Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

laHiiuraw 1987. július 10., péntek o Az elmúlt napok meleg időjárása ismét szükségessé tette az öntözést. A Békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben az idén érkezett meg az új, nagy teljesítményű Waldhauser tí­pusú korszerű öntözőberendezés. Jelenleg a zöldborsót ön­tözik a közös gazdaságban, de a későbbiekben a babnál és a kukoricánál is hasznosítják a modern berendezést KOVÁCS ERZSÉBET KÉPRIPORTJA Szükség van-e rájuk? Munkavállaló diákok és munkát adó vállalatok A szünidő a tanulók szá­mára nemcsak az üdülés időszaka, hanem egy részük „aktív pihenésként" vállala­toknál, szövetkezeteknél vállal munkát. Sok üzem az iskolaidő végén számít a íiatal munkavállalókra és sok diák „épít" a nyári mun­kájából származó kereseté­re. A diákok egyéni munka- lehetőségeit próbáltuk fel­mérni körképünkben. 1-es számú postahivatal, Békéscsaba Hegyesi László osztályve­zetőt kerestük meg kérdé­sünkkel: — Alkalmaznak-e diák munkavállalókat, s ha igen, milyen feltételekkel? — A kézbesítők szabadsá­golását meg sem tudnánk oldani diák munkaerő nél­kül — kezdte Hegyesi László. — Jelenleg 16-ot al­kalmazunk, középiskoláso­kat, egyetemi és főiskolai hallgatókat. A középiskolá­sok feladata a kézbesítés, míg a felsőbb. iskolásokra hírlapárusító munkát bí­zunk pavilonjainkban. Mun­kabérük 2500—5000 forint között mozog, kézbesítőknél ez a körzetük nagyságától függ. Békéscsabai Hűtőház Kovács Katalin főkönyve­lő a következőket mondta: — Jelenleg 69 diákot al­kalmazunk, akiknek nagy része a mirelitüzemben dol­gozik teljesítménybérért. Keresetük itt egy hónapra 4000—5000 forint lehet. A diákok alkalmazása egyéb­ként üzemünkben kialakult szokás. A hűtőházban alkalmunk nyílt megtekinteni azt az üzemrészt, ahol a diákok dolgoznak. A mirelitüzem­ben éppen derelyét készíte­nek. A látottak alapján jól hasznosítják a „friss erőt", hiszen a gépek között a fia­talok serényen dolgoznak. — Derelyevonalon dolgo­zom táblatisztogatóként — mondta egyikük, aki a rá­tapadt liszttől úgy nézett ki, mint egy hóember. — A munka nem nehéz, ám kicsit monoton, de a jó kereset miatt megéri. A fizetésemet egyébként ruhavásárlásra szeretném fordítani, és ha marad egy kis pénzem, ab­ból el szeretnék menni va­lahova. Egyesült Tsz, Kondoros Tihanyi Mihály főkönyve­lő tájékoztatott bennünket: — összesen 33 diákot alkal­mazunk — mondta —, fel­adatuk ebben az időszakban a kertészeti növények gyom­talanítása és az idegenelés. A zöldbab betakarításakor a gép előtt szedik ki a gyo­mot. A későbbiek során több diákra számítunk a hagy­makapálásnál és főleg a pa­radicsomszedésnél. Ezek a munkák már teljesítménydí­jasok, és a normákat úgy állapítjuk meg, hogy a szor­galmasabb diákok jól járja­nak. Szarvasi Állami Tangazdaság csabacsűdi kerülete — Gazdaságunkban 300- 400 hektár búzavetőmag előállításával foglalkozunk — mondta Sáfrány László fő- agronómus — és ennek az idegenelését saját munka­erővel nem tudnánk elvégez­ni. Tehát a diák munkaerő számunkra nélkülözhetetlen. Általános iskolásokat al­kalmazunk, akik naponta 5- 6 órát dolgoznak. A gyere­keket autóbusz szállítja, órabérük 16 forint. Annak ellenére, hogy a tennivaló nem könnyű, meg vagyunk elégedve a munkájukkal, A munka valóban nem könnyű, mivel a fiataloknak a tűző napon kell figyelni és kihúzni az idegen tövet. — Szeretjük ezt csinálni — mondta az egyik barnára sült kissrác — és jövőre is szeretnénk ide jönni. Jól el­telik az idő, és a pénz is jól jön. Most 25-en vagyunk, a csapat többsége táborozás­ra akarja költeni a pénzt. Baromfifeldolgozó Vállalat, Békéscsaba Mészáros László termelési osztályvezető: — Különböző területeken 45 diákot foglalkoztatunk'. Többségük a termelésben dolgozik. Itt ugyanazokat a munkaműveleteket végzik, mint a felnőttek és ugyan­azt a bért is kapják. Két­hetes turnusokban ' vesszük fel őket, s ez idő alatt kö­rülbelül 2000—2500 forintot tudnak megkeresni. Dolgo­zóink nyári szabadságolását csak a diákok felvételével tudjuk zavartalanul lebonyo­lítani. A csomagolórészlegben két diáklány a szalagon körbe­haladó libákkal foglalatos­kodik. — A munka egy ki­csit nehéz — mondta egyi­kük —, de a jó fizetésért megéri itt dolgozni. Jövőre is szeretnénk ide visszajön­ni .. . Tehát valamennyi helyen szükség van rájuk. M. M. Lapszemle Trendek és piacok A középkorig az emberek azt hitték, hogy a világegyetem kö­zéppontjában állnak. Később felismerték, hogy a Föld forog a Nap körül, sőt, naprendsze­rünk is csak a galaxisok mil- liárdjainak egyike. Ezen csilla­gászati eszmefuttatás a Compu- terworld-Számítástechnika 1987. július 8-i számában olvasható, s mindössze arra szolgál, hogy az ember és a számítógép egy­máshoz való viszonyát érzékel­tesse egyfajta megfordított idő­rendben. William F. Zachman, aki az amerikai International Data Group nagy tekintélyű pi­acelemzője, azt írja, hogy az in­formációs rendszerek első gene­rációjában a számítógépet al­kalmazó ember forgott a gép körül, sőt, mi több, ő volt a nagy számítógéprendszer legbu­tább külső végpontja. A jövő információrendszerei azonban a személyi számítógépet vagy an­nak származékait helyezik a kö­zéppontba a felhasználó íróasz­talán, s így válik a világegye­tem középpontjává a számító­gépet használó ember. Zachmann jóslatán érdemes elmeditálni, hiszen ő a számí­tógépek generációi helyett (ahol már sokan az ötödik generáci­ót emlegetik) az információs rendszerek generációiról beszél, s itt bizony még csak a máso­dik kezdetén tartunk. Az infor­mációs rendszerekkel kapcsola­tos tevékenységekre egyébként — s ezt már egy másik cikk­ből, egy Diebold-tanulmár^y is­mertetéséből tudjuk meg — akár annyit költhetnek egy vál­lalat termelési egységei, mint amennyi az adatfeldolgozó rész­leg költségvetése. A Diebold egyik igazgatója szerint a ter­melő szakterületeken olyan új típusú munkahelyek megjelené­se várható, ahol a számítás- technikai információkezelés tel­jesen természetes; mindenegyes íróasztalhoz tartozik egy mun­kaállomás; minden munkaállo­más kommunikálhat az összes többivel, és (ha jogosultsága van) hozzáférhet a megfelelő vállalati és nyilvános rendsze­rekhez. ' Az elemzések háttere mindig a konkrét piaci információ. A CW—SZT munkatársa nemrég Európa egyik legnagyobb szak­vásárán, az ,ifabo’-n járt, s on­nan hozott tudósítást. Egy má­sik kiállításért nem kellett Bé- csig se menni, a minneapolisi DICOMED Corp. nyugatnémet társvállalata Budapestre hozta el üzleti grafikák előállítására alkalmas rendszereit. Hogy mennyire érdemes a piaci tren­deket figyelni, a felhasználói szokásokat, igényeket elemezni, azt jól példázza az a mondat, amivel a cég kereskedelmi igaz­gatója három évvel ezelőtti be­mutatkozásuk visszhangtalansá- gát kommentálta: ,,Túl korán jelentkeztünk’.

Next

/
Oldalképek
Tartalom