Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A kormány beható vita után elfogadta az adóreform kere­tében bevezetendő általános forgalmi adó és a személyi jö­vedelemadó törvénytervezetét, és határozott arról, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tárgyalt azokról a szociálpolitikai in­tézkedésekről, amelyek az adóreform életbe lépésekor válnak esedékessé, és úgy döntött, hogy további konzultációkat kell folytatni. A Minisztertanács előzetes bejelentési kötelezettséget ren­delt el a szabad árformába tartozó valamennyi ipari ter­mék termelői árának és szolgáltatás díjának tervezett eme­lésére. A kormány módosította a mezőgazdasági termékértékesí­tési szerződésről szóló rendeletet. A szerződéses fegyelem erősítése érdekében emelte a minőséghibás és késedelmes teljesítésért, illetve a szerződés meghiúsulásáért fizetendő kötbér mértékét. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Nehéz az aratás vége Szerdáig a kalászos gabo­nák aratását az egész or­szágban a vetett terület több mint 90 százalékán be­fejezték a gazdaságok. Mos­tanra csak mintegy 135-140 ezer hektáron áll lábon a gabona. Tizenegy megyében végeztek a búza aratásával. Egyes térségekben, bár vál­tozatlanul van elegendő munkaerő és gép, a növény­zet és a talaj állapotát órá- ról-órára figyelve tudják csak a kombájnokat a táb­lára küldenij Az egyébként hasznos eső ugyanis a föl­deket annyira eláztatta, hogy a süppedős talajra csak óvatosan hajthatnak rá a gépekkel. Emiatt például Vas és Zala megyében vár­hatóan augusztus 20-a után­ra is marad aratnivaló. Hasonlóképpen nehéz az aratás befejező szakasza Nógrád és Veszprém megyé­ben, ahol az éghajlati vi­szonyok miatt jobban el­húzódott a kései fajták éré­se. Néhány gazdaságban a terményszárító hiánya okoz most gondot, mivel a kom­bájnokból kikerülő gabonát csak a nedvesség egy részé­től megszabadítva lehet tá­rolóba vinni. így a gazda­ságok inkább kivárják az alkalmas időt, amikor a ga­bona lábon annyira megszá­rad, hogy betakarítás után egyenesen a magtárba vihe­tik. Arra is van példa, hogy a szomszédos nagyüzemben szárítják a frissen tisztított búzát, rozsot. Készül a gyalogút és már másodszor táborozik itt. —1 Biztosan jól érezted magad két éve, ha ismét eljöttél. >— Igen, bár akkor még sokkal kezdetlegesebb volt itt minden. Azóta rengete­get változott, fejlődött a kert és m tábor is. — A szabad időtök ho­gyan telik? — .Mint bárhol másutt, mi is szervezünk kirándulá­sokat, vetélkedőket, sport- versenyeket. Esténként pe­dig diszkózunk a végkime­rülésig. — Neked lassan már el kell döntened, hogy az egyetem elvégzése után hol szeretnél dolgozni. — Így van. de még fo­galmam sincs Egyet tudok, mindenképpen környezet­és természetvédelemmel sze­retnék foglalkozni. Kószálásaink során össze­futunk egy csapat úttörővel is, mint kiderült, ők húszán, a Békéscsabai 3. Sz. Általá­nos Iskola szervezésében töl­tenek el itt hét napot. — Ezzel még mindig nem fejeződnek be nálunk a tá­borok — mondja büszkén dr. Sipos András. Augusz­tus 16. és 23. között nemzet­közi környezetvédelmi tá­bort is szervezünk. Az ezen részt vevő fiatalok a terep­munkában segédkeznek majd nekünk. Mindezeket hallva már nem tűnik túlzásnak az igazgatónak a cikk első mondatában tett megállapí­tása. S az külön örvendetes, hogy a Szarvasi Arborétum lehetőséget is biztosít az if­júságnak, hogy az a kör­nyezet- és természetvéde­lemben való szerepvállalás iránti igényét kielégíthesse. Bundula Csaba Útépítéstől a cserjetelepítésig Környezetvédők a Szarvasi Arborétumban — Az ifjúság igénye, hogy részt vehessen a környezet­és természetvédelemben, napjainkban egyre erőtelje­sebben jelentkezik — jelen­tette ki dr. Sipos András, a szarvasi arborétum igazga­tója. Az OKTH, a Hazafias Népfront és a KISZ már évek óta szervez e célból különféle táborokat az álta­lános és középiskolásoknak, sőt az egyetemistáknak is. A szarvasi arborétum 1984- ben rendezett először kör­nyezetvédelmi tábort a ker­tészeti és élelmiszeripari egyetemi KISZ-bizottságával közösen. A résztvevő egye­temi hallgatók az első há­rom évben főként a gyűjte­mény felújításában és fej­lesztésében mintegy 1,3 mil­lió forint értékű munkát végeztek. Az idén a fizikai munkán kívül egy-két alka­lommal elméleti foglalkozá­sokat is tartanak, melyek témája hazánk — különös tekintettel Békés megyére — környezet- és természetvé­delmi programjának, hely­zetének ismertetése. A ne­ves szakemberek rövid elő­adását követően beszélget­nek, vitatkoznak az egyete­misták a hallottakról. A tábor létrehozásával hármas célt tűztek ki. El­sődlegesen az arborétum fel­újítása, fejlesztése, a növé­nyek ápolása, gondozása a feladat. Emellett cél az is, hogy a hallgatók elsajátítsák a tényleges fizikai munka- műveleteket, tapasztalatokat szerezzenek a gyakorlati te­vékenység során. S az sem elhanyagolható szempont, hogy a fiatalok a munká­ban, a szabadidős progra­mokban megismerkednek egymással, igazi közösséggé kovácsolódnak. A második turnusban tá- borozókhoz látogattunk el a héten egyik délelőtt. Negyvennégyen érkeztek Szarvasra: van közöttük, aki még csak most szep­temberben kezdi az egyete­met, de van itt végzett üzem­mérnök is. Kovács Oroszlán András budapesti fiú az előbbiekhez tartozik, néhány hónapja érettségizett. Két társával éppen gyalogutat építenek, amikor ! hozzájuk érkezünk. — Honnan szereztél tu­domást erről a táborról? — A szóbeli felvételi vizs­ga előtt az egyetemi KISZ- bizottság küldött egy tájé­koztatót. Ebben szerepelt, hogy lehetőség van a szarvasi arborétumban dol­gozni. — És ízlik a fizikai mun­ka? — Ha az ember látja munkája értelmét, akkor örömét leli benne. Én pedig most így vagyok vele. Miközben sétálunk a kert­ben és álmélkodunk a ter­mészet eme csodájában, oda­lép hozzánk egy idősebb férfilátogató. — Nem tudják véletlenül, hogy hol találom a mam- mutfenyőt? Szerencséje van, hiszen az arborétum' igazgatóhe­lyettese velünk van, és ő jobban ismeri a kertet, mint a saját tenyerét. így „vélet­lenül” útba tudja igazítani a látogatót. Néhány méterrel odébb cserjéket ültet társaival a mezőtúri Molnár Katalin, ö már az „idősebb” évjárat­hoz tartozik, hiszen most lesz ötödéves. A termesztési kar dísznövényszakára jár. Az ifjú táborlakók az ehető gyökereket ízlelgetik Fotó: Veress Erzsi Kígyózik a gázvezeték; az új technológia: acélcső helyett műanyag cső Sarkadon kétezer lesz a gázfogyasztó Befejeződött a gázprogram Gyulán Hazánkban Gyulán az el­sők között fejeződött be a hatvanas években az ivóvíz- program. így az egészséges ivóvizet szállító csővezeték minden házba eljutott. Az ivóvíz után a földgázt szál­lító csövek is a lakásokba kerültek már. A víz és gáz megteremtette az alapot ar­ra, hogy egyre több komfor­tos ház épüljön a városban. A gázprogram azonban ne­hezebben valósult meg, mint a vízé. — Alig két évtizeddel ez­előtt, pontosan 1968. február 21-én, a Béke sugárút 33. számú házában, a földszin­ten, Fenyvesi Györgyéknél lobbant a városban először lángra a földgáz — emléke­zik Hollósi Gyula, a Dégáz gyulai kirendeltségének ve­zetője. — Abban az évben már 5,5 kilométer gerincve­zeték épült, amelyre csak­nem 300 fogyasztó kapcso­lódhatott. Egy évvel később, 1969-ben pedig már a hús­üzemben is megszűnt a szén­tüzelés, átálltak a jóval ha­tékonyabb, a levegőt kevés­bé szennyező gáztüzelésre. A hetvenes években még nem volt különösebb gond. Egyenletesen és átlagosan évente két-három kilométer­nyi vezetéket tudtunk építe­ni, ami 250—300 új fogyasz­tó bekapcsolódását tette le­hetővé. Természetesen mind­ezt állami, célcsoportos be­ruházásban. A nyolcvanas évek elején a pénz elfogyott, viszont a lakosság igénye napról nap­ra nőtt. Amikor már-már ki­látástalannak tűnt a helyzet, nagyszerű kezdeményezés született. A Mátyás király utcában lakó Pántye Péter felkeresett, s elmondta, hogy néhányan összefogtak, és mintegy 150 méternyi veze­ték építésére nagyon szíve­sen vállalnák az építési költ­ségeket. A kérelem szeren­csés időpontban érkezett. Éppen technológiai váltás zajlott nálunk. Korábban acélcsöveket fektettünk le, ami nem volt éppen olcsó megoldás. Az új technológia lényege az volt, hogy ezeket műanyag csövekkel váltottuk fel, ami jóval olcsóbbá tette a szerelést. Méterenként el­érte a több száz forintot a megtakarítás. Egyszóval el­vállaltuk a munkát, aminek híre bizony hamar elterjedt a városban, és egyre-másra jöttek az utcák lakói, hogy így ők is vállalnák a költsé­geket. Igen ám, de a joggya­korlat korábban nem ismert hasonló esetet. Számtalan kérdés merült fel: hogyan lesz állami tulajdon a „ma­szek” vezeték, ki és hogyan tartja karban ezeket, bizto­sítják-e az ipari hátteret? Nem volt a tanácsnál sem megfelelő szervezet a mun­kák koordinálására. Szeren­csére dr. Varga János, a Dé­gáz igazgatója is fantáziát látott a dologban, és így egyre több helyen ajánlotta illetékességi területünkön a „gyulai példát”. Az évtized elején, 1981-ben öt, 1982-ben hat, 1983-ban tíz, 1984-ben pedig már 35 (!), a következő évben 23, az idén pedig az utolsó 12 kilométernyi vezeték is meg­épült Gyulán. A lakosság 30 millió forinttal támogatta a munkát. A múlt év végi adatok szerint tavaly csaknem negy­venmillió köbméter gázt ér­tékesítettünk. A 160 kilomé­ternyi vezetéken mintegy tízezer háztartásba, mező- gazdasági, ipari üzembe, in­tézménybe jut el az energia. Ezzel a befejező szakasszal a Gyulához hasonló nagysá­gú települések rangsorában az országban az első között vagyunk. Még annyit, hogy Sarkadon is hasonló ütem­ben folyik a munka. Ott öt évvel ezelőtt kezdődött ez az akció, amikor is a cukor­gyárba eljutott a gázvezeték. Azóta hetvenkettő kilométer hálózat épült, és várhatóan az idén kapcsolják be a két­ezredik gázfogyasztót. Kép, szöveg: B. O. fl kormány munkaprogram­tervezetének vitája A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának válasz­tott vezetői, szövetkezeti elnökök és vállalati igazgatók teg­nap megvitatták a kormány gazdasági-társadalmi stabilizá­ciós munkaprogramjának tervezetét. A vitában elhangzott megállapításokat és javaslatokat a Szövosz elnöksége ösz- szegzi és eljuttatja a Minisztertanácshoz. * * * A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége Jókai An­nának, az MNOT alelnökének a vezetésével tegnap ülést tartott. A testület megvitatta a kormány gazdasági-társadal­mi stabilizációs munkaprogramjának tervezetét. Észrevéte­leit. javaslatait eljuttatja a Minisztertanácsnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom