Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

l^^^ugusztus^J^j^ént^ n munkaidőalap védelme a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Emlék zsebóra Negyven éve a MflV-nál Régi szép szokást elevenített fel a MÁV vezérigazgatója. Azoknak a fizikai dolgo­zóknak, akik 40 évi, vagy ennél hosszabb szolgálati idő alatt példamutató munkát végeztek, egy zsebórát ajándékoz. Ilyen ünnepélyes alkalomra került sor az el­múlt napokban Szegeden, ahol a Biztosí­tóberendezési Fenntartási Főnökség műhe­lyében dr. Várszegi Gyula vezérigazgató két békéscsabai műszerésznek — Szilágyi Jánosnak és Bállá Jánosnak —'adott át zsebórát, mondván, ez emlék és nem aján­dék. Az óra számlapján stilizált szárnyas­kerék, hátlapján egy mozdony dombor­műve, fölötte a megajándékozott neve, alatta az átadás éve és a „MÁV vezér- igazgatója” szöveg olvasható. A beszélgetés során Szilágyi János el­mondta, hogy fiatalemberként 1947 nya­rán jött a vasúthoz. A Budapesti Távirda- intézőségnél munkásként kezdte, majd egy sor más beosztásban dolgozott. A katonai szolgálat letöltése után vasúti távközlő- és biztosítóberendezési tanfolyamot vég­zett, szakmát tanult. Műszerészként, majd 1955-től műszerész-csoportvezetőként járta az országot, szerelte a különféle vasúti biztosítóberendezéseket. — Hogyan került Csabára? — kérdezte a vezérigazgató. — 1962-ben Békéscsabán új biztosítóbe­rendezést szereltünk, kellett a szakember, aztán a családom Gyomán élt, így én is végleg itt maradtam. Szilágyi János munkáját több magas kitüntetés is fémjelzi, köztük a Munka Érdemrend arany fokozata és az Április 4-e Érdemrend. Bállá János 1945 áprilisában lépett a vasút szolgálatába, mint betanított mun­kás. 1950-ben került át a távközlő szakte­rületre, ahol folyamatosan képezte ma­gát, szakképzettséget szerzett. Ma a táv­közlési szakterület egyik legjobb ismerője. Fő tevékenysége a távbeszélőközpontok fenntartási, fuvarelhárítási munkái, mely­ben nagy gyakorlatot, tapasztalatot szer­zett. Több nagy jelentőségű munkában is részt vett, többek között a békéscsabai ál­lomás távbeszélőközpontjának bővítésé­ben, új alközpontok, mellékállomások üzembe helyezésében. Bállá Jánost arról is kérdezte a vezér- igazgató, hogy nem unatkozik-e, ha majd novemberben 42 évi MÁV-os múlttal a háta mögött nyugdíjba megy? Bállá János válaszából megtudtuk, hogy megszokta a munkát, így talál azt a ház körül is, és több idő jut majd a családra. Mindketten megkapták a 40 év után járó Szolgálati Emlékérmet is. Gellért József Az év első felében 3400 tonna baromfival többet dolgozott fel a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a teljesítmény 24,2 százalékkal több az előző időszakhoz képest. A termelési érték megkö­zelíti az egymilliárd forintot. Ugyanebben az időben a ter­melékenység 4,1 százalékkal javult. Csupa jó hír. Ezek jel­lemezték a vállalati munkát, mégis a munkaidőalap védel­mére nagyon szigorú intézkedéseket hoztak. Kisebb gondok a kereskedelemben Kora délután volt, amikor Vésztő több mint 10 élelmi­szerüzlete közül az 1. sz. ön- kiszolgálót felkerestem. Az ilyenkor szokásos látvány fogadott: nem sok vevő akadt a boltban. Ügy tűnt, mintha a hétköznapok délu­tánjai jelentették volna a dolgozók számára a „pihe­nést”, akiknek többsége fia­tal. Ám ennek ellenére mé­gis volt egy csöppnyi moz­gás, hiszen a hiányzó áru­cikkeket újból és újból pó­tolni kell a pultokon. Ké­sőbb megtudtam, hogy a lakosság már két hónapja eladótérrel és raktárral bő­vített épületben vásárolhat. — Hamarosan mint áru­ház is működhet az önki- szolgáló — újságolta öröm­mel Szombati Gáborné bolt­vezető-helyettes —, s így az