Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. augusztus 1., szombat o IZUdUl-TiraFelkészülés a télre Tüzelőanyag-beszerzési lehetőségek a megyében Gsabai cserép a jégverte Baranyának (Folytatás az 1. oldalról) meg. A tüzelő beérkezése és eladása folyamatos. A hazai barna, illetve fekete szénből a választék is kielégítő. Egyes import kazánszenekre viszont még várnak a vásárlók. Tavalyi készletünkből mintegy kétezer mázsa szén maradt meg, melyet porosodott állapotban most leértékelve árusítunk, illetve az eladatlan mennyiséget majd visszaszállíttatjuk a szénbányáknak. Tűzifából 1500 mázsa van jelenleg a Tüzép-tele- pen — tájékoztatott bennünket Gelegonya József telepvezető. Építőtáborozók Komáromból Egy evakuált városhoz hasonlít leginkább a mezőkovácsházi Urbán László KISZ-építőtábor. amikor gépkocsival a bejáratot őrző sorompó elé érünk. Dél van. a nap perzsel. nem csoda hát. ha mindenki hűvös helyet keres magának. Tóthné Kozár Ilona tábor- vezetővel és Török András „tábori összekötővel" mi is az árnyas fák alá húzódunk, ott beszélgetünk a munkáról, a gyerekekről, az itt eltöltött két hét tapasztalatairól. A Komárom Megyei KISZ Bizottság és a helyi Üj Alkotmány Tsz együttműködésének eredményeként már 1979. óta érkeznek ide diákok a megye középiskoláiból. Ebben a turnusban közel százan dolgoznak, s többnyire kukoricát címereznek. — Már négy éve járok ide — kezdi a tanárnő —. de ilyen hosszan tartó, alig elviselhető hőséggel még nem ..áldott meg" minket az időjárás, mint az idén. — Hogyan bírták a gyerekek a munkát? — fordulok Török Andráshoz.. — Becsületükre legyen mondva, a körülményekhez képest nagyon jól. Általában 120—125 százalékra teljesítették a napi normát. — A KISZ-bizottságok ebben az évben sokkal kevesebb építőtábort tudtak megszervezni, mert a gazdasá-- goknak — a különböző szabályozók miatt — ez nem kifizetődő, önöknél hogyan fest a helyzet? — Nekünk nagy szükségünk van a gyerekek munMosolyogva is lehet címerezni A szópárbaj: kinek van igaza FÜZESGYARMAT Ibrányi Lajos, a füzesgyarmati áfész Tüzép-tele- pének helyettes vezetője viszont gondokról számol be. Nem kielégítő a választék a téli tüzelőből sem a meny- nviség, sem a fajták tekintetében. Jelenleg van ugyan vagy két vagonnvi brikett a telepen, de a keresett olcsóbb hazai, valamint az import kazánszenekből csak ritkán, és akkor is csupán 2-3 vagonnal kapnak. Ez mindenképpen kevésnek bizonyul, a helyi kereslethez képest. Ugyancsak hiány mutatkozik a telepen tűzifából. SZARVAS A szarvasi Tüzép-lelepen — mint azt Bankó János telepvezető elmondta — négyöt fajta barna szénből, négyféle brikettből és lengyel importszénből választhatnak a városi és a környékbeli lakosok. Ezenkívül kapható még iszapszén is. Tűzifából hasonlóan kiegyensúlyozott és bőséges a készlet. A hasábfákat kívánságra félfűrészelik, s a munkadíjat felszámolva árusítják. Mind az utalványokra, mind pedig a készpénzvásárlásokra megfelelő mennyiségű és minőségű tüzelőanyagot kínálnak a lakosságnak Szarvason. Bacsa András kájára, bár minket is hátrányosan érintenek ezek a rendelkezések. De jobb szervezéssel. a munkaidő haté- í konyább kihasználásával át- j hidalhatóak ezek a gondok. — Mennyi fizetést kapnak a diákok? — Bérükből személyenként és naponta 60 forintot vonunk le az ellátásukra, tíz forintot pedig a mozgósító iskolák KlSZ-bizottsá- gai kapnak. Így a két hét alatt 5—600 forintot kereshetnek a gyerekek. — Milyen szabadidős és kulturális programokat szerveztek? — kérdezem ismét a táborvezetőt. — A szokásos sportversenyek. játékos vetélkedők mellett meghívtuk a budapesti Duma-duót. videofilmeket vetítettünk és ifjúságvédelmi előadást hallgathattak a diákok. Ezenkívül eljárhattak a városi moziba és mindennap a strandra. Ma pedig éppen Orosházára kirándulunk busszal. Erős Anikó és Szondy Beáta a komáromi Jókai Mór Gimnázium leendő harmadik osztályos tanulói először táboroznak itt. — Hogyan tetszik az Alföld, Békés megye? — Hát..., szerintem felénk érdekesebb a táj. mozgalmasabb az élet. erre minden olyan egyforma, egyhangú — feleli nevetve Anikó. — És a tábor? — Ebben a melegben kicsit nehéz a munka, de kibírjuk. — Csak ne lennének olyan szigorúak a táborvezetők! — teszi hozzá méltatlankodva Beáta. — Minden kisebb fegyelmezetlenségért. vagy hanyag munkáért megbüntetnek bennünket. Ezt a megjegyzést nem hagyja szó nélkül Sárosi Csaba. A tanárnak készülő fiú már harmadszor jár Me- zőkovácsházán, de most — a tavalyi kiemelkedő teljesítménye alapján — felügyelőként. — Persze, hogy piszkálunk benneteket, ha nem dolgoztok jól. A kijelentés természetesen a másik félnek nem tetszik. Ezen aztán — ha nem is komolyan —, jót veszekednek. Hiába volt nehéz a munka, borzasztó a hőség, nagy a fegyelem — mint a diákok elmondták —. mégis remekül érezték magukat, hiszen jó társaság verbuválódott össze, és végül is ez a fontos. A múlt hét végi jégvihar Baranya megye több településén megrongálta a lakó-és a középületek tetőszerkezetét, összetörte a cserepeket. A baranyai körzetekben működő cserépgyárak és tüzép- telepek cserépkészlete kevésnek bizonyult a helyreálA szarvasi Tessedik Szak- szövetkezet megyénk egyik legkisebb mezőgazdasági üzeme, hiszen mindössze 252 hektár földterületen gazdálkodik. Valószínűleg ez a tény is közrejátszik abban, hogy területi adottságaik jó kihasználása mellett újabb és újabb vállalkozásokba kezdenek. Nemrégen nyitották meg felújitóüzemüket és most arról hallottunk, hogy — sokakat megelőzve — elvállalhatták a szarvasi fövenystrand építését is. E hír kapcsán kerestük meg Láncsa Mihályt, a szakszövetkezet elnökét. — A munkát 1 millió 745 ezer forintért vállaltuk el. Ügy kalkuláltunk, hogy a szövetkezet kapacitása keretet adhat ennek a munkának is — mondta az elnök. — De lításhoz, de gyors segítség érkezett az ország másik szegletéből: a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai üzemeiből. Soron kívül ezen a héten több tízezer tetőcserepet szállítottak a baranyai tüzép- telepekre. miről is van szó? A főveny- strand kiépítése azt jelenti, hogy a part egy homorú részéről el kell hordanunk a földet, és ennek a helyére körülbelül 50 cent;méter vastagságban marosi homokot fogunk teríteni. A strand egyébként a városi kertészet területén helyezkedik majd el. Része lesz a termálfürdőstrandnak, de vízszolgáltatás szempontjából a holtághoz tartozik. Úgy számoltuk, hogy a munkából származó várható nyereségünk a vállalási összeg 10 százaléka, kb. 170—200 ezer forint lesz. Vállalati méretekben talán nem túl nagy összeg, azonban elegendő ösztönző erőt jelent, hogy a földmunka határidőre — 1988. májusáig. — elkészüljön. M. M. Panaszkodik a téeszelnök: szakadnak az ékszíjak, olvadnak a csapágyak. Van, amelyik félóráig sem bírja, s már újra kell cserélni. Pedig az áruk három-négyszerese a tavalyinak. Az alkatrészek minősége megkeseríti az aratást — summázom magamban a szakember dohogását, s eltöprengek azon, mi minden hallik ki panaszából: a mezőgazdaság megfelelő ipari hátterének hiánya, a kielégítő alkatrész-utánpótlás megoldatlansága és végül (jobbára külföldi gépekről lévén szó) az import alkatrészt helyettesítő hazai gyatra minősége. Ám ahogy a honi ipar teljesítménye kerül szóba, az embernek más is eszébe jut. Válogatok a közelmúltban a fejszék között a boltban. Az olcsóbb hazai mellett a svédet vagy norvégot méregetem. „Uram, ezt vegye" — biztat az eladó, s a jóval drágább importra mutat. Aztán nyomatékül még hozzáteszi: higgye el, megéri az árát. Nem hiszek neki, a hazait viszem el. Így aztán nem tudom meg, hogy az a svéd vagy norvég tényleg megéri-e az árát, csak azt, hogy az enyém nem. Mert úgy csinálták meg. Olyan anyagból, hogy minden élezés ellenére is csak ideig-óráig ha.'ználható fejszeként. A világért sem akarom ezzel azt mondani, hogy amit idehaza gyártanak, az mind hitvány, selejt. Tucatszám lehetne az ellentétes, vagyis ,a jó példákat sorolni. De azt a véleményt is nehéz lenne védeni, hogy termékeink állják a nemzetközi összehasonlítást. Mert a többsége, sajnos. ! nem. Általában túlsúlyosak (túlméretezettek), formátla- j < nők, gyenge anyagból készültek és ehhez képest drágák. ! i Égy sajátos magyar színvonalat képviselnek. Ami annyit i i jelent, hogy itthon még eladhatók, de másutt már aligha, j j (Esetleg egyik-másik szomszédos országban, de a jelek j ; szerint már ott sem sokáig.) Az ilyen, világszínvonalúnak nem mondható használati j i eszközök vagy alkatrészek láttán egyre inkább foglalkoztat ' : a kérdés: milyen érzéssel adhatja ki azokat keze közül a i mérnök, a munkás? Hiszi-e, komolyan gondolja-e, hogy i ez a teljesítmény is elég. A világnak, s a hazának, a jobb- , ra és többre vágyó honfitársának, s neki, amikor vásárló- 5; ként jelenik meg a piacon. Tudom, a példákból hiba és igazságtalan lenne általánosítani, de legalább akkora hiba volna mellettük közönyösen elmenni. Az ország a gazdasági fellendülésért küzd. > További kényszerintézkedések előtt állunk, s új vállalati es személyi jövedelemadó-rendszerrel élünk majd együtt. ■ A magyar gazdaságot — végre-valahára — hozzáigazítják a világgazdasághoz. Az árak — többek között épp az új adórendszer révén — közelíteni fognak a világpiacihoz. (A i bérek alighanem egyelőre maradnak kelet-európaiak.) A minőség pedig . .. Nos, azt hiszem, adósságállománnyal j terhelt gazdaságunkban ez az egyik kulcskérdés. Tudunk-e, képesek leszünk-e olyan termékeket gyártani, amelyek i bárhol, bármilyen piacon versenyképesek. Vagyis: létre- j jöhet-e olyan termelési színvonal, amelyben ama bizonyos I fejszék csak annyiban különböznek egymástól, hogy a hazai pár forinttal olcsóbb. Persze az sem baj, ha egy fok- I kai jobb, mint az a másik. II Tessedik Szakszövetkezet újabb vállalkozása Sza rvason Fotó: Gál Edit B. Cs.
