Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

NÉPÚJSÁG 1987. augusztus 23., vasárnap „Keveset beszélnek a problémákról...” Környezetvédelem itthon és külföldön Befejeződött az idegtudományok II. világkongresszusa Budapesten pénteken befejeződött az idegtudomá­nyok II. világkongresszusa, amelyen hatvan országból 3600 kutató vett részt. Huszonegy szimpózium, hatvan műhelybeszélgetés és 30 kerékasztal-tanácskozás szol­gált arra, hogy a kutatók közvetlenül, személyesen is megvitathassák tudományos részterületeik legközvetle­nebb problémáit. Tegnap — augusztus 22- én — fejeződött be Szarva­son az Európai Ifjúsági és Diákegyüttműködés Szerve­zete és a KISZ Központi Bi­zottsága által szervezett nemzetközi környezetvédel­mi tábor. Bár az egyhetes program] első estéjén a tá­bortűz füstje nagyobb volt a lángoknál, ennek ellenére ez a kis környezetszennye­zés” nem befolyásolta a tá­bor sikerét. öt európai szocialista, va­lamint hét nyugati ország környezetvédő szakembe­rei és aktivistái cse­réltek véleményt a téma aktuális kérdéseiről és az együttműködés lehetséges távlatairól. A tábor résztve­vői előadásokat hallgattak meg hazánk környezetvédel­mi helyzetéről, s megismer­kedtek Békés megye környe­zetvédelmi mintaterületté fejlesztésének programjával. Emellett meglátogatták a Szarvasi Arborétumot, a bi- harugrai halastavakat, a Kiskunsági Nemzeti Parkot és a Körös-völgyi természet- védelmi területet. A tábor utolsó napján há­rom külföldi! fiatal környe­zetvédőt kértünk meg, hogy beszéljenek munkájukról és Magyarországon szerzett ta­pasztalataikról. Anu Rinkinen (25 éves), a helsinki egyetem másodéves földrajz szakos hallgatója biológus édesanyjától „leste el” a természet szeretetét, olyannyira, hogy két éven át a Finn Természetvédő Szövetség munkatársaként dolgozott. — Nálunk, Finnországban a fafeldolgozó ipar okozza a legnagyobb problémát. A fafeldolgozás folyamata ren­Miután az Agroker igazga­tójától elbúcsúztam, az ju­tott eszembe; bár csak mi­nél több ilyen társadalmi aktivista kapcsolódna be a népfronttevékenységbe az el­következendő időben. Ugyanis Molnár Lajos csak­nem másfél évtizede vesz részt lelkesen ebben a moz­galomban, és ő a HNF me­gyei gazdaságpolitikai mun­kabizottságának az elnöke. A közelmúltban, az alkotmány­nap tiszteletére rendezett ün­nepségen Pozsgay Imrétől, a HNF OT főtitkárától szemé­lyesen vehette át a »Nép­frontmunkáért” kitüntető -jelvényt Budapesten. Ebből az alkalomból megkértük ar­ra, hogy életútjáról és] ed­digi közéleti szerepléséről rö-' vid „számvetést” készítsen. — Makón születtem 1929- ben, de tanyán nevelkedtem. Szüleim szegény parasztok voltak. Az iskolában jól ta­nultam, s ezért a tanítóm el akart helyezni állami in­ternátusbán. Ez nem sike­rült, mert behívták katoná­nak, és amikor visszajött, a kérelmet már túlkorossá­gom miatt nem vették figye­lembe. Az elemi elvégzése után a téglagyárban kezd­tem dolgozni, előbb kirako­dómunkás, majd kocsis let­tem, azután pedig egy gaz­dánál cselédkedtem. A fel- szabadulás után földet kap­tunk Mezőhegyesen, és szü­leimmel tanyát építettem. A kilenchónapos kertmunkás- tanfolyamot 1948-ban végez­tem el Kecskeméten. Két évig a mezőhegyesi faisko­lában dolgoztam, amely egy országos vállalatnak volt a telephelye. Ezután újabb ta­nulás követKezett, de már Budapesten, ahol agrárszak­érettségis tanfolyamra irat­koztam be. A megnyitón az igazgató közölte velünk, hogy aki év végén sikeres vizs­gát tesz, tanulmányait foly­tatnia kell. így kerültem Gödöllőre, és a később ön­állóvá vált kertészeti és sző­lészeti főiskolán kaptam diplomát 1956 fébruárjá- ban... — Részt vett-e az ifjúsá­geteg szulfidot — kéhszár- mazékot — termel, ami je­lentősen szennyezi a leve­gőt. Először járok Magyar- országon, és nagyon örülök, hogy hasonló gondolkodású emberekkel köthettem ba­rátságot. Aggaszt, hogy önöknél, Magyarországon, a túlzott mértékben felhasz­nált műtrágya több helyen nagymértékben szennyezi a vizeket... Wieslawa Gózdz (29 éves), mérnök a radomi cipőgyár­ban, munkája mellett tevé­kenyen részt vesz a közélet­ben is, uyanis ő az egyik legfiatalabb parlamenti kép­viselő Lengyelországban. — Munkahelyem rendkí­vüli módon szennyezi a kör­nyezetet. Mivel a cipőgyár­táshoz szükséges bőrt isr a gyárban dolgozzák fel, a tisztításhoz használatos ve­gyi anyagokkal együtt a bőr felső rétege lemosódik, s ez rengeteg toxikus — mérge­ző — anyagot tartalmaz, ami a vizekbe kerül. Saj­nos, nagyon költséges beru­házásokat igényel nálunk1 a környezetvédelem. Legfonto­sabb teendők most az, hogy a már szennyezett környe­zetet megtisztítsuk, s emel­lett fokozottabban igyek­szünk megőrizni a még érin­tetlen biológiai környezetet. Először járok Magyaror­szágon. Sok jót hallottam már az országról, s a látot­tak meggyőztek erről, bár, hogy a témánál maradjunk, önök mindig csak a környe­zetvédelem jó oldalát mu­tatják, s keveset beszélnek a proplémákról. Pedig minden bizonnyal gondjaik is van­nak . .. Jochen Mayer (21 éves), a környezetvédelemmel foglal­Molnár Lajos, a HNF me­gyei gazdaságpolitikai mun­kabizottságának elnöke gi mozgalomban abban az időben? — Igen, de ez még nem a főiskolán kezdődött el, ha­nem a mezőhegyesi munka­helyemen. Ott néhány aktí­vabb társammal létrehoztuk az EPOSZ-alapszervezetet, amelynek titkára lettem. Emlékszem, naponta tíz ki­lométerről jártam be dol­gozni és a tizenkét órás munkaidő letelte után is tudtunk sportolni, vagy kul­túrműsort gyakorolni. A fő­iskolán tagja voltam a párt­vezetőségnek, az ifjúsági honvédelmi szervezetnek, és elvállaltam a szemináriumok vezetését is. A DISZ-ben szervező titkárként tevé­kenykedtem. Később elvé­geztem a marxista egyete­met, majd a politikai főisko­lát, s az ott szerzett ismere­tek a pártmunkám színvo­nalasabb folytatásában nagy segítséget jelentettek. — Hová került a diploma megszerzése után? — Még végzős hallgató voltam, amikor három kol­légámat és engem behívtak a pártközpontba és közölték velünk, hogy ilyen és ilyen párttitkári funkciók közül választhatunk. Én az Ágas­egyházi Állami Gazdaság mellett döntöttem, mivel YOUTH FOR THE ENVIRONMENT HUNGARY kozó NSZK-beli BUND- szervezet ifjúsági szekciójá­ban dolgozik. Tagja a zöl­dek pártjának. — A zöldek programjának nagy része számomra elfo­gadható. Azért is csatlakoz­tam hozzájuk, mert ugyan­akkor számos kérdésben nem egyezik a véleményünk, s ezt szeretném nekik is meg­magyarázni. A környezetvé­delem ügyének nagyobb he­lyet kellene szorítani a poli­tikában, ám sajnos, a zöl­deken kívül a többi párt egyáltalán nem foglalkozik ezzel a — napjainkban egy­re fontosabb — témával. Hornok Ernő oda jártunk szakmai gya­korlatra. Innen áthelyeztek Kiskörösre, ahol a járási pártbizottság mezőgazdasági főelőadója lettem. Felesé­gem, akivel még a főiskolán ismerkedtem össze, csabai származású, s így az ő ré­vén kerültem Békésbe. Kü­lönben tanácsi dolgozó volt, és jelenleg nyugdíjas. Előbb a megyei pártbizottság mező- gazdasági, majd a gazdasági osztályán dolgoztam 1977-ig. Ekkor kineveztek az Agro­ker igazgatójává, s két év­vel ezelőtt már a vállalati kollektíva választott meg erre a tisztségre. — Hogyan került kapcso­latba a HNF-fel?_ — A megyei népfrontbi­zottság képviselői felkértek arra, hogy vegyek részt a gazdaságpolitikai tervek ösz- szeállításában, valamint a programok egyeztetésében. Egyébként a népfront kere­tén belül működő kertbará­tok és kistenyésztők társa­dalmi szövetségének három éven keresztül voltam az el­nöke. Azután a HNF me­gyei gazdaságpolitikai mun­kabizottságának elnöke let­tem. Testületünk arra törek­szik, hogy mindig időszerű gazdasági kérdések legye­nek napirenden, örülünk annak, hogy az utóbbi hat­nyolc évben megélénkült a mozgalmi élet. Most már nemcsak mezőgazdasággal, hanem iparral és más, tér- * melésre vonatkozó témákkal is foglalkozunk szakembe­rek közreműködésével. Molnár Lajos politikai, szakmai tudását, tapasztala­tát és helytállását, valamint becsülettel végzett közéleti munkáját több ízben is el­ismerték az országos és me­gyei szervek. Erről tanús­kodnak többek között a ki­tüntetések. Feleségével há­rom gyermeket nevelt fel: fiuk a Kner Nyomdában gépmester lett, két lányuk pedig matematikarpedagó- giai szakon szerzett tanári oklevelet. A hét unoka a nagyszülőknek is sok örömet jelent... Bukovinszky István Dominick Purpura pro­fesszor, a Nemzetközi Agy­kutatási Szervezet (IBRO) elnöke, pénteken a kong­resszus munkáját értékelő sajtótájékoztatón elmondta: a tudományág mind ez ideig legnagyobb szabású rendez­vényén nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatók közel kerül­tek az agyi működés több finom részletének megisme­réséhez is. Kiemelkedő ér­deklődést keltettek a világ- kongresszuson az idegnöve­kedési faktorok felfedezésé­ről és működéséről, az em­beri szervezetben a digitá- lisz-szerű anyag termelődé­séről, valamint az agyszö- vet-átültetésekről szóló elő­adások. Alig néhány hetes eredményekről, még nem is publikált vizsgálatokról kap­hattak gyors információt a szakemberek. Például arról, hogyan keletkeznek az elektromos áramok az ideg­sejtekben, s melyek azok a fehérjék, amelyek ezt a te­vékenységet befolyásolják. Egy sokat ígérő készülék, a pozitron-emissziós tomogróf segítségével az agy működé­se közben követhetők az idegsejtre vándorló kémiai anyagok is. A kongresszu­Tanulva nyerni A zaj sokkal nagyobb ha­tást gyakorol ránk, mint gondolnánk. Nemcsak a hal­láskárosító hatásáról kell beszélni, hanem arról is, hogy az egész szervezetet károsan befolyásolja. Növeli az oxigénszükségletet, a gyo­mor ritmikus mozgása las­sul, romlik az emésztés, las­sul reagálókészségünk és gondolkodásunk, a zaj inge­rültséget, fáradtságérzetet okoz. Csökken a koncentrá­lóképesség, a munkateljesít­mény. Hallásunk révén szer­zünk tudomást a motor ál­lapotáról, a futómű esetle­ges hibáiról, ezentúl észlel­hetjük a környezetből a hangjelzéseket • is. Kezdődik az új tanév, a gyermekek és autósok ismét gyakrabban találkoznak az iskolák környékén. Célszerű megfogadni a következő ta­nácsokat, amelyek elősegít­hetik a harmonikusabb al­kalmazkodást. Az iskolák környékén csökkentsük a járművek se­bességét. A szülők ne en­son bejelentették, hogy ez­zel már korai szakaszában is kimutatható az AIDS. Egy kérdésre válaszolva ki­fejtette, hogy az agykutatók munkája egyebek között az idegsejtek mind tökélete­sebb megismerésére irá­nyul. Az elért eredmények óriási távlatokat nyitnak az elméletben és a gyakorlati orvostudományokban egy­aránt — de még nem is­merjük csupán egyetlen idegsejt működési lehetősé­geinek határait sem. Ennél­fogva például csak a fan­tasztikum világában lehetsé­ges az emberi agy közvetlen összekapcsolása egy számí­tógéppel valamiféle „szu­peragy” létrehozására. David Ottoson professzor, az IBRO főtitkára a sajtó- tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a legfontosabb dolog az utóbbi években nem any- nyira a szervezet taglétszá­mának emelkedése, (az 1983- as kétezerről a mai húsz­ezerre), hanem hogy az alapkutatások meghozták közvetlen klinikai, gyógyá­szati hasznukat. Kiemelte példaképpen, hogy külföl­dön már elvégezték az első Parkinson-kóros betegeken gedjék egyedül kisgyerme­keiket az iskolába, ha a köz­lekedés szempontjából meg­bízhatatlannak tartják. Idő­ben indítsák útnak őket. Vá­lasszák ki azt az útvonalat, amely a legbiztonságosabb, és a gyermeket azon közle­kedtessék. Nem baj, ha az út hosszabb, a lényeg a biz­tonság. Még egy jó tanács az au­tósoknak, ha csoportosan áll­nak a gyermekek a járdánál, és egy vagy két gyerek át­halad közülük a keresztező­désben: álljanak meg, és en­gedjék át a többit is, mert igen gyakran előfordul, hogy egy-egy gyermek még átsza­lad az úttesten. A közlekedés kapcsán elő­forduló balesetek megelőz- hetősége mellett tudnunk kell a környezetünk károsí­tásának veszélyeiről is. A levegő szennyeződése a fel­gyorsult ipari tevékenység­ből, az egyre gyarapodó gép­járművek kipufogógázából, a nagy mennyiségű szén, olaj és földgáz elégetéséből szár­az állatkísérletekben biztató eredményeket mutató agy- szövet-átültetéseket — bár az eredmények még nem is­meretesek. A professzor a továbbiakban felhívta a fi­gyelmet azokra a kutatá­sokra, amelyek szerint bebi­zonyosodott, hogy csak mindkét agyfélteke együttes munkájával lehet teljes ér­tékű az agy működése. Más témáról szólva elmondta: meghökkentőnek, bár a sok évezredes emberi tapaszta­lattal megegyezőnek tűnik az egyik kutatócsoport arra vonatkozó felfedezése, miért van esetenként gyógyhatása a placebónak, ennek a va­lódi gyógyszert nem tartal­mazó anyagnak és a „kéz- rátevésnek”. Nyomon követ­hetőek ugyanis azok a ké­miai anyagok, amelyekkel az ember emocionális (érzelmi) rendszere a szervezet véde­kező mechanizmusát műkö­désre serkenti. Az IBRO vezetői kiemel­ték, hogy a kongresszus tu­dományos munkájához nagyban hozzájárul a há­romszáz magyar kutató rész­vétele. A magyar tudósok­nak élenjáró eredményeik vannak a mesterséges intel­ligencia kutatásában és az agyszövet-átültetésben is. Ádám György akadémikus az idegtudományok II. világ- kongresszusának záró sajtó- tájékoztatóján azt hangsú­lyozta, hogy a hazánkban rendezett kongresszus a ma­gyar tudomány elismerése volt. mazik. A légutakba jutó ólom, kadmium, fluor vér- szegénységet, csontosodási zavarokat, fejlődési rendel­lenességeket okozhat. Külö­nös veszélyt jelentenek a szénhidrogének és a levegő kémiai átalakulása során ke­letkező másodlagos szennye­ződések. Ezek az anyagok a környezetben az eredeti szennyeződésnél veszélye­sebb génkárosító, rákkeltő vegyületekké alakulhatnak. Nyáron, vagy hőmunkával járó munkahelyeken nem egészséges a túlzott mérté­kű vízfogyasztás, mert a szív működését jelentősen meg­terheli, s nem pótolja az iz- zadás következtében beállt sóveszteséget. Sótartalmú ás­ványvíz (amelyről ilyen munkahelyen a munkáltató köteles gondoskodni) fo­gyasztásával lehet a sóvesz­teséget pótolni. * * * A kérdések megfejtéseit augusztus 29-ig (szombatig) lehet beküldeni az Autó-Mo­tor Szerkesztősége Közönség- szolgálata címére (1400 Bu­dapest, Pf. 1.). Közlekedésbiztons ági Híradó augusztus havi megfejtés: Hév: ___ L akóim: kérdés száma: A B C 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. x-el jelölje az ABC rovatban a helyes választ! Kérdések 1) A következő felsorolások közül melyiket tartja helyesnek, mire hat a zaj? a) beszédkészségre, látásélességre, memóriáig b) munkateljesítményre, koncentrációra, emésztésre c) kreativitásra, judiciumra, anticipációra 2) Közlekedésbiztonság szempontjából mi a zaj legveszélyesebb hatása? a) csökken az emésztés b) nő a reakcióidő c) csökken a hallásélesség 3) Hol várjuk az iskola környékén gyermekünket? a) a kapu mellett b) szemben a másik oldalon, mert akkor jól látjuk a bejáratot c) mindegy, mert mindkét megoldás jó 4) Hogyan kell a gyermek útvonalét meghatározni? a) mindegy, ha a gyermek megbízható b) a legrövidebb útvonal a legjobb, mert akkor a gyermek rövidebb ideig van veszélynek kitéve c) a biztonságosabb utat kell választani, az sem baj, ha az hosszabb 5) Mi az elsődleges baleseti ok az autótúrák esetén? a) a gépjármű nem megfelelő felkészítése b) a helyismeret hiánya c) bármilyen ok miatti zaklatottság, idegesség 6) Mit tehet az autós az induló tanév közlekedési baleseteinek a csökkentése érdekében? a) nem sokat b) jobban figyel a tanévkezdéskor az utakon c) igyekszik felkészíteni a saját és a mások gyermekét a közút veszélyeire 7) Mivé alakulhatnak a levegőbe kerplő egészségügyi szempontból káros szennyező anyagok a hőfok, nedvesség, napfény hatására? a) csak veszélytelenebb anyaggá alakulhatnak b) sokkal veszélyesebb anyagokká alakulhatnak c) nem alakulhatnak át más anyaggá. 8) Nyáron, illetve meleg munkahelyen hogyan célszerű pótolni a nagymérvű izzadás okozta veszteségeket? a) a vízfogyasztás növelésével b) kellő mennyiségű ásványvíz fogyasztásával c) sós ásványvíz fogyasztásával Mindig időszerű gazdasági kérdések legyenek napirenden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom