Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

1987. Július 13., hétfő Épül a kábeltelevíziós rendszer Gyulán Nincs már szükség a Kuznyeck-lakótelep 1—4. számú tömb­jének tetején az antennaerdőre. A nyár végi tatarozáskor lebontják ezeket Nemzetközi Bartók-fesztivál Mai lakóházaink tetején megszoktuk az antennaren­geteget. Pedig se nem szép, se nem jó, ha ennyiféle „építmény” kerül oda. Leg­többjük ráadásul házilagos kivitelezésű barkácsmunka. Illich Zoltánnal, a buda­pesti Telekábel Híradás- és Vegyesipari Kisszövetkezet gyulai kirendeltségének munkatársával kapaszko­dunk fel a Kuznyeck-lakó­telep 1—4. számú tömbjé­nek tetejére. — A tömbben 54 lakás van — tájékoztat —, mi pe­dig 76 antennaárbócot szá­moltunk meg. Ügy tűnik, ha a tulajdonos megunta a ré­git, állított mellé újat. A rendetlenségen túl ez azt a veszélyt is magában rejti, hogy minden alkalommal újabb lyuk kerül a tetőre, így szaporodnak a beázási pontok. AitóI nem is be­szélve, hogy egyik antenna árnyékolja a másikat, ezzel romlik a vétel. Mi ezzel szemben csak egy kisméretű elosztódobozt szereltünk fel. A Kuznyeck-lakótelepi „tetőkirándulásra” és az azt követő beszélgetésre a gyulai munkatársakkal azért került sor, mert a szövetke­zet április 16-án szerződést kötött a kertészeti vállalat­tal — az épület ingatlanke­zelőjével —, hogy június 30- ig beköti az első tömböt a kábelrendszerbe. A határidő előtt két nappal már meg­indulhatott az egyhónapos próbaüzem. Az itt élők nem kis örömére, hiszen számot­tevően javult a kép öt csa­tornán. (Természetesen ott. ahol a tv-készülék jó.) Hogyan működik a kábel- televíziós rendszer? A lelke a víztoronyban és a tetején van, ahol több egyedi és csoportantenna veszi a jele­ket. Ezeket a fejállomás fogadja — szűri, erősíti, át­alakítja és a kábeleken ke­resztül eljuttatja a laká­sokba. (E fontos egység nyugatnémet gyártmányú, a FUBA cég terméke. A szö­vetkezet azonban maga is kísérletezik. A saját fejlesz­tésű fejállomásnak most fo­lyik a próbagyártása.) A gyulai munkatársak tavasz óta felszerelték az antenná­kat, és a fejállomás alap­egységeit. Jelenleg ezzel öt csatorna működik: két ma­gyar, két jugoszláv és egy csehszlovák tv-állomás mű­sorait közvetítik. Hamaro­san helyükre kerülnek azok az egységek, amelyek még egy jugoszláv és egy román adást is fognak. Még a nyá­ron megjelennek a vízto­rony tetején a parabola- antennák, először a szovjet, majd három nyugati (angol, francia, német nyelvű) mű­holdas tv-műsorok vételé­re. A szövetkezet vállalta, hogy saját erőből, Magyar­országon elsőként Gyulán, megvalósítja a kábelteleví­ziós rendszert, és műholdas tv-vevőberendezéseket is te­lepít. A kertészeti vállalattal történt szerződéskötés után a gyulai kirendeltség mint­egy 1300 méter törzskábelt fektetett le a földbe, és fe­szített ki a levegőben a Kuznyeck-lakótelepig, ahol is az első tömböt bekötötték a rendszerbe. — Hogyan folytatják a munkát — kérdezzük Domo­kos Zoltánt, a kirendeltség vezetőjét. — A lakótelep egésze után következik a tűzoltó­ság, a szociális otthon^ a mezőgazdasági szövetkezetek üdülője — válaszol. — Az idén még lehetőség nyílik a szállodák bekötésé­re, és az intézmények körül fekvő lakóházakéra — igény szerint. — Ügy tudom, a kábel- rendszer alkalmas más je­lek továbbítására is. — Igen, például közvetíti majd a városi stúdió prog­ramját, melynek már le is fektettük a kábeleit a víz­torony és a Kohán Képtár között, mivel ebben az épü­letben működik majd. Al­kalmas URH-rádióműsor to­vábbítására, valamint kü­lönféle riasztásokhoz is igénybe lehet venni. Érzé­kelheti a lakásokban a tü­zet, a betörést és sok más rendellenességet — csak össze kell kötni a megfele­lő helyi központtal. — Mibe kerül csatlakozni a rendszerhez? — Tömbépületekben la­kásonként 4800—5000 forint, attól függően, hogy felhasz- nálhatók-e az ott meglévő kábelek. Egyedi építésű há­zaknál 10—20 százalékkal több ... Kép, szöveg: Szőke Margit Az idén ismét Szombat­hely ad otthont július 11-től 25-ig a nemzetközi Bartók- szemináriumnak, amelyre 29 országból 160 muzsikus je­lentkezett. A szeminárium célja nemcsak a névadó ze­neszerző életművének meg­ismerése, feldolgozása, ha­nem a huszadik század klasszikusainak megszólal­tatása is. A fesztivál szombaton ün­nepi díszhangversennyel kezdődött a Bartók Béla te­remben, ahol a Szombathe­lyi szimfonikus zenekar Pet- ró János Liszt-díjas vezény­letével Prokofjev: III. Zon­goraversenyét, Bartók: Di- vertimentóját és Durkó Zsolt: Ornamenti II. című művét szólaltatta meg. A gálakoncerten Baranyai László zongoraművész mű­ködött közre. Az idén minden eddiginél nyitottabbá tették a Bar­A szarvasi kempingben szombat délelőtt zárta ka­puit a Megyei Művelődési Központ által gyermekeknek szervezett egyhetes képző- művészeti tábor. A tábor vezetőjét, Vágréti János fes­tőművészt kerestük meg. hogy beszéljünk munkájuk­ról, az itt eltöltött időr<y. — A tábor célja a gyer­mekek rajzkészségének fej­lesztése, fiatal tehetségek felkutatása volt. Az Oros­házáról, Gyuláról, Sarkad­ról és Mezőkovácsházáról ér­kezett gyermekek megismer­kedhettek a rajzolás új tók-fesztivált. A műhely­munka mellett többször lép­nek dobogóra a muzsikusok, a szeminárium professzorai, zeneszerzői, a kamaraegyüt­tesek, s a külföldi vendég- művészek is. A nemzetközi fesztivál hangversenyek sorával is köszönti az érdeklődőket. Többek között sor kerül Kurtág György új művéhek magyarországi bemutatójára, az Amadinda ütőegyüttes, az amszterdami Askó kamara- együttes, a Keller-vonósné- gyes koncertjére, Perényi Miklós gordonkaművész, Rohmann Imre zongoramű­vész, valamint a párizsi Pi­erre-Laurent Aimard zongo­raművész estjére. Fellép a Bartók teremben a Szlovén Filharmónia kórusa, s hall­hatják a zenekedvelők a kortárs moszkvai szerzők műveit is. munkafogásaival, ezenkívül a papír- és linómetszéssel is. Elmondhatom, hogy igazi öröm volt együtt dolgozni ezzel a 32 lelkes gyerekkel. Nagyon sok rajzot, metsze­tet csináltunk és ezek kö­zött jó néhány a tehetséges kézre valló alkotás. Készí­tettünk közösen egy 300x160- as képet is, amelyet fel­ajánlunk a megyei kórház gyermekosztályának. Nagy­szerűen éreztük magunkat, az itt töltött idő tapasztala­tai mindenképpen a tábor jövőjét igazolják. M. M. Harminckét rajzoló gyerek Vonalban voltunk Magyarbánhegyesen Vízműkarbantartás titokban • Gázos ügyek • Minősíthetetlen a kenyérellátás • Járható út, de ott a holtak is felébrednek • Szeretik-e szülőfalujukat a magyarbánhegyesiek? • Észrevételek, sérelmek Július 6-án telefonos szolgálatunkkal Magyarbánhegyesről jelentkeztünk. Ebben a községben igen kevés család rendel­kezik telefonnal, így különösen azok, akik hívását szívesen vettük volna — legalábbis telefonon —, nem kerestek ben­nünket. De személyesen, 16 órától 17 óráig szinte egymás­nak adták a