Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JÜLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM t Javítani kell az iskolai munka minőségén Az át- és továbbképzésben nagy feladat vár a felnőttképzésre — mondotta beszédében dr. Gazsó Ferenc Fotó: Gál Edit Az iskolai és munkahelyi felnőttnevelők nyári akadémiáján tegnap Békéscsabán dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes előadást tartott a közoktatásfejlesztés programjáról, és ezen belül a felnőttképzés előtt álló feladatokról. . A miniszterhelyettes előadásában a korszakváltás előtt álló magyar gazdaság és az oktatásügy közötti kapcsolatokat elemezte, hangsúlyozva azokat a gondokat,'amelyeket az emberi munkaerő nem megfelelő színvonalú képzése okoz. Példaként említette, hogy a külföldről behozott, korszerű technika működtetésére és kihasználására a hazai munkaerő csak 60-70 százalékban képes. Mindez azt bizonyítja, hogy az új technika befogadására való képesség még nem elégséges. Ezért elsődleges feladat az iskolai képzést, és az iskolán kívüli felnőttképzést képessé tenni arra, hogy a társadalmi, gazdasági követelményeknek megfelelő tudással vértezze fel az embereket. Ezután dr. Gazsó Ferenc azokat a legfontosabb hiányosságokat sorolta fel a közoktatásban és a felsőfokú képzésben, amelyek megváltoztatása nélkül nem képzelhető el előrehaladás, így szólt az alapkészségek kialakításának a fontosságáról, az önálló ismeretszerzés képességének, az ismeretek alkalmazásának nélkülözhetetlenségéről és jelenlegi, alacsony színvonaláról, a funkcionális analfabetizmusról, amely az alapképzés hiányaiból fakad. — A magyar gazdaság megújulása attól függ — mondotta —, hogy végbe- megy-e a termékszerkezet teljes átalakulása. Ehhez viszont a szakképzésnek is magasabb minőséget kell produkálnia a jelenleginél jobb feltételrendszeren, belül. Az oktatás minőségének, intenzitásának javítása ' érdekében ki kell emelni a közoktatásban néhány csomópontot, amelyek az előrelépés alapjait képeznék. Így a nyelvi-kommunikációs képzés minőségének a javítását, a nyelvi kultúra fejlesztését, a testi, fiziológiai fejlődés biztosítását, a matematikai készségek, képességek fejlesztését, s végül a munkakultúrára is befolyást gyakorló esztétikai nevelés erősítését. A közeljövő feladatairól szólva a miniszterhelyettes elmondotta, hogy az oktatás tartalmát hozzá kell igazítani a tanulók fejlettségéhez, ami pedig rugalmas, variábilis iskolarendszert feltételez. A pedagógusoknak az adott csoporthoz, gyerekhez, környezethez kell igazítania pedagógiai, szakmai módszerét, az ismeret- átadás formáját és ütemét. Ennek viszont csak megfelelő szakmai tudás birtokában tud megfelelni a pedagógus. Szükség van tehát a pedagógusképzés átalakítására, és a magas szintű továbbképzés megteremtésére is, amelyben már történtek lépések. Ugyanolyan elodázhatatlan feladat az iskolai élet- és munkarend felülvizsgálata, ugyanis jelenleg az alaptevékenységen túl sokfajta egyéb feladattal is megterhelik az oktatási intézményeket, amely — beszámítva a túlórák megdöbbentően nagy számát — már gátolja a minőségileg jobb munkát. Végezetül a miniszterhelyettes az iskolai és a nem iskolai jellegű felnőttoktatás előtt álló feladatokról szólt. Változtatni kell a felnőttoktatásban eddig közvetített ismeretanyagon, s az egyén és a népgazdaság igényeinek megfelelően, a szakképzésben moduláris szisztémára átállni. Megnövekszik a felnőttképzésben az átképző, továbbképző jelleg, s ez a felsőfokú képzésre is érvényes. Az 1990-es évekig az iskola- rendszeren kívüli felnőttoktatás szerepe hallatlan mértékben megnő, hiszen több mint kétszázezer ember átképzésére lesz szükség. Ebben az iskolarendszerű oktatásnak szolgáltató jelleggel kell részt venni, az üzemi bázisú szakképzési rendszer pedig szélesedni fog. Az előadást követően az akadémia hallgatói kérdéseket tettek fel a miniszterhelyettesnek, majd az akadémia szekciókban folytatta munkáját. Tegnap az iskolai szekcióban a felnőttoktatás metodikájáról és a kommunikáció emberi kapcsolatokat formáló szerepéről volt még szó, a munkahelyi szekcióban a munkaerőpiac foglalkoztatási szerkezetre gyakorolt hatásáról és a társadalmi, iskolai demokráciáról, Délután nagy érdeklődés kísérte Nagy Sándor, a SZOT titkárának előadását, amelyben a gazdaság, a struktúraváltás és a szak- szervezet viszonyát elemezte. Ma délután fórum keretében nyílik módja a nyári akadémia résztvevőinek a felnőttoktatással, a távoktatással kapcsolatos kérdéseikre szakemberektől választ kapni. (B. S. E.) Félévi exportmérleg három üzemben Jól tudjuk, az ország jelenlegi helyzetében szükség van a dollárra. Néhány napja zárták le az első félévet a gazdasági egységek, és most egy rövid gyorsmérleget kértünk a megye három üzeméből. A párt Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalása következőképpen fogalmaz: „A termelés differenciáltan, elsősorban az exportképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — főként a feldolgozó- iparban — erőteljesen növekedjen”. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat: Ulbert István igazgató: — A tavalyinál kedvezőbb az első félév mérlege. Termékeink közül elsősorban a darabolt csirkét, a vi- zibaromfiakból pecsenyekacsát szállítottunk külföldre. Folyamatban van a pecsenyeliba kiszállítása is a tőkés piacokra. Partnereink az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, a Kanári szigeteken vannak. Ezenkívül Argentínába és a Közel-Keletre is eljut a csabai baromfi. A libamájat, legértékesebb termékünket kizárólag Franciaországba exportáljuk. Tovább erősítettük az idén a termelők pozícióját, javítottuk a termelési kedvet. A libatollnak jelenleg közepes piaca van. Legnagyobb vevőnk a szocialista országok közül a Szovjetunió. Az államközi egyezményeknek megfelelő mennyiséget terv szerint kiszállítottuk a baráti országba,' s szeretnénk folytatni az év második felében is. Valamennyi KGST- országba eljutnak termékeink, így Kubába, a tengeren túlra. Á Békéscsabai Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet főkönyvelője, Képiró Imr.éné is kedvező tapasztalatokról számolt be. — Az első félévben árbevételi tervünket 56 százalékra teljesítettük, mindez 75 millió forintot jelent. Tőkés exportunk időarányos része 52 százalékra teljesült. Az előző évinél 9,5 millió forinttal magasabb ez az arány, s összességében meghaladja a 32,5 millió forintot. Európa szinte valameny- nyi országába szállítunk, legnagyobb megrendelőink Olaszország, Svédország és az NSZK. A csabai szőnyegek eljutnak az Egyesült Államokba és Japánba is. Állandó megújulás alatt vannak termékeink, Munkácsy-díjas tervezőnk évente több száz új modellt készít, amiből válogatunk. Az év elején a frankfurti vásáron és Milánóban mutattuk be kollekciónkat külföldi partnereinknek, és ezután kötöttük meg a szerződéseket. A második félévi kapacitásunk még nincs teljesen lekötve. A belföldi piacon is keresettek a csabai szőnyegek. Á Gyulai Húskombinátban Kiss Lajos szervezési osztályvezetőt kérdeztük az első félévi mérleg alakulásáról. — Az első félévben a nem rubelelszámolású kivitelünk megközelítette a tervezettet. Ezen belül 40 százalékra nőtt a tőkés export aránya. Az NSZK-ba, Belgiumba, Svájcba, Hollandiába, Franciaországba, Olaszországba, Görögországba és Angliába szállítjuk a különböző kolbászokat és a darabolt húst. Rubelelszámolású exportunk 17 százalékkal haladja meg a tervezettet, összességében a bázishoz képest 6 százalékos túlteljesítésről beszélhetünk a kivitelnél. Szem előtt tartjuk a vevők jogos igényeinek kielégitését, ezért a második félévben növelni kívánjuk az értékesebb, darabolt húsféleségek arányát az exportban. Ma már mindenütt egyre inkább előtérbe kerül a minőség. örvendetes, hogy a mezőgazdasági üzemektől egyre jobb minőségű élő sertéseket kapunk, és a kistermelőknél is javult valamelyest a helyzet. Nagy gondot fordítunk a szakemberek továbbképzésére, jelenleg is 30 felnőtt dolgozónk vesz részt kétéves szakmunkástanfolyamon. Ezek az elképzelések már a jövő feladatainak teljesítését szolgálják. Az említett három vállalatnál kedvező képet mutat az első félévi tőkés export alakulása. A gazdasági egységeknél azonban nem elégedettek az eddigi sikerekkel, hanem újabb termékek piacra dobásával, a minőség javításával, a munkák szervezettségének fejlesztésével kívánnak megfelelni a magasabb szintű követelményeknek. Jól tudják, hogy szükség van a kisebb és nagyobb közösségeknek a dollárbevételre. Az egész ország is akkor jár jól, ha megfelelő ellenértéket kap a hazai termékekért, munkáért. (verasztó) A kitűnőre vizsgázók egyike: Gyarmati Zsuzsanna (balról) Fotó: GÓL Edit Oklevél és felelősség Felsőfokú munkaügyi tanfolyam után „A gazdasági feladatok j megoldása előrelátó foglal- j koztatási politikát igényel. A j termelési szerkezet átalakí- ! tása megköveteli a munka- I erő átcsoportosítását, illetve j átcsoportosulását. A munkahelyválasztást az állampolgárok munkához való jogá- I nak sérelme nélkül jobban I összhangba kell hozni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas formák kialakításával bővíteni kell a foglalkoztatás- t politika eszköztárát.” — ol- J vashattuk az elmúlt hét | végén közreadott dokumen- ! tumban. az MSZMP KB jú- 5 liu5 2-i, a gazdasági-társadalmi kibontakoztatás prog- í ramjáról szóló állásfoglalás-- l ban. Nagy horderejű, az.em- ! berek ezreit, életét, egzisz- í tenciáját közvetlenül érintő ! feladatsort határoz meg az I idézett néhány mondat —, s 1 e feladatok végrehajtásához jól képzett, humánusan gondolkodó-mérlegelő szakem- j berekre, közöttük is jelesen I munkaügyi vezetőkre van I szükség. Többek között ezért volt I fontos az az esemény, amelyre július 8-án, tegnap délután került sor Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében, ahol a felsőfokú munkaügyi tanfolyamon most végzett negyven munkaügyi vezető vehette át az oklevelét. A felsőfokú tanfolyamot az Állami Bér- es Munkaügyi Hivatal, valamint a megyei tanács munkaügyi osztálya szervezte. A másfél évi tanulmányi idő után a hallgatók remekül vizsgáztak; a Bér- és Munkaügyi Hivatal illetékesei szerint az országban eddig példa nélkül való, hogy a negyven hallgató 4,6-es átlaggal vizsgázott, kilencen kitűnő, 12-en jeles. 12-en jó, ketten közepes minősítést szereztek. A tegnapi ünnepségen dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője köszöntötte a hallgatókat és a munkahelyek képviselőit. Nagy elismeréssel szólt a vizsgaeredményekről, majd az elkövetkezendő, mindennapi „vizsgákra” utalva azt hangsúlyozta, soha ennyi jól felkészült munkaügyi vezetőre nem volt szükség, mint napjainkban. A szakmai felkészültség, s a rendszeres önképzés, naprakészség mellett ugyanakkor azt is kiemelte, hogy emberséges, körültekintő döntéseket hozzanak, hiszen esetenként sorsokról, egzisztenciákról. családok további élet- körülményeiről lehet szó. Végül átnyújtotta a felsőfokú munkaügyi végzettséget tanúsító okleveleket, s a kitűnő tanulmányi eredménynyel vizsgázóknak a jutalmakat. T. I. Téeszek a mezőgazdasági turizmusért Szervezeti keretet keresnek a termelőszövetkezetek , ahhoz, hogy az eddiginél j többet tehessenek az agrár- j turizmus fellendítéséért. A | Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Továbbképzési és Oktatási • Központjának : gyámkodásával a közös gáz- daságok számára megterem- ' tették a részvényjegyzés fel- I tételeit; a jelentkező termelőszövetkezetek tagjai lesznek majd a rövidesen megalakuló Agrotours Rt-nek. A részvényjegyzés sikeres volt: 91 termelőszövetkezet összesen 30 millió forintot irányzott elő arra, hogy a közös gazdaságok tulajdonában lévő létesítményeket, épületeket a későbbiekben kihasználhassák, a szervezett vidéki turizmus szolgálatába állíthassák. Magyarbánliegyesi hét BtKÉS MEGYEI a GUSHES-ban Hogyan látja a HNF munkáját Magyarbánhegyesen Horváth Lajos, a bizottság titkára? Erre a kérdésre kereste a választ az újságíró abban a beszélgetésben, melynek anyagát lapunk 3. oldalán ajánljuk olvasóink figyelmébe: HNF-munka és közélet Magyarbánhegyesen címmel. A népfront itt a szó legnemesebb értelmében olyan fa'upolitikät folytat, mely az egyszerű emberek közéleti, községszépítő és -fejlesztő tevékenységét szervezi és beleötvözi a helyi körülmények javításába.
