Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-10 / 161. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG megyei pártbizottság es n megyei tanács lopja 1987. JÜLIUS 10., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága július 9-én, tegnap ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. A testület — amely Nagy Jenő megyei titkár elnökletével tanácskozott — elsőként meghallgatta Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának július 2-í üléséről. A továbbiakban — dr. Lovász Matild megyei titkár előterjesztésében — elfogadta a párttagsági könyvek cseréjének politikai és szervezeti előkészítésére, végrehajtására vonatkozó javaslatot. Ugyancsak elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját a két pártbizottsági ülés közötti munkájáról. A testület végül személyi kérdésekben döntött. Kutas Gyulát, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkárát a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjává megválasztotta. Pataki Józsefet kinevezte a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetőjévé. Maróthy László a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben Maróthy László miniszterelnök-helyettes, ország- gyűlési képviselő délután választókerületének egyik településére, Körösladányba látogatott. A Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben — ahová elkísérte Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke — a gazdaság vezetői fogadták és tájékoztatták. Papp Károly tsz-elnök és munkatársai elmondták, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy egy nappal a tsz- közgyűlés előtt a legpontosabb adatok alapján számolhatnak be munkájukról. A közös gazdaság, amely 9 ezer hektáron, nem a legjobb adottságú területen gazdálkodik és 700 dolgozót foglalkoztat, tavaly csaknem 50 millió forint nyereséget ért el. Búzából 4, kukoricából 5,7 tonna volt az átlagtermés. — Tavalyi eredményeinkkel kis híján bekerültünk a százasok klubjába, de sajnos csak a 106.-ok lettünk az országban — mondta Papp Károly. — Azt a hat helyezést az idén le lehet dolgozni — jegyezte meg Maróthy László —, bár 1250 tsz közül a 106.- nak lenni sem utolsó dolog. Az idei esztendőről szólva az elnök elmondta, hogy nehezen indult ugyan, de mégis jót ígér; 4 ezer hektáron termesztenek gabonát és 4 tonna körüli termést várnak. A napokban kezdődik az aratás, 26 gép áll készenlétben, és ha az idő is engedi, nem kell hozzá két hét. Az idén, 12 év után, újra termesztenek cukorrépát, amelyhez korszerű gépsort béreltek. Az állattenyésztésben a birka és a baromfi számít, volt korábban gyöngyös is, de az nem bizonyult kifizetődőnek. Az eredmény kétharmadát az alaptevékenység teszi ki, de a melléküzemágak — bőrkikészítő, tésztaüzem, szállítás — is hoz hasznot. A pénzből is igyekeznek pénzt csinálni, 35 millió forint tőkét fektettek be különböző vállalkozásokba, ez is kamatozik. — Minden szónál többet ér, ha látják is amiről beszélünk — mondta az elnök, és indítványozta, induljanak a határjárásra. Csaknem kétórás út következett a szövetkezet autóbuszával, amellyel valóban bejártuk a határt. Az út először búzatáblák mentén vezetett. Maróthy László számára ismerős volt e táj, hiszen ezen a vidéken született, nevelkedett. Kuruty- tyoló, Nádor-ér, Károly-de- rék és a többi ismerősen hangzott számára. Az egykori szikest most széles út szeli ketté, két oldalán csatorna, amelybe a dréncsövekből folyik a víz. Nagyarányú meliorációs munkába kezdtek, meghódítva, elhódítva az ősgyeptől sok száz hektárt. — Ez itt kétféleképp vetett búza — mutat az elnök a táblákra —, egyiket szórva vetettük, a másikat géppel. Kíváncsi vagyok, eltalálják-e, melyik az egyik, melyik a másik? Nem találtuk el. A két tábla ugyanis annyira egyforma volt, hogy ránézésre nem lehetett dönteni, majd a termés megmondja. (Folytatás a 3. oldalon) Ez a fénymag, amelyért Nyugat-Európában dollárral fizetnek. Maróthy László (a kép bal oldalán) szakmai szemmel vizsgálja a növényt Kenyérkereset kombájnokkal — No, akkor megvolt az ■első kaszavágás! — állítja meg a búzatáblában pár méter után a majd’ 2,5 milliót érő Claas 106-ost Zsuzsa Pál kombájnos. — Hol van az már! — csodálkozom el a kifejezésen, annál is inkább, mert aki mondja,_ még fiatalember. — Persze, csak úgy képletesen szólva — hagyja rám, és már rég a dobfordulaton, meg a tarlón jár az esze, amikor én még mindig azon tűnődöm magamban: tényleg van-e már megfelelő kifejezésünk arra, hogy a kombájn levágta az első méternyit a kalászosból... A hely és az idő persze nem a legalkalmasabb most az efféle morfondírozásra, de még arra sem, hogy a már közhellyé koptatott „bezzeg 40 éve még kézikaszával, arcuk verítékével” kezdetű összehasonlításokba bocsájt- kozzunk. Egyébként, izzasztó munka ez most is. A nap egyre kíméletlenebből tűz, és szerencse, hogy könnyű szél jár. A gabona szép, bár kicsit megszorult, de nem gyomos. A Békéscsabai Állami Gazdaság földjét tapossuk, a szikes Fövenyespusztát, az Űjkígyós—Gyula közötti kö- vesút ide látszik. Itt dübörög a nyolc zöld Claas-kom- bájn, a tábla szélén pedig a pótkocsis teherautók várják katonás rendben a sárga villogó jelzést, amely a teli kombájntartályhoz szólítja őket. De*tartsunk sort, vagyis ugofjunk vissza egy jó órányit, hiszen lévén ez a búzaaratás első napja a gazdaságban, sőt a megyében is — ilyenkor a munka a „fölszereléssel” kezdődik, úgy 10 óra tájt. Az út menti nagy tisztás hangyabolyhoz hasonlít. Tizenkét Claas forgolódik, készülődik, és már itt a tizenharmadik masina, egy E— 512-es is. Kapkodásnak, izgalomnak semmi jele, s különösebben ünnepi hangulatnak se. Mindenki tudja a dolgát, régi, összeszokott csapat ez, nagyjából ugyanabban a felállásban aratnak, törnek évek óta. — Most fölszerelnek, vagyis a guruló vágóasztalkocsiról fölszerelik a vágóasztalt, amott azt a három új zöld 106-ost pedig most lőjük be — sorolja készséggel Szabó Ferenc, a II. kerület ágazatvezetője, szikár, csendes, határozott férfi, aki hajdan maga is munkagép nyergében kereste a kenyerét. — Az ott a vezérgép, Szilágyi István a gazdája, ő idevalósi, ismeri a terepet. Az a felállás, hogy két kombájnon hárman dolgoznak, egy ember mindig pihen. Közben megérkezik a műhelykocsi, a vizeslajt, a szociális kocsi. Ez utóbbira kétszer is rákérdezek, de tényleg így hívják, amolyan pihenőszobaként szolgál ez a kerekeken guruló lakókocsi. (Folytatás a 3. oldalon.) Vendégek az orosházi zenei táborban Tegnap kedves vendégeket fogadott az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskolában július 15-ig működő V. szovjet— magyar zenei tábor hatvan növendéke és művésztanárai. Viktor Panaszenko, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének másodtitkára, Igor V. Jeremejev, a budapesti szovjet tudomány és kultúra házának igazgatóhelyettese. Sudár Iván, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság titkára és munkatársai, valamint Balázs Ferencné, a Magyar Zeneművészek SzőTanácskozott Tegnap délután összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a szervezet székházában. A tanácskozáson részt vett Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ifjúsági szövetség vevetségének titkára látogatott, el a táborba és ismerkedett annak életével. Délután a tábor művésztanárai a vendégeknek, valamint Nagy Jenőnek, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága titkárának és a város párt- és állami vezetőinek adtak tájékoztatást munkájukról, mindennapjaikról (képünkön). Ezen a napon készített filmíelvételeket a szovjet televízió stábja is az orosházi zenei táborról. Fotó: Fazekas Ferenc a KISZ KB zető testületét Hámori Csaba, a KISZ első titkára tájékoztatta az MSZMP KB július 2-i üléséről, a gazdasági-társadalmi kibontakozás ott elfogadott programjáról. A fiatalok megvitatták, hogy az ifjúsági szövetség miként járulhat hozzá az átfogó cselekvési ^toncepció megvalósításához. Megyei NEB-ülés A Békés Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ' tegnap délelőtt tartotta Békéscsabán soron következő ülését. A testület — Józsa Béla, a megyei NEB elnöke vezetésével — a diákszociális ellátás helyzetét feltáró vizsgálat összefoglaló jelentését vitatta meg. Az ülés munkájában részt vett többek között Bállá László, a KNEB elnöke is. A vizsgálatot végző munkabizottság vezetője. dr. Pap István szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a vizsgálat a napközis térítési díjakra vonatkozó új jogszabály megjelenése előtt készült, így az a korábbi helyzetet tükrözi. A diákszociális-ellátás megyei helyzetét feltáró vizsgálat igen széles körben készült, s nemcsak a tanácsok, oktatási intézmények tapasztalataira épít, hanem ankétok keretében a pedagógusok, szülők, diákok is nyilváníthattak véleményt, amelynek az összegzésben is hangot adtak. A megyei NEB javaslatára készült és a KNEB által is felkarolt vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa, milyen hatással van a megnövekedett tanulólétszám a diákszociális-ellátás színvonalára. Továbbá, hogy a különböző juttatások miként szolgálják az egyenlőtlenségek csökkentését, hogyan érvényesülnek a szociális szempontok, s milyen ellentmondásai vannak a diákszociális-ellátás rendszerének. Az összegzésből egyértelműen kiderül, hogy az előbb emlitett rendszer nagyon szétszórt, szinte áttekinthetetlen, s éppen ezért nem elég hatásos, ösztönző. A diákétkeztetés térítési rendszeréről megállapították, hogy a különböző iskoláztatási szintek és típusok között ellentmondásos, és nem fe- *lel meg a társadalmi igazságosság kritériumának. Ugyanez érvényes a diákotthoni térítési díjakra. Az ösztöndíjrendszer a középiskolákban nem igazán épül a tanulmányi munkára, kevésbé veszi figyelembe a tanulók szociális helyzetét, nem érvényesül benne a differenciálás elve és a rászorultságé. A felsőfokú oktatási intézményekben a jogszabályok módosultak, s ez az új rendszer áttekinthetőbbé vált, jobban kifejezi az értékviszonyokat. A határozati javaslatban — amit a jelentéssel együtt elfogadtak — az ösztöndíj- rendszer korszerűsítésére, egységesítésére hívják fel a figyelmet. A testület ezután elfogadta a Józsa Béla által előterjesztett elnöki beszámolót, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. Magyarbánhegyesi hét BÉKÉS MEGYEI a NÉPÚJSÁG A magyarbánhegyesi hét szervezésekor még nem tudtuk, hogy a község országgyűlési képviselője, dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsúnak főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, programunkkal egy időben képviselői fogadóórát tart. Amikor viszont tudomást szereztünk róla, kértük, tegye lehetővé részvételünket, hogy többet megtudjunk azokról a problémákról, amelyek a bánhegyesie- ket foglalkoztatják.. Készséggel mondott igent, és így az újságíró cscendes szemlélőként végighallgathatta a személyes és a közérdekű panaszokat, észrevételeket, melyeket lapunk 3. oldalán közreadunk.
