Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-24 / 198. szám

1987. augusztus 24., hétfő o Negyvenöt éves találkozó Augusztus 22-én vidám hangok verték fel a Békés­csabai 1. Sz. Általános Is­kola csendjét. Ezen a ragyo­gó napsütéses nyári délelőt- tön találkoztak azok az öreg­diákok, akik 1942-ben végez­ték el a volt polgári fiúis­kola negyedik osztályát. Öröm volt látni és hallani a már jócskán őszülő „ne­bulókat”, amint a viszontlá­tástól meghatódva elevení- teték fel az elmúlt 45 év kedves, szép emlékeit. A Himnusz elhangzása után Bokor József igazgató meleg szeretettel köszöntötte a megjelent volt diákokat, majd rövid tájékoztatót adott a mai iskola jelenlegi hely­zetéről. A rövid tájékoztató után Uhrin János emelkedett szó­lásra. Beszédében felelevení­tette a régi diákéveik vidám történeteit, majd megemlé­kezett az élők sorából már eltávozott tanítványokról. Emléküknek egyperces gyászszünettel adóztak. A több mint háromórás ta­lálkozó a Szózattal, majd közös ebéddel ért vé­get. A résztvevők azzal vál­tak el, hogy 1992-ben, az öt­venéves találkozón ismét vi­szontlátják egymást. Nyitott napok a tihanyi intézetben A Szerszámgépipari Művek új, EEN 400-as, számítógép-vezérlésű esztergagépét vásárolta ■neg a közelmúltban a Békéscsabai Mezőgép Vállalat. Az új, a csúcstechnológiát jelentő szerszámgépet üzembe helyezték, most már teljes kapacitásával részt vesz a forgácsolással megmunkált mezőgazdasági gépalkatrészek gyártásában. Elsősorban a nagy pontosságot igénylő, bonyolult alkatrészek megmunkálására használják. Képünkön Zsibrita Pál, gépkeze­lő, a gép által megmunkált alkatrésszel Fotó: □. k. Sajtótájékoztató a falu-egészségügyi világkongresszusról A Balaton-kutatás titkai­ba tekinthetnek be az érdek­lődők szeptember 5—6-án a Magyar Tudományos Akadé­mia tihanyi limnológiai ku­tató intézetében rendezett 'nyitott napokon. A most 60 éves patinás intézmény első alkalommal hívja meg a kö­zépiskolai tanárokat, diáko­kat, és szívesen látnak má­sokat is. A program kereté­ben vetítéssel kísért szakmai előadásokon számolnak be tevékenységükről, és vála­szolnak a vendégek kérdé­seire. A jubileum alkalmából au­gusztus végén, szeptember elején az intézet kutatási té­máiról szakmai rendezvénye­ket, tanácskozásokat is tarta­nak nemzetközi részvétellel. (Folytatás az 1. oldalról) lamint az állatokról az em­berre terjedő betegségekről. A mérgezéses balesetekkel foglalkozó szekcióban japán kutatók tartanak előadáso­kat arról, hogy a vegyszerek hosszabb idő elteltével mi­lyen maradandó károsodást okozhatnak az emberi szer­vezetben. Az ilyen jellegű kutatások világszerte mosta­nában kezdődtek el, s ed­dig a japán kutatóintézetek­ben érték el a legjobb ered­ményeket. A magyar szakemberek több mint 80 előadást tar­tanak. Beszámolnak arról, hogy hazánkban hogyan kí­vánják javítani a falusi la­kosság egészségügyi ellátá­sát. A kutatások alapján a szakemberek, a nagyobb köz­ségekben úgynevezett mini egészségügyi központok kia­lakítását tartják indokolt­nak. Ezekben a központok­ban egy épületben dolgozná­nak a körzeti, a gyermek- és a fogorvosok, s ott lenne a gyógyszertár is. Kialakítaná­nak az épületben kisebb la­boratóriumot, és lehetővé tennék a fizikoterápiás ke­zelést. Hazánkban kísérleti jelleggel Pécsváradon két esztendeje, Szentlőrincen pe­dig tavaly adtak át ilyen egészségügyi intézményt. Az aprófalvakban egyelőre nincs mód egészségügyi központok létrehozására: ezeken a tele­püléseken más módon old­ják meg a lakosság ellátá­sát. Erre szolgál példaként az a szűrő-autóbusz, amelyet •Baranya megyében tavaly szereltek fel, és indítottak útnak a megye kis települé­seire. A csuklós autóbuszban olyan műszereket helyeztek el, amelyekkel a legkülönbö­zőbb vizsgálatok elvégezhe­tők, így például tüdőszűrés, belgyógyászati és nőgyógyá­szati vizsgálat, valamint EKG. Az autóbusz meghatá­rozott időnként keresi fel az aprófalvakat. így az ott la­kók egészségét rendszeresen ellenőrzik, s a leleteket’átad- ják a körzeti orvosoknak. A kongresszus idején a Pécsi Orvostudományi Egye­temen szakkiállítást nyitnak orvosi műszerekből, s bemu­tatják az egészségügyi szűrő­autóbuszt is. Kit szidjunk? i Baj van az időjárással.,. Nem akkor van meleg, amikor kellene, nem akkor és annyi eső esik, mint amennyire szükség lenne és nem is ott, ahol leginkább száraz a föld. Háztetőket bontó szélvihar, fanyűvő orkán, eső helyett jég, öklömnyi; szőlő-, dinnye-, napraforgóirtó... •* Egész éven át jámbor óhajunkat elnyeli a lég­kör a Falurádióból is: hótakaró kellene, eső kel­lene, napfény kellene, meg még sok minden más — de ki intézkedik? ... A tsz-elnök Baranyában elkeseredetten nyi­latkozik a jégkárról (pedig az országnak ebben a szögletében jégoszlató rakétakilövő-állomások néznek farkasszemet a viharfelhőkkel), a másik elnök Somogybán hálistenkedik a rádióban, mert őket elkerülte az Ítéletidő, s jól jött az eső, bár több is lehetett volna belőle. Szinte látom: szemrehányóan néz az eltakarodó felhőkre, hát­ha meghallják. Egy hétig hallgattuk a kánikulában szenvedő világ hazai és külföldi híreit, ám a lehűléskor a rádió., riporternője már arról panaszkodott, hogy didereg, hogyan fog most nyaralni, mivel a beutalója mostanra szól. Néhány éve Baranyában láttam a viharfel­hőkbe lőtt rakéták tömkelegét. Parádés tűzijá­ték volt. Villányt tíz perc alatt tönkreverte a jég. Láttam a Keleti-főcsatornát. Milliárdokért épült. Mellékcsatornák hiányában céltalanul folydogál benne a víz. Valamit elkezdtünk, az­tán félbehagytuk, pedig öntözni kellene. Az időjárást mindig lehet szidni és dicsérni, ki- nek-kinek hogyan jön, aszerint. Az időjárás nem beszél vissza, az időjárás egyszerűen van. Az időjárást nem lehet belekalkulálni, azon­kívül, hogy négy évszak van, melyek hol hű­vösek, hol melegebbek. Az időjárás nem olvas­sa se a jugoszláv, se az osztrák előrejelzést, en­nek hazai változatait sem, így nem is aszerint viselkedik. Mivel nem tud visszabeszélni, így sok min­den a rovására írható. Ha jó lesz az időjárás, akkor jó termés lesz, ha nem kedvez, akkor ennyi milliárd esik ki. Számolni már tudunk. A kisüzemi gazdaságból átlépő parasztember­nek azt is mondtuk az ötvenes évek végén: a nagyüzem megvéd az időjárás viszontagságai ellen. Most már világos, önmagában ez sem elég. Öntözni azóta sem tanultunk meg. Marad hát a hálistenkedés. A siránkozással sok mindent be lehet takarni, főként tehetetlenségünk to­vábbra is megmarad: lesz még hóvihar és jég­verés, lesz kora tavaszi fagy és tetőbontó szél­vihar máskor is. Én csak bízni tudok benne, hogy egyszer szót értünk majd az időjárással is, de addig még sok téli havat kell eltakarí­tani, várható fagyok ellen védekezni, eső elől terményt menteni, szárazság idején öntözni. Ésszel és erővel — siránkozás helyett. Benkő Károly Vonalban volt a rendőrség Betolni nem Kell, de azért ne berregtesse! • Jogosítvány bevonások • Engedélyek, várakozások • Hogyan előzzük meg a lakásbetörést? • Káemká Múlt hétfőn a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság öt munkatársa várta olvasóink telefonhívását. Pacsika György alezredes, Balta János