Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

1987. augusztus 6., csütörtök NÉPÚJSÁG Soha többé Hirosimát! Hz atomfegyverkezés elleni világméretű harc napján Az idén immár 42 esztendeje annak, hogy az amerikai légierő nehézbombázói — a nukleáris kor drámai nyi­tányaként — 1945. augusztus 6-án és 9-én a földdel tet­ték egyenlővé a két japán várost: Hirosimát és Naga- szakit. A terrortámadásnak az utólagos következménye­ket is számba véve — mintegy 300 ezer ember esett ál­dozatul. Az Egyesült Államok akkori politikai és katonai felső vezetése elsőnek vetett be olyan, merőben új típusú tömegpusztító harceszközt, amelynek alkalmazását a közvetlenül az összeomlás előtt álló Japán ellen valójá­ban semmi sem indokolta, hadászati szempontból tehát teljesen szükségtelen volt. Ugyanakkor úgy gondolták: ezzel a demonstratív cselekménnyel megalapozhatják a megfélemlítésre épülő „erőpolitikájukat”, rákényszerít- hetik akaratukat a Szovjetunióra. Erről a vágyálmukról soha nem mondtak le, még ak­kor sem, amikor elvesztették az atomfegyver monopóliu­mát. Ezután a „szuper-szupert”, a hidrogénbombát dob­ták a mérleg serpenyőjébe, amire — mintegy válaszul — a Szovjetunió arra kényszerült, hogy megalkossa a maga termonukleáris fegyverét, majd pedig az inter­kontinentális ballisztikus rakétával egyenlítse ki az ame­rikai távolsági bombázóerők fölényét. Ezzel egyszer és mindenkorra megszűnt az USA számára az „óceáni vé­dőpajzs”. A hadügyi forradalom menetében ez minőségi fordulópontot jelzett, hiszen beállt a kölcsönös megsem- misíthetőség állapota. Az Egyesült Államok — és ez mind­máig érvényes — többé nem fenyegetheti büntetlenül, az öngyilkosság kockázata nélkül potenciális ellenfelét az „első csapással”. Cáfolhatatlan tény, a fegyverkezési verseny újabb és újabb szakaszait mindig Washington kezdeményezte, Moszkva „csak” követte a kihívásokat, miközben fárad­hatatlanul azért szállt síkra, hogy az atomeszközöket örökre iktassák ki a nagyhatalmak arzenáljából, s mi­nél előbb egyezzenek meg az általános és teljes leszere­lésben. Ma már ott tart a világ, hogy a földi biológiai létet többszörösen megsemmisíteni képei nukleáris fegy­verkészletek halmozódtak fel, s a hajdani Hirosima- és Nagaszaki-típusú „ősbombákat” a több száz kilotonnás és a megatonnás nagyságrendű, hatalmas rombolóerejű atomtöltetek ezrei váltották fel. Elérkeztünk ahhoz a kritikus határhoz, amikor az „overkill”, a „túlgyilkolás” eszközei immár alkalmatla­nok bármiféle értelmes politikai cél eléréséhez, hiszen egy esetleges atomháborúnak nem lenne — nem lehetne! — győztese. Rakéta- és űrkorszakunkban ennélfogva tel­jesen új gondolkodásmódra, a lét és nemlét kérdéseinek egészen újszerű megközelítésére van szükség. Az embe­riség fennmaradásához nincs más alternatíva, mint boly­gónk megszabadítása a tömegpusztító harceszközöktől, ahogyan azt az ezredfordulóig szólóan kidolgozott há- romszakasos szovjet leszerelési' program ajánlja. A Reagan amerikai elnök nevével fémjelzett „csillag­háborús” terv nem vezet el az atomfegyvermentes vi­lág megteremtéséhez, sőt ellenkezőleg: a kozmikus tér­ség militarizálása — kölcsönhatásban a földi katonai előkészületekkel — hadászati káoszt eredményezne, ki­számíthatatlan és ellenőrizhetetlen folyamatokat indíta­na el, s elkerülhetetlenül katasztrófába sodorná a nem­zetek közösségét. Az életben maradáshoz fűződő egyetemes érdekek szin­te parancsolóan követelik a SALT-szerződési rendszer megerősítését, s kölcsönös önmérsékletét, a kalandor- ságra hajlamos katonai-hadiipari körök megfékezését, s határozott politikai akaratot feltételező közös leszerelési intézkedések mielőbbi kidolgozását. Addig kell cseleked­ni, amíg nem késő. Az esztelenséggel szemben az érte­lemnek, a józanságnak kell felülkerekednie. Keleten és Nyugaton ezért egy a békeszerető erők jelszava: soha többé Hirosimát! Serfőző László Sevardnadze Genfben Megérkezett szerdán Genf- be Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. Érkezésekor adott nyilat­kozatában a szovjet diplo­mácia vezetője emlékezte­tett az 1985-ös genfi csúcs- találkozóra, s ennek kap­csán rámutatott: a még ma is élő genfi szellem tanú- bizonyságául szolgálnak azok a — már csaknem el­készült — szerződések, ame­lyeket a közép-hatótávolsá­gú és hadműveleti-harcásza­ti rakétákról, illetve a vegyi fegyverek betiltásáról dol­goztak ki a svájci városban. A szovjet külügyminiszter egyébként közölte, hogy Genfben találkozni fog az atom- és űrfegyverekről fo­lyó szovjet—amerikai ta­nácskozás mindkét küldött­ségével, s felszólal a negy­ven ország részvételével zajló leszerelési konferencia ülésén is. ___________________^ H azamentek a krími tatárok A krími tatárok csoport­jai elhagyták Moszkvát, és visszatértek állandó lakóhe­lyükre — közölte szerdán Moszkvában a szovjet fővá­ros belügyi szerveinek ille­tékese. Mint arról beszámoltunk, krími tatárok csoportjai az utóbbi hetekben több meg­mozdulást rendeztek Moszk­vában, követelve, hogy állít­sák helyre a tatárok egyko­ri autonóm köztársaságát. Andrej Gromiko, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nöke — aki a tatárok ügyé­nek kivizsgálására létreho­zott bizottság vezetője is — július 27-én fogadta a Vö­rös tér mellett tüntető tatá­rok képviselőit.' Ezen a ta­lálkozón Andrej Gromiko tájékoztatást adott arról, hogy a bizottság alaposan és körültekintően tanulmá­nyozza a krími tatárok problémáját és kívánságait, majd ezek alapján javasla­tot terjeszt elő. Dél-koreai stafétabot Dél-Koreában már régóta érlelődnek a változás felté­telei. Egyre inkább igaz a régi elméleti megállapítás a forradalmi helyzetről: az uralkodó körök nem tudnak, a széles • tömegek nem akar­nak a korábbi normák sze­rint élni és politizálni. So­káig úgy festett, bogy Csőn Tu Hvan, a tábornok-elnök hajthatatlan marad és ki­várja a legutolsó pillanatot, a sok kisebb rengés után óhatatlanul közelgő végső földcsuszamlást. A leg­újabb hírek szerint, hogy ha nem is egészen önszántából, de hajlandó átadni a stafé­tabotot egy kevésbé lejára­tott politikusnak, Ro Te Vu- nak. Dél-Koreában nem vélet­lenül szaporodtak a tünteté­sek, nem véletlenül támo­gatták egyre szélesebb töme­gek, egyre bővülő számú politikai személyiségek a diktatúraellenes tiltakozó ak­ciókat. Az ország dinamiku­san fejlődő gazdasága mára már túllépett a szélsőjobbol­dali ideológiára, az északkal való szembenállásra épített katonai rendszeren. A dolgo­zók millióin kívül már a hazai tőkések is a liberali­zálásban váltak érdekeltté — ezért vonultak az utcákra az .egyetemisták, ezért ke­restek amerikai támogató­kat az ellenzéki politikusok. Csőn Tu Hvan személye túlságosan kompromittáló­dott az elmúlt évek során, így ő nem alkalmas arra, hogy a polgári demokrácia vizeire vezesse Dél-Korea hajóját. A szerdán a kor­mánypárt élére megválasz­tott kijelölt utód, Ro Te Vu viszont elsőként tett magáé­vá bizonyos ellenzéki köve­teléseket, igy például a köz­vetlen elnökválasztások esz­méjét és ezzel megfelelő ru­galmasságot árult el az át­állás nehéz feladatának tel­jesítéséhez. Dél-Korea előtt számos ki­hívás áll. A jövő évi olim­piai játékok sikeres meg­rendezése nagyot lendíthet­ne az ország nemzetközi megítélésén. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a belső feszültségeket addigra sikerül normális mederbe szorítani — és nem a gumi­botok, könnygázgránátok er­refelé hagyományosnak szá­mító eszközeivel. Ennél is bonyolultabbnak tűnik a békés egymás mellett élés, majd pedig az országegyesí­tés problémája a KNDK-val. Horváth Gábor Mekka és az iszlám forradalom A mekkai zarándoklat hagyományosan a béke jelképe. Mi váltotta ki mégis a sok száz ember halálát okozó tüntetést a szent városban, és mi lehet a történtek következménye? — Megfigyelők szerint Iránban talán úgy gondolták, hogy a mokkái zarándoklat idején, amikor 8—10 nap alatt ötmillió muzulmán hívő fordul meg a szent helyeken, nagy tömeg­hatású propagandaakcióra nyílik lehetőség az iszlám forra­dalom mellett. Teheránban azt szerették volna, ha az iráni zarándokok tüntetése igazi rokonszenvmegmozdulásba tor­kollik Irán mellett, újabb lökést adva az iszlám forradalom­nak, visszaállítva, megszilárdítva Irán csökkenő befolyását a mohamedán világban. Irán ugyanis az ENSZ-ben egyedül maradt, a nagyhatal­mak gyakorlatilag a békére hajlandó Irak mellett sorakoz­nak fel. Az arab világban Teherán egyedül befolyásos szö­vetségese, Szíria fokozatosan lazítja vele a kapcsolatot, s egyes vélemények szerint kifulladóban van belpolitikailag is az iráni forradalmi rendszer. Az öbölbeli fejlemények tompíthatnák ugyanakkor az Irán elleni hangulatot — vélték. A feszültség kiéleződése, az ame­rikai, francia és brit flotta látványos felvonulása az öböl vizein nemcsak a harmadik világban keltett felháborodást, kiváltotta a Szovjetunió és még jó néhány nyugati hatalom rosszallását is. Még az öbölbeli arab országok sem akarnak új támaszpontokat adni az olajútvonalak védelmében oda- sereglő nyugati hadihajóknak, repülőgépeknek. Teherání ér­tékelés szerint ez a támadás nemcsak Irán, hanem az isz­lám világ ellen irányul. Ezért számítottak Teheránban arra, hogy időszerű a tüntetés: az iszlám világ most ki fog állni Irán mellett. Csakhogy az iszlám szigorúan tiltja, hogy a zarándoklat idején politizáljanak, tüntessenek, vagy a szent helyekre fegyvereket vigyenek. Egyetlen kötelesség: a szertartások végrehajtása, az ima. Ezért az iráni síiták mekkai fellépese vallási körökben mély felháborodást keltett. Abban ugyanis az iszlám világ bizonyos, hogy nem Szaúd-Arábia, a királyi család, a szent helyek őrizője kezdeményezett olyan esemé­nyeket, amelyek.a zarándoklatot megzavarták. Senki sem vonta kétségbe, hogy az eseményeket az iráni zarándokok robbantották ki, fegyvereket csempészve a zarándokhelyre. Ez Szaúd-Arábia mellé állította a muzulmánok rokonszen- vét: az akció visszájára sült el. Az irániak egyedül azt érték el, hogy az arab országokban fokozták a félelmet: „Ha Teherán a szaúdi királyi családot akarja elmozdítani, akkor holnap más arab rendszert is kikezdhet” — mondta egy bejrúti újságíró. Az iráni vezetés némileg visszakozott. Khomeini ajatollah támadásainak össztüzét már csak a szaúdi királyi családra összpontosította. Ez vélhetőleg felszólítás Irán híveihez, hogy kíméljék a szaúdi érdekeket, ne kövessenek el merénylete­ket szaúdi létesítmények ellen, mert nem a szaúdi nép, ha­nem csupán a királyi család a „bűnös”, mondják a megfi­gyelők. Eleinte Teheránban közvetlenül az Egyesült Álla­mokat vádolták a történtekért. Azt mondták, hogy Washing­tonból érkezett parancs a tömegmészárlásra. E képtelen vá­dat később elejtették, módosult a teheráni értékelés, hogy a történtek „Washington érdekeit szolgálják” — más szavakkal az Egyesült Államok már nem közvetlenül bűnös. Az amerikai, francia és brit flotta felvonulásának sok oka van, de egyik jele annak is, hogy a Nyugat véget vet az Iránnal folytatott „gyakorlatias” diplomáciának, s az erő­politikára helyezi a hangsúlyt. A nyugati cselekvés annál erőteljesebb lehet, minél inkább elszigetelődik Irán az arab és az iszlám világban. A mekkai események céljukkal el­lentétes hatást értek el, elősegítik ezt a nyugati politikát. Mekka valószínűleg mérföldkő lesz: az iszlám forradalom ambícióinak, külső hatásának korlátáit jelzi. A teheráni val­lási vezetés kénytelen lesz számot vetni a realitásokkal és a környezettel. A „forradalom exportja” Libanonban sem bi­zonyul sikeresnek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az arabok, Irán szom­szédai felhagytak volna a Teheránnal való együttműködés szándékával. Erre a legjobb példa éppen az óvatos szaúdi reagálás: Ríjad a lehető legteljesebb mértékben korlátozni akarta a történtek súlyát. Irán még mindig katonai nagyha­talom a térségben, és természetesen szó van a jövő Iránjá­ról is, amellyel szomszédainak együtt kell élni, bárhogyan alakulnak is a fejlemények. Bejrúti vélemények szerint Te­heránon múlik, mennyire tudja visszafogni a palackból ki­szabadított „iszlám forradalmi” szellemet, mert ettől függe­nek kapcsolatai, és jövendő jó viszonya környezetével és az iszlám világgal. Fodor György Í1EH3EHCKAS riPABZ •^vúJS*öuffl íd INFARKTUS A REPÜLŐN Kényszerleszállást hajtott végre a 62 éves Elizabeth Mohn amerikai hölgy a Connecticut állambeli Gro­ton város repülőterén. A kétszemélyes gépen férjével együtt utazott, aki útközben szívinfarktust kapott. Az idős asszony a helyzetet je­lentette a közeli repülőtér­nek, ahonnan megfelelő uta­sításokat kapott, és nyolc percen belül biztonságosan földet ért. ÉP TÁRGYAK Az aprócska Panarea-szi- get közelében olasz és brit régészek 50 méter mélység­ben egy i. e. V. században elsüllyedt görög hajóra buk­kantak. A hajóból számta­lan amforát, kupát, külön­böző nagyságú edényt és más tárgyakat sikerült fel­színre hozni. A talált tár­gyak többsége épségben vé­szelte át az évszázadokat, amit azzal magyaráznak, hogy a tengerfenék azon a helyén vulkanikus eredetű. NYOLCVANÉVES KOKAINCSEMPÉSZ Az amszterdami vámügyi szervek letartóztattak egy 80 éves olasz állampolgárt, aki 2 kiló 80 deka kokaint akart átcsempészni a hatá­ron. Az idős férfi egyébként Bolíviában, Santa Cruzban él, és váltig bizonygatta, hogy az a bizonyos bőrönd, amit nála találtak kábító­szerrel megrakva, nem az övé, hanem valakivel elcse­rélte. Hogy vádat emelnek ellene, vagy sem, arról a jövő szerdáig hoznak dön­tést, s a véletlen folytán a bácsi épp akkor ünnepli a 81. születésnapját. KASZPI-TENGER Szovjet szakemberek meg­állapították, hogy csökkené­sében nemcsak leállt, ha­nem növekvőben is van a Kaszpi-tenger vízszintje. Míg 1977-ben 29 méterrel volt alacsonyabb a világ­óceánok szintjénél, jelenleg már csak 28-cal, s a folya­mat tovább tart. ÁGYÜCSÖ Néhány kazanyi gyermek egy építőtelepen játék köz­ben első világháborúból származó ágyú csövére buk­kant. Amikor felnyitották, legnagyobb meglepetésükre, arany- és ezüstérméket, ék­szereket találtak benne. INGYEN KAPJÁK A TELEFONKÖNYVET Minden indonéziai tele­fonelőfizető évente egy te­lefonkönyvet kap ingyen, a fővárosi előfizetők pedig kettőt. Az indonéziai tele­fonkönyvet körzetek szerint és ABC-sorrendben állítják össze. Hogy a telefonálni vágyók az üzletek és javító- műhelyek számát könnyeb­ben megleljék, ezért a tele­fonkönyvet túlzsúfolják rek­lámmal és hirdetésekkel. A napokban Djakarta keleti és déli körzeteiben a régi, el­avult telefonközpontot új, komputeressel cserélték fel. 750 EZER TURISTA Megközelítőleg 750' ezer turista tartózkodik ezekben a napokban Jugoszláviában. Ebből a külföldiek száma több mint félmillió. Idén to­vábbi 30 ezer férőhellyel bő­vültek a szállodák és a panziók. Jugoszlávia 1,6 mil­liárd dollár nyereségre szá­mít az idei idegenforgalom­ból. TÖRVÉNYTELEN KERESKEDELEM Mexikóban továbbra is űzik a kipusztulóban lévő növényekkel és állatokkal való törvénytelen kereske­delmet és túlzásba viszik a madarászatot annak ellené­re, hogy a kormány drasz­tikus intézkedéseket hozott ezek betiltására. Nemrég két mexikói kutató kijelentette, hogy több tucat állat- és madárfaj van kipusztulóban. A két tudós véleménye sze­rint léteznek kereskedők, akik különböző madarakat fognak el, majd eladják őket az USA-ban, Európá­ban, vagy a Közép-Keleten. Ugyanakkor leleplezték nem kevesebb, mint egymillió kaktusz és 750 ezer orchidea különböző országokba való exnortálás't — jelenti az EFE hírügynökség. REGÉNYBŐL — FILM Szovjet—amerikai kopro­dukcióban rendez Elem Kli­mov filmet Bulgakov Mes­ter és Margarita című regé­nyéből. Az együttműködésről a nemrég zárult moszkvai nemzetközi filmfesztiválon állapodtak meg a két ország képviselői. AZ OROSHÁZI PETŐFI MGTSZ FELVÉTELT HIRDET: kontírozó könyvelői, valamint ANYAGKÖNYVELŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezni: a termelőszövetkezet főkönyvelőjénél lehet. Cím: Orosháza-Szentetornya, központi iroda. Felajánljuk szabad kapacitásunkat különböző polietilén tasakok, zsákok, kesztyűk, csizmák, virágcsomagolók és egyéb polietilén csomagolok gyártására bérmunka, ill. anyagos konstrukcióban. Felajánljuk kb. 35 tonna 550X0,1, ill. 550X0,13-as 30%-os lineáris polietilén tömlőanyagokat, vagy ebből készülő zsákok legyártását. MULTIPROFIL KISSZÖVETKEZET 1067 Budapest, Csengery u. 71. Műanyagrészleg. 5540 Szarvas, Dózsa György u. 12. Zvara Róbert részlegvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom