Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LAPJA 1987. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM Tanácskozott a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács megvitatta a gazdasági-társadalmi sta­bilizációs munkaprogramot, és úgy döntött, hogy az Or­szággyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a gazdasági verseny élénkítése, a piac szerepének kiterjesztése érdekében az adóreform bevezeté­sével összefüggésben határozatot hozott az árrendszer, vala­mint az ármechanizmus 1988. évi továbbfejlesztéséről. A kormány módosította az erdőkről szóló törvény végre­hajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet. Javasolta az Elnöki Tanácsnak az atomenergiáról szóló jogszabályok kor­szerűsítését. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Napirenden a KISZ párttaggá nevelő munkája Az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat taggazdaságai a gabona- és az ipari növények termesztése mellett más kul­túrával is foglalkoznak: például zöldbabtermesztéssel is. Eb­ben az évben a bábolnai központú közös vállalat mintegy 800 hektáron vetett el zöldbabot. Termesztése nem volt gond, mindössze a betakarítás jelentett problémát. Ügy tű­nik azonban, hogy az IKR szakemberei megtalálták a meg­felelő megoldást. Olyan önjáró zöldbab-betakarító gépeket állítottak munkába, amelyekről eddig kedvező tapasztalato­kat szereztek. Szerintük ez a gép, a Pixai, forradalmasíthat­ja a zöldbabtermesztést, s ezáltal biztonságossá válik nagy­üzemben termesztett zöldbab betakarítása (MTI-fotó, Jusztin Tibor felvétele — KS) Javult a kistelepülések ellátása A közúti közlekedésben az erősödő versenyfeltételek egyre inkább kikényszerítik a szervezettebb, takaréko­sabb munkát, a vállalkozó szellem erősödését — állapí­totta meg a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége csü­törtöki ülésén, amelyen ér­tékelték a szakmához tarto­zó vállalatok első félév es gazdálkodását. Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes elmon­dotta: a versenyképesség fo­kozása érdekében számos gazdasági intézkedést tettek a vállalatok. Kötvényt bo­csátottak ki, hogy felújítsák eszközparkjukat, jelentősen bővítették szolgáltatásaikat. Ma már foglalkoznak rako­dással, szállítmányozással, csomagolással, sőt idegenfor­galommal is. így annak el­lenére, hogy a szállítási fel­adatok nem növekedtek, be­vételeiket jelentősen bővíte­ni tudták. Kedvező, hogy a belföldi szállítások csökke­nését sikerült az exportfu­varozásban ellensúlyozni. A Volán-vállalatok egy évi konvertibilis elszámolású be- \ étele például már megha­ladta a 20 millió dollárt, s a Hungarocamion és a Ma- hart-tengerhajózás is jelen­tősen növelte teljesítményét. Tegnap délelőtt Gyulán a Jókai Kultúrotthonban há­romnapos országos tanácsko­zás kezdődött. Először dr. Erdmann Gyula igazgató a vendéglátó Békés Megyei Le­véltár nevében a több mint 100 kutatót — a levéltárak, múzeumok, egyetemek mun­katársait — köszöntötte, azo­kat, akik hasonló tárgykör­ben dolgoznak. Ezután Vá­mos László, a megyei tanács művelődési osztályvezetője mondott bevezetőt, ismertet­te megyénk múltját és jele­nét. Bemutatta az ország minden részéből érkezett ku­tatóknak az 1700-as évek el­ső felében alapított levéltá­Bár sok munkahelyen még mindig létszámhiánnyal küz­denek — kevés az autóbusz- és tehergépkocsi-vezető — jó néhány vállalatnál tudato­san törekednek a létszám- csökkentésre. A verseny kö­vetkeztében a vállalatoknál mind nagyobb gondot fordí­tanak a takarékosabb költ­séggazdálkodásra, s a bel­ső érdekeltségi rendszer to­vábbfejlesztésére is. A szakszervezeti teendők­kel kapcsolatban Papp Bé­la, a központi vezetőség tit­kára elmondotta, hogy egyre több brigád vállal olyan fel­adatokat, amelyekkel hozzá­járul vállalata versenyképes­ségének javításához. így a Kisalföldi Volánnál dolgozó szocialista brigádok a bős— nagymarosi vízierőmű építé­sénél az ütemes szállítást biztosítják, a Nógrádi Volán kollektívái pedig munkaszü­neti napokon is kirakják a vagonokat. Papp Béla fel­hívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeteknek job­ban kell képviselniük a dol­gozók érdekeit a létszám- leépítéseknél. Oda kell fi­gyelniük, hogy vajon alkal­mazzák-e a vállalatoknál a felmondási idő meghosszab­bításáról és az elhelyezke­dési tárftogatás megítéléséről a közelmúltban megjelent rendelkezéseket. rat, amely az írott forrás be­gyűjtésén, rendezésén, köz­kinccsé tételén túl a közmű­velődésben és a tudomány­szervezésben is egyre na­gyobb szerepet játszik. Ki­adványai (az 1967-ben kez­dődött, eddig 12 kötetet el­ért forráskiadvány-sorozata, legújabban a megye és kör­nyéke történeti problémáit bemutató tanulmánysorozata és országosan ismert monog­ráfiái) mind részesei a me­gyeismeret tudományos megalapozásának. Vámos László megnyitója után Bácskai Vera, a tör­ténettudományok doktora, a Marx Károly Közgazdasági A KISZ Békés Megyei Bi­zottsága augusztus 27-én, tegnap Szabó Béla első tit­kár elnökletével ülést tar­tott. A testület megvitatta „A párttaggá nevelő, ajánló munka tapasztalatai, további feladatok” című előterjesz­tést. Megállapították, hogy a megye KISZ-szervezetei párttaggá nevelő és ajánló tevékenysége, munkája jó színvonalú, bár a pártba fel­vettek száma kissé elmarad a kívánatos aránytól. A me­gyei KISZ-bizottság a fel­adatok között egyebek mel­lett meghatározta, hogy a KISZ-szervezetek a jövőben Egyetem kutatási csoportve­zetője tartott előadást az 1848 előtti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól, majd korreferátumok hang­zottak el egy-egy konkrét te­rület forrásairól. A társadalomtörténet ku­tatóinak tanácskozása au­gusztus 29-én fejeződik be. összesen öt előadás és ötven korreferátum, valamint az ezeket követő viták forrás­kutatási módszertani kérdé­sek tisztázásában nyújtanak segítséget azoknak, akik a rendi társadalom és a pol­gárosodás kezdeteinek kuta­tásával foglalkoznak. Kép, szöveg: Sz. M. a párttaggá nevelő, ajánló munkájukat felelősségtelje­sebben, körültekintőbben és a mostaninál kezdeménye­zőbben végezzék. Fordítsa­nak kiemelt figyelmet a fia­talabb — 18—26 éves — kor­osztályra, illetve a fizikai dolgozók és a nők pártba történő felvételére. A testület azzal a kéréssel fordult a pártszervezetekhez és párttagokhoz, hogy te­gyék lehetővé a fiatalok be­tekintését a.pártmunkába, az elméleti kérdésekbe és a pártszervezetek gyakorlati tevékenységébe. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Faluegészségügyi világkongresszus Pécsett csütörtökön meg­nyílt a X. faluegészségügyi világkongresszus. A négy­napos tanácskozás fő témája az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO). által meghirde­tett „Egészséget mindenkinek 2000-re!” elnevezésű prog­ram megvalósítása a falvak­ban, az agrárüzemekben. Az orvostudományi egye­tem aulájában tartott meg­nyitó plenáris ülésen a ma­gyar szervező bizottság el­nöke, a nemzetközi társaság alelnöke, dr. Tényi Jenő pro­fesszor köszöntötte a kong­resszus résztvevőit. A társa­ság csehszlovák elnöke, dr. Pavel Macuch professzor be­tegsége miatt nem tud részt venni a kongresszuson, ezért megnyitó beszédét felolvas­ták. Ezt követően a találko­zó magyar védnökei, dr. Medve László egészségügyi, valamint Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter üdvözölték a fó­rum vendégeit, majd a WHO képviseletében dr. Thomas Ngo professzor kívánt ered­ményes munkát a kongresz- ' szusnak. Az ünnepélyes megnyitó után elhangzottak a beveze­tő előadások. „A mezőgazda- sági dolgozók egészségügye a világ különböző részein” címmel dr. Thomas Ngo tar­tott előadást, Soós Gábor nyugalmazott államtitkár, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke pedig a magyar mezőgazdaság embe­ri feltételeinek az elmúlt fél évszázad során végbement alakulását ismertette. A világkongresszus mun­kaprogramja a négy szekció tanácskozásaival pénteken kezdődik. A kereskedelmi felügyelő­ségek a közelmúltban or­szágszerte megvizsgálták, hogyan alakult az utóbbi időben a kistelepülések ellá­tása, vannak-e már eredmé­nyei annak a rekonstrukciós programnak, amely 1984-ben kezdődött, s a kereskedelmi hálózat fejlesztését, vala^ mint az áruellátás javítását tűzte ki céljául. A felügyelőségek 14 me­gye 161 vállalatánál, 552 szövetkezeténél, 26 magán- kiskereskedőnél, összesen 595 üzletben és 66 vállalati, illetve szövetkezeti központ­ban vizsgálták meg: milyen az áruellátás, milyenek a boltok kapcsolatai a szállí­tókkal, s kellően érvénye­sül-e a fogyasztók érdekvé­delme. Az ellenőrzések ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az áruellátás színvona­la javult a kistelepülések üzleteiben. Az alapvető élel­miszerek és a napi szükség­leteket kielégítő iparcikkek mennyisége megfelelő. Az üzletekbe 10-12 naponta szállítanak a nagykereske­delmi vállalatok, illetve a gyártók, ám — állapítja meg a jelentés — egy-két járat kimaradása hosszan tartó el­látási gondokat, fennakadá­sokat okoz. Jónak ítélték az ellenőrök a tej és tejtermé­kek választékát, a boltok hűtőkapacitásának javítása ugyanis lehetővé tette ko­rábban nem forgalmazott termékek értékesítését is. A tejipar naponta szállít tejet a kistelepülések boltjaiba, tejtermékeket pedig hetente két alkalommal. Bővült a sütőipari termékek válasz­téka: a kisebb boltokban is két-háromféle kenyér és péksütemény kapható. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy noha a tej­ipari és sütőipari termékek választéka nagyobb, a szál­lító vállalatok gyakran nem tudják boltnyitásra odaszál­lítani az árut. A tőkehúsok és húskészít­mények kínálata az egyes településeken nagy eltérése­ket mutat. Baranya, Vas és Zala megyében például elő­re csomagolt tőkehús szállí­tásával javította az ellátást a húsipar, másutt ez még nem megoldott. Húskészít­ményekből általában négy­ötféle jellemzi a kisboltok választékát, a nagyobb üzle­tekben, ABC-kben viszont 20-25-féle készítmény is kap­ható. A kisüzletek szűkebb vá­lasztéka többnyire abból adódik, hogy az üzletveze­tők a már évek óta megszo­kott termékeket kérik, és nem kezdeményezik új ké­szítmények bevezetését. Egyre több boltban ta­pasztalható a kistelepülése­ken, hogy az élelmiszerek mellett különféle, korábban nem forgalmazott iparcikke­ket, például papírt és író­szert, üveg- és porcelánárut, zsebkendőt, törülközőt áru­sítanak. Bár ez kedvező fo­gadtatásra talált a helyi la­kosság körében, gondot okoz, hogy a Piért és az Am­fora nem elég ütemesen szállít, így az üzletek nem biztosíthatják a folyamatos kínálatot termékeikből. A vizsgálat tapasztalatai szerint az üzletek külső-bel­ső rendje, technikai felsze­reltsége sokat javult az el­múlt években. Bővült a . hű­tőkapacitás, és több helyütt megkezdték a mirelit áruk, jégkrémek árusítását is. Sok problémát okoz viszont a hűtőgépek karbantartása, s az időszakos alkatrészhiány, ami miatt a hibákat sokszor hosszú ideig nem tudják megjavítani. A kistelepüléseken végzett próbavásárlások során 80 al­kalommal — az esetek 14 százalékában — számoltak hibásan az eladók. Egy-egy vásárlásnál átlagosan 4 fo­rint 50 fillérrel számoltak többet, s ez lényegesen ke­vesebb, mint amit á más te­rületeken végzett vizsgála­toknál tapasztaltak a keres­kedelmi felügyelőségek el­lenőrei. A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt mintegy 122 ezer forint értékű árut az ellenőrök minőségi prob­lémák miatt átáraztattak, a különböző szabálysértése­kért, szabálytalanságokért pedig 170 esetben vonták fe­lelősségre a vétkes dolgozó­kat. 140 alkalommal pénz­bírságot szabtak ki, össze­sen 248 200 forint értékben. A résztvevők egy csoportja Megkezdődött a társadalomtörténet kutatóinak konferenciája

Next

/
Oldalképek
Tartalom