őrnagy, Fekete Béla őr­nagy, dr. Hajdú Antal százados és dr. Kemecsei Atilla hadnagy harminc telefonálótól mintegy negyven kér­dést kapott. Az érdeklődőknek élőszóval azonnal vá-- 1 ’ laszoltak, néhány közérdekű témára azonban most __ visszatérünk. A megyeszékhely közleke­dési gondjaival, forgalom­szervezésével kapcsolatban mondták el legtöbben felve­téseiket. Ezek I nagy része azonban a városi tanács mű­szaki osztályára tartozik, így ezekre a kérdésekre később a tanácstól kérünk választ. Ami egyértelműen megálla­pítható, hogy kevés türel­münk van egymáshoz az utakon, a járdákon, a zeb­rákon és mindenütt. Van, akit az zavar, hogy túl sokan hajtanak be gép­járművel a sétálóutcába. A Munkácsy utcától a Kun Bé­la utcáig terjedő szakaszt gépjárművel csak azok vehe­tik igénybe, akiknek erre külön engedélyük van. Az itt lakók mindenképp, közü­lük viszont néhányan úgy vélik, hogy az üzletek tulaj­donosai, dolgozói indokolat­lanul gyakran hajtanak be, vagyis olyankor is begurul­nak, ha nem szállítanak árut. Ám azt tudni kell, hogy az engedély nem áruszállí­tásra szól, hanem személy­hez kötött (hiszen értelmet­len volna áruszállításhoz kötni, a tulajdonos úgyis mindig mondhatja, hogy az előbb vittj vagy most fog vinni árut). A sétálóutca egyik lakosa azt kifogásolta, hogy udva­rukon egy motorkerékpár túl hangos, és a gazdája a járművet miért nem úgy tol­ja be a garázsba. S az is za­varó, hogy az udvaron mi­ért berregteti a motort in­dulás előtt (vagyis miért nem tolja ki a motort). Ter­mészetesen, ha a motor rossz, s így hangja „lestra­pált”, akkor szólni kell az illetőnek, ne kínozza a la­kókat, ám azt követelni, hogy a motoros tologassa ki­be egészséges hangú jármű­vét, beláthatatlan következ­ményekkel járna. Hiszen hol a súlyhatár, amit még tolni kell? Sehol. Akkor viszont az autókat is tolhatjuk-húz- hatjuk. Az viszont valóban bosz­szantó, hogy a fiatalok közül sokan kerékpár-versenypá­lyának használják a sétáló­utcát: Mégis, ellenük csak a rendszabályok megtartásával fellépni kevés. Ezek ai srá­cok (és- néha lányok) szere­tik kétkerekű járgányukat. Érdemes volna haszontalan­nak semmiképp sem mond­ható szenvedélyüknek meg­felelő pályát találni, mert ez — sajnos — nincs. A rendőrség milyen ese­tekben és mennyi' időre vonhatja vissza a. gépjármű- vezetői engedélyt, igazol­ványt? Abban az esetben, ha a gépjármű vezetője ún. ki­emelt, 1 súlyos közlekedési szabálysértést követ el, a pénzbüntetés mellett a rendőrhatóság két hónaptól egy évig terjedő időre von­hatja vissza a vezetői enge­délyt. Ilyen szabálysértés például az áthaladási el­sőbbség és az előzés szabá­lyainak durva megsértése, az ittas vezetés, sebesség- korlátozás jelentős, vagy hu­zamosabb túllépése, a jár­műforgalom irányítására szolgáló jelzőkészülékek ti­los jelzésének figyelmen kí­vül hagyása. Amennyiben ennél többről van szó, pél­dául az ittas vezető véral­koholszintje meghaladja a nyolc ezreléket, vagy valaki súlyos sérüléssel járó bal­esetet okoz, akkor már bűn­cselekményről van szó, és a bíróság foglalkozik az ügy­gyei. Ilyenkor egy évig, vagy hosszabb ideig, esetleg örökre bevonják a jogosít­ványt. Ha a bevonás eléri az egy évet, a vizsgát meg kell ismételni. Egészen más. A békéscsa­bai piacon gyakran feltűn­nek lengyel és román turis­ták, akik nemcsak vásárol­nak, hanem ott eladnak ná­lunk keresett ! cikkeket. Egyáltalán, szabad-e magyar állampolgárnak külföldiektől vásárolni, kérdezték. A vá­lasz egyértelmű: magyar ál­lampolgár külfölditől sem­milyen árucikket nem vá­sárolhat, forintot külföldi­nek fizetőeszközként, vagy más célból átadni nem le­het mert az összeg nagysá­gától függően szabálysér­tést vagy bűncselekményt követ el a magyar állam­polgár és a külföldi turista is. Olvasóink közül nehezmé­nyezték néhányan, hogy so­káig kell várakozni a gép­járművek engedélyügyeinek intézésére (átírás, rendszám- tábla, forgalmi engedély mi­att). Az illetékes rendőri szervek komoly erőfeszítése­ket tettek a várakozási idő csökkentésére. Egész napos ügyintézési rendszert vezet­tek be, azóta mindennap reggel 8-tól délután 5-ig intézhetők a fenti ügyek. Emellettl a helyszínen lehet okmánybélyeget kapni, a nyomtatványok kitöltéséhez pedig segítséget adnak. A várakozási idő ezzel jelentő­sen lecsökkent. Mások az útlevélkérelmek elintézési határidejéről ér­deklődtek. Szocialista orszá­gokba az elintézési idő 14 nap, de gyakorlatilag ezen belül, 8-10 nap alatt meg­kapja az állampolgár az út­levelet. Nem szocialista or­szágokba a határidő 30 nap, ám 15-20 nap alatt itt is el­intézést nyer a kérelem. Meg kell azonban említeni, hogy sokan a külföldi utazás előtt nem győződnek meg útleve­lük érvényességéről, a ki­utazási engedély meglétéről, ennek következtében az út­levélkérelem benyújtását, il­letve a kiutazási engedély elintézését önmaguk teszik bonyolulttá és nehézkessé. A gazdaságrendészet az idén alakult meg, így az ő munkájukat még kevésbé is­merik. Feladatuk) a gazdál­kodás, termelés, fogyasztás, felhasználás és szolgáltatás kapcsán jelentkező, főleg korrupciós jellegű árdrágító, üzérkedő, a fogyasztói érde­keket sértő és az elosztást károsan befolyásoló, nye­részkedő magatartás megelő­zése, felderítése, a munka nélkül szerzett, illetve az el­végzett munkával arányban nem álló jövedelmek forrá­sainak felkutatása. A név­telenül érkezett közérdekű bejelentéseket a gazdaság- rendészet ugyanúgy kivizs­gálja, mint a névvel ellá­tottakat. Egyébként augusz­tus 17-én több élelmiszer- és húsboltban tapasztalható szabálytalanságot jelentettek be olvasóink, de ezeket még vizsgálja a gazdaságrendé­szet, így á tájékoztatás ko­rai lenne. Hogyan őrizzük ofthonunk- értékeit? — kért tanácsot egy telefonáló. Legfonto­sabb szabály az, hogy kész­pénzünket helyezzük taka­rékbetétbe, elsősorban fenn­tartási formában. Értékein- kat, ékszereinket ne a min­denki által használt és is­mert helyekre (fiókba, ágy­nemű alá, befőttesüvegbe) tegyük, hanem jól' elrejtve, esetleg széfben, vagy kazet­tában, amely rögzítve van. Lakásunk, lakóházunk min­den ablakát távozáskor zár­juk be. Amennyiben szük­séges, az ablakokat lássuk el védőráccsal. Még nagyobb biztonságot nyújtanak a jel­ző-, riasztókészülékek. Me­gyénkben ezek is könnyen beszerezhetők. Ki követ el közveszélyes munkakerülést, s az ilyen életmódot folytatók mire számíthatnak? Az a munka­képes személy, aki munka­kerülő életmódot folytat, el­ső alkalommal szabálysérté­sért vonható felelősségre. Ilyen esetben a munkake­rülő maximum 60 nap elzá­rásra büntethető. Ha maga­tartásán továbbra sem vál­toztat, legalább 6 hónapig nem keres munkát, illetve visszaeső, vagy két éven be­lül szabálysértésért már fe­lelősségre vonták, akkor vét­séget követ el, és büntetése súlyosabb. A bűnüldözés olvasmányos témáiról szinte alig kaptunk kérdést. Álhírekkel, látvá­nyos pletykákkal nem kel­lett viaskodniuk a válasz­adóknak. Ez azonban, csep­pet sem baj, mint ahogy an­nak is örülhetünk, hogy Bé­késben a bűnözés statiszti­kája közel sem olyan ijesz­tő, mint hazánk más me­gyéiben. A válaszokat lejegyezte: Ungár Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom