Békés Megyei Népújság, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
1987. július 4., szombat Miben tud segíteni a mérnökgeológia — például Békés megyében? Beszélgetés Dr. Kaszab Imrével, a földtudomány kandidátusával Eredetileg Békés megyei résztvevőt kerestem a szegedi technika házának előcsarnokában, a mérnökgeológiai és környezetföldtani szeminárium hallgatói között, az előadások szünetében. A júniusban tartott egyhetes tanfolyam elsősorban a gyakorlat, a település- fejlesztés és a környezetrendezés szakemberei, illetékesei számára kínált tapasztalatokat, hasznosítható ismereteket. Megyénkbeliekkel nem sikerült ugyan találkoznom, de a j ószerencse összehozott a rendezvény egyik „spiritus rectorával” és házigazdájával, aki kérésemre röviden összefoglalta a szeminárium fontosságát és jelentőségét. Dr. Kaszab Imre, a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos főmunkatársa, a földtudomány kandidátusa, barátsággal és készséggel ..pótoltatja be” velem az első két napon elhangzottakat. Az előadássorozat ünnepélyes megnyitóján dr. Dank Viktor, a Központi Földtani Hivatal elnöke adta át a város tanácselnökének Szeged építésföldtani atlaszát, amelynek tartalmát, a tematikus térképváltozatokat a délutáni előadások ismertették. Az előadások másik körében a Dél-Alföld talajvizének és mélységi vizeinek legújabb kutatási eredményeiről számoltak be és vitáztak a résztvevők. A harmadik témakörben a Dél- Alföld környezetvédelmi gondjaival foglalkoztak az előadások, különös tekintettel a környezet-földtani kérdésekre. Harminc előadás és számtalan hozzászólás hangzott el, bizonyítva a problémák közérdekűségét, illetve aktualitását. Az előcsarnokban középen színes, laikus szemmel rejtelmes térképlapok sorozata tekinthető meg. Előttünk az asztalon ölnyi széles atlasz, 39 db 1:20 000 méretarányú térképváltozattal és azok kiegészítő térképeivel. — Hogyan merült fel az építésföldtani térképezés szükségessége és szándéka Szegeden? — A hazai építésföldtani térképezés alig húsz éves múltra tekint vissza. A Balaton környékének felvételezésével kezdődött, majd ezt követte Eger. Miskolc, Budapest, Veszprém. Esztergom, Salgótarján, Szentendre, Pécs és végül Szeged építés- földtani térképezése. Ez utóbbinál a hetvenes évek elején a tömeges lakásépítések idején választani kellett a beépítési lehetőségek között. Ekkor merült fel az építésföldtani térképezés szükségessége, amely az alternatívák között, tudományosan megalapozott döntést tesz lehetővé. 1973—76 között megtörtént Dél-Újszeged térségének ilyen célú térképezése, mely mint mintaatlasz, megalapozta az 1980-ban elfogadott kutatási programot. A Központi Földtani Hivatal (KFH) megbízása alapján a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) kilenc. alvállalkozó bevonásával, 1980 óta készíti Szeged építésföldtani térképezését. A munkát a MÁFI Dél-alföldi Területi Földtani Szolgálata irányítja, az én vezetésemmel, dr. Fodor Tamásnénak, a KFH tanácsosának témafelelősével. — Mi a módja a felvételezésnek? — Szeged és környékének felszínközeli földtani képződményei elég jól ismertek. Az építésföldtani térképezésnek azonban ennél nagyobb részletességgel kell feltárnia a mérnökgeológiai és geotechnikai adottságokat. Ehhez 25 m-es térképező magfúrások és 500X 500 m-es háló csomópontjaiban elhelyezett 10 m-es fúrások mintaanyagai szolgáltatták az alapot. Ezeket a korábban mélyült, úgynevezett archív fúrásokkal, kutatóaknákkal, talaj- és talajvízszennyező források felmérésével kiegészítve, már megfelelő pontosságú információ állt rendelkezésünkre a térképek megszerkesztéséhez. — Nyilván Békés megyének is szüksége volna ilyen építésföldtani térképekre ... — Békés megyében gyakorlatilag nincs olyan település, amelyről ilyen térképet készítettek volna. Az ezekhez szükséges feltárások sem történtek meg eddig sehol. A településtervezés, a soron következő beruházások, a városfejlesztés a fejlesztés konkrét irányainak kijelölésében, meghatározásában éppolyan fontosak lennének ezek a térképek, mint másutt, mondjuk Szegeden. Nagyon jó lett volna ha Békéscsabán, már a Tanácsköztársaság útján történt beépítés idején rendelkezésre állt volna építésföldtani atlasz, de még most sem késő a város további fejlesztéséhez, a rendezési terv vizsgálati munkálataihoz elkészíteni. * * * — Melyek a mélységi és a talajvízzel kapcsolatosan elhangzott előadások legfontosabb tanulságai? — A mélységi vizek pazarló felhasználása miatt egyre csökkennek a készletek, így egyre inkább a talajvizeinkre, illetve a felszíni vizeinkre szorulunk. A korlátozott ivóvízkészlet általánosan elterjedt felhasználása az iparban és a mezőgazdaság egy részében teljesen indokolatlan. Ott is ezt használjuk, ahol elegendő volna például a tisztított szennyvíz is. De a felhasznált termálvizek sorsa is megoldatlan. A talajvíz és a felszíni vizek hasznosítási módjának meghatározása egyre aktuálisabb napi feladat. Az említett szegedi térképezésnél készített 10 m-es fúrásokat talajvíz-megfigyelő kutakká építettük ki, melyekben háromhetente regisztráljuk a talajvízszintet, és kéthavonta vett vízminták alapján meghatározzuk a talajvíz kémiai összetételét. Így, 1980 óta rendelkezésünkre áll egy olyan adatsor, melyből már jó területi elhatárolással tendenciákat, összefüggéseket lehet felismerni, illetve kijelölni. Az ötéves adatsor szélső értékei olyan térképszerkesztést tettek lehetővé, melyekből a tervező, a kivitelező, a beruházó stb. szakemberei, vagy szakhatóságok olyan konkrét ismeretekre tehetnek szert, melyeket, mint adottságokat tudtak döntéseik meghozatalánál figyelembe venni. Békés megyében a fejlesztési koncepciónak megfelelő települések belterületén is célszerű lenne minél előbb ilyen, vagy hasonló talajvízmegfigyelő kúthálózat kialakítása. Az általuk feltárt adatokból jelentős megtakarítást lehetne elérni, pl. a maximális talajvízszint meghatározása, vagy a talajvíz agresszivitása konkrét ismerete révén. Tudjuk, hogy a talajvíz szulfátiontartalma rendkívül károsan hathat a vele érintkező szerkezetekre. Ezeknek megvédése tetemes költségnövekedést okoz. Ismeretes az is, hogy a szulfát-ion jelenléte a talajvízben nem állandó; ugyanakkor a talajmechanikai vizsgálatok egyszeri, egy időpontban mért érték alapján sorolják be a talajvizet ag- resszivitási kategóriákba. Szerencsétlen egybeesés esetén egy-egy beruházás kivitelezésénél az egyszeri mérés olyan megbízhatatlan adatokat eredményezhet, ami óriási költségnövekedést von maga után. — Milyen kérdéseket érintettek a környezetvédelem körében elhangzott előadások? — Többek között beszámoltak az úgynevezett veszélyes hulladékok elhelyezésének földtani kérdéseit vizsgáló számítógépes kutatások eredményeiről. Elkészült Békés megye szennyeződésérzékenységi térképe, valamint a szennyező források katasztere, vagyis a szilárd és folyékony, kommunális, ipari és mezőgazdasági hulladékok összességét tartalmazó nyilvántartás. A szennyeződésérzékenységi térkép pedig megmutatja, hogy az adott térség földtani szerkezetében hol, milyen feltételek adottak a különböző hulladékok befogadására. Ez egy úgynevezett „szemafor-térképen” tükröződik, amelyen a piros-sár- ga-zöld színű jelzések mutatják a hulladék elhelyezhetőségének tilalmát, lehetőségének vizsgálatot, illetve szabad útját. — Tud-e segíteni a Dél- Alföldi Területi Földtani Szolgálat Békés megyében, az általános rendezési tervek kialakításában? — A komplex területfejlesztési térképek, vagy az ÁRT földtani megalapozását szolgáló kilenc térképváltozat része annak a megyei kutatási programnak, amelyet Békés megye területére készítettünk az elmúlt években. Békéscsabára három térképváltozat már elkészült, és ebben az évben 4-5 újabb lapváltozattal egészítjük ki a komplex településfejlesztési térképsorozatunkat. Ezen térképek birtokában úgy érezzük, hogy a jobb területfelhasználási koncepció kialakításához földtanilag megalapozott információkat tudunk adni, az ÁRT vizsgálati munkáihoz. Pleskonics András * Hétköznap ■a Békéscsabai Hűtőházban