Békés Megyei Népújság, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-14 / 191. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A kormány beható vita után elfogadta az adóreform keretében bevezetendő általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó törvénytervezetét, és határozott arról, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tárgyalt azokról a szociálpolitikai intézkedésekről, amelyek az adóreform életbe lépésekor válnak esedékessé, és úgy döntött, hogy további konzultációkat kell folytatni. A Minisztertanács előzetes bejelentési kötelezettséget rendelt el a szabad árformába tartozó valamennyi ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának tervezett emelésére. A kormány módosította a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló rendeletet. A szerződéses fegyelem erősítése érdekében emelte a minőséghibás és késedelmes teljesítésért, illetve a szerződés meghiúsulásáért fizetendő kötbér mértékét. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Nehéz az aratás vége Szerdáig a kalászos gabonák aratását az egész országban a vetett terület több mint 90 százalékán befejezték a gazdaságok. Mostanra csak mintegy 135-140 ezer hektáron áll lábon a gabona. Tizenegy megyében végeztek a búza aratásával. Egyes térségekben, bár változatlanul van elegendő munkaerő és gép, a növényzet és a talaj állapotát órá- ról-órára figyelve tudják csak a kombájnokat a táblára küldenij Az egyébként hasznos eső ugyanis a földeket annyira eláztatta, hogy a süppedős talajra csak óvatosan hajthatnak rá a gépekkel. Emiatt például Vas és Zala megyében várhatóan augusztus 20-a utánra is marad aratnivaló. Hasonlóképpen nehéz az aratás befejező szakasza Nógrád és Veszprém megyében, ahol az éghajlati viszonyok miatt jobban elhúzódott a kései fajták érése. Néhány gazdaságban a terményszárító hiánya okoz most gondot, mivel a kombájnokból kikerülő gabonát csak a nedvesség egy részétől megszabadítva lehet tárolóba vinni. így a gazdaságok inkább kivárják az alkalmas időt, amikor a gabona lábon annyira megszárad, hogy betakarítás után egyenesen a magtárba vihetik. Arra is van példa, hogy a szomszédos nagyüzemben szárítják a frissen tisztított búzát, rozsot. Készül a gyalogút és már másodszor táborozik itt. —1 Biztosan jól érezted magad két éve, ha ismét eljöttél. >— Igen, bár akkor még sokkal kezdetlegesebb volt itt minden. Azóta rengeteget változott, fejlődött a kert és m tábor is. — A szabad időtök hogyan telik? — .Mint bárhol másutt, mi is szervezünk kirándulásokat, vetélkedőket, sport- versenyeket. Esténként pedig diszkózunk a végkimerülésig. — Neked lassan már el kell döntened, hogy az egyetem elvégzése után hol szeretnél dolgozni. — Így van. de még fogalmam sincs Egyet tudok, mindenképpen környezetés természetvédelemmel szeretnék foglalkozni. Kószálásaink során összefutunk egy csapat úttörővel is, mint kiderült, ők húszán, a Békéscsabai 3. Sz. Általános Iskola szervezésében töltenek el itt hét napot. — Ezzel még mindig nem fejeződnek be nálunk a táborok — mondja büszkén dr. Sipos András. Augusztus 16. és 23. között nemzetközi környezetvédelmi tábort is szervezünk. Az ezen részt vevő fiatalok a terepmunkában segédkeznek majd nekünk. Mindezeket hallva már nem tűnik túlzásnak az igazgatónak a cikk első mondatában tett megállapítása. S az külön örvendetes, hogy a Szarvasi Arborétum lehetőséget is biztosít az ifjúságnak, hogy az a környezet- és természetvédelemben való szerepvállalás iránti igényét kielégíthesse. Bundula Csaba Útépítéstől a cserjetelepítésig Környezetvédők a Szarvasi Arborétumban — Az ifjúság igénye, hogy részt vehessen a környezetés természetvédelemben, napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik — jelentette ki dr. Sipos András, a szarvasi arborétum igazgatója. Az OKTH, a Hazafias Népfront és a KISZ már évek óta szervez e célból különféle táborokat az általános és középiskolásoknak, sőt az egyetemistáknak is. A szarvasi arborétum 1984- ben rendezett először környezetvédelmi tábort a kertészeti és élelmiszeripari egyetemi KISZ-bizottságával közösen. A résztvevő egyetemi hallgatók az első három évben főként a gyűjtemény felújításában és fejlesztésében mintegy 1,3 millió forint értékű munkát végeztek. Az idén a fizikai munkán kívül egy-két alkalommal elméleti foglalkozásokat is tartanak, melyek témája hazánk — különös tekintettel Békés megyére — környezet- és természetvédelmi programjának, helyzetének ismertetése. A neves szakemberek rövid előadását követően beszélgetnek, vitatkoznak az egyetemisták a hallottakról. A tábor létrehozásával hármas célt tűztek ki. Elsődlegesen az arborétum felújítása, fejlesztése, a növények ápolása, gondozása a feladat. Emellett cél az is, hogy a hallgatók elsajátítsák a tényleges fizikai munka- műveleteket, tapasztalatokat szerezzenek a gyakorlati tevékenység során. S az sem elhanyagolható szempont, hogy a fiatalok a munkában, a szabadidős programokban megismerkednek egymással, igazi közösséggé kovácsolódnak. A második turnusban tá- borozókhoz látogattunk el a héten egyik délelőtt. Negyvennégyen érkeztek Szarvasra: van közöttük, aki még csak most szeptemberben kezdi az egyetemet, de van itt végzett üzemmérnök is. Kovács Oroszlán András budapesti fiú az előbbiekhez tartozik, néhány hónapja érettségizett. Két társával éppen gyalogutat építenek, amikor ! hozzájuk érkezünk. — Honnan szereztél tudomást erről a táborról? — A szóbeli felvételi vizsga előtt az egyetemi KISZ- bizottság küldött egy tájékoztatót. Ebben szerepelt, hogy lehetőség van a szarvasi arborétumban dolgozni. — És ízlik a fizikai munka? — Ha az ember látja munkája értelmét, akkor örömét leli benne. Én pedig most így vagyok vele. Miközben sétálunk a kertben és álmélkodunk a természet eme csodájában, odalép hozzánk egy idősebb férfilátogató. — Nem tudják véletlenül, hogy hol találom a mam- mutfenyőt? Szerencséje van, hiszen az arborétum' igazgatóhelyettese velünk van, és ő jobban ismeri a kertet, mint a saját tenyerét. így „véletlenül” útba tudja igazítani a látogatót. Néhány méterrel odébb cserjéket ültet társaival a mezőtúri Molnár Katalin, ö már az „idősebb” évjárathoz tartozik, hiszen most lesz ötödéves. A termesztési kar dísznövényszakára jár. Az ifjú táborlakók az ehető gyökereket ízlelgetik Fotó: Veress Erzsi Kígyózik a gázvezeték; az új technológia: acélcső helyett műanyag cső Sarkadon kétezer lesz a gázfogyasztó Befejeződött a gázprogram Gyulán Hazánkban Gyulán az elsők között fejeződött be a hatvanas években az ivóvíz- program. így az egészséges ivóvizet szállító csővezeték minden házba eljutott. Az ivóvíz után a földgázt szállító csövek is a lakásokba kerültek már. A víz és gáz megteremtette az alapot arra, hogy egyre több komfortos ház épüljön a városban. A gázprogram azonban nehezebben valósult meg, mint a vízé. — Alig két évtizeddel ezelőtt, pontosan 1968. február 21-én, a Béke sugárút 33. számú házában, a földszinten, Fenyvesi Györgyéknél lobbant a városban először lángra a földgáz — emlékezik Hollósi Gyula, a Dégáz gyulai kirendeltségének vezetője. — Abban az évben már 5,5 kilométer gerincvezeték épült, amelyre csaknem 300 fogyasztó kapcsolódhatott. Egy évvel később, 1969-ben pedig már a húsüzemben is megszűnt a széntüzelés, átálltak a jóval hatékonyabb, a levegőt kevésbé szennyező gáztüzelésre. A hetvenes években még nem volt különösebb gond. Egyenletesen és átlagosan évente két-három kilométernyi vezetéket tudtunk építeni, ami 250—300 új fogyasztó bekapcsolódását tette lehetővé. Természetesen mindezt állami, célcsoportos beruházásban. A nyolcvanas évek elején a pénz elfogyott, viszont a lakosság igénye napról napra nőtt. Amikor már-már kilátástalannak tűnt a helyzet, nagyszerű kezdeményezés született. A Mátyás király utcában lakó Pántye Péter felkeresett, s elmondta, hogy néhányan összefogtak, és mintegy 150 méternyi vezeték építésére nagyon szívesen vállalnák az építési költségeket. A kérelem szerencsés időpontban érkezett. Éppen technológiai váltás zajlott nálunk. Korábban acélcsöveket fektettünk le, ami nem volt éppen olcsó megoldás. Az új technológia lényege az volt, hogy ezeket műanyag csövekkel váltottuk fel, ami jóval olcsóbbá tette a szerelést. Méterenként elérte a több száz forintot a megtakarítás. Egyszóval elvállaltuk a munkát, aminek híre bizony hamar elterjedt a városban, és egyre-másra jöttek az utcák lakói, hogy így ők is vállalnák a költségeket. Igen ám, de a joggyakorlat korábban nem ismert hasonló esetet. Számtalan kérdés merült fel: hogyan lesz állami tulajdon a „maszek” vezeték, ki és hogyan tartja karban ezeket, biztosítják-e az ipari hátteret? Nem volt a tanácsnál sem megfelelő szervezet a munkák koordinálására. Szerencsére dr. Varga János, a Dégáz igazgatója is fantáziát látott a dologban, és így egyre több helyen ajánlotta illetékességi területünkön a „gyulai példát”. Az évtized elején, 1981-ben öt, 1982-ben hat, 1983-ban tíz, 1984-ben pedig már 35 (!), a következő évben 23, az idén pedig az utolsó 12 kilométernyi vezeték is megépült Gyulán. A lakosság 30 millió forinttal támogatta a munkát. A múlt év végi adatok szerint tavaly csaknem negyvenmillió köbméter gázt értékesítettünk. A 160 kilométernyi vezetéken mintegy tízezer háztartásba, mező- gazdasági, ipari üzembe, intézménybe jut el az energia. Ezzel a befejező szakasszal a Gyulához hasonló nagyságú települések rangsorában az országban az első között vagyunk. Még annyit, hogy Sarkadon is hasonló ütemben folyik a munka. Ott öt évvel ezelőtt kezdődött ez az akció, amikor is a cukorgyárba eljutott a gázvezeték. Azóta hetvenkettő kilométer hálózat épült, és várhatóan az idén kapcsolják be a kétezredik gázfogyasztót. Kép, szöveg: B. O. fl kormány munkaprogramtervezetének vitája A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának választott vezetői, szövetkezeti elnökök és vállalati igazgatók tegnap megvitatták a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának tervezetét. A vitában elhangzott megállapításokat és javaslatokat a Szövosz elnöksége ösz- szegzi és eljuttatja a Minisztertanácshoz. * * * A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége Jókai Annának, az MNOT alelnökének a vezetésével tegnap ülést tartott. A testület megvitatta a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának tervezetét. Észrevételeit. javaslatait eljuttatja a Minisztertanácsnak.