kilincset. Nagy volt az ügyfélforgalmunk a tanácselnök irodájában. Mint a címből is kitűnik, változa­tos témákkal fordultak hozzánk, kérték szerkesztőségünk segítségét, elsősorban közügyek intézésére, de voltak, akik észrevételekkel, személyes sérelmekkel töltötték meg né­hány perces találkozásunkat. Lássunk munkához, kezd­jük az elején: Az Aradi és a Jókai utcá­ból jött a panasz a Békés Megyei Vízmű mezőkovács­házi kirendeltségének ma- gyarbánhegyesi munkaszer­vezése ellen. Az utcában a vízellátást biztosító csőháló­zat karmantyúi egymás után robbantak szét a túl­nyomás következtében. De a község más pontjairól is érkezett a helyi tanácshoz ilyen értelmű észrevétel. Szokola Béla tanácselnök a sorozatos meghibásodás után járt. Megállapította, hogy a kirendeltség a vízto­ronyban felújítási munká­latokat végzett, s hogy a faluban ne legyen vízhiány — sok jószágot tartanak a háztájiban — a vízellátást biztosító szivattyúrendszert közvetlen a csőhálózatra kö­tötték. Túlnyomás keletke­zett, pattogtak a karman­tyúk, egyes utcák, utcasza­kaszok víz nélkül maradtak. Erről a felújítási munkáról a vízmű kirendeltsége sem a lakosságot, de még a köz­ségi tanácsot sem tájékoz­tatta. csak egyszerűen el­zárta a víz útját, amikor a baj keletkezett. Az Aradi és a Jókai ut­ca lakói szerint eddig még minden felújítást különö­sebb zavar nélkül oldottak meg Magyarbánhegyesen. Ennek titka; a lakosságot bevonták a munkába azzal, hogy a várható helyzetről tájékoztatták és részére sza­kaszos víznyerési lehetőséget biztosítottak. Nagy tanulság ez azok számára, akik a la­kossági célt szolgáló vízmü­vet a legjobban érintettek nélkül szeretnék üzemeltet­ni. Ilyen nyári melegben egy kicsit kockázatos is ilyes­mire vállalkozni, különösen akkor és olyan módon, aho­gyan ezt a felújítást végre­hajtották. Gázos-ügyekről is hallot­tunk ott-tartózkodásunk alatt. A község lakossága elismerően szólt az Egyetér­tés Tsz-ről, mert az az egyik üzemében a falun át, nem pedig a falut megkerülve vezette el a gázt. Így ge­rincvezetékhez jutott a te­lepülés. Innen szervezik a leágazásokat. Három utca kivételével a gázvezeték­építés tervei elkészültek, sőt 28 utcából 10-ben már ott a gáz. Jelenleg négy utcá­ban folynak a gázbekötési előkészületek. A lakosság árokásással, homokágykészí- téssel, gödörvisszatöltéssel vállal részt a feladatból, emellett családi házanként 5600 forint közműfejlesztést és 3000 forint leágazási költ­ség viselését is vállalja. A Dégáz mezőkovácsházi kirendeltségén vgmk-t hoz­tak létre, hogy az utcai ve­zetékek fektetése a hét vé­geken sem szüneteljen. A belső szerelés is folyamatos. Több szervezet vállalt mun­kát. Legsikeresebbnek azo­kat tartják, melyek a csalá­di ház komplett gázellátásá­ra vállalkoztak. Már úgy tűnt: nincs gá­zos ügy Magyarbánhegye­sen. De amikor a konvekto­rokat a tulajdonosok be­gyújtják, néhány napon be­lül olyan ügyek keletkez­nek, mint amilyenről Pre- kop László is beszélt. La­kása egyik szobájában el­romlott a teljesen új kon­vektor. Legalább tízszer járt ez ügyben Mezőkovács- házán, a Dégáz-kirendeltsé- gen, ők szerelték be, azért ment hozzájuk. Végül két szerelő tiszteletét tette la­kásán, meg sem nézték a konvektort, a kapuban meg­kérdezték, mi a baja, és el­mentek azzal, hogy javít­hatatlan. Prekop íjászló ez­után írt a Budapesti Lam- part Műveknek, ahol a be­rendezést készítették. Né­hány nap múlva kapott egy kis csomagot, a gyár küldött egy másik, működőképes al­katrészt. Újra bement Ko­vácsházára, azzal, hogy jöj- jönek és szereljék be. De erre fél éve nincs ideje sen­kinek a Dégáz-kirendeltsé- gen. A tanácselnök elmondása szerint a felszerelt konvek­torok tekintélyes része né­hány napos üzemelés után meghibásodott. Egy olyan szakember, vagy egy olyan vállalat, amelyik ilyen szol­gáltatásféléből él, jól járna Magyarbánhegyessel, mert itt szinte mindegyik házban lenne javítani való. Békés­csabán a tüzeléstechnikai vállalat minden gázfogyaszt tónak levelet küldött, fel­ajánlva szolgáltatását. Nem tudom, Bánhegyesre ment-e ilyen levél? Ha nem, a köz­ség vezetésének kezdemé­nyeznie kellene! Még két hónap, és jönnek az embe­res hónapok, jó lenne addig ezen az egész gázos-ügyön túljutni. Ügyfeleink majdnem mindegyike szóvá tette a kenyérellátást kísérő lakos­sági nyugtalanságot. A köz­ségben van egy sütőüzem, de nem süt elegendő meny- nyiséget, a minőségről nem is beszélve. A pékség mel­lett nyitottak egy kenyér­boltot, de ott kenyér kivé­telével mindent lehet kap­ni. A legnagyobb -forgalmat a szeszes italok árusításából nyerik. A vevőt nem szol­gálják ki egy kiló kenyér­rel, amíg kétkilós van. Ke­nyeret nem vágnak. Péksü­temény és tej reggel hétkor már nincs. Amikor elfogy, a kenyér, a lakosság a tanács­házára megy panaszt tenni. A békesség kedvéért a ta­nácselnök kocsiba ül, és Medgyesegyházáról visz Bánhegyesre 50-80 kiló ke­nyeret. Így a délutáni vevők is kenyérhez jutnak. Végső megoldásnak elfo­gadható a tanácselnök ope­ratív intézkedése. De a ma­gunk részéről jobban örül­nénk annak, ha Magyarbán- hegyes kenyérellátásáért az Orosházi Sütőipari Vállalat igazgatója többet tenne, ha nagyobb felelősséget érezne. A községi tanács vb a múlt év novemberében tár­gyalt erről a gondról. A vál­lalat vezetésének akkor el­mondták észrevételeiket, de mintha semmi sem történt volna az ügyben. A kenyér- ellátás nem javult, péksüte­ményt sem lehet kapni. Mindez a megye, sőt az or­szág egyik legkiemelkedőbb búzatermesztő körzetében fordul elő. Farkas János és mások tették szóvá a Csanádapácá- ra vezető pormentesített út minőségét. Ezen még a hol­tak is felébrednek, olyan ke­gyetlenül rossz az állapota. Ugyanakkor minden forga­lom ebből az irányból bo­nyolódik. A mentők is eiTe járnak az orosházi kórház­ba. Szó volt arról is, hogy a faluban — alig háromezer ember él itt — 400-nál több személyautót és sok-sok mo­pedet üzemeltetnek, de nincs benzinkútjuk, pedig Ma­gyarbánhegyesen hamarabb volt üzemanyagtöltő-állo- más, mint a környéken bár­hol. Érdemes lenne ennek lehetőségét megvizsgálni, hiszen itt egy tankolás a benzin ára mellett még to­vábbi 15-20 kilométerbe is kerül, az időről nem is be­szélve, holott az a legér­tékesebb. Többen felvetették az ala­csony nyugdíjak kiegészíté­sének gondolatát. Elismer­ték, hogy az Egyetértés Tsz két éve minden nyugdíjas­nak 1000 forint kiegészítést folyósít. Ezt mindenki meg­kapja differenciálás nélkül. Más községekben és szövet­kezetekben az alacsony nyugdíjak irányába diffe­renciálnak. Az özvegyek, tá­mogatásának rendszerét is újra kellene gondolni, a le­hetőségek figyelembevételé­vel, különösen ott, ahol egyedülállókról van szó. Ezeket az észrevételeket el­mondtuk Tóth Máténak, a termelőszövetkezet elnöké­nek, aki a gondolat felveté­sét időszerűnek és megvizs- gálandónak tartotta. Közérdekű bejelentésnek számít az is, amit a község hús- és húskészítmény-ellá­tásáról mondtak el Magyar- bánhegyesen. Az emberek ilyen jelzőket is használtak: mint a fehér holló, vagyis, ritkán jutnak húshoz, felvá­gotthoz. Magyarbánhegyes­ről Nagybánhegyesre járnak húsért, noha a hús és hús- készítmények értékesítésé­nek feltételeit Magyarbán­hegyesen is megteremtették. A címben szóltunk a lo­kálpatriotizmusról. Vajon szeretik-e községüket a ma­gyarbánhegyesiek? — fogal­maztuk meg az előttünk egyáltalán nem vitatható kérdést. Az ember a maga mindennapi gondjával, ba­jával, örömével szereti azt a környezetet, melyben él. Mivel látja, bőrén érzi a gondot, igyekszik rajta vál­toztatni. Magyarbánhegye­sen is így vannak az em­berék. Szeretik a szülőfalut, az emberi élet számukra egyetlen anyagi forrását: a munkát, megélhetést, jólétet, szellemi megújulást nyújtó környezetet. Ez a faluszere­tet fiatalt és időset egyaránt áthat ebben a községben. Megfiatalodott itt minden, és ez a folyamat tovább tart. A művelődési ház környé­kén pihenő-, szabadidőpar­kot létesítenek, melyről Du­dás Károlyné elmondta, sok mindent terveztek. Bar- kácsműhely, szalonnasütő, tekepálya, függőteke, sakk, kézilabdapálya, tollaslabda­pálya, pingpongozási lehető­ség megteremtése, modelle­zőklub, szóval sok minden, melyeket olyan ütemben ké­szítenek el, ahogyan az ide­jük engedi. Egy-egy létesít­mény készítését a lakosság egyes csoportjai vállalták el. Még főzőtanfolyamra is gondoltak, a varrásról, a mosó- és centrifugagépek használatának tanításáról nem is beszélve. Sokat segí­tene ezek megvalósításán. Ha a tantestületben lenne egy testnevelő tanár. A testnevelés tárgyi feltételeit megteremtették, de a szemé­lyire már erejükből nem futotta. Szövetkezeti önérzetükben kissé megrövidítve érzik magukat a magyarbánhegye­siek. A környéken itt, ebben a községben szervezték az első takarékszövetkezetet. A körzet takarékszövetkezetei­nek egyesülése után ezt 'az elsőséget azzal ismerte el a többi takarékszövetkezet, hogy tiszteletben tartották az első alapító község nevét, melyet Magyarbánhegyesi Takarékszövetkezet néven tovább vittek. Most ez a nemes gondolat megszakadt, mivel Mezőkovácsháza ne­vével helyettesítik a ma- gyarbánhegyesit. Az alapí­tók fájlalják mellőzésüket. Azzal vigasztalják őket, hogy a takarékszövetkezet szolgáltatásai nem változ­nak Magyarbánhegyesen. csak a szövetkezet neve mó­dosul. Nem tudom mennyire megnyugtató ez egy szövet­kezetét teremtő közösség számára? Sokan nyúlászkodnak a községben. Jogos a kérdé­sük, hogy a felvásárlási áron miért módosítottak? Amióta nyúltenyésztéssel foglalkoznak a megyében, tudják, illetve a felvásárló erre okította partnereit, hogy van egy nyári ár és van egy téli ár. A téli a magasabb természetesen, mert ekkor a termelés költ­ségei is nagyobbak. Szabó Mihálynak, Mező­kovácsháza, .Kocsis János utca 72. szám alá írásban küldjük el válaszunkat. Nagy Zoltán panaszát to­vábbítottuk a Békés Megyei Tanács egészségügyi osztá­lyára. Prekop László Állami Biztosítóval kapcsolatos kártérítési kérdésére visz- szatérünk. Vaszkó Károly, Tanya 1. szám alá üzenjük: pontosan betegségének jelle­ge miatt nem tarthat igényt hicomat gépkocsira. De ha gyógykezelése szükséges, azok, akik szállítják, kap­hatnak bizonyos költségtérí­tést, melyet kérelmére a helyi tanács biztosíthat. Dnpsi Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom