Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

^ 1987. augusztus 31., hétfő ¥--------------------------1 hT 1H J.UK711C1 SZERKESSZEN VELÜNK! Táborzárás a mezöberényi úttörőknél Július elején nyílt a me- zőberényi Úttörőtábor, lakói érsekújvári és környékbeli pajtások, majd dubnyicai gyerekek voltak. — A nyolc héten át tartó táborozás jól sikerült — mondja Bálint Anikó, a me­zöberényi úttörőház dolgo­zója, aki éjiel-nappali ügye­letet tartott, és a gyerekek­nek programokat szervezett. Ahhoz, hogy ez így sikerül­jön, társadalmi munkával járultak a herényi pedagó­gusok és az úttörőház aktív dolgozói. Az érsekújvóri és környékbeli gyerekeket Raj- nainé pedagógus kísérte, és adott tájékoztatót Szeged, Debrecen és Gyula neveze­tességeiről. A táborlakó gye­rekek kéthetenkénti turnu­sokban váltották egymást. A még hátralevő hat héten ke­resztül Csavanyák Gabriel­la, Haty Zsolt, Braun Kata­lin pedagógusok vállalták a pajtások táboroztatását. A szlovák táborlakók strando­lással, sportolással, szellemi vetélkedéssel, diszkóval töl­tötték idejüket. Ahhoz, hogy a gyerekek a három város­ba eljussanak, a mezőberé- nyi üzemek, valamint a ter­melőszövetkezetek autóbu­szai álltak rendelkezésükre. Amikor az időjárás enged­te, a helybéli strand egészí­tette ki a fürödni vágyó szlovák gyerekek program­ját. A herényi gyerekek kö­zül sokan megkeresték 'és szórakoztatták az idelátoga­tó pajtásokat. A beszélgetés orosz nyelven történt. A gyerekek jól megértették egymást. Ha tehették, együtt strandoltak, diszkóztak, spor­toltak. A szórakozás és örö­mök mellett előfordult saj­nálatos eset *Ts. Az egyik szlovák kislány epekő mi­att került a gyulai kórház­ba. Az orvosok gyors be­avatkozása után az úttörő­kislány két nap múlva is­mét pajtásai közé kerülhe­tett. A táborozás karnevál­lal fejeződött be. Az itteni hagyományoknak megfelelő­en, ki-ki a maga ötlete sze­rint öltözött fel. Minden rendben és jól szervezetten történt. A szlovák gyerekek au­gusztus 22-én búcsúztak a vendéglátóktól," akik — a gyerekek, s felnőttek — ke­rékpárral, vagy futva, nyak- kendőlengetéssel kísérték a község széléig a vendége­ket. Csók Ilona Érdemes volt Orosházán, augusztus 20. nemcsak az alkotmányunk ünnepe, de a Dózsa Terme­lőszövetkezet születésnapja is. 1949. augusztus 20-án 37 elszánt ember, alkotmá­nyunkban, egymásban, két erős karjában bízva, meg­alapította a Dózsa Termelő­szövetkezeti csoportot. A termelőszövetkezet vezetősé­ge minden évben, augusztus 20-án ünnepli a nyugdíjasok napját is. Idős tagjait autó­busszal kiviszi határszemlé­re a gazdaságot megtekinte­ni, majd a vezetőség beszá­mol sikereiről és gondjairól. Terített asztal mellett be­szélgetnek az idős emberek. A most elmúlt nyugdíjas­napon is mindenki jól érez­te magát. Jó érzésekkel gaz­dagodva tértünk haza, érez­tük, hogy arra az alapra, amit 38 évvel ezelőtt rak­tunk le, jól építkeznek. Szőke Lajosné, a Dózsa Tsz alapítótagja, Orosháza Okányban társadalmi összefogással épül az óvoda. A lakos­ság e célra szavazta meg a településfejlesztési hozzájárulást, s a tanács ezt az összeget építőanyag vásárlására fordítot­ta. Az okányiak társadalmi munkával is segítik az ötcso­portos Óvoda építését. Fotó: Püski Tibor Füzesgyarmati sorsjegyhúzás Negyvenéves az Eleki Nemzetiségi Együttes Visszhang II mezöhegyesi lakások beázásáról A Békés Mej>yei Népújság 198.7. július 27-i számában megjelent „Vonalban vol­tunk Mezőhegyesen” című cikkben, a takarékpénztárt érintő észrevételekre az alábbiakban kívánunk rea­gálni. Harangozó Mátyásné, Fel- szabadulás útja 9. sz. alatti lakos felvetett kérdésével kapcsolatban megkerestük a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinátot, és arra kértük, hogy a szociálpolitikai osz­tály vezetője által tett ész­revételre helyesbítést kérje­nek, mivel éppen a mező- gazdasági kombinátnak kel­lett volna tudni, hogy a szó­ban forgó ingatlanból egy lakást " miért nem jelöltek ki eladásra. A cikk későbbi részében Ungur Mihályné és Kiss Ernő ismerteti a Sziklai Sándor-lakótelepen — köze­lebbről meg nem nevezett — egy 30 lakásos lakóház kálváriáját. Feltételezzük, hogy a Szik­lai Sándor-lakótelep 2. sz. épületéről van szó, ahol Un­gur Mihályné lakik. Tájé­koztatásul közöljük, hogy mindazon lakások műszaki hibáját, ahonnan bejelentés történt, a Délép Vállalattal annak idején kijavíttattuk neres eljárás nélkül. A szóban lévő 2. sz. épü­let 1978-ban került átadás­ra, és ez év április 22-ig sem a lakók, sem a közös képviselő bennünket műsza­ki hiba bejelentéssel nem keresett meg. Először 1987. április 22-én Ungur Mihály­né közös képviselő bejelen­tést tett hozzánk, amely sze­rint a tető beázik, s annak kijavítását kéri. Bejelentésé­re értesítettük: tekintettel arra, hogy több mint 9 év telt el a műszaki átadás óta, azóta semmilyen panasz nem merült fel a tetővel kapcsolatban, így garanciá­lis kötelezettségünket a ki­vitelezővel kapcsolatban már nem tudjuk érvényesíteni. A probléma megoldását elősegítendő, a nagyközségi tanács elnökével történt sze­mélyes megbeszélés alapján felajánlottuk, hogy a lakó- közösség részére az épület felújítására kedvezményes kölcsönt nyújtunk, ami az­óta engedélyezésre is került. A konkrét mezöhegyesi, de általában a lakásépítéssel és -értékesítéssel összefüg­gésben szeretnénk hangsú­lyozni azt az álláspontun­kat, hogy a takarékpénztár minden esetben a lakók és a vásárlók érdekeit képvise­li. akár szavatossági, akár garanciális ügyekben a ki­vitelező vállalattal szemben, ha annak bármilyen jogi le­hetősége mutatkozik. Sajnáljuk, ! hogy a lakók állítólag a Déléppel) történt hosszas vitatkozás után for­dultak csak most a takarék- pénztárhoz, amikor már a jogi lehetőségek elévültek. Országos Takarékpénztár Békés Megyei Igazgatósága A Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz üzemi KISZ-bi- zottsága által kibocsátott sorsjegyek húzása 1987. au­gusztus 20-án megtörtént. A kibocsátott 25 ezer sorsjegy­ből több mint 18 ezer talált vásárlóra. A község lakói köszönetüket fejezik ki a környező települések gaz­dasági szerveinek, intézmé­nyeinek, hogy jelentős meny- nyiségű sorsjegy vásárlásá­val segítették a beruházás megkezdését. A sorsolás egész napos program kere­tében zajlott le. A főnyere­ményt a 20 014-es sorszámú sorsjegy tulajdonosa, Zolnai Pálng, Mezőberény, Puskin u. 6. sz. alatti lakos nyerte. A többi nyeremény kiadá­sa a helyszínen történt, il­letve a távol maradók az if­júsági házban felvehetik nyereményüket. A következő sorszámú sorsjegyek tulaj­donosai nem jelentkeztek: 20 718-as, 17 098-as, 20 554­es, 6656-os, 18 431-es, 20 644- es és a 20 584-es. A más községbeli nyertes játékoso­kat levélben értesítjük. Rész­letes felvilágosítást Szőke Zsigmond, Vörös Csillag Mgtsz KISZ-titkára ad. Te­lefon 21 16-os. Az 1947-es esztendő sokak számára emlékezetes Eleken. Azoknak mindenesetre, akik akkor létrehozták a többnemzetiségű települése­ken az akkori kultúrházban az Eleki Nemzetiségi Együt­test. Ember- és jellemfor­máló hatása egy életre szólt. Alapítói elsősorban román nemzetiségűek voltak. Hívó szavukra rövidesen bekap- csolódtaka magyar, német és szlovák fiatalok is. „Négy­nyelvű” táncaikkal hamaro­san nemcsak Eleken, de a megyében, sőt néhány év el­teltével országosan, majd külföldön is ismertek lettek. Ezt bizonyítja szerepléseikről a máig is őrzött emléklapok, oklevelek, tárgyjutalmak so­kasága. S persze, a kitünte­tések, elismerések: Szocialista Kultúráért Érdemérem ki­tüntetés két alkalommal, mi­niszteri dicsérő oklevelek, a KOTA elismerései. Meghívá­sok, szereplések, fesztiválok sokasága az elmúlt négy év­tizedben ... S persze a ké­sőbbi idők rádiós- és tv-fel- vételei, az összegyűjtött, többezér fénykép, visszaem­lékezések, újságcikkek. A közönség feledhetetlen vas­tapsa . .. Az alapító tagok többsége ma mór nagymama, nagy­apa. Nemzetiségük nyelvét, szokásait, folklórját, népvise­letét továbbra is őrzik. En­nek legfőbb színterei a mű­velődési házban 1974-,ben megalakult román, német és szlovák nemzetiségi „Röpülj páva”-körök, nemzetiségi klubok, tánccsoportok. Az elmúlt 40 évre emlékezik vissza 1987. szeptember 26-án a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, az Eleki Nagyközségi Tanács és a nagyközségi művelődési ház által megrendezendő ünnepségen a csoportokban régen és jelenleg résztvevők sokasága. A nap programjában az elmúlt évtizedre visszatekin­tő dokumentumkiállítás, a róluk készült videofelvételek, magnószalagok bemutatása, a lakásdíszítő-kézimunka szak­kör bemutatója, a különbö­ző nemzetiségű pávakörök folklórműsora, nemzetiségi népviseleti bemutató, elisme­rések, kitüntetések átadása, ünnepi vacsora és táncház­bemutató szerepel. Topa Sándorné Elek Szlovák klub Tótkomlóson Érvek és ellenérvek a Celladamról 3. Tótkomlós lakosságának zöme szlovák nemzetiségű. Anyanyelvűket, hagyomá­nyaikat, népszokásaikat a mai napig ápolják. Anya­nyelvűk és kultúrájuk meg­őrzése érdekében 1986. szep­tember 1-jén a szlovák ál­talános iskola pedagógusai és a népi hagyományokat ápoló művészeti csoport tag­jai megalapították a szlovák klubot. Vezetőjükkel, Sávolt Mihállyal beszélgettem a klub születésének körülmé­nyeiről, arról, hogy a fiata­lokat hogyan sikerül bevon­ni a munkába. — Tótkomlós 8000 lakosá­nak 67-70 százaléka szlovák származású. Az más kérdés, hogy mennyire beszélik a szlovák nyelvet — mondja a klubvezető. — Ezeknek az embereknek egy része moz­gósítható a nyelv, a szlovák kultúra érdekében. Kiala­kult egy olyan közösség, amely szükségesnek érezte a klub megalakítását. A korábbi években Szege­den már megkezdte műkö­dését a szlovák klub, amely­nek létrehozásában nagy szerepe volt Sávolt Mihály­nak. Ezért is kérték! fel őt a helyi klub vezetésére. A klub létszáma 40. Főleg a középkorosztály képvisel­teti magát, de vannak 13 éves gyerekek és 80 ^ves idős emberek is. A 13-14 éveseket még nem tekintik tagoknak, de bevonják őket a munkába. Alkalmanként irodalmi műsorban szerepel­nek. A klub havonta tartja összejöveteleit a féléves program szerint. Júliusban „Magyarország kulturális kapcsolatai Csehszlovákiá­val’* címmel tartott előadást Riba Etelka. Jelenleg Tom­ka Judit népművész tisztele­tére állítanak össze egy em­lékműsort. Augusztus 28—2Ö- én a szlovák nemzetiségi írók, költők szekcióülésen vettek részt. A klubnak szerteágazó kapcsolatai vannak itthon és a határon túl is. A községi művelődési központ nem­csak a helyet biztosítja a klub számára, hanem a me­gyei szintű rendezvények szervezésében is segít és anyagi támogatást nyújt. Szoros kapcsolatot alakí­tottak ki a békéscsabai és a pitvarosi klubbal, valamint a párt- és állami szervek­kel. — Hiszen ők is ösztönöz­tek bennünket a helyi klub létrehozására — jegyzi meg- a klubvezető. Terveikről, további elkép­zeléseikről elmondja, hogy szeretnének az előre elkészí­tett program szerint halad­ni Októberben dr. Antal Mihály érrendszeri megbete­gedésekről szóló előadását kísérhetik figyelemmel. Ter­veik között szerepel i egy külföldi kirándulás is. Bíz­nak benne, hogy a közeljö­vőben ellátogatnak Szlová­kiába. Cs. I. Kik a kutatók, és mit akarnak? Laurával a Kamenicai Rákgyógyászati Intézetben beszéltem. A sors kegyetlen játéka folytan még mielőtt megismerhette volna az anyaság nemes érzését — rosszindulatú daganat miatt —, eltávolították a méhét. Huszonnégy éves ... — Aztán egyszer belépett hozzánk 1 a postás. Anyám kisírt szemmel ült az asz­tal végén. Elpanaszolta ne­ki, hogy rákos vagyok. A szerencsétlen ember rám né­zett, majd hanyatt-homlok menekült, mintha egy lep­rás állt volna előtte. Szóval, még itt tart a lakosság fel­világosításával az egészség­ügy. Szálegyenes, fekete hajába markol. Egész csomó ma­radt az ujjai között. A citosztatikumtól hullik — jegyezte meg mosolyog­va. Mosolya azonban kife­jezéstelen volt, tekintete üveges, akár egy kirakat­bábué. — Nem tudok már hinni a gyógyulásban. Egyáltalán fel tudja maga ezt fogni? — nézett rám számonkérően, mintha én is abban a fa­lanxban lépkednék, amely az életére tör. Folyton a mennyezetet bá­multa, a könnyeit próbálta visszatartani. — És az a furcsa ebben az egész átkozott dologban, hogy bármennyire kilátás- talap is, mindenbe kapasz­kodik az ember. Én is el­mentem Budapestre a Cella- damért. Beálltam utolsónak a két utcányi sorba. Ott azonban már egy ilyen ma­gamfajta „agyonsugarazott” páciens sem volt. A hozzá­tartozók, a rokonok állnak sort helyettük. Gyenge va­gyok, nem bírtam a hosszú ácsorgást: kiestem a sorból, úgy locsolt fel valaki. Ak­kor aztán kijött értem egy fehér köpenyes nő és bese­gített az orvoshoz ... Megkaptam az injekciót, semmit se kellett fizetni ér­te. Hamarosan ismét me­gyek oda, ellenőrzésre. Raj­tam, úgy érzem, már a Cel- ladam sem fog segíteni. Mert nem hiszek benne, mert be­lefáradtam, feladtam a har­cot .. . Hideg zuhany volt szá­momra ennek a fiatal lány­nak a keserű vallomása. Segíthet-e rajta a Cella- dam? — Az annyiak által óhajtott | felelet még égy ideig várat magára. n be nem vett erőd „A daganatos betegségek ma még az orvostudomány által be nem vett erődök kö­zé tartoznak — olvasom a rákkutató csoport egyik tag­jának az okfejtését. — A küzdelem nem egyetlen stra­tégiára épül. Vannak, akik az erődöt alapjaiban akar­ják lerombolni (a biológiai alaptörvényszerűségeket, a morfogenetikai rendszert akarják megismerni). Mások a látszólag rövidebb, közvet­len utat választják, és a „falak" ellen mennek: mű­tőssel besugárzással, kemo­terápiával. Ha a „fal", vagy­is a daganat még éppen épü­lőben van, ekkor a győze­lemre komoly esélyek van­nak.” — Mi az első csoportba tartozunk, azok közé, akik az erődöt alapjaiban akar­ják lerombolni! (De hát miért éppen ez az ember lépett ki a negyven­tagú „gruppból”, aki még a Celladam születésekor ilyen magabiztosan tudott nyilat­kozni?) Előttem! a sok újságkivá­gat, azokból a magyarorszá­gi lapokból, amelyek nyo­mon követték a Celladam Cancer Research Group, a magánvállalkozó rákkutató csoport feltűnését és törek­véseit. Ezek alapján próbá­lom megfogalmazni magám­nak az egész história lénye­gét, azaz megválaszolni a kérdést: tulajdonképpen kik is a kutatók és mit akar­nak? Ezt a biológusokból, fizi­kusokból, vegyészekből, mér­nökökből álló negyventagú csoportot Kovács Ádám ve­zeti és finanszírozza — ma­gánvállalkozásban. Tavaly már a Medimpex Gyógy­szer-külkereskedelmi Közös Vállalat is felfigyelt rájuk. Ez a cég pedig arról neve­zetes, hogy amennyiben ér­demesnek tartja, minden olyan kutatási programot (legyen az állami vagy ma­gánvállalkozás) finanszíroz, amely képtelen megtalálni a hivatalos utat a gyógyszer- iparhoz. A gyakorlatban ez tizennégymilliós állami hi­telt jelentett számukra, mellyel lehetővé vált a CDM- anyag preklinikai kivizsgá­lásának befejezése. Ha majd az eredmények kielégítőek lesznek, megnyithatják a szer klinikai, vagyis embe­reken történő vizsgálatának a dossziéját. Erre1 azonban ez ideig nem kerülhetett sor. Talán itt kellene megje­gyezni azt a tényt is, hogy hírek szerint egy külföldi cég hajlandó lett volna min­den dokumentáció nélkül megvenni a Celladamot, ter­mészetesen a gyártási és forgalmazási joggal együtt. Mesés összeget kínált fel ér­te, de nem adták ... A CDM és a korai diagnózis Lássuk most, miként is magyarázza a feltaláló a rá­kos sejtekre ható szer ha­tásmechanizmusát: — Egészen leegyszerűsít- vé arról van szó, hogy a szervezetben van egy, a sej­tek közötti információs rendszer. Ha azonban a szö­vetállomány nem kap ál­landóan „híreket”, a sejtcso­port burjánzani kezd. Ilyen­kor még a betegség teljesen tünetmentes. A Csoport di-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom