Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

1987, augusztus 29., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Helytörténeti érdekességek a dobozi ligetben A dobozi kápolnában készült az ország első vasbeton meny nyezete A budai várban, az egyko­ri Friss-palota dunai szár­nyának maradványaiban, a gótikus nagytermekben — részben az eredeti helyszí­nen — nyílt meg az év leg­nagyobb kultúrtörténeti be­mutatója Zsigmond és kora a művészetben címmel. Az egész nyáron nyitva tartó ki­állításnak helyet adó Buda­pesti Történeti Múzeum és a Magyar Tudományos Aka­démia Művészettörténeti Ku­tatócsoportjának közös vál­lalkozásában fél évszázad történelmi, régészeti, művé­szeti, kultúrtörténeti emlé­kei, dokumentumai kerültek itt egymás mellé. Több ton­nányi szobormaradványt, építészeti faragványos töre­déket mozgattak meg rész­ben a vár, részben a közeli Nagyboldogasszony (mai Má­tyás) templom egykori kö­veiből. Eddig még kiállításon nem szerepelt műtárgyak láthatók most a múzeum kő­tárából. A budai töredékek mellett síremlékek, faszob­rok, táblaképek, kódexek, ötvösmunkák, hímzések, ok­levelek, címerek jellemzik a kort, s azt a magasfokú művészetet, amely ekkor Ma­gyarországon virágzott, s amelynek tárgyi emlékei a török háborúkban vagy ké­sőbb jórészt elpusztultak. Néhány becses darab úgy menekült meg, hogy Zsig­mond elajándékozta, elzálo­gosította. őriznek egy kardot az angliai York városban, egy litván uralkodónak ado­mányozott sárkányrendjel- vényt Nyugat-Berlinben, tudjuk, hogy Harcias Frigyes szászmeisseni választófeje­delem is kapott Zsigmondtól egy pompás, sodronyzomá- cos kardot. Hatszáz éve, hogy 1387. március 31-én Zsigmondot magyar királlyá koronázták. Ekkor már két éve Mária királynő férje. Trónviszá­lyoktól, összeesküvésektől, ármánykodásoktól terhes időkben került a trónra. Nagy tervekkel, világbiro­dalmi eszmékkel érkezett. S noha nem volt nagy hadve­zér, sem nagy politikus — Magyarországon megszilárdí­totta a királyi hatalmat. S ötvenéves uralkodása alatt nem volt trónviszály. Ado­mányokkal, kiváltságokkal, vagy éppen az ellene láza­dók megsemmisítésével el­érte, hogy minden báró a híve lett. Ezért vált lehetővé számára, hogy megszerezze a német—római császári cí­met és a cseh koronát. E kiállítás nem is Zsig- monddal foglalkozik elsősor­ban, hanem korával és a ne­vével jelzett időszak művé­szeti produktumaival. Azzal a korral, az internacionális gótikával, amelyben a ma­gyarországi művészet Euró­pa élvonalában járt. A kiállítás rendezői — Nagy Emese és Marosi Ernő — összegyűjtötték mindazo­kat a Zsigmond-kori műtár­gyakat, amelyek a mai Ma­gyarország területén fellel­hetők és elmozdíthatok. Az F/sztergomi Keresztény Mú­zeum kölcsönözte Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki festett oltárát, a korszak legkiválóbb alkotását, a győ­ri püspökség néhány hétre a kiállításra átengedi féltett kincsét, Szent László erek­lyetartó mellszobrát. Számos faszobor, szárnyasoltár érke­zett a Nemzeti Galériából, kódexek a Széchenyi Könyv­tárból, a kalocsai és más egyházi gyűjteményből. Iga­zi meglepetés néhány tűfes- téstechnikával készült litur­gikus ruhadarab. Bécs, Graz, München, Nyu- gat-Berlin, Párizs múzeumai, nemzeti könyvtárai is szí­vesen küldték el a korsza­kot reprezentáló műkincsei­ket a kiállításra. A külföldi anyag jelenléte nemcsak kvalitása miatt öröm, de so­kat meríthetnek tanulmá­nyozásukkal a szaktudomá­nyok is. Ha elsősorban nem is a magyarországi anyagban, gyakran találkozunk Zsig­mond alakját, arcát megörö­kítő műalkotásokkal. A ki­rály arca akkor igen népsze­rű volt. Korában a konstan- zi zsinattól vált ismertté. Szép, megnyerő férfinak áb­rázolták. öregkori arcvoná­sai méltóságot és bölcsessé­get árasztanak. Dürer 1512- es datálású Zsigmond-port­réja ugyan csak másolatban látható, de a kiállítás pla­kátján is feltűnik az az ed­dig ismeretlen hiteles arc­más, amelyet Bécsben egy kódex őriz. Zsigmond teljes császári ornátusban ül pán­célos harci lován, mint a Nap csillagképének és a hatalomnak a jelképe. Idea­lizált alakjával több alkotá­son találkozhatunk, hol a Háromkirályok egyikét, hol Szent Zsigmondot, hol He- ródes királyt személyesítve meg. Vagy mint a garam­szentbenedeki oltáron, ahol a keresztrefeszítés századosa viseli Zsigmond arcvonásait. Zsigmond budai udvara a nemzetközi politikának is egyik fontos központja volt. A lovagság utolsó nagy se­regszemléjére 1396-ban Bu­dára gyülekeztek Európa uralkodói, hercegei, lovagjai, s innen indultak a török el­leni balsikerű keresztes had­járatba. Zsigmond 1412-ben és 1424-ben mint német ki­rály reprezentált budai ud­varában. Noha a XV. szá­zadban már végét járta a lovagvilág, Magyarországon Zsigmond még udvari lovag­rendet alapított 1408-ban: a Sárkány-rendet. A lovagi költészet, az énekmondás sem volt ismeretlen az ud­varban. A császár barátja, mulató cimborája Oswald von Wolkenstein, az utolsó Minneságerek egyike. Az ő énekeiből és a jól értesült udvari életrajzíró, Windecke írásaiból, a Thuróczi króni­kából hiteles forrásból érte­sülünk Zsigmond jelleméről. Arról, hogy ravasz és takti­kus volt a politikában, hogy híve volt az igazságnak (ren­deleteket hozott a kereske­dők védelmére, kiterjesztette a városi bíróságok jogkörét), kedvelte a női nemet. Zsigmond egyénisége, ízlé­se, pompakedvelése, európai műveltsége rányómja bélye­gét a korszak irodalmi, mű­vészeti, építészeti produktu­maira. Uralkodásának vi­szonylag békés 50 éve fény­kora volt a magyar kultúrá­nak, ha nem is olyan köz­ismert, mint a Mátyás-kori. Zsigmond hatására ország­szerte nagyarányú fejlődés­nek indult a gazdasági-poli­tikai, a szellemi-művészeti élet. Kádár Márta A Békés Megyei Művelő­dési Központ és a HNF honismereti szakköre az egyik hét végén Dobozra utazott, ahol megtekintette Wenckheim gróf családi kriptáját, valamint kápol­náját, amely Viktor Siedek bécsi építész tervei alapján készült. Ruta Antal plébá­nos kalauzolta végig a cso­portot, és minden fontosabb felvilágosítást megadott. Az idegen nem is gondol­ná, hogy a dús lombú fák által eltakart két épületben mennyi érdekesség; meny­nyi értékes építőanyag, egy­házi kellék és berendezési tárgy található. Amint hal­lottuk, a múlt század ötve­nes éveiben Wenckheim Ru­dolf gróf szerezte meg a do­bozi birtokot, amelyet 1 ké­sőbb Dénesre hagyott. (Az egykori kastélyban most ál­talános iskola működik.) A templom és a sírbolt alapjait 1897-ben kezdték ki­ásni, és 1902. június 2-án ke­rült sor a a felszentelésére. A kripta bejárata felett egy kőszarkofág van. (A szobor­alak egyik hüvelykujját va­lamikor egy gyerek légpus­kával lőtte el.) A falakon le­vő nyílásokon keresztül ál­landóan friss levegő áram­lik a terembe. A kupola bel­sejét velencei aranymozaik­kal borították be. A képek Jézus Krisztus életével (és a hozzá fűzött legendákkal) kapcsolatos jeleneteket áb­rázolnak. Az ólomüvegből készült' ablakokon pedig Boldog Frigyes, Szent Dénes képe látható. A Wenckheim család férfitagjain kívül Steib János pápai kamarást, dobozi plébánost is itt te­mették el. Mellette kőkopor­só van, és egy- tisztán kive­hető felirat: Weinckheim Dénes, 1860—1933. (A gróf legidősebb fia Algériában halt meg; egy lánya Argen­tínában, két lánya pedig Hamburgban él.) Az al­templom ugyanolyan alap- területű, mint a földszinti terem; és száraz marad még akkor is, amikor másutt már régen feltört a talaj­víz ... A kripta megtekintése után átmentünk a templom­ba, amely arról is neveze­tes, hogy 1897—98 telén itt készült el Magyarország első vasbeton mennyezete, s amelyet valódi vörösmár­ványból faragott oszlopok tartanak. (Ezek egy Aradtól száz kilométerre levő bá­nyából kerültek ide.) Érdekességnek számít a szószék is. Ezt egyetlen kő­tömbből faragták ki, s 1896- ban a Budapesten rendezett millenniumi kiállításon mu­tatták be. A gróf azután megvásárolta, Dobozra szál­líttatta, és úgymond hozzá­terveztette a templomot. Az intarziaképekkel díszített stallumok (padok) a bécsi asztalosok mesterségbeli tu­dását, kézügyességét dicsé­rik. A bal oldalon levő öt .ülőhelyet valamikor az ura­dalom főintézői foglalhatták el, s a bársonyszékeken a grófi család tagjai ültek ... A főoltár és a feszület carrarai, a keresztelőkút salzburgi márványból ké­szült. Az előbbi előlapja messziről úgy néz ki, mint­ha festve lenne, pedig kü­lönböző mozaikdarabokból rakták össze, ugyancsak mesterien. A szentségház hársfából van, és vékony aranyfüsttel vonták be. De térjünk még vissza egy kis „adoma” erejéig magára a feszületre, amelynek ere­detijét a pozsonyi templom­ban helyezték el. Alkotója, Fadrusz János az emberi szenvedést akarta ábrázolni, minél hűebben. Ezért meg­kért néhány bátor fiatalem­bert: engedjék magukat fel­függeszteni a keresztfára, hogy lefényképezhesse, le­rajzolhassa szenvedésüket. De amikor az élő modellek elájultak, a mester a feszü­letre önmagát köttette fel. előtte megkérte a rajzolókat és a fényképészt arra, hogy amikor eszméletét veszti, azonnal kezdjenek el dol­gozni . . . Elég sok időt vett igénybe a grófi család nőtagjai ál­tal varrt gyönyörű miseru­hák megtekintése. Néhány szép és értékes tárgyat (szentségmutató, kehely stb.) szintén megcsodálhattunk. Sajnálkozva vettük tudomá­sul, hogy a templomba egy­szer betörtek, és hat gyer­tyatartó, valamint egy csen­gő eltűnt. . . Kép, szöveg: Bukovinszky István Nyári barangolásaink... Sopron ’87 FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Zsigmond és kora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom