a Biztosítóberendezési Fenntartási Főnökség műhelyében dr. Várszegi Gyula vezérigazgató két békéscsabai műszerésznek — Szilágyi Jánosnak és Bállá Jánosnak —'adott át zsebórát, mondván, ez emlék és nem ajándék. Az óra számlapján stilizált szárnyaskerék, hátlapján egy mozdony domborműve, fölötte a megajándékozott neve, alatta az átadás éve és a „MÁV vezér- igazgatója” szöveg olvasható. A beszélgetés során Szilágyi János elmondta, hogy fiatalemberként 1947 nyarán jött a vasúthoz. A Budapesti Távirda- intézőségnél munkásként kezdte, majd egy sor más beosztásban dolgozott. A katonai szolgálat letöltése után vasúti távközlő- és biztosítóberendezési tanfolyamot végzett, szakmát tanult. Műszerészként, majd 1955-től műszerész-csoportvezetőként járta az országot, szerelte a különféle vasúti biztosítóberendezéseket. — Hogyan került Csabára? — kérdezte a vezérigazgató. — 1962-ben Békéscsabán új biztosítóberendezést szereltünk, kellett a szakember, aztán a családom Gyomán élt, így én is végleg itt maradtam. Szilágyi János munkáját több magas kitüntetés is fémjelzi, köztük a Munka Érdemrend arany fokozata és az Április 4-e Érdemrend. Bállá János 1945 áprilisában lépett a vasút szolgálatába, mint betanított munkás. 1950-ben került át a távközlő szakterületre, ahol folyamatosan képezte magát, szakképzettséget szerzett. Ma a távközlési szakterület egyik legjobb ismerője. Fő tevékenysége a távbeszélőközpontok fenntartási, fuvarelhárítási munkái, melyben nagy gyakorlatot, tapasztalatot szerzett. Több nagy jelentőségű munkában is részt vett, többek között a békéscsabai állomás távbeszélőközpontjának bővítésében, új alközpontok, mellékállomások üzembe helyezésében. Bállá Jánost arról is kérdezte a vezér- igazgató, hogy nem unatkozik-e, ha majd novemberben 42 évi MÁV-os múlttal a háta mögött nyugdíjba megy? Bállá János válaszából megtudtuk, hogy megszokta a munkát, így talál azt a ház körül is, és több idő jut majd a családra. Mindketten megkapták a 40 év után járó Szolgálati Emlékérmet is. Gellért József Az év első felében 3400 tonna baromfival többet dolgozott fel a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a teljesítmény 24,2 százalékkal több az előző időszakhoz képest. A termelési érték megközelíti az egymilliárd forintot. Ugyanebben az időben a termelékenység 4,1 százalékkal javult. Csupa jó hír. Ezek jellemezték a vállalati munkát, mégis a munkaidőalap védelmére nagyon szigorú intézkedéseket hoztak. Kisebb gondok a kereskedelemben Kora délután volt, amikor Vésztő több mint 10 élelmiszerüzlete közül az 1. sz. ön- kiszolgálót felkerestem. Az ilyenkor szokásos látvány fogadott: nem sok vevő akadt a boltban. Ügy tűnt, mintha a hétköznapok délutánjai jelentették volna a dolgozók számára a „pihenést”, akiknek többsége fiatal. Ám ennek ellenére mégis volt egy csöppnyi mozgás, hiszen a hiányzó árucikkeket újból és újból pótolni kell a pultokon. Később megtudtam, hogy a lakosság már két hónapja eladótérrel és raktárral bővített épületben vásárolhat. — Hamarosan mint áruház is működhet az önki- szolgáló — újságolta örömmel Szombati Gáborné boltvezető-helyettes —, s így az élelmiszereken kívül más cikkekkel is bővül az áru- választék, amely egyébként nem kifogásolható. Eltekintve attól, hogy amióta a füszért külön boltot nyitott itt Vésztőn, azóta termékeivel nem lát el bennünket olyan jól, mint a saját üzletét — tette hozzá már kissé lehangoltabban. — Ezek alapján mit mondhat el az ellátásról? — Tejre, kenyérre, amelynek minősége a vevők szerint a környéken itt a legjobb, nincs gondunk. Sőt, kimondottan sok áruból lehet válogatni. Magam is arról győződtem meg, hogy az általános hiánycikkeken kívül — mint a mazsola, kókuszreszelék, babérlevél — minden megtalálható a polcokon. Bár azt meg kell említenünk, ismét a füszértre hivatkozva, hogy saját boltjának megnyitása óta ősszel és télen déli gyümölcsöt ebben az üzletben nemigen láttak a vásárlók. Ennek ellenére örvendetes, hogy reklamáció nincs, pedig ahogy észrevettem, egy-két szépséghiba itt is előfordul. — Sajnos — folytatta a vezetőhelyettes — az üvegvisszaváltással van a legtöbb gond. Alig férünk el a göngyölegtől. Nagyon sok üveg ránk marad, mert a vállalatok általában nem tudnak elegendő rekeszt biztosítani. Valóban. Óriási dobozhalom vár már ki tudja mióta arra, hogy egy-egy fuvarozó megszánja és elszállítsa. Nem beszélve arról a tömérdek üres üvegről, amelyre jelen pillanatban nincs szükség, „gazdája” pedig nem jelentkezik. Mi lesz ezekkel? Meddig állnak még itt egy halomban? S bár nagyon foglalkoztatott a kérdés, figyedmem az üzlet felszereltségére terelődött. — Viszont nem panaszkodhatunk szaképzett dolgozóinkra — vette át a szót Pardi János Gáspár, a másik boltvezető-helyettes —, akik másfél műszakot teljesítenek, s talán sikerül a tervezett 36-37 millió forintos árbevételt hozni. Van esély rá, hiszen új pénztárgépeket, elektromos mérő- és számológépet, valamint hűtőpultokat kaptak. A hűtők minősége ugyan nem a legjobb, mert gyorsan „lerobbannak”, különösen nyáron, de ennek ellenére minden termék hűtése külön-külön megoldott. Reméljük, hogy hamarosan a göngyöleg elszállításával sem lesz probléma. F. A. — Nincs ellentétben a munkaidőalap védelmére hozott intézkedések sora az elért teljesítménnyel? — kérdeztem Ulbert István igazgatótól. — Az első félévi kiemelkedő vállalati teljesítmény tulajdonképpen a munkaidő- alap védelmére hozott intézkedéseink eredménye. A feldolgozó vonalakon szervezettebbé tettük a munkát. Erre sarkallt bennünket az előbb említett 3400 tonna többletáru fogadása és feldolgozása. Ezt a múlt év második felében már láttuk, így jó előre fel is készítettük dolgozóinkat a ránk váró, az átlagosnál nagyobb teljesítményre. Eszközeink igazi próbája volt az első félév, hiszen vonalainkon majdnem 25 százalékkal több árut engedtünk át, mint korábban. — A második félévben milyen teljesítménnyel számolnak ? — A baromfitartás iránt ugrásszerűen nő az érdeklődés. A tenyésztői kedv és a törzsállomány teljesítményét figyelembe véve vállalatunk újabb 3400 tonna többletárura számít. Az év első negyedében úgy láttuk, hogy 7000-8000 tonna körüli árumennyiséggel nő 1987- ben az üzem terhelése. Különben 50 ezer tonna baromfi felvásárlására, feldolgozására és értékesítésével számoltunk. E nagy mennyiségű áru fogadásának előkészítése során fontosnak tartottuk a munka műszaki feltételeinek további javítását, a folyamatban lévő technológiai rekonstrukció határidőre történő befejezését, újabb műszakok szerveVerőfényes szép nyári napon sétáltam Vésztő főutcáján. Az egyik szépen karbantartott ház előtt önkéntelenül megálltam, szinte földbe gyökeredzett a lábam. A tágas udvaron nagy tarajú, barnapiros tollú kakasok kapirgáltak — no nem a szemétdombon, hanem az üdezöld pázsiton. — Kotlósok „felügyelete” alatt félszáznyi kiscsibe csipegette a zsenge füvet. Csak álltam és néztem a felejthetetlen látványt, amely gyermekkoromra emlékeztetett. Édesanyám már kora tavasszal kottásokat ültetett az ágyak alá, pázését, az anyagi érdekeltség hatásosabb kiterjesztését. Természetesen mindent a munkaidőalap védelmének rendeltünk alá, hiszen eredményeinket csak jó munkával, az eszközök hatékony működtetésével növelhetjük. Ezért olyan intézkedéseket foganatosítottunk, melyek révén a feldolgozó vonalakon és a darabolóban feszített üteművé vált a munka. Ezekről a helyekről műszak közben eltávozni nem lehet, illetve csak nagyon indokolt esetben lehetséges. Felvettük a kapcsolatot a városi szervekkel is, hogy dolgozóink ügyeit, beidézé- sét a munkaidőalap védelmének megfelelően szervezzék. Vegyék figyelembe, hogy itt több műszakban dolgoznak az emberek, s ügyeikben, a* délelőttös műszak esetében a délutáni órákban, a délutános műszak esetében pedig délelőtt, műszakkezdést megelőzően járjanak el. Ügyintézés következtében a munkából távol töltött időt nem fizetjük sem a szellemi, sem pedig a fizikai dolgozóknak. — Több dolgozó munkaidő alatt vásárolt be a munkahelyi büfében és más elárusító helyen, de azt is megfigyelték, hogy néhá- nyan ugyancsak munkaidőben a kelleténél többször kávéztak, vagy üdítőitalt fogyasztottak távol a munkahelytől. Volt olyan dolgozó, aki munkaidejének tekintélyes részét a büfében töltötte. Ezekkel szemben szintén érvényes a munkaidő- alap védelmére hozott intézkedések valamelyike? tyolgatta nagy-nagy szeretettel a sárga pelyhes aprócsibéket, széltől, vihartól, esőtől védte őket, hogy népes családjának mielőbb csibehúst süthessen, főzhessen. Emlékeimből a kotlósok „kot-kot-kot-kot kotko- dács ...” vészt jelző hangjai „ébresztettek” fel, a kis- csibék szárnyukat széttárva futottak a hátsó udvarba. — Én csak a kotlósokban bízom, jobb szeretem, ha a magam nevelte törzsállomány tojásaiból keltetek, mintha naposcsibét vennék — magyarázza a ház asszonya, Szabó Lajosné, a Körösmenti Tsz nyugdíjasa. — — Megszigorítottuk a munkahelyek elhagyásának lehetőségét. Kapun belül és kapun kívül egyaránt ellenőrizzük a munkából távol töltött időt. Ennek nálunk súlyos következményei lehetnek. — Hogyan fogadták a dolgozók ezeket az intézkedéseket? — Fegyelmezetten, rendben, helyén valónak találták valamennyi lépésünket. Vállalatunknál nagyon jelentős vívmányok védelmére vállalkoztunk intézkedéseink meghozatalakor. Dolgozóink száma meghaladja az 1600- at. A foglalkoztatottakból 1100 a nő. Harminc évnél fiatalabbak 800-an vannak, öt évnél kevesebb a munkában töltött ideje 600 fiatalnak. Ök valamennyien a főmunkaidőben találják meg anyagi számításaikat a feldolgozó vonalak mellett, illetve a darabolóban. Mi a munkaidőre nem rádolgozunk, hanem a munkaidőben megdolgozunk szorgalommal és becsülettel. Jóllehet ezért is nincs alapvető munkaerőproblémánk. Nálunk azért ragadnak meg az emberek, mert itt munka van bőven, ez a munka szervezett tevékenység és egyre jobban meg is fizetett. Ebben az évben 10 százalékos bérfejlesztést valósítunk meg. A munkaidőalap védelmére hozott intézkedések a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál ilyen formán nagy következetességgel előbbre viszik a munka hatékonyságát, a termelékenységet, a fegyelmet szilárdítják és nem utolsósorban növelik a vállalat teljesítő- képességét, nyereségét. Érdemes tehát jól dolgozni, többet teljesíteni, mert itt az anyagi érdekeltség folytán a nyereséget előállítóknak is több jut, de több marad vissza bérre, fejlesztésre, a munkakörülmények javítására is. D. K. Most is ül két kotlós a kamrában. Régen vesszőkosárban ültek a tojásokon, most dobozban, így kisebb helyet foglalnak el. Takarmányt vásárolhatok a termelőszövetkezettől, háztáji is jár. A húst, zöldséget, gyümölcsöt előteremtjük a ház körül. Boltba kenyérért, tejért, paprikáért, borsért és egyéb fűszerért járunk. Jobban járok, ha kikeltetem a kiscsibéket, mint ha eladnám a tojásokat. Mert oly alacsony a tojás átvételi ára — a takarmány árához képest —, hogy ha minden tyúk minden napra egy tojást tojna, akkor sem lenne rajta hasznunk. De így a család ellátására nagyon megéri. A. R. A termékek egvharmada nem felelt meg az előírásoknak Bútorkereskedelmi ellenőrzések Minden napra egy tojás... A kereskedelmi felügyelőségek az év első felében 34 állami és 46 szövetkezeti vállalat, 17 gyártó és öt magánkereskedő 172 üzletében és áruházában — immár visszatérően — vizsgálták a bútorértékesítés körülményeit. A figyelmet elsősorban a forgalomba hozott termékek minőségére összpontosították, ez ugyanis évek óta a bútorkereskedelem legneuralgikusabb pontja. A minőségellenőrzés tapasztalatai ezúttal sem kedvezőek : a megvizsgált 2644 bútor mintegy harmada nem felet meg az előírásoknak. A hibák jelentős része azonban a korábbiaktól eltérően nem a szállítási sérülésekből adódik, hanem a gyártás «hiányosságaiból, elsősorban a technológiai fegyelem be nem tartásából. Feltűnő hiba egyebek közt a bútorrészek pontatlan illesztése, a durva megmunkálás, a díszítőelemek felületes eldol- gozása, a kárpitozott garnitúrák fémszerkezeteinek érdes, eldolgozatlan felülete. Emellett továbbra is rontja a bútorok minőségét, hogy a kiskereskedelmi bú- torraktár-hálózat alapterülete kicsi, s az árumozgatási technológia sem kielégítő. A rossz raktározási körülmények, a szakszerűtlen árukezelés miatt ugyancsak jelentős a minőségi károsodás. A kereskedelmi felügyelőségek ellenőrizték a garanciális bútorjavítást végző vállalatok, szövetkezetek munkáját is. Megállapították, hogy a bejelentések száma az idén emelkedett, s ha kismértékben is, de nőtt azoknak a garanciális panaszoknak a száma, amelyeket a szervizek csak 60 napon túl orvosoltak. A szervizek döntő többségénél a javítási idő tartamával meghosszabbítják a garancia- levelekben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesítési rendszer a vizsgálatok tapasztalatai szerint megfelelő, viszont fokozatosan csökken azoknak az árucikkeknek a köre, amelyek ilyen módon vásárolhatók. A legtöbb helyütt csak elemes bútorokra vesznek fel előjegyzést, s a szállítást 60- 90 nap múlva, vagy ennél is hosszabb időre vállalják. Egyéb bútorokból az igényeket ki tudják elégíteni — ezért nincs szükség előjegyzésre —, a kárpitos bútorokra viszont nem vesznek fel rendelést, ugyanis a színt és a mintát nem tudják garantálni. A felügyelőségek munkatársai 154 próbavásárlást végeztek, s hatszor állapítottak meg visszaélést. A feltárt hiányosságok miatt a kereskedelmi felügyelőségek 55 esetben, összesen 127 800 forint összegben szabtak ki pénzbírságot, három vállalati eljárást kezdeményeztek, és 21 vétkes dolgozót figyelmeztettek. 7,1 millió forint értékű bútor kijavításáról, illetve leértékeléséről intézkedtek. 29 vevő összesen csaknem 27 ezer forint kártalanítási összeget kapott vissza a felügyelőségek utasítására. A Gyomaendrődi Kötőipari Szövetkezet varróüzemében Szántó Gyöngyi az exportra készülő pulóverekre gomblyukakat varr Fotó: Fazekas Ferenc