élelmiszereken kívül más cikkekkel is bővül az áru- választék, amely egyébként nem kifogásolható. Elte­kintve attól, hogy amióta a füszért külön boltot nyitott itt Vésztőn, azóta termékei­vel nem lát el bennünket olyan jól, mint a saját üz­letét — tette hozzá már kis­sé lehangoltabban. — Ezek alapján mit mondhat el az ellátásról? — Tejre, kenyérre, amely­nek minősége a vevők sze­rint a környéken itt a leg­jobb, nincs gondunk. Sőt, kimondottan sok áruból le­het válogatni. Magam is arról győződ­tem meg, hogy az általános hiánycikkeken kívül — mint a mazsola, kókuszre­szelék, babérlevél — minden megtalálható a polcokon. Bár azt meg kell említe­nünk, ismét a füszértre hi­vatkozva, hogy saját boltjá­nak megnyitása óta ősszel és télen déli gyümölcsöt ebben az üzletben nemigen láttak a vásárlók. Ennek ellenére örvendetes, hogy reklamáció nincs, pedig ahogy észrevet­tem, egy-két szépséghiba itt is előfordul. — Sajnos — folytatta a vezetőhelyettes — az üveg­visszaváltással van a leg­több gond. Alig férünk el a göngyölegtől. Nagyon sok üveg ránk marad, mert a vállalatok általában nem tudnak elegendő rekeszt biz­tosítani. Valóban. Óriási dobozha­lom vár már ki tudja mióta arra, hogy egy-egy fuvarozó megszánja és elszállítsa. Nem beszélve arról a tö­mérdek üres üvegről, amely­re jelen pillanatban nincs szükség, „gazdája” pedig nem jelentkezik. Mi lesz ezekkel? Meddig állnak még itt egy halomban? S bár na­gyon foglalkoztatott a kér­dés, figyedmem az üzlet felszereltségére terelődött. — Viszont nem panasz­kodhatunk szaképzett dolgo­zóinkra — vette át a szót Pardi János Gáspár, a má­sik boltvezető-helyettes —, akik másfél műszakot telje­sítenek, s talán sikerül a tervezett 36-37 millió forin­tos árbevételt hozni. Van esély rá, hiszen új pénztárgépeket, elektromos mérő- és számológépet, va­lamint hűtőpultokat kaptak. A hűtők minősége ugyan nem a legjobb, mert gyor­san „lerobbannak”, különö­sen nyáron, de ennek elle­nére minden termék hűtése külön-külön megoldott. Re­méljük, hogy hamarosan a göngyöleg elszállításával sem lesz probléma. F. A. — Nincs ellentétben a munkaidőalap védelmére ho­zott intézkedések sora az el­ért teljesítménnyel? — kér­deztem Ulbert István igazga­tótól. — Az első félévi kiemel­kedő vállalati teljesítmény tulajdonképpen a munkaidő- alap védelmére hozott intéz­kedéseink eredménye. A fel­dolgozó vonalakon szerve­zettebbé tettük a munkát. Erre sarkallt bennünket az előbb említett 3400 tonna többletáru fogadása és fel­dolgozása. Ezt a múlt év második felében már láttuk, így jó előre fel is készítet­tük dolgozóinkat a ránk vá­ró, az átlagosnál nagyobb teljesítményre. Eszközeink igazi próbája volt az első félév, hiszen vonalainkon majdnem 25 százalékkal több árut engedtünk át, mint ko­rábban. — A második félévben milyen teljesítménnyel szá­molnak ? — A baromfitartás iránt ugrásszerűen nő az érdek­lődés. A tenyésztői kedv és a törzsállomány teljesítmé­nyét figyelembe véve válla­latunk újabb 3400 tonna többletárura számít. Az év első negyedében úgy láttuk, hogy 7000-8000 tonna körüli árumennyiséggel nő 1987- ben az üzem terhelése. Kü­lönben 50 ezer tonna barom­fi felvásárlására, feldolgozá­sára és értékesítésével szá­moltunk. E nagy mennyisé­gű áru fogadásának előké­szítése során fontosnak tar­tottuk a munka műszaki feltételeinek további javítá­sát, a folyamatban lévő technológiai rekonstrukció határidőre történő befejezé­sét, újabb műszakok szerve­Verőfényes szép nyári na­pon sétáltam Vésztő főutcá­ján. Az egyik szépen kar­bantartott ház előtt önkén­telenül megálltam, szinte földbe gyökeredzett a lá­bam. A tágas udvaron nagy tarajú, barnapiros tollú ka­kasok kapirgáltak — no nem a szemétdombon, ha­nem az üdezöld pázsiton. — Kotlósok „felügyelete” alatt félszáznyi kiscsibe csipeget­te a zsenge füvet. Csak álltam és néztem a felejthetetlen látványt, amely gyermekkoromra em­lékeztetett. Édesanyám már kora tavasszal kottásokat ültetett az ágyak alá, pá­zését, az anyagi érdekeltség hatásosabb kiterjesztését. Természetesen mindent a munkaidőalap védelmének rendeltünk alá, hiszen ered­ményeinket csak jó munká­val, az eszközök hatékony működtetésével növelhetjük. Ezért olyan intézkedéseket foganatosítottunk, melyek révén a feldolgozó vonala­kon és a darabolóban feszí­tett üteművé vált a munka. Ezekről a helyekről műszak közben eltávozni nem lehet, illetve csak nagyon indokolt esetben lehetséges. Felvettük a kapcsolatot a városi szervekkel is, hogy dolgozóink ügyeit, beidézé- sét a munkaidőalap védel­mének megfelelően szervez­zék. Vegyék figyelembe, hogy itt több műszakban dolgoznak az emberek, s ügyeikben, a* délelőttös mű­szak esetében a délutáni órákban, a délutános mű­szak esetében pedig délelőtt, műszakkezdést megelőzően járjanak el. Ügyintézés kö­vetkeztében a munkából tá­vol töltött időt nem fizet­jük sem a szellemi, sem pe­dig a fizikai dolgozóknak. — Több dolgozó munkai­dő alatt vásárolt be a mun­kahelyi büfében és más el­árusító helyen, de azt is megfigyelték, hogy néhá- nyan ugyancsak munkaidő­ben a kelleténél többször kávéztak, vagy üdítőitalt fo­gyasztottak távol a munka­helytől. Volt olyan dolgozó, aki munkaidejének tekinté­lyes részét a büfében töl­tötte. Ezekkel szemben szin­tén érvényes a munkaidő- alap védelmére hozott intéz­kedések valamelyike? tyolgatta nagy-nagy szeretet­tel a sárga pelyhes aprócsi­béket, széltől, vihartól, eső­től védte őket, hogy népes családjának mielőbb csibe­húst süthessen, főzhessen. Emlékeimből a kotlósok „kot-kot-kot-kot kotko- dács ...” vészt jelző hang­jai „ébresztettek” fel, a kis- csibék szárnyukat széttárva futottak a hátsó udvarba. — Én csak a kotlósokban bízom, jobb szeretem, ha a magam nevelte törzsállo­mány tojásaiból keltetek, mintha naposcsibét vennék — magyarázza a ház asszo­nya, Szabó Lajosné, a Kö­rösmenti Tsz nyugdíjasa. — — Megszigorítottuk a munkahelyek elhagyásának lehetőségét. Kapun belül és kapun kívül egyaránt ellen­őrizzük a munkából távol töltött időt. Ennek nálunk súlyos következményei le­hetnek. — Hogyan fogadták a dol­gozók ezeket az intézkedése­ket? — Fegyelmezetten, rend­ben, helyén valónak találták valamennyi lépésünket. Vál­lalatunknál nagyon jelentős vívmányok védelmére vál­lalkoztunk intézkedéseink meghozatalakor. Dolgozóink száma meghaladja az 1600- at. A foglalkoztatottakból 1100 a nő. Harminc évnél fiatalabbak 800-an vannak, öt évnél kevesebb a mun­kában töltött ideje 600 fia­talnak. Ök valamennyien a főmunkaidőben találják meg anyagi számításaikat a fel­dolgozó vonalak mellett, il­letve a darabolóban. Mi a munkaidőre nem rádolgo­zunk, hanem a munkaidő­ben megdolgozunk szorga­lommal és becsülettel. Jól­lehet ezért is nincs alapvető munkaerőproblémánk. Ná­lunk azért ragadnak meg az emberek, mert itt munka van bőven, ez a munka szer­vezett tevékenység és egyre jobban meg is fizetett. Eb­ben az évben 10 százalékos bérfejlesztést valósítunk meg. A munkaidőalap védelmé­re hozott intézkedések a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalatnál ilyen for­mán nagy következetességgel előbbre viszik a munka ha­tékonyságát, a termelékeny­séget, a fegyelmet szilárdít­ják és nem utolsósorban nö­velik a vállalat teljesítő- képességét, nyereségét. Ér­demes tehát jól dolgozni, többet teljesíteni, mert itt az anyagi érdekeltség foly­tán a nyereséget előállítók­nak is több jut, de több ma­rad vissza bérre, fejlesztés­re, a munkakörülmények javítására is. D. K. Most is ül két kotlós a kamrában. Régen vesszőko­sárban ültek a tojásokon, most dobozban, így kisebb helyet foglalnak el. Takar­mányt vásárolhatok a ter­melőszövetkezettől, háztáji is jár. A húst, zöldséget, gyümölcsöt előteremtjük a ház körül. Boltba kenyérért, tejért, paprikáért, borsért és egyéb fűszerért járunk. Jobban járok, ha kikelte­tem a kiscsibéket, mint ha eladnám a tojásokat. Mert oly alacsony a tojás átvételi ára — a takarmány árához képest —, hogy ha minden tyúk minden napra egy to­jást tojna, akkor sem lenne rajta hasznunk. De így a család ellátására nagyon megéri. A. R. A termékek egvharmada nem felelt meg az előírásoknak Bútorkereskedelmi ellenőrzések Minden napra egy tojás... A kereskedelmi felügyelő­ségek az év első felében 34 állami és 46 szövetkezeti vállalat, 17 gyártó és öt ma­gánkereskedő 172 üzletében és áruházában — immár visszatérően — vizsgálták a bútorértékesítés körülmé­nyeit. A figyelmet elsősor­ban a forgalomba hozott termékek minőségére össz­pontosították, ez ugyanis évek óta a bútorkereskede­lem legneuralgikusabb pont­ja. A minőségellenőrzés ta­pasztalatai ezúttal sem ked­vezőek : a megvizsgált 2644 bútor mintegy harmada nem felet meg az előírásoknak. A hibák jelentős része azon­ban a korábbiaktól eltérően nem a szállítási sérülések­ből adódik, hanem a gyár­tás «hiányosságaiból, elsősor­ban a technológiai fegyelem be nem tartásából. Feltűnő hiba egyebek közt a bútor­részek pontatlan illesztése, a durva megmunkálás, a dí­szítőelemek felületes eldol- gozása, a kárpitozott garni­túrák fémszerkezeteinek ér­des, eldolgozatlan felülete. Emellett továbbra is ront­ja a bútorok minőségét, hogy a kiskereskedelmi bú- torraktár-hálózat alapterüle­te kicsi, s az árumozgatási technológia sem kielégítő. A rossz raktározási körülmé­nyek, a szakszerűtlen áru­kezelés miatt ugyancsak je­lentős a minőségi károsodás. A kereskedelmi felügyelő­ségek ellenőrizték a garan­ciális bútorjavítást végző vállalatok, szövetkezetek munkáját is. Megállapítot­ták, hogy a bejelentések száma az idén emelkedett, s ha kismértékben is, de nőtt azoknak a garanciális pana­szoknak a száma, amelye­ket a szervizek csak 60 na­pon túl orvosoltak. A szer­vizek döntő többségénél a javítási idő tartamával meg­hosszabbítják a garancia- levelekben a jótállási időt. Az előjegyzéses értékesí­tési rendszer a vizsgálatok tapasztalatai szerint megfe­lelő, viszont fokozatosan csökken azoknak az árucik­keknek a köre, amelyek ilyen módon vásárolhatók. A legtöbb helyütt csak ele­mes bútorokra vesznek fel előjegyzést, s a szállítást 60- 90 nap múlva, vagy ennél is hosszabb időre vállalják. Egyéb bútorokból az igé­nyeket ki tudják elégíteni — ezért nincs szükség elő­jegyzésre —, a kárpitos bú­torokra viszont nem vesz­nek fel rendelést, ugyanis a színt és a mintát nem tud­ják garantálni. A felügyelőségek munka­társai 154 próbavásárlást vé­geztek, s hatszor állapítot­tak meg visszaélést. A feltárt hiányosságok mi­att a kereskedelmi felügye­lőségek 55 esetben, összesen 127 800 forint összegben szabtak ki pénzbírságot, há­rom vállalati eljárást kez­deményeztek, és 21 vétkes dolgozót figyelmeztettek. 7,1 millió forint értékű bútor kijavításáról, illetve leérté­keléséről intézkedtek. 29 ve­vő összesen csaknem 27 ezer forint kártalanítási összeget kapott vissza a felügyelősé­gek utasítására. A Gyomaendrődi Kötőipari Szövetkezet varróüzemében Szántó Gyöngyi az exportra készü­lő pulóverekre gomblyukakat varr Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom